Új Dunántúli Napló, 2004. november (15. évfolyam, 299-327. szám)
2004-11-01 / 299. szám
2004. NOVEMBER 2., KEDD - DUNÁNTÚLI NAPLÓ 7 KULTÚRA - RIPORT TV-JEGYZET Heti unalmas Das Jüdische Wien: világjáró gyűjtemény A bécsi zsidóság életét, a „zsidó Bécs” mindennapjait mutatja be, nem mindennapi fotókon az a kiállítás, amely a napokban nyílt meg Pécsett, a Művészetek Házában. Kóser hentesbolt Bécs belvárosában. Élelmiszerüzlet, szintén ugyanott. Rabbinövendékek a rabbiképzőben szent iratokba mélyednek. Sírok, síremlékek, sírkertek sokasága. Világtörténelmi szentély immár Freud várószobája. Megragadó építészeti alkotások, művészeti produktumok. Das Jüdische Wien, azaz: A zsidó Bécs a fotókiállítás címe. A pécsi osztrák tiszteletbeli konzul, Somogyvári Imre közreműködésével került ide a világjáró képgyűjtemény Kalmár János Ausztriában élő fotóművész életművéből. A fotográfus előszeretettel készít építészeti fotókat és életképeket, főként a zsidóság körében. Különösen kedvelt városa Budapest, amitől 1956-ban megvált. Igaz, csak átmenetileg. Szereti fényképezni Franz Kafka városát, az „arany Prágát” és Freud városát, Bécset. A tiszteletbeli konzul elmondta, hogy az Osztrák Kulturális Fórum számos kiállítást vándorokat. Az országban most, Pécsett először látható tárlat a Budapesti Osztrák Kulturális Intézet közvetítésével került ide. Bécs építészeti arculatát nagyban meghatározták a kiállított képek tanúsága szerint is a temetői sírépítményekben ugyancsak maradandót alkotó zsidó építészek. Ezért is kérték fel a tárlat megnyitásárára Bachman Zoltán Ybl-díjas építészprofesszort, aki mindenekelőtt ezen értékekre hívta fel a figyelmet. A pécsi Izrael Barátainak Köre és a Művészetek Háza holocaust emlékévének rendezvényei sorába illeszkedő kiállítás képei egyszerre értékelhetők, mint információhordozók és mint fotóművészeti alkotások. Nimmerfroh Ferenc § Kevés sikerrel nézői érdeklődés fenntartására törekszik a tévécsatornák műsorkészítőinek nagy része. A kivételek halmazába tartoznak a királyi tévé késő esti, Xanax-hatású stúdióbeszélgetéseinek szerkesztői, akik leplezetlenül azt sugallják: „Ilyenkor alluggyá, mackóalsós!” De még'ezek a „A civü szervezetek szerepe és mindenki hülye” című untatókurzusok is izgalmasabbak a Heti hetesnél. A műsorra indulásakor hatalmas igény volt. Ihos Józseffel nem lehetett csatlakozni az Unióhoz. Az első néhány adás sikere bebizonyította, hogy sok honfitársunkat nem elégíti ki, ha egy öregasszonynak öltözött ivarérett férfi fejhangon mond az áfáról valami agyrákkeltő szóviccet Nem mellékesen az éppen aktuális, humortalan, nagyon komor tekintetű politikai kurzus ellenpontja is volt a tévékabaré. A műsor most a brekegő állat feneke alatt tartózkodik. Ha időben abbahagyják vagy radikálisan átalakítják a Heti hetest, akkor Farkasházy Tivadar ma nem lenne szombatonként önkéntes kormányszóvivő, Bajor Imre nem sütné el ugyanazzal a viccesnek szánt arckifejezéssel két- szászhuszonötödjére ugyanazt a „pftént”, nem került volna képernyőre a cseppet sem humoros Kéri „Lefelé néz és flrkálgat” László. Már csak Gálvölgyi képes időnként valóban humorosat mondani. Bajorral együtt Hernádi is unalmassá vált ezerszer látott gesztusaival, eszköztára pókhálós. Csapó Gábor ex-vízüabdázó meg vajon kinek a fallabdapartnere lehet az RTL-nél? Attól még, hogy húsz éve vízből kiemelkedve nagyokat dobott, miért érdekes most? A Tivadar meg Uyeneket mond: „Gondoltátok volna, hogy baloldali kormány fogja betiltani a pirospaprikát?” Ez a Sass Józsi szintje. Az még hagyján, hogy Farkasházy humorszegénnyé vált, de a független értelmiségi imázshoz hogyan tartozhat hozzá a mindenkori MSZP-vezetők térden állva imádása? Bár Kérinek sem kéne próbajátékon részt vennie ahhoz, hogy bevegyék a szociközeli válogatottba, benne nem elfogultsága a legjdegesítőbb. Hanem mondanivalójának Tescoszatyor szerű érdektelensége. Hosszan fejtegeti például, hogy ha az MSZP igent mond valamire, akkor a Fidesz nemet és fordítva. Tényleg? Koszi. Egy üyen eredeti eszmefuttatást miért nem vág ki a szerkesztő? Miért nem vágja ki Kérit? Miért nem vágja ki már valaki a Heti hetest? Harmadik Színház bemutatók Kettő is lesz a héten B. Z. A dán Line Knutzon: Közeleg az idő című drámáját mutatja be november 3-án este 7 órakor a Pécsi Harmadik Színház. A Szilágyi Eszter Anna vezetésével a tavasz folyamán alakult új formáció tagjai a Janus Egyetemi Színpad és a Bóbita Bábszínház művészei. A darabot a POSZT idején nagyra értékelte a szakma - ősztől pedig a Harmadik Színház nyújt nekik próba- és játszási lehetőséget. Ugyanezen a héten egy másik bemutató is lesz: 7-én és 8-án este 7 órakor Kárpáti Péter: Miaszerelem? című műve látható, ami nagy sikerrel futott a nyáron az Anna Udvarban. A „kiöregedett” egyetemi színpadosokból alakult Oberon Színházi Műhely által színre vitt „vaskos népi humor zenével” az új évadban a Harmadik Színházban látható. A 7-ei előadás előtt, este 6 órától Kárpáti Péterrel a most megjelent A kivándorló zsebkönyve című új drámakötetéről P. Müller Péter beszélget. A TAPASZTALÁS VAGYA FÜZESI HEIERLI ZSUZSA KERÁMIÁINAK és Radóczy Bálint számítógép segítségével készített képeiből nyílt kiállításának ez a címe, amely a Pécsi Parti Galériában tekinthető meg november 30-ig. fotó: lOffler péter Hogy ne kelljen pelenka az iskolában A hétéves korú gyerekek nem kevesebb mbit 10 százaléka vagy éjszakai ágyba- vizelő, vagy nappal csöpögted a vizeletét Jelenleg a kisiskolás korosztály harmadik leggyakoribb panaszaként tartják ezt számon, aminek pszichés következményei is súlyosak: visszahúzódás, kitaszítottságérzés. A PTE Gyermekklinikáján szakrendelést hoztak-hoz- nak létre a megsegítésükre. Méhes Károly Nagyon furcsa ez a helyzet, hiszen a bevizelési probléma súlyosságában nyilván nem hasonlítható, mondjuk a leukémiához, de még egy enyhébb, nem feltétlenül halálozással fenyegető kórhoz sem, mégis családok és gyerekek életét keserítheti meg hosszú-hosszú évekre, s befolyásolja az érintett 6-18 évesek fejlődését S bár első hallásra sokan tán legyintenek az egészre, mondván, majd kinövi a gyerek, ám ez nem így van - mi több, a tudomány mai állása szerint sem ismerik, hogy mi okozza az alapvetően fizikális betegséget A gyerekkori szobatisztaság - néhány hónapos eltéréssel - 2,5-3 éves korra alakul ki. Jellemző, hogy a magyar óvodákban eleve a bekerülés feltétele ez. Ám míg az óvoda 3-4 éve alatt a gyerekek voltaképp szabadon, bármikor mehetnek vécére, az iskoláskort elérve jelentkezhetnek az első komoly bajok. Az iskolában mások a szabályok, nem lehet akármikor kimenni, és sok gyereket frusztrál az iskolai mellékhelyiségek állapota, pl. az, hogy nem lehet bezárni a vécéfülkéket. Sok szülő, részben érthető módon, de mégis hibásan arra tanítja meg gyerekét, miképp használhatja úgy a vécét, hogy nem ül rá rendesen - holott a vizelési-székrekedési gondok kialakulásához a nem természetes testtartás, görcsös, sietős igyekezet is hozzájárul! ★ * * Dr. Sándor György tanársegéd, a szakrendelés egyik kezdeményezője arról szólt, hogy ha ötéves kor után is fennállnak még a vizelési zavarok, akár éjjel, akár nappal, célszerű szakorvoshoz fordulni, hiszen szinte minden esetben szervi, nevezetesen húgyhólyagprobléma áll a háttérben. Később erre rakódik rá mindaz a lelki nyomás, amit ez az állapot szülőben és főképp gyerekben okoz: bűntudatot, szégyenérzetet, rejtőzködést A szülő részéről az aggódás mellett mindenképp szólni kell a többszöri éjszakai ébresztésekkel járó fokozódó feszültségről, és bizonyos értelemben az anyagi teher sem mellékes, ha szinte mindennap új ágyneműt kell húzni, s mosni a „használtat”... A klinikán felálló szakrendelés voltaképp egy csapat: belga, holland, dán minták alapján hozzák létre, és mint dr. Juhász Zsolt és dr. Oberritter Zsolt sebészek hozzáfűzték, a cél egy komplex vizsgálat és kezelés kialakítása. Itt nem egy vagy kettő találkozásról van szó, hanem folyamatról, amibe beletartozik a kontroll, a rehabilitáció, és lehet, hogy már a jövő évtől, a tréningek is.- Látótérbe kell hozni ezeket a gyerekeket - vélte Juhász Zsolt -, mert túl anonim módon élnek, félnek, rejtőzködnek. Márpedig ha túl későn kerülnek orvoshoz, az „egyszerű” bevizelési bajok akár súlyos húgyhólyag- és vesekárosodássá fajulhatnak. ★ ★ * Egy 11 éves fiú édesanyja az elmúlt évek gyötrelmeiről a következőket mesélte:- A fiam hamar szobatisztává vált, de aztán ötéves kora táján megint elkezdett bepisilni. A háziorvoshoz vittük, aki egy éven át kezelgette, míg belátta, hogy nem tud semmit se tenni. Ezért egyébként nem is mertem elengedni iskolába, csak 7 évesen. Addigra itt a klinikán elérték azt, hogy nagyjából egy tanórányi időt kibírt anélkül, hogy ki kelljen mennie. Mondanom se kell, nagy trauma volt ez neki, hogy ennyi idősen megint bepisil, és bizony mi, szülők is először azt kérdeztük magunktól, vajon mit rontottunk el, lehet, hogy rosszul neveljük őt? Szerencsére az osztályfőnökével sikerült jó kapcsolatot kialakítani, megértő, de hát a gyereknek ez is egyfajta „bélyeg”, hogy őrá külön oda kell figyelni a suliban... Az biztos, hogy az eltelt öt év alatt végtelenül intimmé vált a kettőnk kapcsolata, ami azt is eredményezi, hogy nehezebben válik önállóvá, nem szereti, ha nem vagyok mellette. * * * Még egyszer dr. Sándor György figyelmeztetése:- A szakrendeléssel szeretnénk a családorvosok és a betegek irányába is oldani a meglévő gátakat A Benelux-államokban 15 év alatt sikerült 25 százalékról 60-ra emelni a vizelési zavarok megszüntetését Mi most kezdünk hozzá. A jó szándék megvan, most már csak együttműködés szükségeltetik hozzá - és persze idő. A PTE Gyermekklinikájának szakrendeléséről máris nagyon sokan hallottak, és a szakorvosoknak jelenleg is több száz pácienssel kell foglalkozniuk. Ezért javasolt, hogy a következő elérhetőségeken egyeztessenek azok, akik ide szeretnének fordulni- a 72/535-900/7839-as telefonon vagy a gyermek.inkontinenckMaok.pte.hu e-mailen. Az országos működésű „Száraz éjszakák, derűs nappalok” Alapítvánnyal a www.szarazejszakak.hu internetes címen lehet kapcsolatba lépni