Új Dunántúli Napló, 2004. október (15. évfolyam, 269-298. szám)
2004-10-13 / 281. szám
2004. OKTÓBER 13., SZERDA - DUNÁNTÚLI NAPLÓ RIPORT 7 KULTÚRA Eszék-Pécs vetélkedő: ismét Vár a Dráva konferencia Európa Kulturális Fővárosa és Pécs Magyarország lehetőséget kapott arra, hogy Németország mellett javaslatot tegyen Brüsszelnek: melyik városa az, amelyik az Európa Kulturális Fővárosa címet birtokolhatja 2010-ben. Pécsett, civil kezdeményezésre, kétnapos konferenciát rendeztek a témakörben. Cseri László A kétfordulós hazai, kulturális főváros címért zajló erőpróbát követően 2005 derekáig kell várni, hogy kiderüljön, a pályázók - Pécs, Budapest, Eger, Győr és Debrecen - közül melyiket választja ki Hiller István miniszter. Bár a vetélytársak egyike-másika erősnek tűnik, Pécs helyzetét nagymértékben megkönnyítheti Meixner András kulturális bizottsági elnök útmutatása, amely- lyel a tegnap zárult konferenciát ajándékozta meg: „Olyan pályázatot kell írnia a városnak, amellyel nyer.” Az egyébként igen magas színvonalú konferenciát meglepő módon nem a címre áhítozó önkormányzat szervezte, hanem Takáts lózsef, az egyetem bölcsészkarának oktatója. Pedig az ilyen jellegű tanácskozások nem számítanak kuriózumnak az európai gyakorlatban, hiszen például a Németországban versengő városok konferenciák sorát rendezik meg. Pécs városa azonban eddig megelégedett azzal, hogy különböző kulturális köröktől „kiscsoportos foglalkozásokon” próbálkozik ötletekhez jutni. A város, a kultúráért felelős alpolgármester, Kunszt Márta szerint nem kell, hogy a számos külföldi példát követve erőteljes koncepciót fogalmazzon meg, elég négy terület - a modern képzőművészet, az ének és zene, a kulturális örökség, valaA város kínálja magát mint a folklór - hangsúlyossá tétele, amelyeket aztán a pályázatírók tartalommal töltenek fel az összeszedett tipphalmazból. Fő attrakcióként pedig az ötvenes éveket idéző hangulatú „multifunkcionális kultúrpalotát” jelölte meg. A konferencia, amelyen a város kulturális vezetése csak az első napon vett részt rövid ideig, számos megszívlelendő javaslatot fogalmazott meg kiválóan felkészült, rangos előadói által. Tanúbizonyságot téve arról, hogy a civil szféra, az önkormányzattal ellentétben, alkalmas az előkészítés és a megvalósítás folyamatában való részvételre. S miközben a város azt állítja, hogy a pályázat megírásával a Pécs/Sopianae Örökség Kht.-t bízta meg, kiderült, hogy a megbízást három magánszemély kapta. Újvári lenő, a kht. vezetője, Bachman Zoltán építész FOTÓ:LÄUFER L és Fejérdy Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökhelyettese; közülük csak Újvári mutatott érdeklődést a konferencia iránt, néhány óra erejéig. A megbízás azonban szóbeli, tehát írásban nem rögzítettek semmiféle feltételrendszert, elvárást vagy kötelezettséget. Az szóba sem került, hogy pályázatírókat versenyeztetnének egy ilyen komoly, a város hosszú távú stratégiáját meghatározó feladat elvégzésére. A kulturális főváros projekttel kapcsolatos ügymenet tehát egyelőre nem igazán mutat európai vonásokat. A folyamatok ismeretében kérdés, hogy egy esetleges politikai döntés következtében nyertes pályázat után Pécs megdicsőül, vagy megszégyenül? Ma még mindkét változatra esély mutatkozik. Utóbbi elkerülésére azonban komoly tennivalóink lennének. Az MTA RKK főigazgatója először fogalmazta meg, hogy a kulturális főváros cím Pécs számára cél lehet Neki evidens, hogy nem a város, hanem a régió pályázik. A prognózisok a térségben általános gazdasági fellendüléssel számolnak, a kulturális ipar a kedvezményezett szférák egyike. Hogy ez felvirá- gozhassék, hosszú távú nemzeti stratégiára volna szükség, állítja. Ennek híján nehezen integrálható bármilyen nyugati modell-elem. Gonda Tibor Pécs alpolgármestere úgy véli, a cél nem lehet pusztán az, hogy az európai kulturális piacon megjelenjen a város. Ennél jóval szélesebb spektrum célzandó meg, hangsúlyt helyezve a turisztikára és a munkaerőpiacra. Hangsúlyozza, hogy a város felelősségétől nem lehet eltekinteni az előkészítés során. Nagyon hasznosnak és fontosnak gondolja a mostani konferenciát, amelyhez hasonlót az önkormányzat is szervezett volna előbb-utóbb. Pálné Kovács Ilona Az MTA Dunántúli Tudományos Intézete igazgatója szerint az eddigi nyertes városok projektjeiből egyértelműen' leszűrhető a tapasztalat: olyan európai léptékű tervezetet kell előállítania Pécsnek, amelyből nemcsak a város, hanem egész Európa profitál. Fontos a lakosság bevonása is, ezért jó civil kezdeményezésnek tartja, hogy a konferencia szervezői internetes honlapot hoztak létre (www.eccpecs.inter- house.hu). Méhes Márton A berlini Collegium Hungaricum igazgatóhelyettese a német-magyar „tandem” lényegét abban látja, hogy a német társadalom szimpátiával fordul Magyarország felé. A németek fontosnak gondolják a nyilvánosság és a külső szakértők bevonását, továbbá a nagy léptékű gondolatokat megfogalmazó projektek gondos, könyv alakban való feldolgozását Az év vége felé bemutatkozó esteken vehetnek részt Berlinben a pályázó magyar városok. Vár a Dráva címmel indít Eszék-Pécs testvérvárosi vetélkedőt a Szivárvány Gyermekház. A Dráva folyó összeköt népeket, tájegységeket, emberi sorsokat. Erről szól az a sorozatjáték, amelyre háromfős csapatok jelentkezhetnek az alábbi feladatok megoldásával. 1. Egyik nagy költőnk Drávához írt, hazavágyó költeményében így szólítja meg a folyót: „Zúgó habjaidba szórom / E virágfüzért,/ Dráva! Hajts alá, s a partra / Tedd, midőn hazámba ért.” Kitől származnak a fenti sorok? 2. A Drávát öt nemzetet ösz- szekötő folyónak is szokták nevezni. Mely ország melyik hegységében ered a Dráva? Melyik az az öt nemzet, melynek határait átszeli a folyó? 3. A település, melynek szomszédságában a Dráva először lép be hazánk területére, a Rádió vízállásjelentéseiből is ismerős. Melyik ez a település? 4. A Dráva szabályozása csak a kelet-drávai szakaszon valósult meg. A folyó a szabályozott szakaszon hajózható. Ha a torkolattól indulunk, melyik településig hajózhatunk fel rajta? 5. Február másodika a környezetvédelem jeles napjai közé sorolható. Ezen a napon írtak alá egy nemzetközi egyezményt, mely a Dráva természet- védelmére is jelentős hatással volt. Melyik egyezményről van szó? Melyik évben írták alá? Fogalmazd meg egy mondatban az egyezmény lényegét! 6. Szlavónia vagy Szlovénia? Horvátországban, a magyar határ közelében található Szlavónia tájegysége, melyet gyakran ösz- szekevernek a tőle nyugatabbra eső Szlovéniával. Melyik két folyó között terül el Szlavónia? Mi a tájegység legnagyobb városa? 7. Horvátország egyik magyarok által is lakott vidéke a Drá- vaszög. Hol található a Dráva- szög? Határold körül a területét! A Drávaszögnek több elnevezése is van. Sorolj fel még kettőt ezek közül! 8. Dél-Baranya néprajzi nevezetességekben, műemlékekben gazdag kistája az Ormánság. Nevének eredete vitatott: sokáig egymás mellett éltek a török és finnugor néveredetről szóló feltételezések. Ismertesd egy- egy mondatban a két névmagyarázatot! Egy Ormánságban ismert, népviselettel kapcsolatos helyi szólás tréfásan behatárolja a tájegység területét. Melyik ez a szólás? 9. Az alábbiakban horvátországi és hazai települések nevét olvashatod. Böngészd a térképet! Bélavár, Drávaszabolcs, Felsőszentmárton, Bolhó, Drá- vasztára, Drávaszentes, Dráva- tamási, Zákány, Osijek, Novo Virje, Vukovar, Donji Miholjac, Legrad, Zmajevac, Podravska Moslavina, Kopac. A magyar- országi települések közül melyek találhatóak a Dráva Somogy megyei, és melyek a Baranya megyei (ún. Kelet-Dráva) szakaszán? A horvátországi települések közül melyek találhatóak a Dráva és melyek a Duna mentén? A Dráva népeket köt össze 10. Az imént felsorolt települések közül melyikben avatott új oktatási központot a Du- na-Dráva Nemzeti Park, és melyik lett a névadója a Drá- vaszögben 1997-ben létesült Natur Parknak? A beküldési határidő: október 27., szerda. További információkkal a tanárok és a 72/253-477-es telefonszámon a szervezők szolgálnak. „Kísértetvilla”: a kör b A házaknak is megvan a maguk sorsa. A Szabadság út 34. szám alatti épület a romantikus vidéki villatí- püs egyetlen fennmaradt pécsi emléke. Ma még a városkép szégyenfoltja. A tulajdonosok közti vándorlása tanulságos kört ír le. Dunai Imre Az 1870-es években az építőmunka igencsak igényes lehetett, mert a ház ma is áll, noha jó fél évszázadon át elkerülte a törődés. Az 1950-es években a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat hét bérlakást alakított ki a villában, de a karbantartást elmulasztotta. 1989-ben már hatósági kötelezés született az életveszély elhárítására, de nem történt semmi. 1992-ben az épületet ki kellett lakoltatni. 1994-ben az Országos Műemlékvédelmi Hivatal azzal a feltétellel járult hozzá az épületnek a pécsi önkormányzat tulajdonába kerüléséhez, hogy a felújítást még abban az évben megkezdi a város. Az önkormányzat azonban liciteljárással értékesítette, a Reál Bank Rt. tulajdonában lévő budapesti vállalat lett az új tulajdonos 1995 őszén. A bank a Szabadság út 34-ből akarta kialakítani új pécsi fiókját A 11,5 milliós vételáron felül a vevő kötelezte magát, hogy a felújítást 1998. január 1- jéig befejezi. Bele sem kezdett Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Műemlék-felügyeleti Igazgatósága többször is szabálysértési bírsággal noszogatta a tulajdonost. A sokmillió forintra rúgó műemlékvédelmi bírságot azonban nem szabta ki, hogy az ne lehessen újabb hivatkozási alap arra, mennyire költséges egy műemléki épület felújítása. A felügyelet a tulajdonos számlájára állagmegóvást végeztetett el. A helyreállításnál a ház funkciója tekintetében végül már nem volt különösebb megkötés. Az igaz: emeletet nem lehet rá építeni, megtoldani sem lehet, vagyis az alaprajzához képest nem változhat. A Reál Bank Rt.-nek azonban súlyos anyagi gondjai támadtak. Megszűnése előtt, 1999-ben végre talált az épülethez vevőt: a szekszárdi székhelyű Varga Trans-Fer Kft-t, amely öt millió forintért jutott bútokon belülre. Az önkormányzatot - műemléki védettségű épületről lévén szó - elővásárlási jog illette meg, de nem élt vele, hiába szorgalmazta ezt az OMH Műemlék-felügyeleti Igazgatósága. A városnak nem volt pénze az épület visszavásárlására, a felújítására pedig még kevésbé. Egyébként sem igen volt még példa arra, hogy műemléki épületek esetén élt volna elővásárlási jogával Pécs önkormányzata. Aztán - mintha a balsejtelmek igazolódtak volna - látszólag évekig nem történt semmi: megmaradt a belváros egyik látványosan romos épület-szégyenfoltjának a fő- pályaudvarhoz vezető út mentén. Tavaly óta azonban mégiscsak elindult valami, s már kezd a járókelők számára is érzékelhetővé válni.- Folyik a felújítás, ha egy kicsit lassan is - mondja Czeglé- dyné Levárdy Henriette, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-Dunántúli Irodájának műemléki vezető felügyelője. - Az építési engedélyt 2002-ben kapta meg a tulajdonos. A felújítási terv az elvárásainknak megfelelően készült el, bár csak többszöri egyeztetés után sikerült „kivasalni”. Arra a felvetésre, hogy minden gyorsabban mehetett volna, ha az állam veszi kézbe a felújítást, Egy villa rémálma: államtól az államhoz a vezető felügyelő lemondóan azt mondja: a Szabadság utcai villához képest sokkal jelentősebb értékek esetében sincs pénze a magyar államnak üyesmire. Varga Gyulától, a Varga Trans-Fer Kft. tulajdonosától úgy értesültünk, hogy a 200 millió forint költségű házfelújítás most már folyamatos lesz, és másfél év múlva elkészül. Arra a kérdésre, hogy milyen funkciója lesz majd a villának, érdekes, választ kaptunk.- Egyelőre még nem tudom a funkciót. Én ugyanis nem tartom meg az épületet, hanem felújítom és továbbadom. Cégem javarészt ezzel foglalkozik. A ház alkalmas lehet akár bankfióknak, akár konzulátusnak stb. Egyébként már jelentkezett a Magyar Állam, hogy visszavásárolja. Hogy konkrétan melyik szervezetről van szó, azt nem árulhatom el. A titok ellenére a kör - 12 év múltán - bezárulni látszik. De úgy is mondhatnánk: a kígyó a saját farkába harapott, vagy az elhajított bumeráng visszaütött. De vajon mennyiért?
