Új Dunántúli Napló, 2004. november (15. évfolyam, 299-327. szám)
2004-11-24 / 321. szám
16 A község gazdái Polgármester: Soós Nándor, aki vadászmester is. Alpolgármesterek: Kovácsevics Györgyné és ifj. Mester Zoltán. Képviselők: Béla- vári Antal falugondnok és Scháb Zoltánná Kiss Éva. Hivatalsegéd, könyvtáros, a művelődési ház felelőse, a hirdetőtáblák kezelője: Papp Lajosné. Mezőőr: Jung Károly. A horgászegyesület elnöke: Varga Lajos. A vadásztársaság elnöke: dr. Kutnyánszky Zsolt, aki a megbízott körjegyző is. A körzeti iskola igazgatója: Krauth Ferenc- né. A községháza elérhetősége: 7763 Áta, Kossuth u. 25. Telefon: 06-72-376-213. www.ata.dunantulinaplo.hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Újpetre és Vidéke Takarékszövetkezet támogatásával jelenik meg. Összeállította: Csűri János DINNYEBERKI DINNYEBERKI?®*1^ \ A község vezetői: A 113 lakosú Dinnyeberki polgár- mestere: Sándor Tibor. Alpolgármester: Szabó Tibor. A képviselő- testület tagjai: Borbás József Istvánná, Kajdon Béláné, Sándor János, Rózsahegyi Jánosné, Popovicsné Majorosi Szilvia. A település a Bükkösdi Körjegyzőséghez tartozik. Búcsút október második hetében rendeznek a Magyarok Nagyasz- szonya tiszteletére. Az önkormányzat címe: 7683 Dinnyeberki, Fő út 32. Telefon: 73/378-521. wvw.dinnyeberki.dunantulinaplo.hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Szentlőrinc- Ormánság Takarékszövetkezet támogatásával jelenik meg. Összeállította: Bóka Róbert ÁTA BEMUTATKOZIK DUNÁNTÚLI NAPLÓ - 2004. NOVEMBER 24., SZERDA Versenyeztetett porták RENDEZETT A PATAK iS PATAKPARTI ÚJ JÁTSZÓTÉR. Az önkormányzat új játszóteret létesített döntően faragott fajátékokkal, valamint csúszdával. A közelében rendezték az eddig elhanyagolt patakmedret, a rendezvényudvart pedig lebi- tumenezték. Ahol vadászok terítenek A községvezetőség először szervezte meg a Falu legszebb portája versenyt A szalántai, egerági, szőkédi tagokból álló zsűri döntése nyomán első helyen Mester György végzett, második: Kátai Raffael, a harmadik Schaub Vilmos lett Először adtak legkevesebb félszáz porta tulajdonosnak telkenként huszonötezer forint támogatást lakásfelújításra. A faluban az utcák meghitt elhelyezkedése miatt is vásárolnak telkeket, főként pécsiek, de budapesti és szegedi vadászok is települtek le. Turisztikai vonzerőt jelent a Pusztamalom Vadászház is. A település erősödő megtartó erejét igazolja az is, hogy a tizennégy év alatti gyereSírok és egyházak Három nagy kiterjedésű temetőben nyugszanak a katolikus, evangélikus, református és görögkatolikus hitközösség eddigi halottjai. A Pusztamalom-rész sírkertjébe nem temetkeznek, de a falugondnok és a közmunkás ezt a területet is gondozza. Nem mindennapi, hogy a haranglábbal szemközti egyetlen imaház ad helyet mind a négy felekezet híveinek. A katolikus sírkertben több évszázados tölgyek magasla- nak, melyeket külön gonddal óv a községvezetőség, hisz mindegyik tájszépítő turisztikai látványosság. A régi plébános hittantáborba vitte a gyerekeket Püspökszentlászlóra. Remélik, hogy utóda: Horváth Imre is ezt teszi. kék száma már negyvenkettő. Közülük a legjobbakat évek óta a Falu Legjobb Tanulója címmel ismerik el. Az idei első, aki az iskolájában is a legjobb: Kátai Norbert. Második Papp Vivien, aki osztályelső is. Harmadik: Sipos Brigitta, míg a negyedik: Fü- löp Krisztián. Soós Nándor polgármester elmondta, a művelődési háznál a rendezvényeknek területet bitumeneztek le, a patakot kitisztították, készült játszótér is. Bíznak abban, hogy idővel megkezdődik a szennyvízvezeték-fektetés, és összekötőutat építhetnek ki Kistótfaluval. Megbírságolják azt, aki nem gondozza lakóépületét és udvarát. A múlt gyökerei A községvezetőség majdnem tíz éven át fáradozott azért, hogy a Mohácsra került hajdani bos- nyák szoba helytörténeti és néprajzi anyaga ismét kerüljön haza. Megérte a fáradozás, nemrégtől szépen berendezett emlékszoba fogadja a látogatókat. Láthatunk ember nagyságú bábukat viseleti ruhában, egy ódon iskolapadon fekszik az oktatási intézmény történetét feldolgozó munka. A felvonultatott értékeket a néhai Matusek László néptanító gyűjtötte, aki kutatta a községhistóriát is. Az érdeklődőket Papp Lajosné hivatalsegéd kalauzolja. Az 1970- es években a lakók zömét bos- nyákok alkották, napjainkban csak három család él közülük a faluban. A községért dolgozik, de a maga gazdája Önállóan dolgozik a közterületek rendjéért felélés 48 éves Geiger József közmunkás (képünkön). Munkája során alapos és gyors, mert nem szereti, ha ráesteledik, mielőtt végezne. Az általa gondozott terület majd egy hektár, de ürít tizenkét utcai szemétgyűjtőt, takarítja az egy kilométer hosszú járdát is a vasúttól a faluig. Vihar után gondoskodik az esővíz elvezetéséről, télen pedig havat lapátol, de óvja a temető öreg tölgyeit is. Több olyan közösség is működik, amely a munkája során a falu érdekeit is szem előtt tartja. A horgászegyesület tagjai szépítik a környezetet, így padokat helyeztek el, újabban pedig éjjeli megvilágítást kapott a tó. Most azt szeretnék elérni, hogy a vasúttal együttműködve egy félkilométeres földes útszakaszt zúzalékkal borítsanak le - ugyancsak közösségi munkában. Borcsa Lajos egyesületi tagtól megtudtuk, járnak ide Magyar- bolyból, Beremendről és Siklósról is vendéghorgászok, elsősorban a ponty-, az amur-, a csuka- és a süllőfogás lehetősége miatt. A közkedvelt pecás és kirándulóhely bicikliúton is elérhető, míg az első vonat Mohács és Villány irányából hajnali négy óra húszra van itt. Népszerű a májusi halfogóverseny. A hét éve alakult vadásztársaság negyven földtulajdonost tömörít, közülük nem egy a jeles napokon főz és felszolgál. Az ifjúsági klub Go thár Norbert vezetésével kiérdemelni igyekszik, hogy jövőre új helyiséghez jusson. Az egerági iskola pedagógusai anyák napjára, falunapra és karácsonyi műsorra tíz-tizenöt diákot készítenek fel vers- és ének előadásával. A pünkösdi búcsúra mindig újjáalakul a nősek-nőtle- nek amatőr focicsapata. DINNYEBERKI BEMUTATKOZIK Novemberi akácillat Dinnyeberkiben amíg a téeszben 12-1500 forin- gül ló óra 20-kor tér be ide a tos fizetések voltak, a háztáji- busz, és autók se nagyon állnak ban megtermelt tej 8-10 ezer fo- az udvarokban: így néha nem is rintot is hozott. Építkezni lehe- zsákfalu, hanem zsákutca, tett. A háztáji tartotta életben a amelyből alig lehet kifordulni, vidéket. A munkába járást alig segíti a Közösen számolgatjuk, hány vonat: a cserdi-helesfai vasútál- embernek lehet állása a mun- lomás 3,5 kilométerre van. Va- kaképes korú lakosok közül: lamikor még gyalogosan is lenem jutunk el tízig. Körülbelül jártam a vonathoz, emlékezik A zsákfaluba naponta >. alkalommal tér be a busz Zsákfalu ugyan Dinnyeberki, ám kőhaj ításnyira van csak innen Gyűrűfű, följebb Korpád, s még odébb Kán: úgyhogy a nyarak nem csupán a méhek lepte akácosoktól mozgalmasak és a telek sem csak a vaddisznójá- rástól. Az viszont kétségtelen: ez a község sem képes önerőből megoldani a közlekedési viszonyaiból, a munkahelyek hiányából is adódó gondjait. Terepjáráshoz idomított kis fehér Suzukival gurulunk föl Dinnyeberkibe. A volánnál Sándor Tibor fiatal agrármérnök ül, a bicsérdi Aranymező Rt. tehenészetében dolgozik: a betegsége miatt a polgármesterségről tavaly lemondó Szilvási András munkáját ő vette át. Dinnyeberki két utcányi aprófalu két kilométerre Helesfa után, ollóként szétnyíló dombvonulat közt. A kiszélesülő völgyben elhanyagolt, díszeiket vesztő öreg házak és felújítás alatt állók gubbasztanak. A föléjük pipiskedő kis katolikus templom a tornyát a Nap hideg novemberi fényeibe fúrja. A délnyugatra néző domboldalon a falombok még ebben a búcsúzó fényben parázslanak, de ide- lenn a házak már tetőgerincig fuldoklanak az árnyékban. Korai szürkületet ígérnek. A szülői házat a község közepetáján találni. Tibor hozzájuk kalauzol, ahol édesanyjával, Ibolyával, majd édesapjával, a kertből betoppanó Sándor Jánossal szoríthatok kezet. Közelünkben a széken egy óriási fazékban szárítani való paprika piroslik. Sándoréknál szinte mindig dologidő van. Az édesapa, aki sofőrként a falugondnoki teendőket látja el, és az édesanya, aki szakmájára nézve varrónő - soha nem szakadtak el a paraszti munkától. Egy kis. szóváltásra azért mindig van idő. De ahogyan a község életéről kérdezem vendéglátóimat, mindjárt feltolul a falu múltja és az egyik napról a másikra élők gondjai is.- A munka mindig az életünkhöz tartozott, nem is lehetett ez máshogyan - mosolyo- dik el Ibolya asszony, ahogy a borospoharakat az asztalra rakja. - Színtiszta magyar település volt hajdanán, igaz, akkoriban még tejcsarnoka volt és a száz hektárnyi legelőre marhacsorda, disznó járt ki, volt még libapásztor is.- Akkoriban 600 lakosa is volt, a kilencvenes években már csak 150, most 113 - teszi hozzá Sándor Tibor. - Csak 1974-ben jutott el idáig az aszfaltos út.- Végre be tudott jönni a bányászbusz, a téeszjárat - mondja az ötvennyolcadik évét taposó édesapa. - Akkoriban még bérelni lehetett terményt, és ugyanennyien részesülnek szociális segélyben. Négy óvodás, legfeljebb tizenöt általános iskolás, néhány csecsemő és közép- iskolás fiatal tartozik 18 éven aluliak korosztályához. De a kérdés igazából az, ragaszkod- nak-e majd Dinnyeberkihez, vagy ezeknek a kis falvaknak az „elfogyása” szükségszerű? Reggel 4 óra 30-kor, 7 óra 15- kor, délután 15 óra 20-kor s véIbolya, de hol van már az az idő... A falugondnoki busz lét- fontosságú, néha életmentő - fejtegetik. Nem, nem az ebéd, hanem a gyógyszerek időbeni kiváltása, az idősek orvoshoz juttatása miatt. Egy ráadás-sétát is teszünk a polgármesterrel, nem-rég-volt gyerekkori csavargásai színhelyén. Néhol egy-egy hatalmas istálló bukkan elő a pilaszterrel díszített polgárparasztház mögött - az épületállománynak közel a harmada kaphat védettséget a készülőiéiben lévő rendezési terv szerint. A kultúrház, a ravatalozó, a világháborús emlékmű felújítása vagy a buszváróé pedig a jelen feladatai közé tartozik, jórészt nyertes pályázatokkal, akár már tavaszra befejeződő munkákkal. Német, svájci és több holland háztulajdon jelzi, Dinnyeberkinek van keresnivalója a turizmusban. A polgármester azt mondja, az érdeklődésnek nem sok köze van a Cserdi alatt létesülő tóhoz, az még a jövő zenéje. Egy dombok zeg-zugaiban megbújó falu és környéke vonzerőnek elég. A hatvanhektárnyi fenyveserdő fölöttük a falu csodás, széllel pumpált tüdeje, és államilag védett vízbázis van alattuk. A közeli idősek otthona, a Bóroka Otthon is az 1995-ben létesített vízmüvüktől kapja a kiváló minőségű vizet. Télvíz idején még fahasábok pattognak a kályhákban - a gázvezeték talán Szentlőrinc felől kanyarodik ide, de a csatornázás lenne sürgetőbb; ebben Bükkösd gesztorságával léphetnek előre. És a nyarak! A domboldali akácosok, hársak virágzásuk idején méhektől zengenek, a falu Mátyás király idejébe visszanyúló méhészetéről árulkodik. Joggal remélik, a volt kisiskolában kialakítandó szálláshelyet sokan felkeresik majd pihenni vágyók, alkotótáborok egyaránt. í
