Új Dunántúli Napló, 2004. november (15. évfolyam, 299-327. szám)
2004-11-19 / 316. szám
2004. NOVEMBER 19., PÉNTEK - DUNÁNTÚLI NAPLÓ RIPORT 9 KULTÚRA Lendületben a Filmiroda forgatás Januárban angol-amerikai-magyar nyüzsgés Pécsett Cseri László Változás áll be a Pécsi Filmiroda életében: az önkormányzat kulturális bizottsága állásfoglalása értelmében ezentúl a Pécs TV Kommunikációs Kft. üzletágaként működik majd tovább, de erre még rá kell bólintania a közgyűlésnek. Mint az iroda megbízott igazgatója, Gyimesi Kinga érdeklődésünkre elmondta, az összekapcsolódás elsősorban gazdasági jellegű, szakmai önállóságuk ezután is megmarad. A fejlődés intenzívebbé válhat, hiszen a Pécs TV a technikai és szakmai hátterével biztos támaszt jelent. A Pécsi Filmirodának ugyanaz a feladata, mint minden egyéb filmirodának világszerte, magyarázza az igazgató; olyan módon népszerűsíteni a várost, amelynek eredményeképpen különböző forgatócsoportok kapnak kedvet arra, hogy alkotásaikat itt hozzák létre. Fontos, hogy a csoportok munkáját segítsék. A Fürnek fajtái többfélék lehetnek, a nagyjátékfilmektől a dokumentum- vagy reklámfilmekig. Mert egy forgatókönyv esetében nem feltétlenül Párizs vagy London jöhet szóba a forgatás helyszíneként, sok esetben Pécs és környéke is kínálhat jó lehetőségeket. A figyelemfelhívásnak több módja is van, egyik a filmiroda saját, kétnyelvű honlapja, amelyen sok fotó és még több információ található a városról, mindazok, amelyeket illik vagy érdemes tudni. Ezek közé nem csupán a külső helyszínek tartoznak, hanem a belső forgatási helyek, a kiszolgáló háttér, hiszen egy százfős forgatócsoportot el kell szállásolni, étkeztetni, esetleg helyben legyártatni a díszleteket, fuvaroztatni őket - ezek mind bevételt jelenthetnek az itt élő szolgáltatóknak. A filmirodát létrehozta ugyan a város, de pénzt nem rendelt mellé, tehát nincs önálló költségvetésük, de ahogyan Gyimesi Kinga mondja, sok mindent meg lehet oldani lelkesedésből is. Bár a város egyszeri beruházásként finanszírozta a honlap és egy kiadvány elkészítését, és a filmiroda belépett egy nemzetközi szakmai szervezetbe is, ami által az információk egy részének terjesztését ez a szervezet átvállalta a világban. Az irodának voltaképpen ilyen előzmények után önmagát kell eltartania. Összesen hárman foglalatoskodnak ezzel a kérdéskörrel, jellemző az érdeklődésre, hogy napi 20-25 e-mailt kapnak a nagyvilágból. Az első komoly eredmény is megvan már: január közepén kezdenek forgatni egy angol-amerikai-ma- gyar koprodukciós nagyjáték- filmet, melynek külső felvételei majdnem teljes egészében Pécsett lesznek. NEM MINDEGY, MIN ÜLÜNK A THONET TESTVÉREK REMEKMŰVE. A kézműves terméktől a tömeg- gyártásig kíséri nyomon az osztrák klasszikus hajlított bútorok fejlődését a Művészetek Házában látható átfogó tárlat Farót tóth l Balettgála mesterfokon Évforduló Technika és kreativitás A Pécsi Balett 45 esztendővel ezelőtt, az 1959-es évadban tartotta első bemutatóját. Az eseményt a Pécsi Nemzeti Színházban ma este jubileumi gálaműsorral ünnepük meg. Mészáros B. E. A három felvonásból és négy részből álló program a táncművészet minden technikai finom ságát és rejtelmét, a napjainkban di vatos stílusok teljes tárházát felvonultatja. Lesz ittj az egyre kelendőbb alternatív mozgástól a legklasz- szikusabb változatig minden. Mint Keve- házi Gábor igazgató elöljáróban elmondta: hosszú idő után még a spicc-cipők is előkerültek. A balettvezető Etűdök című munkája indítja az előadást, melyben a táncosok napi tré- ningje látható, de az is kiderül, miként alakul az edzés látványos show-műsorrá. Román Sándor, az Experidence együttes irányítójának koreográfiája következik ezután, melyet kifejezetten a pécsieknek komponált: egy különlegesen nehéz táncdarab ez, amiről Keveházi Gábor úgy fogalmazott, hogy egy űj korszak kezdete a Pécsi Balett életében. Ha a technikai nehézségeknél tartunk, akkor Seregi László Változatok egy gyermekdalra műve kívánkozik az élre a négy táncbemutatóból, ezt ugyanis a szakma egyértelműen az utóbbi évek legnehezebb magyar tánqatékának minősítette. Seregi egyébként Eck Imre kortársa, az Operaház neoklasszikus újítója, aki ugyancsak jubilál, miután most lesz 75 esztendős. A programba beépül egy újhullámos rész is, Fejes Ádám, a pécsi származású, Hollandiában kiteljesedő táncos-koreográfus Origó című alternatív mozgásszínháza. A DEMOKRÁCIA SZOTARA Gazdagság Boros János A demokrácia egyes hívei úgy vélik, egyetlen társadalmi forma sem tartott örökké, a demokrácia sem fog, és jobb kialakítani a gazdasági hátteret olyan időkre, amikor a társadalomban ismét eluralkodik az erősebb által diktált törvény. Az ilyenek ahelyett, hogy a demokráciával törődnének, saját maguk anyagi gyarapodására összpontosítanak, akarva-akaratla- nul a demokrácia ellen dolgozva. Nem hiszik, hogy hosszú távon lehetséges a demokrácia, hát nem is eszerint cselekszenek, és így, ha sokan vannak, éppen saját gazdagodásuk feltétele, a demokrácia fennmaradását veszélyeztetik. Természetesen ez nem jelenti, hogy a demokráciában nem kellene elismerni a magántulajdont, és a törvényesen szerzett tulajdont nem kellene a törvénynek védenie. Az egyén szabadságából és feltétlen tiszteletéből következik, hogy annak saját anyagi gyarapodását, mint szabadságából fakadó felelős ön- és létfenntartását kell lehetővé tenni. Már Kant látta, hogy a magántulajdon feltétele a szabadságnak, ez utóbbi pedig a moralitásnak. A morál ugyanakkor minden demokrácia és minden demokratikus törvényhozás alapja. A demokrácia legjobban akkor tud fennállni és virágozni, ha az egyének gondoskodnak önmagukról és családjukról, és ezt a jogot mindenki számára elismerik és közösen megállapított törvények által garantálják. Az államon nem élősködő személyek szabadok, és a demokrácia alapvetésének főszereplői lehetnek. A túlzott gazdagságot az egyén és a társadalom számára ugyanakkor már az ókori görög gondolkodó, Arisztotelész sem tartotta kívánatosnak és ajánlatosnak. Ez az egyéneket önteltté, az államokat arrogánssá teheti, és a békétlenség veszélyeztetheti a demokráciát A gazdagok saját értéküket túlbecsülik, felsőbbrendűnek hiszik magukat, és ez a hit demokráciaellenes. A demokráciában nincsenek fel- sőbbrendűek. A gazdag állam pedig a többi államot, akár gonoszság nélkül, természetes súlyánál fogva, gazdasági függőségbe taszíthatja, mely előbb- utóbb fegyveres konfliktusokhoz vagy terrorizmushoz vezethet Ez pedig szintén veszélyeztetheti a demokrácia fennmaradását. Egyetlen vagy néhány egyén vagy ország aránytalan gazdagsága első lépés lehet a demokráciától az uralom, a zsarnokság, a másik ember vagy állam kizsákmányolása, szolgasorba hajtása felé. Valódi demokráciában úgy tartják tiszteletben minden egyén szabadságát és szabad gazdálkodását, hogy ezt a tiszteletben tartást minden egyes polgártól a törvény erejével elvárják. E tiszteletben tartás eleme, hogy az egyénnek anyagi javai egy részéről azon emberek javára le kell mondania, akik nem szerencsések, nem tehetségesek, nem születtek a megfelelő helyen vagy időben, és nincsenek politikai kapcsolataik. A demokrácia fogalma magában foglalja a felelősség, a szolidaritás fogalmát A szociális érzékenység maga a demokrácia: a szabadság és a felelősség ötvözete, a szabadság teljessége, a felelősség törvények általi elvárásával és biztosításával. Itt lesz a dzsesszlegenda M. B. E. Szakcsi Lakatos Béla hallható ma este 19 órától a pécsi Művészetek Házában. A zongoraművészről tudni kell, hogy idén ő nyerte el a szakma legrangosabb kitüntetését, a Magyar Dzsessz Díját, mellyel az év legkiemelkedőbb zenei teljesítményét jutalmazzák. Szakcsi 35 éve ott található a topon, és billentyűstechnikájára jellemző, hogy Chick Corea többször mondott már róla hozsannákat. Súlyos milliókkal átvert ügyvédek Balogh Zoltán Esettanulmány I. A tét az volt, hogy a védencnek be kell-e mennie hosszú évekre a börtönbe, vagy sem. Az ügyvédjének azt ígérte, hogyha nem csukják be - vagyis eredményes lesz a védelem, akkor egy „tekintélyesebb” munkadíjat fog fizetni. Fölmentették jogerősen, ezek után beállított az ügyvédjéhez: kint járt a pécsi vásárban, látott egy csodálatos Opelt, nem volt szíve otthagyni, így elfogyott a pénze... Esettanulmány II. Az él a köztudatban, hogy a nyugati országokban rendkívül tisztességes a fizetési morál. Tízéves pereskedés után a pécsi ügyvéd forintban kifejezve milliárdos nyertes pert tudhat maga mögött. Csaknem két éve hitegetik a fizetéssel annak ellenére, hogy a mun- kadíj-követelését nyolcszorosán meghaladó vagyonnal rendelkezik a cég. nem marad más, mint most az ügyvéd fordul a bírósághoz. Esettanulmány III. Egy másik csaknem évtizedes történet: azt mondta az ügyfél, hogy ha az ügyvéd azt mondja, nincs értelme folytatni a pereskedést, elfogadja. De ha lát benne fantáziát, akkor megbízza. Most nincs pénze, ám ha netán a második verzió jön, és nyernek, akkor tud fizetni. Százmilliókról volt szó. Az ügyvéd utánament, többéves pereskedés után sikerült csaknem 60 millió forintot megítéltetni. Ezek után a fél minden indoklás nélkül felmondta az ügyvédi megbízást, és közölte, hogyha megkapja a pénzt, akkor majd fizet. Feljelentette továbbá az ügyvédet a kamaránál, mert a részben megnyert pénzek után, melyek hozzá kerültek, visszatartotta az azokból járó munkadíját. Miután a kamaránál nem járt sikerrel, egészen a legfelsőbb bíróságig vitte a dolgot. Színes a paletta Az ügyek elhúzódása miatt az ügyfelek sokszor azt érzik, hogy az ügyvéd a hibás - mondja dr. Dicső István ügyvéd. Ehhez, tehát a hosszabb perekhez köthető a lazább fizetési morál. A másik véglet a büntetőügyeké: amikor bajban van a „páciens”, például már előzetes letartóztatásban, akkor fűt-fát ígérnek, amiből az esetek zömében semmi nem lesz. Csak ő maga, bevallása szerint, tízmilliós nagyságrendű munkadíjat veszített csaknem két évtizedes eddigi pályafutása során az ilyen jellegű ügyek nyomán. Dicső úr ezzel nem áll egyedül: az általunk megkeresett ügyvédek sora erősítette meg, hogy hasonló cipőben járnak. Másrészt azt tapasztalják, hogy ez bizonyos réteg körében elfogadottá vált, hogy nem is olyan nagy baj, ha nem fizeti ki az ügyvédet. És ez a réteg nem a bérből és fizetésből élőké, és nem a nincsteleneké. A rokon szakmák A távoli rokon szakmák: a közjegyzők és a végrehajtók esetében nincs apelláta: a közjegyző addig nem adja ki a papírt, amíg nem fizetnek, a végrehajtó addig szünetelteti az ügyet, amíg nem cseng a kassza. Az ügyvéd ezzel szemben, a rá vonatkozó törvény szellemének megfelelően köteles kiadni az iratokat, ha az ügyfél kéri, köteles továbbá a megbízás felmondása után még két hétig ellátni az ügyet. Hogy mit tehetnek? Majdnem semmit, mert már a múlté az a gyakoriak hogy az utcáról esik be a megbízó. Többnyire ajánlásokkal fordulnak az emberek ügyvédhez, tehát már nem idegenként. Ilyenkor az ügyvéd is „hazudik magának”, mert nem annyit kér, amennyit igazából kérhetne. És ez az egyébként is bizalmi viszony már ekkor sérül. Moralitás itt és ott A Pécsi Ügyvédklubban a közelmúltban nem kis felháborodással tárgyalták a fentebb vázolt jelenséget a résztvevők: miért kell éppen nekik álszent humanizmussal viselkedniük, amikor ma más területeken mindenki keményen érvényesíti a jogait? Más kérdés, hogy a körön belül is megosztott az ügyvédi társaság: mennek a körtelefonok, hogy ki olcsóbb a másiknál, és megesett, hogy egy betéti társaság szerződését ötezer forintért megcsinálta valaki. Márpedig az elaprózódás - nemcsak ezen a pályán - mindenképpen az elvégzett munka minőségének rovására megy. Tehát a moralitásról a másik oldalt, az ügyvédek egy részét tekintve is érdemes pár szót ejteni. ff
