Új Dunántúli Napló, 2004. november (15. évfolyam, 299-327. szám)
2004-11-15 / 312. szám
2004. NOVEMBER 15., HÉTFŐ - DUNÁNTÚLI NAPLÓ RIPORT 7 KULTÚRA Ormos Mária „hiúsága" elismerés Értelmiségi díj a történészprofesszornak Ormos Mária akadémikus a TIT Pécs-Baranyai Szervezete és a Grastyán Alapítvány Kuratóriuma Grastyán-díját vehette át a múlt csütörtökön. Balogh Zoltán- Kora délutánig az Akadémián elnökölt, majd rakétasebességgel haladva, öt perccel a díjátadás előtt megérkezett Pécsre. Borítékolom: hetekre előre tudja, hogy hasonló tempóban, mikor és mit fog csinálni.- Holnap reggel Ausztriába kell utaznom, történetesen magáncélból. A jövő héten mindenképpen ott kell lennem a Történelmi Társulat által az Akadémián szervezett vitán. Lesz egy előadásom ELTE-szoci- ológusoknak a történettudomány és a társadalomtudományok viszonyáról, egy másik a történettudomány és a hatalom kérdéskörében Szegeden, valamint Győr mellett tartok egy Hit- ler-előadást Emellett, ha magasabb hatalmak nem állnak az útba, szerdán - lehetőleg minden szerdán - itt vagyok Pécsett.- Nem tud, vagy nem hagyják pi henni?- Nem hagynak, de ebben én is benne vagyok valahol. Mert ki tudnak találni olyan dolgokat, ami engem is nagyon érdekel. S akkor hogyan mondjak nemet?!- Amit mondott, közelebb vitt a közéletiség kérdésköréhez. Mennyiben kell közéletinek lennie az embernek? A Grastyán-díj részben a közéleti szerepvállalást ismeri el.- A közéletiségnek különböző szélességű sávjai vannak. Csak a politikában millió „Egy bizonyos kort elérve és egy bizonyos teljesítményt kifejtve valahogy megtalálja az embereket a hivatalos kitüntetés” közéleti szereplő van. Dönthettem arról, ’89-90-ben, hogy bele merek-e vágni egy merőben új életformába, amit a politika jelent - mert ezt feldobta volna az élet. Úgy döntöttem, hogy maradok a szűkebb közé- letiségnél: a szakmánál, és annál a közéletnél, aminek a szakmán keresztül, annak oldalvizein - melyiket ki hogyan nézi - lehet megfelelni. Közéleti feladat az is, amit egy nyugdíjas egyetemi tanár kifejt annak érdekében, hogy még néhány évfolyamot és annak kiváló tagjait el tudja indítani.- Minden kitüntetésnek megvan a maga diszkrét vagy kevésbé diszkrét bája, csillogása. A Grastyán-díjat hová sorolja? Milyen zamata van?- Nagyon jó íze van. Valami miatt az emberek többsége úgy van vele, hogyha egy magánalapítvány, társadalmi csoport, szervezet figyel fel rá, és mondja azt, hogy igen, ez megérdemli a figyelmemet, akkor az mélyebben érinti meg, mintha a protokoll vizeiben evezve jut ilyen, olyan, amolyan kitüntetéshez. Ami az esetek egy részében majdnem fatális. Egy bizonyos kort elérve és egy bizonyos teljesítményt kifejtve valahogy megtalálja az embereket a hivatalos kitüntetés. Ez a díj - legyünk őszinték - egy értelmiségi csoport megbecsülését fejezi ki, ami akarom, nem akarom: nagyon is hízeleg. A dráma a nyelvoktatásban A Folkloriáda visszhangjai B. K. A dráma eszközeinek alkalmazása az idegennyelv-oktatásban címmel tartottak bemutatót és konferenciát szombaton Pécsett, a Leőwey Klára Gimnáziumban. A Magyar Drámapedagógiai Társaság rendezvényén részt vevő nyelvtanárok arra kaphattak példák egész sorával gazdagon U- lusztrált útmutatást, hogyan lehet praktikusan felhasználni a drámát a nyelvtanításban. A program délelőtti részében bemutató foglalkozásokat tekinthettek meg. Ezzel párhuzamosan külön színházi program is zajlott. Délután a foglalkozásokat konferencia váltotta fel, amelynek keretében előadások hangzottak el napjaink idegen nyelvi oktatásáról - gyakorló óvónők, tanárok, felsőoktatási szakemberek részéről. Az előadások a drámapedagógiai technikák széles körét ölelték föl, a drámajátékok kicsinyek körében való alkalmazásától a drámaelemek használatán át a nyelvtanárképzést is érintő témakörökig. A rendezvényt fórum zárta. A fórumon a résztvevők az elhangzott előadások alapján azzal a kérdéssel kapcsolatban fogalmazták meg véleményüket, hogy hol a helye a drámának ma az idegen nyelvek oktatásában. M. B. E. A III. Folkloriáda néptánc- és népművészeti találkozó rendezvényeit augusztusban tucatnyi magyar városban 400 ezren nézték meg, és a Pécs-Budapest központú fesztivál műsorainak közel harmadát Baranyában rendezték. Pécsett és néhány közeli kistelepülésen 57 programra százezren mentek el, Mohácson pedig önálló találkozót tartottak nyolc előadással és 10 ezer érdeklődővel. A fesztivál nemzetközi visszhangja is kitűnő: az angliai Stockton-on-Tees városkában, a skót hagyományok fellegvárában ez derült ki október végén, a CIOFF (a Folklórfesztiválok Világszövetsége) 34. közgyűlésén. Itt 58 ország küldötteinek egybehangzó véleménye szerint ragyogó volt a magyarországi szervezés, dicsérték az ellátást, a fogadó városok vendégszeretetét. Elismerésül a rendező városok CIOFF-diplomát kaptak, Lakner- né Brückler Andrea, a Pécsi Kulturális Központ vezetője a szervezet ezüstérmét vehette át A magyar fesztiváligazgatót, Héra Évát aranyéremmel tüntették ki, és beválasztották a következő, 2008-as montreali Folkloriáda rendezőbizottságába. jegyzet Az új Eldorádó Kozma Ferenc © Soha nem tatasztrófa előkénak az erdélyi ben. A döntően kanadai Rosia Montana Gold Corporation a jelenleg is folyó felszín alatti bányászat helyett azt kívánja elérni, hogy óriáskrátert robbanthasson a település helyén, és abból ciánvegyülettel mossa ki az aranyat Hatékonyan. Ehhez Szarvaspataknál 180 méter magas, több kilométer széles körgáttal zárnák el a völgyet; itt létesülne az a hatalmas ciántó, amely a sárga fém kimosásához szükséges szennyezett víz és zagy keverékét felfogná. Több százszorosát annak a mennyiségnek, ami 2000-ben a tiszai halpusztulást okozta. Az érdekeltek a falurombolás sátáni módszereivel az itt élő és meglehetősen szegény, nyomorúságos körülmények között tengődő helybélieket igyekeznek egymás ellen kijátszani. Jó pénzért vesznek házat, telket, és ha kell, exhumálják az ősök sírjait is. Minden rögre szükségük van, hiszen egyetlen aranygyűrűhöz két tonna kőzetet kell átmosni ciánnal. A romániai aranybánya megépítéséhez több mint kétezer embert szeretnének kitelepíteni, és többek között egyedülálló, több ezer éves régészeti értékeket semmisítenének meg. A beruházást kezdetektől fogva botrányok, működési problémák és jelentős helyi, országos és nemzetközi ellenállás kíséri. A „Mentsük meg Verespatakot” kampány példa nélkül álló, napjainkig egyre növekvő tiltakozási hullámot indított el Bukaresttől Torontóig. Ezt a tiltakozási hullámot korbácsolja tovább Kocsis Tibor döbbenetes, egész estét betöltő dokumentumfilmje, amely hatásával, képi eszközeivel, drámai fordulataival lesöpri a mozivászonról az akciófilmeket, a thrillert. A film különösen aktuális kiáltás, hiszen a hasonló botrányok mentén kiépült és munkálkodó amerikai Newmont Mining Ltd. a vállalkozást fellendítő szándékkal a közelmúltban lépett be a verespataki vállalkozásba, s tőkéjével a Gold részvények értékét azonnal 75 százalékkal megemelte. Jól fizetett „szakértői” gárdájuk a helyszínen munkálkodik, szórja a pénzt, ködösítő hatás- tanulmányokat készít, fényes jövőt vázol. És, amint hírlik, egy éven belül szeretnék megindítani a ciántonnákkal „hatékonnyá váló” bányaművelést azok a pénzéhes úriemberek, akik odahaza, a Yellowston parkban vagy a Niagara vízesés melletti autóparkolóban még egy cigaretta- csikket sem mernek eldobni. (Uránia Filmszínház: Új Eldorádó, rendezte: Kocsis Tibor) A fesztivál zárónapján zsúfolásig megtelt a pécsi Dóm tér táncosokkal és érdeklődőkkel Cselekedetek nélkül halott a hit Elanyagiasodott világunkban egyre kevesebb azok száma, akik ellenszolgáltatás nélkül végeznek, valamiféle belső szükséglet által vezérelve, segítő munkát írásunk főszereplője egy olyan fiatalember, aki szabadidejét elesettek, börtönben lévők vagy onnan szabadultak társadalomba való beilleszkedésének elősegítésére áldozza fel. Mindebből nem szeretne semmiféle előnyre, olcsó népszerűségre szert tenni. Cseri László V. T. mindössze 36 éves. Nős, egy 15 és egy 9 éves gyermeke van. Jól él, mondja, egy ideje megengedheti magának azt is, hogy a felesége otthon maradhasson, és csupán a háztartással és a gyerekneveléssel foglalatoskodjék. Hogy ez milyen fontos, fárasztó és komoly munka, azt csak az tudja, aki már kipróbálta, vallja. Pedig gyerekkorában, a szülei válása után belekóstolt az igazi szegénységbe is, a pléhlavó- ros fürdőszoba világába. Mindenféle fizikai munkát elvégzett, amit csak lehetett, és még közgazdász diplomával a kezében is elment mások szennyvízgödrét küapátolni, hogy a megélhetését biztosítsa. * * * Sikeres gazdasági, pénzügyi tanácsadó hétfőtől péntekig - aztán szombatonként bejár a börtönökbe, hogy segítsen azokon, akiknek gyakorlatilag a külvilággal való kapcsolatuk havi egy órára korlátozódik. Ez az az időtartam, amit a családtagjaikkal beszélgetés formájában eltölthetnek, vagyis alig több a semminél. V. T. teológiai tanulmányokat is folytatott, így odabent leT készi munkát is végez, de túl ezen ránéz az elítélt családjára, munkahelyet szerez. A legnagyobb gond, magyarázza, hogy rendkívül süá- nyak a börtönviszonyok, és nem működik az a háló, amely a társadalomba való visszailleszkedést elősegítené. Több egyház képviselői végeznek lelkészi munkát a börtönökben, de a lélekpátyolgatás édeskevés, vélekedik, ha a kiszabadultnak nincs pénze, lakása, állása. Egy idő után az elkeseredés dühöt és indulatot hoz ki belőle, s ott folytatja az életét, ahol a bevonulása előtt abbahagyta. Mert a beszéd önmagában kevés, hangsúlyozza, a hit cselekedetek nélkül halott. * * * V. T.-nek igen jó kapcsolatai alakultak ki, így sok cégnek tudja felajánlani a kiszabadultat, mint munkaerőt, 90 százalékos biztonsággal felmérve, milyen emberről is van szó. Négy éve végzi ezt a fajta munkát, de csupán egyetlen esetben fordult elő, hogy a védence visszaesett a bűnbe. Akad közülük olyan, aki 20 évnél is többet ült, s ma egy sikeres vállalkozásnál középvezető immár három éve, és van olyan, egykoron gyilkosságért elítélt, aki egy multinacionális cégnél szépen lépeget előre a ranglétrán, a vezetőség és munkatársai teljes bizalmát élvezve. V. T. nem tesz különbséget az elítéltek között, azonos módon kezel csalót és gyilkost Nem megalázni kell őket vallja, hanem emberi szintre felemelni. Természetesen tudja, hogy a segítést társadalmi szinten kellene megszervezni, de egy hatékony szociális háló kiépítése sok pénzbe kerül. Voltaképpen nem is több emberre, hanem hatékonyabb munkavégzésre lenne szükség, önfinanszírozó intézményekre, s természetesen termelő munkahelyekre. Mert egyre inkább csak fogyasztókból áll társadalmunk, s a termékek egyre nagyobb hányadát Keletről hozzuk be. *** Az emberek egy részét pedig arra kellene ösztökélni, hogy ne csupán várják és élvezzék a segítséget hanem dolgozzanak, ragadjanak meg minden lehetőséget Esetenként nem feltétlenül a dögkútról hordott hús a fogyasztható étel alternatívája. Elgondolkodtató, érvel, hogy az elmúlt évhez képest 30-40 százalékkal növekedett Magyarországon a végrehajtások száma. V. T. nemcsak börtönlakókon segít, hanem más elesetteken is, akik felkeresik. Pártfogoltjai közé tartozik például az a Nagy család, amellyel lapunkban korábban foglalkoztunk, miután nemrégiben elvették a gyerekeiket és nevelőszülőknél helyezték el őket Jogász ismerőse segítségével megtámadják a gyerekek elvételét előíró gyámügyi határozatot, mondja, mert az számos tévedést felületes megállapítást tartalmaz, olyant például, hogy éheztették a gyerekeket aminek állítása szerint semmiféle alapja nincs. Minden munkát amit ezekért az emberekért tesz, ingyen végez, természetesen, mint mindenki mást őt is valamilyen érdek motiválja: számára ez a tevékenység erőt ad. Az sem igaz, mondja, hogy mindezért nem kap semmiféle ellenszolgáltatást Mert a köszönetnek az ő felfogása szerint nem kevés az értéke.
