Új Dunántúli Napló, 2004. november (15. évfolyam, 299-327. szám)

2004-11-27 / 324. szám

2004. NOVEMBER 27., SZOMBAT - DUNÁNTÚLI NAPLÓ 15 ÉLET & STÍLUS MIKULÁS-CSOMAG. Az óceán elhanyagolt állatkáinak sem kell ez­után nélkülözniük a karácsonyi ünnepkör megannyi csodás elemét. Tokióban például egy hatalmas akváriumba merült alá az egyik búvár, hogy csemegékkel kényeztesse az ott lakókat. A tengeri környezet­ben szokatlan mikulásruha nem okozott sokkot az uszonyos élővilág­ban, állítólag csak az elektromos rájákat rázta meg a látvány, fotAepa ÁZSIA DIVATOZIK: EZÜSTBEN, RÓZSASZÍNBEN, LILÁBAN SELYEMBEN, VIRÁGGAL. Indiai, kínai, thaiföldi, maláj öltözködési stílusok elemei keverednek azokban a modern öltözékekben, amelyeket Ázsia 13 országának 81 tervezője mutatott be a napokban Kuala Lumpurban. A ruhákhoz míves ékköves nyakékeket és valódi virágot ajánlanak ék­szerként a dizájnerek. FOTÓ:EPA A BUVAMKULAS PUTTONYA Az anya a legszebb szó Az anya „futott be” első­nek az angol szóverse­nyen, a mosoly csak har­madik lett. A viadal világméretű volt, 102 nem angol anyanyelvű ország lakosainak a véleményét is ki­kérte a Brit Tanács, amely a brit kultúra előmozdítására hivatott kormányhivatal. szó-véleménykutatás során mintegy 40 ezer embert kér­deztek meg arról, hogy melyik angol szó a kedvence, és így rukkolt a mother (anya) az első helyre. A második a passion lett (szenvedély, kínszenvedés, düh), talán Mel Gibson Krisz­tusról szóló filmje miatt is. A harmadik helyet a smile (mo­soly) szerezte meg, negyedik lett a love (szeretet, szerelem), az ötödik pedig az eternity (örökkévalóság). A tízes toplistára felkerült két szabadság is, a nyolcadik és a kilencedik helyre, nevezetesen a freedom és a liberty szavak, amelyek jelentése lényegében ugyanaz. Hatodik lett a fantas­tic, hetedik a destiny (végzet), a tizedik pedig a tranquility (nyu­galom, békesség.) A felmérés eredményeként egyébként 70 szavas összeállí­tás készült, és ezen az anya volt az egyetlen olyan szó, amely emberek közötti rokoni kötelé­ket jelöl. Az apa sehol sincs, de a gyermek sem - legalábbis ezen a listán. Oldalszerkesztő: Hodnik Ildikó Gy. Fénybe öltöztetett advent, ünnepváró koszorúkkal Piros vagy eszkimó A téli csizmák divatja nem valami szigorú idén Párizsban: a legkülönfé­lébb fazonokat és színe­ket látni utcákon. Nem egyértelmű a divat: visel­nek tarka és egyszínű csizmákat, lapos sarkú sportosakat éppen úgy, mint méregdrága, egyedi modelleket, nagyon magas, vé­kony sarkakkal, s a tervező cég monogramjával. A legolcsóbban hozzáférhető egy élénkvörös gu­micsizma, rikító virágmintákkal, amely már 50 euróért kapható. A lábbeli olyan, mintha egy hip­pikorszakból visszamaradt, di­vatőrült Mikulás találta volna ki. Az abszolút menő azonban az eszkimók csizmáját idéző, rusz­tikus Iglu-modell rózsaszínben, kékben vagy feketében, műszőr­me béléssel: állítólag Madonná­nak is van már belőle több pár. Kutyaszán nem jár hozzá. Az adventi koszorú ha­gyománya az ősi időkbe nyúlik vissza, és kapcso­latban van a téli napfor­duló körüli szokásokkal. Később keresztény szim­bólumokkal és tartalom­mal kibővülve honosodott meg Európában, Ameri­kában. A gyűrű, a kör, a karika és a koszorú mágikus jelek, az örök­kévalóság, a tökéletesség kifeje­zői. Ezért hitték azt őseink, hogy védő varázslatra alkalmas tárgyak. A maihoz hasonló ad­venti koszorú ősét Johann Wiehern hamburgi lelkész 1860-ban készítette, amikor ott­honának halijában a mennye­zetre hatalmas fenyőkoszorút erősített, amelyen 24 gyertya volt, minden adventi napra egy. Hívei hamarosan elterjesztették ezt a szokást, de később már csak négy gyertyát helyeztek el a koszorúra.- Manapság már minden év­szakban tehetünk ajtódíszt a be­járatra, de az ünnepváró adven­ti koszorúk különösen hívogató- vá teszik az otthon kapuját - mondta Hartman Orsolya virág­kötő. - A tövisek jelképesen Jé­Jó dumák gyilkos humorral zusra emlékeztetnek. A születő Megváltóra utal a csipkebogyó, illetve a piros szaténszalag is. Az adventi díszek esetében nem a legújabb divatirányzatok és színek a legfontosabbak. Van, ahol családi hagyományokat kö­vetve a régi formákhoz ragasz­kodnak, míg mások minden év­ben megújítják formakincsüket. A gyertya fénye varázslatos hangulatot ad, de az asztali ko­szorúban mindenképpen gon­drótot (többet is lehet) legalább 3 cm mélyen. A vékonyabb gyertyákra ragasztószalaggal erősítsünk három-négy fogvá­jót, és így tűzzük a koszorúra.- A gyerekek szeretik, ha a termésekből, gyümölcsökből fi­gurákat is készíthetnek - foly­tatta a szakember. - Ha Mi­kulást csinálunk, pocak­jához és testéhez csak egy piros ma szükséges, a fejre csúcsos piros papírsipka kerül. A szemet, szájat filctollal rajzoljuk meg. A készülődés­hez tartoznak az adventi ka­lendáriumok r Óvatosan a gyertyalánggal! ■ Szinte minden évben hallani tragi­kus híreket arról, hogy az adventi ko­szorú égve hagyott gyertyái vagy az ünnepváró mécsesek lángjai miatt ott­honok égnek le, sőt szomorú halálese­tek történnek Ezért néhány szabályt be kell tartanunk. ■ A koszorún lévő gyertya ne legyen túl nagy a koszo­rúhoz képest, nehogy az egész koszorút felborítsa. Két égő gyer­tya között legalább 7 cm távolság legyen. A koszorún lévő díszí­tőanyagok véletlenül se érhessenek a gyertya lángjához. ■ Az égő gyertyát ne mozgassuk Égő gyertyát ne tegyünk huzatos helyre. ■ A kanóc ne legyen 10 mm-nél hosszabb, vágjunk le belőle ol­lóval. Égő gyertyát soha ne hagyjunk felügyelet nélkül. doskodnunk kell a stabil rögzí­tésről. A vastag gyertyákba alul­ról három helyen tűzzünk erős amelyhez a diófejet tűződróttal odaerősítjük. Kis vattadarabból lesz a szakáll, a haj és a bajusz, ható, csokoládét rejtő darabok helyett érdekesebb változatok­kal is előállhatunk. Jól mutat, ha fenyőből és aranyszínű sza­lagokból girlandot kötünk, amelyre aranyzsinóron kis pa­pír- vagy szövetzsákocskákat akasztunk fel. Ezekben lehet valamilyen apró meglepetés, já­ték, kedves kis állatfigura, édesség, vagy egy-egy szép idé­zet is. Járt tanárképzőbe, német szakra, volt idegenvezető, filmgyári dramaturg - és közben állandóan dumált. Mindent észrevesz, és mindent sajátos szemmel. Gyilkos humora van. Egy viszonylag szűk kör ismer­te és nevette körül a Fábry Sán­dort, mígnem a Hócipőben megjelent állandó rovata, a „Di­zájn Center”. Ez hozta meg szá­mára az igazi ismertséget. Ezt írták róla tavaly, a szüle­tésnapján. Meg ezernyi mást is, mindennap, különböző interne­tes fórumokon, ahol időnként tőzsdére bocsátják, vagy istení­tik, esetleg megszidják egy-egy beszólás miatt. A kitűnő verbális és kommu­nikatív képességekkel, vala­mint egyedi humorral megál­dott Fábryra a kabaré is felfi­gyelt, így lett kabaréműsorok konferansziéja, önálló betétek szerzője. 1998 szeptemberétől kéthetente jelentkező televíziós műsora van Esti Showder Fábry Sándorral címen. Fábry mind­emellett fontosnak tartja, hogy a közönséggel személyes kap­csolatot alakítson ki, hiszen számít a publikum reakciójára, visszajelzésére. Ilyen alkalmak­kor vizsgáztatja poénjait, s ha jó a fogadtatás, akkor ezeket ter­mészetesen fel is használja. A Pécsi Tudományegyetemen ha­marosan fellép, így a pécsi sze­replés felfogható akár egy re­mek főpróbának is. Minden­esetre nevetés bőséggel várha­tó, ígérik a szervezők. Pécshez amúgy régi szál köti a show- man-t: 1972-76 között a Pécsi Tanárképző Főiskola hallgatója volt. Később viszont „diploma­halmozó” lett, hiszen 197Ó-78 között az Eötvös Lóránd Tudo­mány Egyetem magyar-német szakán folytatta tanulmányait, s ezzel párhuzamosan, elvégez­te a Mafilm Filmíró Iskoláját Számos nagy sikerű film forga­tókönyve fűződik a nevéhez: Könnyű testi sértés, Megint ta­nú, Sose halunk meg. Sokan azonban a dizájneen- ter miatt szeretik a legjobban, hiszen olyasmiről beszél, amit ki-ki a maga bőrén érezhetett az elmúlt évtizedekben - vagy éppen napjainkban. Arról, mi is vesz körül minket, mert tárgya­ink elárulják, hogyan élünk, mit gondolunk, mit tartunk lu­Fábry Sándor xusnak és mit gagyinak. A dizájncenterből pedig sokszor kiderül, hogy az utóbbi kettő kategória milyen gyakran ösz- szeolvad. Egyszer azt nyilatkoz­ta erről, hogy valami fajta nép­művelő tevékenységet végez, ami igaz is, mert hát a tárgyak nemcsak egy egyáltalán nem nagyon szép múltra emlékeztet­nek, hanem azzal a hihetetlen mértékű, részben távol-keleti, részben nyugat-európai har­madvonalbeli bóvlival is megis­mertetnek, amely, mint a Wehr­macht, mára megszállta Ma­gyarországot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom