Új Dunántúli Napló, 2004. december (15. évfolyam, 328-356. szám)
2004-12-10 / 337. szám
2004. DECEMBER 10., PÉNTEK - DUNÁNTÚLI NAPLÓ RIPORT 7 KULTÚRA Naftalin és az ő világszáma film Koltai Róbert megállító sorskérdései A Világszám! című mozi országos bemutatója lesz vasárnap este a pécsi Urániában. A Koltai Róbert sorrendben hatodik nagyjátékfilmjét követő közönségtalálkozó vendége lesz az egyetemes filmtörténet nagy alakja, a cseh Jiri Menzel is. Balogh Zoltán- A történet 1903-ban kezdődik, de a film és a zene segítségével az első öt percben pontosan ötven év telik el - mondja a ren- dező-társforgatókönyvíró-főszereplő Koltai Róbert. - Ez alatt csak egy dalt énekel Bodrogi Gyula, egy cirkuszi ikerpáros, Naftalin - akit én alakítok - és Dodó édesapja, akinek az álma, hogy világszám legyen a fiaiból. A film története egyébként 1973-ig tart, de a cselekmény zöme 1953- ban, illetve ’56 októberének napjaiban játszódik, és arról szól az egész, hogy miféle világszám lett a fiúkból.- Világszám lett belőlük?- Nem akarom lelőni a poént, másrészt a „mifélében” benne van, hogy nem lett. A film másik üzenete, hogy minden körülmények között életben kellett és tudtak maradni háborúkon, forradalmakon, rendszerek egymást váltogatásán keresztül.- A Világszám! nem saját sorsindíttatású filmje...- Ahogy nem volt az A miniszter félrelép vagy az Ámbár... sem. Mégis úgy gondolom, a közönség úgy fogadja majd, mintha rólam szólna. Nagyon büszke vagyok erre a filmre, és egyáltalán nem érzem úgy, mint A miniszter félrelép esetében, hogy nem az enyém.- Ennek a mozinak részese, szereplője egy „világszám”: Jiri Menzel is. Őt bevonni - hm... nem kis fegyvertény.- ...és nem akármi, ahogy játszik, ahogy részt vett a munkában, amennyire szereti ezt a filmet. Mindenben nagyon jó értelemben vett alázattal vett részt, de ha eszébe jutott egy jó ötlet, nem titkolta el. Erősen ösz- szebarátkoztunk.- Miképpen került Menzel, az Oscar-díjas rendező a képbe?- Látta a Csocsót, és egy fölvetett kérdésre azt válaszolta: ezzel a rendezővel hajlandó együtt dolgozni. Amikor félig voltunk készen, már fölvállalta a pécsi közönségtalálkozót is. A dolog odáig fejlődött, hogy a József Attila Színházban, ahol művészeti vezető vagyok, színházat is fog rendezni, egy-két hónap múlva kezdi a munkát. A film egyik üzenete, hogy minden körülmények között életben kell maradni A legnagyobb egyetemünk A legutóbbi beiratkozások alapján a Pécsi Tudomány- egyetem a legnagyobb hallgatói létszámú magyar felsőoktatási intézmény. A Pécsi Tudományegyetemnek a 2004/2005-ös tanévben 33 559 beiratkozott hallgatója van. Ezzel a legnagyobb magyar egyetem, megelőzve a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemet is, amely hosszú évek óta viselte ezt a címet. E kiemelkedő tényt is bejelentette az évzáró sajtószalon rendezvényen dr. Lénárd László (képünkön), a PTE rektora, amikor visszatekintett az intézmény csakhamar elmúló esztendejére. Az intézmény másfél évtizedes dinamikus fejlődése az integrációt követően csak felerősödött: 2000-ben 25 ezer hallgatója volt, most 33,5 ezer. A kilenc karon a változatos képzések és szakok biztosítják a jövő szakembereinek magas szintű oktatását a felsőfokú szakképzésektől az alapképzéseken, másoddiplomás képzéseken át, a változatos témakörű, nemzetközileg elismert doktori iskolákig. A kutatáson alapuló oktatás, a minőség őrzi meg az egyetemet - hangsúlyozta a rektor. A hallgatói létszám országos elsőségét kom- mentáivá meg- jegyezte: reméli, a mennyiség ' ,/W minőségbe csap át. illetőleg már eddig is a PTE-n oktatás minősége, kínálatának széles spektruma volt a döntő oka annak, hogy ennyi fiatal számára vonzó a pécsi egyetem. A gondok között említette, hogy az utóbbi másfél évben több mint 800 millió forintot vont el az oktatási tárca a PTE-től. Mindazonáltal a karok zöme alkalmazkodni tudott a nehéz helyzethez. A klinikákat viszont a tönk szélére sodorta az egészségbiztosítás azon tarthatatlan finanszírozási rendje, amely a megszabottnál jobb és több teljesítményt térítéscsökkentéssel bünteti. A Pécsi Tudományegyetem által 2000-ben alapított, „A pécsi felsőoktatásért” sajtódíjat az idei évzáró sajtóbeszélgetésen Ke- resnyei János, a Pécs Televízió Kommunikációs Kft. ügyvezető igazgatója vehette át a rektortól. A DEMOKRÁCIA SZÓTÁRA Vállalkozási etika Boros János geken, következésképpen nem is dönthetnek köztük. Diktatúrákban csak a szűkén értelmezett magánélet területén van némi szabadság. Ezért e rendszerekben a cselekvők felelőssége kicsi. Ezzel szemben, a szabad egyénekből álló demokráciában a cselekvések tág körben szabadok. Csak szabad és ennélfogva felelős emberek képesek demokráciát létrehozni és fenntartani. Egy ilyen társadalomban az egyéneknek, a közösen cselekvők csoportjainak, a vállalkozások vezetőinek, maguknak kell a cselekvési lehetőségek közt választani. A cselekvést előíró törvények ugyanis többnyire nem szabályoznak mindent, alapvetően feltételezve a polgárok jó szándékát a szabad demokratikus együttélés lehetősége iránt E szemlélet megnyilvánulása a nyugati gazdasági élet azon íratlan elvárása, hogy a vállalkozók és a vállalatok (a törvények betartását, mint minimális követelményt feltételezve) a politikai és cselekvési szabadság mellett is elkötelezzék magukat, ami egyet jelent a tettek értékének szüntelen mérlegelésével, az egyes cselekedetek struktúrájaként feltárható etikai elvek folyamatos elemzésével. Az Amerikai Egyesült Államokban és az Európai Unió számos országában a vállalkozások ezt az elkötelezettségüket igen gyakran etikai programokban, sőt úgynevezett „etikai küldetésnyilatkozatok- ban” fogalmazzák meg. Míg a törvények pusztán általános cselekvési korlátokat vagy cselekvésmódokat határoznak meg, addig az etikai alapállás azt hivatott demonstrálni, hogy egy adott vállalat nem csak kényszerűségből tartja be a törvényeket, nem csak félelemből veszi figyelembe minden egyes polgár, azaz a demokrácia érdekeit, hanem tevékenységének célja a vállalat tulajdonosainak és munkavállalóinak érdekszolgálata mellett az egész társadalom java. A vállalatok etikai magatartását a demokráciákban egyre inkább nem csak elvárják, hanem meg is követelik. Az etikai alapelveket megfogalmazó és munkájukat azok szerint végző vállalatok méltóak- ká válnak a társadalom bizalmára, és a demokratikus társadalmak nagykorúsodó polgárai egyre inkább az ilyen vállalkozások termékeit vásárolják. Az Európai Unióhoz való csatlakozással a magyarországi vállalatoknak is szükségük lesz etikai alapállásuk és küldetésük megfogalmazására. Ez mindannyiunk, az egyes ember, a társadalom és a vállalatok közös érdeke. Az ikonképek üzenete Mészáros B. E. Az ikonok varázslatos mélysége hívővé teszi az ateistát is, legalábbis a szépség iránt Ennek a csodának lehetünk a tanúi a Művészetek Házában, ahol tegnap este Adventi találkozás címmel Nagy Zsuzsanna szegedi ikonfestő kiállítása nyüott meg. „Álattad a föld, fölötted az ég, benned a létra” - ezzel a Weöres Sándor-idézettel lehet legjobban megfogalmazni azt az utazást, amelyet feltétlenül végig kell járni ahhoz, hogy a képek esztétikai élményétől az elmélkedés útján eljussunk az ikonok közvetítette szakrális tartalomig, fogalmaz a művésznő. A közel félszáz alkotásban Mária, Keresztelő Szent János, Krisztus az anyaság, a belső hit jelképeiként tekintenek ránk, az aranyból előlépő többalakos bibliai történetek pedig a karácsony nevezetes pillanatait tárják elénk. A bölcsész festő, Nagy Zsuzsanna könyvelőként dolgozik, és lelke eszményeit vetíti ki olajfestményeire. Ehhez az ikonfestészet minden történelmi, technikai részletét felkutatta, a műkészítés apró lépéseiről is tájékoztatja a látogatót. Mindenáron dolgozni akarnak Néhány ember Szabolcs- faluban egyesületet szervezett azért, hogy a jövőben boldogulni tudjon. Az öntevékenység kiteljesítéséhez most már csak egy nagy alapterületű épület kellene. De nincs. Dunai I. Azzal kezdődött az ügy, hogy két, még voltaképpen fiatalnak számító szabolcsfalui férfi - leszázalékolt nyugdíjasok - elindult munkát keresni, s nem találtak. Miután tapasztalták, hogy egyéni keresgéléssel nem jutnak semmire, családtagjaikkal azt ötlötték ki, hogy megpróbálják összefogva, hátha csoportosan sikerül. Pécsszabolcson és az egész keleti városrészben rendkívül gyér a munkahelykínálat. Közhasznú munka is csak idényszerűen adódik. Sokan vannak hátrányos helyzetűek ebben a térségben: egészségi problémák miatt leszázalékoltak, romák, tartósan munkanélküliek. Nagyon sok családban több gyerek is van. Számukra a mindennapi betevő falatot kell valahogy előteremteniük a szülőknek. Az áprilisban született elhatározásnak tehát volt talaja. Augusztus 2-án jogerőre is emelkedett az Roma, Közhasznú és Foglalkoztatási Egyesület bírósági bejegyzése.- Azóta próbálunk lépni, valami olyat csinálni, ami elvezethet bennünket az álom megvalósításához, vagyis hogy az egyesület foglalkoztatást szerezzen, illetve nyújtson - meséli Rózsáné Papp Krisztina (képünkön), az egyesület titkára. Egy pécsi egészségügyi intézményben dolgozik adminisztratív munkakörben. Magáról nem is igen kíván több adatot említeni. Mint mondja, nem ő a fontos, hanem az ügy, amit másokkal együtt elindított. Egyébként földmérő technikus az alapvégzettsége, de sok munkakörben dolgozott már.- Efféle túlélő típus vagyok, ezért is bizakodom abban, hogy ez az ügy révbe ér - mondja. Férje volt az egyik említett munkát kereső. Karosszérialakatos volt és gerincproblémával kényszerült nyugdíjba. Nehéz fizikai munkát nem tud végezni. Márpedig férfiaknak, ha nem a saját szakmájukban keresnek foglalkoztatást, a kubikosmunkán kívül más kínálat szinte nincs. A leszázalékolt emberek után pláne nem kapkodnak a munkáltatók. Az egyik gyermekük középiskolás, a másik általános iskolába jár, szóval kellene a két kereső. Az egyesület tagjai hasonlóképpen mind érintettek: nincs olyan köztük, akinek a családjában valamennyi felnőttnek munkája lenne, és kivétel nélkül kiskorú gyerekeket kell eltartaniuk. Van olyan család, ahol tartósan beteg gyermekről gondoskodnak. Kismamaegyesületi tag is akad: jól kiegészítené számára a gyest valamilyen négyórás munka bére, de sehol nem alkalmazzák pici gyerekkel. Az egyesület megpróbálja ezt a maga körében elintézne A keresgélés során már előbukkantak lehetőségek. A szervezet kezdetnek ötven fő folyamatos foglalkoztatásának megteremtését tűzte ki célul. Jelenleg is él egy ajánlat számukra házüpari jellegű munkára. A reménybeli munkáltatóval csak azért nem tudják aláírni a szerződést, mert a gépek telepítéséhez nincs elég nagy alapterületű helyiségük. Ilyenért viszont hónapok óta hiába kilincselnek. Kértek már segítséget a városi önkormányzattól, a megyei önkormányzattól, a cigány kisebbségi önkormányzattól. Év közben nem tudtak hozzájutni semmiféle támogatáshoz. A részönkormányzat volt az egyetlen, amely az esztendő végén anyagi segítséget nyújtott a működéshez. Eddig mindent saját zsebből oldottak meg, és az egyik Sudár István utcai családi ház garázsát nevezték ki az egyesület székhelyének és egyben raktárnak. A gyűléseket pedig a ház nappalijában tartják. A sok elutasítás időnként némiképp lelombozza az eredeti lelkesedést Mindemellett egyre több az érdeklő a magát mindenki számára nyitottnak valló egyesület iránt, amely nemcsak foglakoztatást kíván szervezni, hanem például ruhagyűjtést és -osztást (ez már folyik), szabadidős és környezetvédelmi programokat, és szeretne bekapcsolódni a Szabolcs- napok megszervezésébe, megrendezésébe. Igyekeznek hallatni a hangjukat minden helyi fórumon. Az egyesület szeretné kivenni a részét abban, hogy jobb legyen az élet Szabolcsiadban és a keleti városrészben. A legfontosabb segítség az lenne számukra, ha megfelelően nagy alapterületű ingatlant kap lesz J la a'városi megkapja a tüzérdandár laktanyáját, talán ott akadhat számukra is egy helyiség. Esetleg a szénbányavállalat végleges felszámolásából is maradhat Uyen épület. Reménykednek abban is, hogy a foglalkoztatással valamilyen módon el tudnak indulni. Januárban a közhasznú munkákért jelentkeznek és elkezdik pályázatokkal folyamatosan bombázni a kiírókat. *
