Új Dunántúli Napló, 2004. november (15. évfolyam, 299-327. szám)

2004-11-28 / 325. szám

XV. évfolyam. 325. szám 2004. november 28. Ara: 94 Ft www.dunantulinaplo.hu Dunántúli I|nita vetkőzik is, 1 meg nem is Tornóczky Anita nevelőapja már nem miniszterelnök, a hölgy viszont még mindig tévézik. Egy magazinnak megmutatta magát, de pucér- kodni nem volt hajlandó 13. oldal Karády a Karády Katalin több embert megmentett a vészkorszakban, húsz gyereket is. A színésznő a Világ Igazai 5. oldal Magyar zsenisorsok Érdemes-e magyarnak len­ni, kérdezi Czeizel Endre, miközben nagy tehetsége­ink kivándoroltak. Szent-Györgyi Albert is Amerikában halt meg. 4, oldal PMFC: nem sikerült a pontmentés Az első csabai gólt érő büntetőt kiharcoló Bozsovics később maga is be­talált, így a pécsiek kétgólos hátrányt igyekeztek ledolgozni a labdarú­gó NB I. tegnapi mérkőzésén Békéscsabán. Egyszer ugyan Kulcsár is bevette a hazai kaput, ám az egyenlítés már nem sikerült, így 2-1-es ve­reséggel zárult az összecsapás. Képünkön Vasziljevics húz el a pécsiek (balról Szögedi, jobbról Kulcsár) között. 11. oldal Életével fizetett az áramtolvaj KISKUNHALAS: Szörnyet­halt Kiskunhalason egy férfi, aki áramlopás céljából má­szott fel a magasfeszültségű távvezeték oszlopára és áram­ütést szenvedett. A szeren­csétlenül járt férfi előző este a Szegedi utca egyik villany- oszlopán mászott fel hat-hét méteres magasságba. A magá­val vitt kéteres kábel végéről tíz centiméter hosszúságban hiányzott a szigetelés, minden bizonnyal azért, hogy így le­hessen vele áramot vételezni. A több tízezer voltos áram­ütés miatt földre zuhant a fér­fi, aki a helyszínen életét vesztette. Az esetet államigaz­gatási eljárás keretében vizs­gálja a rendőrség. Hármas halál az Ml-esen HEGYESHALOM: Három ha lottja és négy sérültje van an­nak a közlekedési balesetnek, amely az Ml-es autópálya He­gyeshalom felé vezető szaka­szán történt szombat hajnal­ban. Egy román személyautó az árokba rohant, a jármű ve­zetője feltehetően elaludt. Az egyterű gépkocsiban a meg­engedett hét személy tartóz­kodott. Többen is kirepültek az autóból, mivel nem volt be­kötve a biztonsági övük. Két ember a helyszínen, egy har­madik a kórházba szállítást követően vesztette életét. „Uj” nemzetőrök kontra polgárőrök, mindez a rendőrség árnyékában? Sajátos helyzet alakult ki a közbiztonság-védelem terén az utóbbi évben Baranyában. Bő egy éve jegyezték be a pécsi központú Nemzetőrség a Vidék Biztonságáért Országos Egyesületet (NVBOE). Tevékenysége a köz­rend, a közbiztonság megteremtésére, a bűn- megelőzésre terjed ki. A pécsi szervezet sokszo­rosított tájékoztató anyagából az derül ki, hogy „azon városokban és községekben, ahol megfelelő létszámmal rendelkező - nemzetőr szervezet jött létre, | ott a nemzetőrök jár- 1» őrszolgálatot végez­nek a közrend, a köz- biztonság, a bűn- megelőzés érdeké­ben. E tevékenységü­ket társadalmi mun­kában végzik, a jár­őrözés lehet san, vagy gépkocsi­val. A járőrszolgála­tot teljesítő nemzet­őrök nemzetőr iga­zolvánnyal és kar­szalaggal vannak ellátva.” (Az ere­deti szöveg stilizált változata, A Szerk.) Az egyesület - vezetőinek be­számolója szerint - az országban 4,5 ezer, ebből csak Baranyában 1500 főt tömörít. Igencsak erős a pécsi és a komlói szervezet: 500, illetve 100 tagot jegyeznek. Ám úgy tűnik, hogy a cél és a „nagy­ság” szúrja a hasonló tevékenysé­get végző civilek szemét - leg­alább is az „új” nemzetőrök szerint. - A legitimitásuk­kal nekünk nincs semmi gondunk, és ahol lehet, együtt is működünk a nemzetőrséggel - fogalmaz általá­nosságban a Polgárőrség Bűn- megelőzési és Vagyonvédelmi Egyesület - ugyancsak pécsi köz­pontú országos szervezet - képvi­selője. Persze, létezik együttműködés, mondja az NVBOE alelnöke, csak­hogy a pénzek tekintetében - mi­után ők nem részesülnek közpon­ti támogatásból - néhol igencsak fúrják őket. Komlón például meg­torpedóztak egy félmilliós polgár- mesteri ígéretet, állítja az alelnök. Igaz, másutt ők vannak lépés­előnyben: magyarszéki, magyar- hertelendi, döbröközi önkormány­zati támogatási példákat sorol. Folytatás a 3. oldalon Nyugdíjemelés a 13. havi nyugdíjjal együtt (Ft/hó) 32 986 2001 ---------­38 374 2002 44 446 2003 50 428 53 604 A kormány döntése szerint jövőre átlagosan havi 4775 forinttal nőnek a nyugdíjak. 1991 óta a jövő év lehet a má­sodik olyan esztendő, amikor jobban emelkednek a nyugdí­jak, mint a fizetések. HTTíElIiYiM 49 61166u 69 75, '-wir JOKER: 773419 A Dunántúli Napló - Vasárnap Reggel bármely részének másolásával, terjesztésével, az ada­tok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesülé­seket átvenni csak a Dunántúli Napló - Vasár­nap Reggelre hivatkozva lehet. állampolgárság? Mit jelent a kettős UGRÁS A SÖTÉTBE. Talán ez a legtalálóbb kifeje­zés, ha a népszavazáson valamely kérdésben (vagy mindkettőben) az igenek kerülnek többségbe. A nemek győzelme esetén minden marad a régiben. A ki nemmel szavaz a ket­tős állampolgárságra, az Trianonra mond igent. Aki igennel voksol, az Trianont erősíti meg. Az az elké­pesztő a dologban, hogy mind­két, egyébként homlokegyenest ellenkező állítás - az elsőt az el­lenzék vallja, a másodikat a koalí­ció - mellett lehet indokokat fel­sorolni, s gyakorlatilag eldönthe­tetlen, hogy kinek van igaza. Hi­szen nem nehéz - főleg érzelmi - érveket felhozni arra, hogy nem becsületes magyar ember az, aki azoknak nem szeretné megadni egyszerűsített formában az állam- polgárságot, akik nem önszán­tukból, hanem a világpolitika brutális döntése nyomán lettek más országok állampolgárai. A nemzet összetartozik, egyetlen magyarság létezik csupán, s ezt minden eszközzel ki kell nyil­vánítani. Ám abban is van nagy adag ráció, hogy akkor teljesül csak be iga­zán az igazságtalan békediktá­tum végzete, ha győznek az ige­nek, hiszen a szomszéd népek nacionalistái kitörő örömmel fo­gadnák, ha megindulna a magya­rok népvándorlása az anyaor­szágba. Másrészt pedig épp az ő autonómiatörekvésüknek tenne keresztbe, hiszen mondhatnák azt is a románok, szerbek, ukrá­nok, hogy minek az nektek, ha egyszer megvan a magyar állam- polgárságotok. Arra sincs semmilyen kézzelfog­ható adat, hogy mennyien tele­pülnének át a több igen esetén. A hafáron túli magyarok szerve­zetei ugyan készítettek erre vo­natkozó felméréseket, de ezek is nagy szórást mutatnak. Ennél azonban jóval komolyabb gond, hogy ezek ma még csupán talál­gatásoknak minősülnek. Hiszen a megkérdezetteknek úgy kellett válaszolniuk, hogy fogalmuk sincs, mit is jelent a kettős állam- polgárság. Kizárólag magyar útle­velet - ez az egyik véglet. Vagy minden olyan jogi, oktatási, szo­ciális, egészségügyi stb. ellátást - a másik véglet -, ami jár hazánk jelenlegi állampolgárainak. Csak ha megszületne az erről szóló törvény, akkor lehetne reális ké­pet kapni arról, hogy hányán akarnak átjönni. Az abszurditás csak fokozódik, ha azt vizsgáljuk, a kettős állam- polgárság mennyibe kerülne. Több száz milliárd forintba, hi­A magyarok és a magukat magyarnak vallók száma I A magyar szervezetek becslései (ezer fő) 1 Ausztria 60-70 Horvátország 20-25 Románia 1600-1800 Szerbia 300-350 Szlovákia 550-600 Szlovénia 9-10 Ukrajna 180-200 szen minden juttatást meg kelle­ne kapniuk az új állampolgárok­nak is? Vagy egy fillérbe sem, sőt az ide jövők munkájának - adójá­nak, járulékainak - eredménye­képp anyagi szempontból is job­ban járunk, sőt ebbe még bele kell számolni az illető külföldi ta­níttatás! költségeit? Egyszerűen képtelenség igazságot tenni. De a kórház-privatizáció leállítá­sáról szóló kérdés sem okoz ki­sebb dilemmát. Egyfelől azt hall­juk, az egészségügy jelenlegi helyzete tarthatatlan, minden­képp szükség van a magántőke bevonására. Ha a népszavazásnál az igenek kerülnének többségbe, akkor nemcsak ennek a folyamat­nak lenne vége, hanem vissza kellene államosítani a patikákat, a családorvosi praxisokat. így keve­sebb pénzből gazdálkodó, rosz- szabb hatékonyságú, még jobban leromlott intézményekben kellene gyógyulnunk. Nem úgy van az! - kontrázik az ellenzék. Az államnak kutya köte­lessége biztosítani az állampolgá­rainak az egészségügyi ellátást. Tessék választani! Volán-jegyárak: emelik, de mikor? Úgy fest, csak a karácsony előt­ti napokban köti meg az új személyszállítási szerződése­ket a közlekedési tárca az autó­busz-társaságokkal. Az aláíran­dó dokumentumok tartalmáról - állítják a bennfentesek - javá­ban zajlanak a tárgyalások. He­ves vita van kibontakozóban az érintett cégek és a szaktárca között a jövő évi jegyáremelés mértéke, illetve a kormány ál­tal fizetendő ártámogatás nagy­sága körül. Az idő azonban sürgeti a vitázó feleket, ugyanis a leendő megállapodásokat de­cemberben mindenképpen tető alá kell hozniuk. Menetrend .szerinti utasszállítást ugyanis januártól csak ilyen szerződé­sek alapján végezhetnek a vál­lalatok. A Volán-vállalatok ve­zérigazgatóit a cégek közgyűlé­seinek kell felhatalmaznia a szerződések szignózására, márpedig a tulajdonosi testüle­teket december közepére hív­ták össze. A társaságok helyze­tét tovább nehezíti, hogy szá­mos önkormányzatnak is újra meg kell állapodnia a buszcé­gekkel. k i

Next

/
Oldalképek
Tartalom