Új Dunántúli Napló, 2004. november (15. évfolyam, 299-327. szám)
2004-11-30 / 327. szám
Beuenemezojaoi a közös lenyoiaig Hajdani pécsi karácsonyok, szegények fája a főtéren I „Éljünk bár kis falvakban, ahol istállólámpások bizonytalan fénye mutatja az utat az éjféli miséhez - vagy nagy városok fénylő utcáin haladjunk a vidám kedvű nép között, karácsony éjszakáján mindnyájan érezzük, hogy egykor gyermekek és ártatlanok voltunk" - írta Krúdy Gyula 1920-ban. Pécs ekkoriban, Trianon után került alig 50 ezres lélekszámúval az ország nagy városai sorába. Fél évszázaddal korábban még csak 24 ezer lakosa volt. Patriarchális vidéki jellegét - főként a külvárosaiban - a XX. századig megőrizte. Természetesen a karácsonyi szokásokban is. A katolikusoknál - és Pécsett zömmel ilyen felekezetűek laktak - szokás volt a karácsonyi asztal készítése. Szénát borítottak az asztalra, a sarkaira különböző tárgyakat tettek: fésűt, kaszakövet, kést, s mindezt kendővel leborították. Egy szakajtóban terményeket, zabot, búzát, kukoricát kevertek ösz- sze, erre toszerszám került, s mindezt az asztal alá tették. Másutt a szakajtót csak szénával töltötték ki azzal az elképzeléssel, hogy abba száll be a kis Jézus. A karácsonyi asztal csemegéi közül kiemelkedett az alma és a ~m a g a z i n~ A Dunántúli Napló ingyenes melléklete Főszerkesztő: Pauska Zsolt Kiadja az AS-M Kft. Baranya Megyei Irodája Kiadóvezető: Molnár György Hirdetésvezető: Nagy Gyöngyi Tel.: 72/505-022, fax: 72/505-068 A A-gel jelölt írásaink fizetett hirdetések. Levilágítás: Proof Stúdió, Pécs Nyomtatás: Veszprémi Nyomda Rt., Veszprém mézes dió, Azt tartatlak, aki karácsony éjjeén diót eszik méz nélkül annak kihullik foga, Sokan hittek abban a babonában is, hogy karácsony éjjeén égjobban fog az igézet illetve abban, hogy a karácsonyi kenyér és kaécs morzsájának varázsereje van. Érdekes fejezet a nyéknek karácsonyfákat állított. Va- tamivel később - immár nem szociális segítségként - más jellegű hagyomány is teremtődött A Széchenyi téri indenki karácsonyfáját először 1932-ben állították fel, Kezdetben a fa sokkal kisebb volt az utob- bi évtizedekben szokásos óriásokkarácsonyi fenyőfa története. A ka rácsonyfaállítás hagyománya a XIX. század közepétől pesti közvetítéssel bécsi divatként terjedt el előnál. Hajdan általában csak Ádám-Éva napján állították fel viszont a városvezetők részvéteével karácsonyi ünnepséget is tartottak Pásztorjáték bábtáncoliatókkal A betlehemczők - vékony deszkából, összefont vészükből, vagy utóbb már kemény papírból - házilag készített jászol vagy templom alakú úgynevezett betlehemet hordoztak magukkal. Régebben legények betlehemeztek, az első világháború után már leginkább gyerekek. Pécsett a betlehemezésnek a bábtáncoltató változata volt elterjedt A betlehemezést adománykérő rigmusok záiják le: dió, alma, cukorka és persze pénz volt a bibliai pásztor- játék előadásának díjazása. szőr a nemesség és a jómódú polgárság körében, Pécsett az 1929-es világgazdasági válságtól a válási karitatív szervezetek és a törvényha lóság, vagyis a város önkormányza 1a különböző helyeken a szegékörülötte. Azóta - egyetlen kivételé- vel amikor a 70es években egy túlbuzgó városi tanácselnök nem engedélyezte minden évben állt a pécsi mindenki karácsonyfája. Dunai I.
