Új Dunántúli Napló, 2004. december (15. évfolyam, 328-356. szám)

2004-12-08 / 335. szám

2004. DECEMBER 8., SZERDA - DUNÁNTÚLI NAPLÓ 7 KULTÚRA - RIPORT NYÁRI ZSOLT A CSOPOR(T) HORDA GALÉRIÁBAN PÉCSI SZOBRÁSZ KIÁLLÍTÁSA. Nyári Zsolt előbb rajztanári, majd tíz éve szobrászdiplomát kap a JPTE-n. A PTE Művészeti Kar DLA-képzésének le­velezés hallgatója 2002-től. A Pécsi Művészeti Szakközépiskola művésztanára. Szobra áll köztéren: Horvátországban, Németországban, Olaszor­szágban és Japánban. Több egyéni tárlata volt már a mostani, a Pécsi Horvát Színházban látható előtt is. fotó:tóthi. Megjelent a Jelenkor A lap decemberi száma Berták László és Vörös István verseivel indul. Ezt követően az egyik legismertebb kortárs francia prózaíró, Michel Tournier Ama- dine avagy a két kert című elbe­szélése olvasható. Ezt egy, a szöveget értelmező Tournier-in- terjú követi, illetve a fordító, Ló­ránt Zsuzsa kísérő jegyzete. Gé- czi János, Halmai Tamás és Vil­lányi László versei után Méhes Károly A mosolygó angyal című elbeszélésével, illetve Latzko- vits Miklós Laboda, a verekedő című szatirikus novellájával ta­lálkozhat az olvasó. A kritikarovatban Jász Attila Bertók László költészeti újítása­iról közöl átfogó értelmezést a Háromkák című haiku-kötet kapcsán, majd Gyáni Gábor kri­tikája olvasható a Tudomány és művészet között. A modern törté­nelemelmélet problémái című kötetről. A kisrecenziók sorát Mikola Gyöngyi Villányi László kötetéről szóló írása nyitja meg, ezt követi Keresztesi József bí­rálata Gazdag József elbeszélé­seiről, majd Nánay Fanni recen­ziója a lengyel Dorota MasBow- ska Lengyel-ruszki háború a fe­hér-piros lobogó alatt című regé­nyéről. Újra szól a pécsi blues Újra összeáll a Pécsi Magasfiúk Dalár­dája, a város blueszenéjének meghatá­rozó együttese. A társaság december 11- én, szombaton, a Bacchus Jazz Pincé­ben ünnepli fennállása 15. évfordulóját, és aztán sem áll le pihenni, állandó fel­lépő lesz ezen a helyszínen. Mi több 2005 márciusában négy év után ismét elhozzák Baranyába Eb Davist. Mészáros B. Endre Két évig szünetelt a város blueséletet több mint egy évtizeden át meghatározó PMD Fekete Kálmán veze­tésével, de most az első hívó szóra visszajött az egy­kori dobos Somlai Gábor, sőt beállt a Katona Tamás Bandból ifjabb Katona is, aki énekes-gitáros frontem­ber lesz a csapatban. Mi több, az idősebb Tamás, Eric Clapton megszállott híve is beugrik időnként a PMD állandó és tiszteletbeli tagjaként egy kis örömzené­lésre. De hogyan is kezdődött? A pécsi Kalamáris étte­remben 1987 októberében Sándor Teve Péter blues jamsession-t hirdetett meg. Aztán az Aranykacsában folytatódtak a Szent Blues Szerdák, és Bormester Blu­es Band névvel szerepelt az első alakulat. Itt kezdett a világhírű jazzgitáros, Juhász Gábor, a másik jeles pécsi szólógitáros, Tátrai „Stoni” Antal és ide ugrott be dobozgitárral énekelni Fekete Kálmán, aki rövide­sen átvette az együttest Tevétől. Majd 1989-ben saját csapatot alakított Pécsi Magasíiúk Dalárdája néven 15 éves Attila fiával, Mayor Béla basszgitárossal, és Marton Tamással. A PMD első emlékezetes produkciója egy Doors- emlékkoncert volt 1992-ben a „Gyár”-ban, majd jöttek a saját lemezek (Kék blues, Szombat esti blues stb.), az országos körutak. Mindmáig a pécsi az egyetlen hazai bluestársulat, amelyik világsztárral szervezett közös koncertturnét Mick Jagger felfedezettjé­vel, a szájharmonikás Sugar Blueval. Egy másik fekete muzsikus, Eb Davis is állandó vendégük volt, amit közös CD kiadása igazol. Fekete Kálmán a blueszenével kapcsolatos adatait, gon­dolatait vaskos kötetekben is megjelen­tette, egy chicagói úttal és amerikai blues- könywel megspékelve. A PMD az ezredfordulót követően belefáradt az állandó önigazolásba, a helykeresésekbe, és két esztendeje feloszlott Most azonban újra együtt játszanak a „Magas Fiúk” két gitá­rossal is megerősödve. JEGYZET Elgondolkodtató Dr. Szalai István Megint meg­vertek egy tani e ; tót Alig fél éve •jk írtam egy cik- # «F két „Küldd be az apádat” cím- 1 x 4ÉÉFÍP1 mel. Azért író­dott, mert „megvertek egy ta­nárt” és ez már a sokadik eset volt A történések teljesen hason­lók. - Rendetlenkedik egy tanu­ló, akit a tanár megbüntet az is­kolában évszázadok óta elfoga­dott és mjUiószor gyakorolt mó­don. A tanuló hazamegy és rövid idő alatt megjelennek hozzátar­tozói, akik a tanulók szeme láttá­ra agyba-főbe verik tanárukat Elgondolkodtató. Vajon kik ezek az emberek, akik ügyeiket így intézik el, akik bíráskodnak és végrehajtják saját ítéletüket, akik megbotránkoztatnak egy egész osztályt Akik gyermeke­inket, unokáinkat idő előtt olyan visszataszító látványnak, eseménynek teszik ki, hogy ta­nárukat orrba verik, haját té­pik, rugdalják. Ezért küldjük őket iskolába? Ezt az „élményt” viszik magukkal az életbe? Fel­háborító. Nézzük szegény tanítót A je­lentések üyen-olyan időpontokat jelölnek meg a gyógyulás határ­idejéül. Mi, orvosok tudjuk, hogy ilyesmit olyan pontosan nem le­het meghatározni. De itt a fizikai bántalmon kívül sokkal súlyo­sabb a lélek sérülése. Ezt a tanító úr élete végéig nem fogja kihe­verni. Tessék mondani: van a ta­nítóknak, tanároknak ombuds- manjuk? Ha van, értelemszerű a tennivalójuk. Ha nincs, legyen. Hisz még az állatokat is védelme­zik az ütés-veréstől. Számos fény­képet láttam az újságokban ku­tyafarkát húzogató egyénről (munka közben), akit üyesmiért megbüntettek. Törvények védik az állatokat a bántalmazástól. Megérhetjük azt is, hogy még a legyet is el kell altatni, mielőtt agyonütjük. Csak a tanítót sza­bad durva, primitív módon bán­talmazni? Tisztelt illetékes Vezető Urak! Mi - több százezer szülő, nagy­szülő és minden jóérzésű ember - fel vagyunk háborodva. Teljes mértékben tanítópártiak va­gyunk. S ha adódik is konfliktus­helyzet, azt kulturált módon, sza­bályok szerint kell elintézni. Ezt tanítják az iskolában. Számítógép Mikulásra roma gyerekeknek Cs. L. A rendszerváltás utáni időszak gazdasági és politikai légköre a legkevésbé a cigányságnak kedve­zett. A munkaadók az új piaci vi­szonyok következtében elsősor­ban a képzetlen tömegtől váltak meg. Alig néhány év múltán, egy 1993-as reprezentatív felmérés szerint a regisztrált cigány mun­kanélküliek már közel négyszer annyian voltak, mint a nem cigá­nyok. A legnagyobb magyarorszá­gi kisebbség számára a nagyará­nyú munkanélküliség továbbra is az átlag alatti életszínvonalon való létezést teszi lehetővé. Többségük az ország gazdaságilag legelmara­dottabb régióiban lakik, például az Ormánságban. A szegénység mel­lett továbbra is probléma a cigány gyerekek szegregált oktatása, gya­koriak a cigany-rendor konfliktu­sok, mindennapos gond a diszkri­mináció, egészségügyi és lakás- helyzetük pedig messze rosszabb, mint a lakosság többi részének. Ezért is különösen örvendetes, hogy a Baranya Megyei Rendőr-fő­kapitányság állománygyűlésén ünnepélyes keretek közt adtak át a napokban az Országos Cigány Önkormányzatot képviselő, regio­nális iroda koordinátorának, Kiss Jánosnénak egy használatból ki­vont számítógépet A gép egy diós- viszlói roma családhoz került, ahol azt két gyerek várta. A gépet a rendőrök vitték ki a helyszínre, ahol a főkapitányság informatikai szakemberei üzembe is helyezték. Mikulásra ez nem rossz ajándék olyan gyerekeknek, akik számító­gépről talán még álmodni sem mernek. Rossz szomszédság török átok Cseri László D. és családja 2002 nyarán vásárol­tak egy ingatlant a Mecsek-oldaT ban, igen közel a történelmi belvá­roshoz. Arra gondoltak, hogy elad­ják kertvárosi panellakásukat, és családi ház építkezésbe kezdenek. Mielőtt azonban megvették volna a telket, amelyen egy bontásra váró földszintes ház állt - s áll a mai na­pig is - bekopogtak a szomszédok­hoz, bemutatkoztak. Az egyik szomszéd, egy ügyvéd azonnal szi­gorú feltételeket szabott a leendő építkezéssel kapcsolatban: nem áshatnak mélyalapot, nem nyithat­nak felé ablakot, viszont az ő abla­kai, amelyek a zártsorú beépítés előíró rendelkezései ellenére fur­csa módon D.-ék felé néznek, ma­radnak ott, ahol vannak. ★ ★ ★ A tervezésnél igyekeztek min­dent figyelembe venni, de az ügy­véd megfellebbezte a kiadott építé­si engedélyt, s miután elfogultsá­got jelentett be a megyei közigaz­gatási hivatal ellen, mert egy ha­sonló eset miatti állásfoglalása nem nyerte meg a tetszését, az ügyet másodfokra áttették Zala megyébe. Ott elutasították az en­gedélyt, mondván, igaza van az ügyvédnek abban, hogy nincs zárt csapadékvíz-csatorna a területen, így a víz az utcára folyik, hozzáte­hetjük, ahogyan a többi, már meg­lévő épületről is. A zárt csatorna kiépítése persze a város feladata lenne. A módosított terven D.-ék ciszternába vezették a vizet, mi­után ez sem volt kielégítő, beter­vezték a teljes zárt csatornarend­szer kiépítését Az engedélyt ek­kor ismét megkapták, de a jószom­széd újra fellebbezett. Ennek egyik alapja az volt, hogy az ügy­véd házának tetejéről az összes csapadék D. jelenlegi, földszintes házának tetején lévő bádogcsator­nán keresztül folyik ki az utcára, ezért erre a bádogvályúra szolgal­mi jogot kért, hiszen szolgalmi jog megléte esetén a jelenlegi épületet nem lehet lebontani, a tervezettet pedig felépíteni. Megtámadta a bontási engedélyt is, arra hivat­kozva, hogy ezt a bádogozást vala­mikor ő csináltatta meg a korábbi tulajdonos helyett kárpótlásul, mi­után az ő csapadékvize leáztatta a szerencsétlent, a bádogozás tehát az ő tulajdona tehát, következés­képpen nem lehet alóla lebontani a létét biztosító házat ★ ★ ★ Csak a bontási ügyben négy tár­gyalás is történt, a zalai közigazga­tási hivatal a Baranya Megyei Bí­róságnak írott levelében értetlen­ségét fejezte ki, s megállapította, hogy „a felperest egyetlen szán­dék vezérli, mégpedig az, hogy a szomszédos ingatlannak új épü­lettel történő beépítését megaka­dályozza. Ennek érdekében min­dent elkövet, és e pernek is csak az a célja, hogy időt nyerjen.” Az elutasított első építési engedély 17 hónap elteltével érkezett vissza a fővárosi táblabíróságról, hogy az­tán folytatódjék a per a megyei bí­róságon. De létezik egy második, módosított tervre kiadott építési engedély is, amelyet szintén meg­fellebbezett az ügyvéd, ez az ügy is Zala megyében kötött ki. Ebben azonban nem született még má­sodfokon határozat, mert felfüg­gesztették, mondván, meg kell várni, hogy a bádogcsatornára meg lesz-e a szolgalmi jog vagy sem. A szolgalmi joggal kapcsola­tos pert viszont felfüggesztette az ügyvéd azzal az indokkal, hogy amíg nem születik végeredmény a bontási perben, addig erről nem lehet dönteni. Kérte a bontási per felfüggesztését is a szolgalmi per miatt, de neki sem sikerülhet min­den, ezt elutasították. Egy szemle alkalmával aztán kiderült, hogy az ügyvéd ablakai nem éppen szabályosak, az épí­tési hatóság határozatot is hozott azok befalazásáról, hiszen tűzfa­lon nem lehet nyílászáró. Az ügyvéd tíz tanúval bizonyította, hogy az ablakokat nem utólag vágták, azok eredetileg is ott vol­tak, a lakhatási engedélyt így kapta meg. A tanúk jó része is­mert ember volt, akadt köztük vezető politikus is. Az ablakper egészen a Legfelsőbb Bíróságig jutott, de közben a zalai közigaz­gatási hivatal és a Belügyminisz­térium és a tűzoltóság is aktív szerepet kapott benne. Jellemző a szomszéd élelmességére, hogy még a Legfelsőbb Bíróság egyik tanácsa ellen is elfogultságot je­lentett be. * ★ ★ Érdekes mozzanata a folyomá­nyoknak, hogy a szomszéd még 2002-ben levelet írt D.-nek, amely­ben kifejti: „Biztosíthatom, hogy nem célunk jogi vitát indukálni, de amennyiben az engedélyezett épületet kívánják megépíteni, úgy nemcsak lakóházunk repedései­vel, esetleg romba dőlésének kár­térítési következményeivel, ha­nem a küátás elvonása miatt kelet­kezett kártérítési perrel is számol­niuk kell.” „A szerződésük szerinti vételár 1/3-ával nagyobb összegű vétel­árat is készek vagyunk fizetni az Önök számára...” kezdetű ajánlat pedig arra utal, hogy az ügyvéd D. beleegyezése nélkül betekintett magánjogi szerződésébe. Vagy ha nem, kérdés, mihez képest fizetne 1/3-dal nagyobb összegű vétel­árat, s még annak a gyanúja is fel­merül a kívülállóban, hogy az egész hercehurca célja valójában az ingatlan megszerzése. Kérdés az is, hogy D. mikor épít­het magának házat Ahogyan az eddig lezajlott procedúrát végig­nézzük, arra egyelőre a legkisebb esélye sincs.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom