Új Dunántúli Napló, 2004. november (15. évfolyam, 299-327. szám)

2004-11-20 / 317. szám

2004. NOVEMBER 20., SZOMBAT - DUNÁNTÚLI NAPLÓ HITÉLET Pécsi Advent 2004 Szent Erzsébet rozsai karitász Adomány a szegénygondozóknak Szent Erzsébet H. Endre magyar király és a szeren­csétlen véget érő merániai Gertrúd házasságából született. Már kislány korában eljegyezték Thüringia leendő grófjával, Lajossal. Erzsébet jósá­ga és kedvessége, természetes derűje és sugárzó szeretete megnyerte a vár népét. „A legnagyobb né­met asszony” jelzővel illetik ma is. Különösen kitűnt a szegények iránti szeretetével. A középkor egyik legbájosabb legendája őrizte meg számunkra ember­szerető jóságát. A dermesztő télben fagyosko- dó, éhező szegényeknek rendsze­resen osztott élelmet a wartburgi vár éléskamrájából. A jótékony­kodást a várban sokan rossz szemmel nézték. Ezért megtiltot­ták neki a kenyerek osztogatását. De Erzsébet a tilalom ellenére sem hagyta cserben szegényeit Egy zimankós téli napon köté­nyébe rejtve vitte a kenyereket a vár kapuján türelmetlenül zörge­tő szegényeknek. Ám mielőtt még kijutott volna a várból, talál­kozott a férjével, aki rosszallóan megkérdezte: mit viszel a köté­nyedben? Erzsébet zavarában azt válaszolta: rózsákat! Rózsákat Uyen dermesztő télben?! Mutasd a kötényedet! Erzsébet szétnyitot­ta a kötényét, amelyben a szere­tet piros rózsái illatoztak. Lajos őrgróf alapjában jó em­ber volt és nagyon szerette fele­ségét. Pillanatok alatt megértette a csodát. Meg­hatóban ölelte át csodálatos feleségét és ő maga segített a kenyérré visszaváltozott „rózsák” kiosz­tásában. Tegnap reggel, Szent Erzsébet ünnepén, a mi­sére érkezőket frissen sült kenyér illata fogadta a pécsi templomokban. Az egyházmegyei Kari­tász lepte meg a belépőket azzal, hogy Szent Erzsébet emlékére mindenki kapott egy friss cipót. A hajléktala­nok cipóit jóságos kezek megkenték vajjal és megtöl­tötték sajttal, felvágottal, szalámival. Több helyen for­ró tea, vagy meleg leves is jutott a dúsított kenyérhez. Mert Szent Erzsébet napja a szegények ünnepe. A hívők többsége zavartan fogadta a kenyeret. Voltak, akik azonnal tovább adták va­lamelyik közelben álló hajlék­talannak. A többiek azonban csillogó szemmel vitték haza, hogy vasárnap reggelre nagylelkű adománnyá változzanak át a kenyerek. Vasárnap ugyanis pénzadományokat gyűjtünk templomainkban a Karitász szegénygondozó intézményei számára. Nem csodálkoznék, ha ekkor rózsaillat töltené meg templomainkat! KelePál Leőweysták Székelyföldön 32 Év Három koncerten az anyaország üzenete ORSZÁGOS LEHET A PÉCSI AD­VENT? - Budapestről a Kodály és a Piarista Gimnázium lehető­séget kért, hogy hét végén a Pé­csi Advent rendezvé­nyein fel­léphessen.. Mivel min­den nap foglalt már, a szerve­zők csak azt tudták ígérni: jö­vőre elsőbbséget élveznek. ÚJ SZÍN AZ ADVENTBEN: egyház­és művészettörténeti séta a bel­városi templomokban. Decem­ber 11-én, szombaton délután egy órakor a Belvárosi temp­lomba várják az érdeklődőket, őnnan az Irgalmasok és a Fe­rencesek templomába vezet az út. 18-án a Mindenszentek temploma a kiindulópont és a Szent Ágoston, a Lyceum temp­lom az útvonal. Mindenütt szakemberek adnak tájékozta­tást. A PÉCSI ADVENT PROGRAMJAI bárki számára ingyenesen láto­gathatók, kivéve a december 16-i ünnepi koncert II. János Pál pápa tiszteletére. Ezen csak meghívóval lehet részt venni. A nagy érdeklődés miatt azonban ennek az ünnepi koncertnek a főpróbája 15-én, szerdán 19 óra­kor nyilvános és ingyenes lesz. a grátisz, a Dunántúli Napló hirdetési újságja ma a Pécsi Ad-' vent első két hetének - decem­ber 4-12. - teljes programját közli. Csütörtökön, november 25-én pedig a december 13-22 közötti eseményeket. A Grátiszt Pécsett és Siklóson minden háztartásba eljuttatják. harminckét iskola jelentkezett egy hét alatt, hogy meglátogat­nák a világörökség helyszíneit. Várják őket. A látogatás - ide­genvezető kalauzolásával - in­gyenes. TELITALÁLAT AZ INTERNET. Na­ponta százával látogatják a Pé­csi Advent honlapját: www.del- tunantul.hu/pecsiadvent. A programról bővebb információ a 72/510-891-es telefonszámon kérhető. ProgramirQda: Pécs, Janus Pannonius u. 11. Harminckét éves a sepsiszent­györgyi Székely Mikó Kollégi­um és a pécsi Leőwey Klára Gimnázium kapcsolata. Szinte évente megkeresik egymást a művészeti csoportok. Ezúttal a leőweys vegyes karon volt a sor, hogy Székelyföldre utazzon, és három koncerten is tolmácsolja az anyaország üzenetét. Kiemelkedett a kézdivásárhe- lyi Vigadó író-olvasó találkozó­ja, amelynek híres vendége Kányádi Sándor költő volt. A több száz érdeklődő zsúfolásig megtöltötte az előadótermet. Színpadán a nagy művész fel­idézte élményeit és verseket mondott hallgatóságának. Az irodalmi rész befejeztével felso­rakoztak a pécsi énekesek és vastaps kísérteiében előadták a többnyire magyar szerzők mű­veiből álló műsorukat. Az est végén Kányádi Sándor dedikál­ta köteteit. A Leőwey Klára Gimnázium Vegyeskara több magyar vonat­kozású emlékhelyen is koszorút helyezett el (Bárót - Baráti Szabó Dávid, Kézdivásárhely - Gábor Áron, Sepsiszentgyörgy - gróf Mikó Imre, Nagyajta - Kriza Já­nos, Kisbacon - Benedek Elek). Az 1848-49-es szabadság- harcban elhunyt honvédek tisz­teletére a festői szépségű Nyergestető temetőjében közös kopjafát állítottak a sepsiszent­györgyi és a pécsi diákok. Nemzeti énekeink megszó­laltak a terror vértanúinak síremlékénél és a földvári ha­láltábor hatalmas kőoszlopá­nál is. Baráton egy három évvel ez­előtti hangverseny-élményre is gondolva (akkor a Leőwey Klá­ra Gimnázium Leánykara járt ott) a közönség verssel és ének­szóval köszöntötte a vegyes ka­ros fiatalokat. Sepsiszentgyörgy modern unitárius templomában a búcsú­hangverseny záró eseménye­ként népviseletbe öltözött lá­nyok és fiúk álltak énekeseink mellé, hogy együtt emlékezzünk meg az 50 éves helyi tánccso­port és a fennállásának 20. esz­tendejét ünneplő vegyes kar testvéri kapcsolatáról. Dr. Szabó Szabolcs JsBSSEZlZSZv EURÓPAI ERTEKEK XIX. Mi érték, és mi nem érték? Goják János I jM viselkedés min­*«* a faj fennmara­dását, valamint - a fejlettebbek­nél - a csoportba illeszkedést szolgálják. Feltételes reflexek gá­tolják például azt, hogy az állat megölje fajtársát. Ezek azonban nem mechanikusan működnek. Adódnak defektusok, devianci­ák. Ám ezek az élet kibontakozá­sának fősodrán kívül esnek. Az emberré válással azonban az egyed fennmaradását, az élet továbbadását és a közösségbe ta­golódást célzó ösztöndeterminá­ciók, feltételes reflexek és tanult viselkedésminták fokozatosan gyengültek illetve átalakultak. Az állati létszintre jellemző kont- rollmechanizmusok nem mű­ködtek. Az emberi ösztönök, in­dulatok, vágyak szabadon érvé­nyesülhettek. A létezés szerkeze­téből levezethető törvényszerűsé­gek érvényesülését a természet már nem biztosította. A biológiai létezés korábban szilárd rend­szere szétesett. Az ember számára máig tartó kihívás, hogy rendet teremtsen ebben a káoszban, az értelem és a szabadság rendjét, az ember vi­lágának a rendjét Ebben az ösz- szefüggésben utalok a kiváló hol­land paleontológus, Koenigswald írására: „A paleontológus, ha el is kötelezte magát a valóságos­nak, többet keres, mint csupán a múlt romjait: a kövület mögött az életet kutatja, az élet mögött pe­dig a rendet és a törvényt. Az em­ber élete azért csak az marad, ami: a legmagasabbrendű tör­vényszerűség kifejezése.” Emberevés, rituális gyilkosság, erőszak, rabszolgaság, nőközös­ség, homoszexuális kapcsolat, a devianciák, defektusok különbö­ző változatai szegélyezik azt a sok százezer éves utat, melyen az ember eljutott a tudatossá vált élet, az emberi méltóság és sza­badság tiszteletéig, az élet tovább­adását célzó személyes kapcso­latra épülő monogám házasságig és a szervezett közösség, a klán, a törzs, a nép nélkülözhetetlen vol­tának felismeréséig. Kétségtelen, hogy ebben Euró­pa jutott a legtovább a Bibliának és a nagy görög gondolkodóknak köszönhetően. Az emberi létezés imént említett alapértékeinek megerősítéséhez, úgy is mondha­tom, az emberré válással bekövet­kezett kaotikus állapot feliilmúlá- sához mind a görög gondolkodók, mind a Biblia döntő módon azzal járultak hozzá, hogy a jó és a rossz, az igazságos és igazságta­lan (Arisztotelész) megkülönböz­tetését az ember legsajátosabb tu­lajdonságának tartják. A mi dol­gunk, hogy a rosszra, az igazság­talanra törő vágyainkat, törekvé­seinket, szenvedélyeinket megfé­kezzük, és a jóra, az igazságosra törekedjünk, azaz erényes ember­ré váljunk. Ezt vallja Platon, Arisz­totelész, Seneca, Cicero és a Bib­lia, amely a rossz, az igazságtalan cselekedetet bűnnek nevezi. A biológiai és az emberi létezés alapértékei tehát európai értékek. Ebből logikusan követkézül, hogy az abortus, az euthanázia, a ho­moszexuális kapcsolat, a csalá­dok széthullása deviancia és sémimképpen sem érték. KERESZTÉNY SZEMMEL Advent előtt Varsányi Ferenc A protestáns egyházi kalen- dáriumban holnap az az elnevezés áll, hogy „Örök­élet vasárnap­ja.” Az egyházi esztendő utolsó vasárnapját, különösen az észak-német vidékeken hívták örökélet vasárnapjának. Ennek a vasárnapnak délutánján az evangélikus hívek kizarándo­koltak a temetőkbe szeretteik sírjához, és egy jeles személy sírjánál az alkalomhoz ülő is­tentiszteletet tartottak. Amikor a végső dolgok jön­nek elő, talán nem is gondoljuk, hogy mennyire a mindennapok gondolatai jönnek elő. Lelki- gondozói-hitoktatói tapasztala­tom mondatja velem, a halál és az utána következő kérdések mennyire fontosak. Gyerekek viaskodnak a kérdéssel: „Ugye Nagyi, te nem fogsz meghalni?” „Hova lett az, aki meghalt?” „Ugye csak elutazott?” „Mikor jön vissza?” „Miért hagyott itt?” „Ott van a felhők fölött?” Nos, nem gyermekded kérdé­sek ezek. Akik találkoztak a ha- lállal és a halálfélelemmel, azok bizonyára tudják, hogy nem mű­kérdések ezek. Elevenünkbe vágnak minden a jövőről és a tá­volabbi jövőről érdeklődő kérdé­sek. Van-e élet a halál után? Mi­lyen személyes jövőt merjek gon­dolni saját magamnak? Lehetsé­ges, hogy rövid már a földi létem? Mi lesz velem? Ugye egyre mé­lyebbre tekintünk, és egyre ko­molyabbá válnak az érzéseink? Örökélet vasárnapja arra akar műiket megtanítani, hogy egy­felől a földi élet nagyon is véges. Nem fogunk örökké élni a ked­ves lakóhelyünkön. Ha az érem másik oldalát nézzük, akkor nyilvánvaló, hogy Isten nem a pusztulásra, a semmivé tételre teremtett, hanem valami másra. Mi ez a más? A Szentírás sok he­lyén olvashatunk arról, hogy a világ véges, lesz végítélet, hogy majd lesz „új ég, új föld, új Jeru­zsálem...” Mindebben a ma em­berének szerepe az, hogy végig­mérje, a múlandó világban, mit jelent az emberi tisztesség, az elhivatáshoz méltó élet, a Krisz­tus követés. Isten örökkévaló világába hív­ja meg mindazokat, akik benne bíznak. Örökélet vasárnapján nem egyszerűen arra gondo­lunk, hogy mindennek vége, ha­nem arra is, hogy Isten a múlha­tatlan életre hívja meg az őt sze­retőket Szeretet és méltányosság A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia felhívással fordult a katolikus hívőkhöz, kérve őket: vegyenek részt a decem­ber 5-ei, kettős állampolgárság­ról szóló népszavazáson, és sza­vazzanak igennel, vállalják a sorsközösséget azokkal, akik nem önszántukból rekedtek az országon kívül. Lelküsmereti kötelességünk - fogalmaz a dokumentum -, hogy támogassuk azt a szándékot, amely az egymáshoz tartozást hivatalosan is kifejezésre akarja juttatni a kettős áüampolgárság megadásával, még akkor is, ha ez anyagi áldozatokkal jár. Kitér a felhívás a népszavazá­son feltett másik kérdésére is hangsúlyozva: „az emberek egyenlő méltóságának olyan gon­doskodás felel meg, amely az em­berek életét és egészségét nem puszta piaci értéknek tekinti, ha­nem a szolidáris szeretet és mél­tányosság alapján megfelelő szin­tű egészségügyi eüátásban része­síti a társadalom minden tagját” A felhívást november 28-án ol­vassák fel az ország katoükus templomaiban. EMLÉKEZTETŐ tó/errtköszőÉő ma tartja tovább­képzési napját a Katolikus Németek Pécs-Egyházmegyei Egyesülete. A püspöki szentmise 9 órakor kezdő­dik a bazilika Corpus Christi kápolná­jában. Utána az Alapítványi Székház­ban Bíró László püspök „A hitnek kö­ze van a hétköznapokhoz" címmel tart előadást Mayer Mihály metrós püspök az egyházmegye aktuális fel­adatairól szól. Jövő szombaton az égésűiét 200 tagját várják Himes- házára adventköszöntőre. A német nyelvű püspöki szentmise 5 órakor kezdődik. Előtte térzene, mise után kulturális műsor. Különbusz indul Pécsről, Tolnából, Villány-Vokányból. Keresztény bál erzsébet-napi ke­resztény bált rendez, ma este 7 óra­kor a Székesegyházi Plébánia Kö­zössége a Nagy Lajos Gimnázium dísztermében. Holiap KRISZTUS KIRÁLY ÜNNE­PÉN a Mindenszentek templomában (Tettye utca) lesz a másodéves szemi- naristák beöltözése a háromnegyed 11-kor kezdődő szentmisén. A beöltö­zés a küldetés vállalását jelenti. Gregoriána a pécsi madrigál KÓRUS holnap, vasárnap este 6 órakor a Szent Ágoston templomban előadja Jandó Jenő harmadik gre­goriána hangvételű miséjét A zsidó vattás CÍMMEL előadás-so­rozatot kezdett Schönberger And­rás pécsi főrabbi. Legközelebb, hol­nap november 21-én és december 5én, vasámaplő órától várja az ér­deklődőket a Pécsi Zsidó Hitközség Fürdő utca 1. sz. alatti székházá­ban. Academia Aperta a püspöki hit- tudományi FŐISKOLA tanárainak nyilvános előadássorozata kereté­ben november 24-én, szerdán este 18 órakor Takács Gábor Az emberi méltóság teológiai alapjai, 19 óra­kor Varga Szabolcs A választás sza­badsága - a reformáció megjelené­se Magyarországon címmel tart előadást a főiskola 5-ös előadójá­ban (Papnövelde u. 1). Szófiai emlékek a pécsi kama­rakórus november 26-án, pén­tek este 6 órakor hangversenyt ad a Baranya Megyei Közgyűlés dísz­termében (Pécs Papnevelde utca 5.). Szólót énekel: Komáromi Alice, Tillai Timea, Bódi Zsófia, Kovács Borbála, Werczel Karolina, Megyesi Schwartz István, Fejér Gábor. Zon­gorán kísér Petőcz Zsuzsanna. Ve­zényel: Tillai Aurél. A műsoron Pa­lestrina, Händel, Monteverdi, Grieg Rossini, Brahms, Rheinberger, Dvo­rak, Kodály, Tillai, Orbán és de Ranse művei szerepelnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom