Új Dunántúli Napló, 2004. november (15. évfolyam, 299-327. szám)

2004-11-22 / 319. szám

2004. NOVEMBER 22., HÉTFŐ - DUNÁNTÚLI NAPLÓ RIPORT 7 KULTÚRA ­A Szélkiáltó örömzenéje harminc Év Egyszer csak összedugták a fejüket A koleszfolyosón, a zsibongóban vagy éppen a tusolóban dugtuk össze néhá- nyan a fejünket, és ebből születtek az első szerzemények - emlékezik a Szél­kiáltó szárnypróbálgatásaira Lakner Ta­más, az együttes vezetője. Ennek pedig már 30 esztendeje, és ma, a jubileum alkalmából ünnepi koncertet adnak a Pécsi Nemzeti Színházban. Mészáros. B. E. órás műsor a harminc esztendő féltucatnyi nagy­lemezéről válogat majd. Egy-egy dalban szerepet kapnak az egykori tagok is (Néma Frigyes, Taka­ró Mihály, Lajdi Tamás, Németh Ernő és Horváth József), a háttérben pedig az évek során a Szélki­áltóról készült öt tévéfilm képsorai peregnek. Az est vendégei között ott lesz Sólyom Kati, aki a zenekarral több ifjúsági műsort készített. Né­meth János színművésszel a borról filozofál a tár­saság. József Attilának, Babits Mihálynak, Petőfi Sándornak és még több jeles költőnknek a ne­mes nedűt dicsőítő sorait gyűjtötték csokorba ­- Afféle mozgalmi dalokban gondolkodtunk ele­inte, az énekelt verseket a társadalom lázmérőjé­nek szántuk. De hamar rájöttünk, hogy az igazi költészetet nem lehet naprakészre alakítgatni. Aztán a verseknél maradtunk, és jól választot­tunk, mert így olyan értékrendet tolmácsolunk évtizedek óta, amely mindenkor mindenkinek tartalmas üzeneteket hordoz - összegez Lakner Tamás. Hogy milyen üzeneteket, abból a mai koncer­ten átfogó képet mert a két és fél ez az összeállítás CD-formá- ban is napvilágot lát jövőre. Ugyancsak lemez lesz a har­madik vendéggel alkotott kö­zös produkcióból. Nagy Bandó András: Madarat tol­láról című gyermekvers­kötetéből is születik 2005 tavaszán egy megzenésí­tett válogatás, amelyből szemelvényeket kapnak a mai gála részesei. * . fl X» N / Y ►-> (TL. TERMÉSZETFILM KÉSZÜL. - Dezső, amíg forgatjuk, szedd föl azt a kőlásüveget, aztán nyugodtan vis­szadobhatod! Brüsszelben bíznak a pécsi tudásban K. F. A közelmúltban tartott uniós diabétesz világnap alkalmával hazánkat a brüsszeli Európa Parlament rendezvényén dr. Soltész Gyula, a Pécsi Gyer­mekklinika igazgatója, a gyer­mekkori cukorbetegségek ne­ves hazai tudósa képviselte. A pécsi professzor a kétnapos konferencián az inzulinfüggő cukorbeteg gyerekek európai regiszteréről, illetve a betegség előfordulásának gyakoriságáról tartott előadást. Soltész Gyula lapunknak el­mondta, hogy a kelet-európai térségben gyakoribb a gyer­mekkori cukorbetegség, mint a fejlettebb régiókban. Európá­ban közel százezer gyermeket érinthet az inzulinkezelést kö­vetelő diabétesz, a gyermekek gyógykezelésére az érintett or­szágok tetemes pénzt: a bevéte­leik 0,5-1 százalékátfordítják. A pécsi professzor egyben je­lezte azt is, hogy Pécsett vezetik a kontinens cukorbeteg gyere­keinek nyilvántartását, amiből alig hiányzik valaki; csupán az ukrán és az oroszországi ada­tok megbízhatóságáról nincse­nek meggyőződve. Karinthy, Kézdy és mi döntés Meddig utazzunk? Balogh Zoltán mégpedig: A humorban nem is­merek tréfát! Ön Karinthyben nem ismer tréfát- Sem az egyikben, sem a má­sikban. Nemzetközi nagyság lett volna, ha nem magyarul ír, hi­szen Ionesco például belőle pat­tant ki.- Vegyük elő a Számadást a talantumról-t?- Fantasztikus prózavers, amit Karinthy a harmincas évek elején írt. Ami ma is ugyanúgy szól hozzánk: hogy Európa nem élni, hanem megdögleni óhajt. Nincs semmi kunszt az egész­ben, hiszen a világ sohasem úgy ment, ahogy mi sze­retnénk. Osszeroppant életek - újraépülőben A Pécsi tudományegyetem Ál­talános Orvostudományi Kara és a Művészeti Kar közös posztgraduális képzést indít művészetterápia témakörben. Az öt féléves képzés Magyaror­szágon egyedülálló módon biz­tosít lehetó'séget a művészette­rapeuta szakképesítés meg­szerzésére. Bebessi Károly Talajvesztett, bezárkózott, súlyos de­pressziós hölgy volt H. M.-né. Nyugat­ról települt haza jóhiszeműen, abban a reményben, hogy itt mesésen megvál­toztak a dolgok. Minden más lett. Férj­hez ment, gyermekei születtek. Házas­sága, családi élete azonban tönkre­ment, összeroppant. Bekerült a klini­kára, mint súlyosan depressziós beteg. Próbálták kezelni, de megközelíteni sem sikerült. Ellenben egy zeneterápi­ás délutánon megtörtént a csoda. Albinoni Adaggioját hallgatta a kis csoport, amikor H. M.-né váratlanul felzokogott, sírni kezdett. Megnyílt, és elkezdett beszélni.- Föltárult előttünk egy tragikus em­beri sors teljes egésze - mondja a pszi­chológus. Megszólítható lett a beteg. Ez a lényeg. Ha már van valamilyen párbeszéd, akkor újrarendezhetők a dolgok. A lassan-lassan elcsituló zűr­zavarban újraépíthető az összeroppant sors. A dolgok ismét a helyükre kerül­nek, az értékek újraélednek. A művészettel való gyógyításnak az országban Pécsett vannak a legrégebbi hagyományai, hangsúlyozza dr. Trixler Mátyás intézetigazgató egyetemi ta­nár, a PTE képzőművészet-terápiás specializációjának a vezetője. Reuter Kamilló anno a betegek kép­zőművészeti alkotásaiból egyedülálló, híres gyűjteményt is létrehozott. Jakab Irén pedig az ’50-es években ezeknek a képeknek az alapján kezdte meg tu­dományos vizsgálódásait. Azzal a kér­déssel közeledett a problémához: ho­gyan jelennek meg a képeken a lelki betegségek.- Ez a módszer mind a diagnosztiká­ban, mind a terápiában jól használható- mondja Trixler professzor. - A képző­művészeti művészetterápia egyénileg és csoportosan egyaránt alkalmazható. A terapeuta figyeli a rajzolókat, a képe­ket, és összegyűjti az orvosilag értel­Mi gyógyítható a művészettel? mezhető mozzanatokat. A megbeszélés mindezt tovább finomítja. A kreativitás olykor már része a terápiának is. A sú­lyos betegek teljes gyógyulásához mindez kevés ugyan, de jól integrálha­tó a komplex kezelésben. Dr. Aknai Tamás, a PTE Művészeti Karának dékánja megerősíti, hogy a már működő művészetterápiás képzés keretében az egyetem Általános Orvos­tudományi Karával közösen a közeljö­vőben posztgraduális továbbképzést indítanak, zeneművészet és képzőmű­vészet specializációban. A szakot Sasvári Attila klinikai szak­pszichológus, zenepeda­gógus, a képzési forma in­dítványozója vezeti. El­mondja, hogy három spe­cializációban zajlik az ok­tatás. A zeneit ő irányítja, a mozgás- és tánc-specia- lizáció dr. Merényi Márta pszichiáter, táncterapeu­tához tartozik, a képző- művészetit pedig Trixler Mátyás vezeti.- A művészet gyógyító hatása régóta közismert - mondja Sasvári úr. - A nemzetközi tapasztalat az, hogy a 20. század közepe óta a mű­vészetek konkrétan is megjelennek a gyógyításban. Magyarországon a pécsi az első és mindvégig egyetlen ilyen képzés. A művészetterápia olyan tevé­kenységek összefoglaló neve, ahol a gyógyító munka a művészet közegé­ben történik. A rajzolás, festés, a zene és a tánc alkalmas arra, hogy kifejez­zen bizonyos lelkiállapotokat. A szóbe­li kifejezésben leblokkolt betegeknél Uy módon föltárulkozhatnak a beteg­ségközpontok. A betegség lényegéről árulkodó jelek tűnnek fel, ezek lehető­vé teszik a gyógyító számára, hogy hozzáférjen a kóros gócokhoz. A lelki betegségek természetéből adódik, hogy azok okai a személyiség mélyén rejtőznek. A zene megmozgat­ja mindezt, megnyithatja a lehetőséget a föltárás előtt Az aktív zeneterápia, mint montiani szokás, eleve is lelki se­beket gyógyít. A zenélés egyszerű hangszereken, ütősökön, furulyákon, xilofonokon, gongokon történik, ha csak valaki nem tud például hegedülni vagy zongorázni. A mozgás, a tánc sze­repe hasonlóan, a szóbeli megnyilatko­zások helyreállítására irányul. Mind­három út egy verbális résszel egészül ki. A terapeuta megkísérli a normális kommunikáció helyreállítását. Rajz, festészet, zene, tánc. A leg­ősibb kultúrákban is ezek voltak az át­járhatóság ösvényei ember és ember között. Az en Kannthym. Ezzel a me­rész címmel adott a múlt héten önálló estet a pécsi Művészetek Házában Kézdy György színmű­vész. A bemelegítő kérdésfelve­tés, az est után - az újságíró­szakma szabályai szerint -, csaknem-mankó volt. Úgy szólt, hogy „Nem tudom, Karinthy György vagy Kézdy Frigyes volt-e éppen a pódiumon?” Mit válaszolhat erre egy elő­adóművész? Megköszöni a pár­huzamot, ami természetesen rendben van. Csakhogy meg­esett: Kézdy sírt is egy sort a színpadon.- Azt mondja, hogy ismeri, és mégsem ismeri Karinthy Fri­gyest? Én sem ismerem! Ez a második próbálkozásom, az első estem ugyancsak Pécsett volt, Bükkösdi Laci vezetett rá. Miért éppen Karinthyből merített?- Feltehetőleg azért, \fl| mert ahogy ő látta ezt a fejte- 'M tőre állított világot, ennyi ko- Gg moly és mély érzelemmel, | mérhetetlenül okosan... Ez érin- J tett meg. Rengeteg írása van, ami az enyém is lehetne - csak­hogy én nem tudok írni.- Az esten előadott két paródi­át is. De át kell fordítanom a szer­ző szólássá nemesült mondatát,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom