Új Dunántúli Napló, 2004. október (15. évfolyam, 269-298. szám)
2004-10-06 / 274. szám
2004. OKTÓBER 6., SZERDA - DUNÁNTÚLI NAPLÓ 7 KULTÚRA - RIPORT HANGULATOK GRAFIKÁN HORVÁTH SZŐKE GYÖNGYVÉR grafikusművész kiállítása a Várkonyl Nándor Könyvtárban október 16-íg tekinthető meg. totó: löffler péter Titkos katonai felmérés Baranyáról 1782-17844)01 Dunai I. Baranya megye települései az első katonai felmérés idején című legújabb kiadványának bemutatóját tegnap rendezte a Baranya Megyei Levéltár a Művészetek Házában. A dr. T. Mérey Klára történész új - immár 13. - könyve által tárgyalt korszak izgalmas fejezete Baranyának, mint ahogy a tanulmány forrásai is azok: az 1782 és 1785 közötti időszakról van szó, amikor II. József, háborús előkészületként, elrendelte az ország katonai felmérését. A térképanyaghoz hadmérnökök által olyan adatgyűjtés folyt, amely a települések egymástól való távolságára, épületeikre, a vizekre, erdőkre, rétekre és mocsarakra, az utak minőségére, a környező hegyekre terjedt ki. A Magyarország területének akkori állapotáról hírt adó első hiteles ábrázolás anyaga a bécsi titkos katonai iratok között lapult sokáig. Az első beszámoló csak 1917-ben látott napvilágot róla. T. Mérey Klára könyve első ízben ad összefoglalót és elemzést a katonai felmérésről Baranya egészére kiterjedően. A tanulmány nemcsak azt az utat tekinti át, amelyet a török hódoltság után lepusztult, népességében erősen megfogyatkozott megye régi és betelepült új lakói megtettek a települések újrafelépítésével, hanem a hajdani adatokban 200 évnyi távlatban sejlik fel a jövő, vagyis Baranya jelene. Operett, keményebben premier A Csókos asszony kibővített tartalommal jelentkezik Béres Attila rendező a Valahol Európában musicallel országos hírnevet szerzett. Most az operettel próbálkozik, igaz, megint a maga módján, a történetet alaposan átdolgozva, elmélyítve. A Csókos asszony premierje pénteken 19 órakor lesz a Pécsi Nemzeti Színházban. Mészáros B. E.- Nem szabad hagyományos operettre készülni, tartogatunk több különleges meglepetést is - mondja a Csókos asszony új változatáról Béres Attila rendező. - Kezdjük ott, hogy a színpad szinte csak fekete-fehér díszleteket tartalmaz majd.- Éjjel az omnibusz tetején, Asszonykám, adj egy kis kimenőt, Bajza utca sarkán egy kis palota - mind olyan nóták, amiket kívülről fúj mindenki. Bizonyos, hogy a mai fiataloknak sem lesz idegen ez a darab.- Arra magam is kíváncsi vagyok, miként fogadja például a saját a korosztályom ezeket a számokat. Mindemellett nem lehet egyszerűen csak zenés műsorként kezelni a Zerkovitz-Szilágyi-művet, ugyanis alaposan hozzányúltunk a szövegkönyvhöz.- Akkor tehát itt is, akár Egerben, bomba robban, miként a Valahol Európában- nal történt a teljesen átalakított szöveg miatt?- Tény, hogy megvívtuk a magunk harcát akkor a szerzőkkel, és Sirokay Bori dramaturggal ezúttal is jó alaposan átírtuk a történetet. Elöljáróban annyit: nem az eredeti változat szerinti 1926-os esztendőben, hanem 1933-ban játszódik a Cselekmény.- Gazdasági válság vége, fasizmus kezdete?- Közelít a tűzhöz. Úgy gondolom, sikerült megtöltenünk új tartalommal a Csókos asszony-előadást.- Állandó rendezője lett a pécsi teátrumnak. Eztán is musicalek, könnyed adaptációk kerülnek ki a kezei közül, erre szerződtették?- Egyszerűen eddig így hozta a sors. Amíg főiskolás voltam, rendre drámákat állítottam színpadra, a Valahol Európában egri sikere viszont a zenés műfaj felé fordított, a szakma így ismert meg. Februárban viszont Szép Ernő lélektani drámájával, a Patikával jelentkezem. Megjegyzem, a Csókos asszony is különleges premier: az operettkedvelők sem fognak unatkozni, de az igényes színház iránt érdeklődők is találnak továbbgondolásra alkalmas képeket. JEGYZET Mit ér a bútor.; ha magyar Simor Árpád (Jó bornak a rossz cégére) A kiállításnak nem csaptak valami nagy reklámot, talán egy mérsékelten igényes ingyenlapban, vagy valami efféle, a finy- nyás értelmiségi által nagy ívben került helyen ötlött szemembe. Itt tartunk: az ország egyik szellemi központjának számító Pécs úgy állítja ki a magyar bútorművesség élvonalának két képviselőjét, hogy sehol egy árva plakát. Belloni Ákos és Ligeti Ferenc kiállítása a pécsi Ferenczy Teremben november 8-ig látható. (Egy kiállítás fíiingjei) Jó beugrani a kiállításra. Egyrészt, mert semmi ájult ünnepélyesség, hanem „csak úgy oda vannak szórva a bútorok, mintha”, másrészt a betérőt az eladóhölgyek barátságosan fogadják és eligazítják, hogy fönt, a belépőszinten a Ligeti-, lent, az alagsorban a Belloni-bútorok találhatóak. Jó végigjárni a kiállítást, mert ki lehet húzogatni a fiókokat, ki lehet nyitogatni a rejtekaj- tókat és mögöttük az újabbakat, a finom kis billenőhúzójú fiókocskával együtt, végig lehet simítani a szinte feketére pácolt, öregített vörösfenyő felületét - ez is milyen alaptechnika, a korai pászta kikotrása, de milyen ritkán látni ilyen kompromisszummentes perfekcióval, szinte szeretettel véghez vive -, és senki sem érzi kötelességének, hogy eltiltson a műélvezet e módjától. Az alagsorba vivő csigalépcsőről panorámában tűnnek elő a tompább fények közé helyezett Belloniak, tére- sebben, enteriőrebben. A hatás a fényekhez mérhető, tömörebb, szótlanabb, súlyosabb: kicsit később mozdul a kéz, a „kunsztok” is mások. (Proccelán) A nálam semmivel sem jól öltözöttebb kis- hölgy egérgyors kört tesz a földszinti teremben, pusmogás, majd az eladók kicsit érdes hangsúllyal árat mondanak. Reflexszerűen hozzáteszik, hogy a Belloni-bútorok az alagsori teremben láthatók. Egérsurranás, és mire utánanéznék, már a portál előtt sincsen. Elámulok: legalább a vastag üvegektől, a fémberakásoktól neszült volna meg. Vagy, ha nem is hallotta volna a két nevet (volt, aki férfiasán bevallotta), legalább a fába öntött fém Ligetivédjegyből rájöhetett volna, hogy valami exkluzívat lát (ennek a szellemes megoldásnak éppen ez volna az egyik szerepe). Kishölgyünk azonban nem rezdült ezekre, ő a városszélen, a konzumis- tállókban eddig azt látta, hogy az első és legfontosabb az ár. Avagy mit ér a procc, ha magyar. (Mit ér a műtárgy, ha bútor) Egy ilyen kiállítás esemény kellene legyen egy Pécsnyi városban. Pécsnyi: nagysága, szellemi súlya szerint. Ez a kiállítás azonban nem az, a délelőtti és a kora délutáni sétálóutcái nyüzsgésben a Képcsarnok üvegportálja nem vonzza az érdeklődőket Az ismerőseimet faggatom: bútorkészítő, ügyvéd, orvos, egyikük sem hallott róla. Jó földicsérni a kiállítást. Csak rosszul esik, hogy ennyire muszáj. (Jó volna hírelni) Remélem, ez a kiállítás csak egy lesz a sorban. Jó volna tudni, hogy ezek a bútorok elindulnak Győrbe, Vásárosnamény- ba, Debrecenbe, és jó volna hírelni a többi kiváló magyar bútortervező megjelenését is itt és máshol. Tudatosulnia kell, hogy él és dolgozik egy kiváló bútorműves gárda, amelyik magyar. Fiatalok és idősek, bútorszobrokkal és acélsodrony-ággyal, szériákkal és egyedi alkotásokkal, konyhákkal és intim kisbútorokkal. Aki teheti: rang megvennie egyet-egyet. A többieknek élmény megnézni. A Képcsarnok kezdeményezésének hátterére nem kérdeztem rá. Önmagában van értéke, és bízzunk benne, hogy lesz folytatása. Méltóságos élet a halál előtt Mészáros B. Endre Villámcsapásként jön a hír: apa, anya, vagy a gyerek halálos beteg, és már csak egy-két hónapja van hátra. Bár az életnek mennie kell tovább, a fekete szellem ott terpeszkedik a lakásban, és persze sokasodnak a gyakorlati tennivalók. Ki marad itthon .vele? Melyik kórházban kap kielégítő ellátást? Nincs jó megoldás, csak fájdalmas kompromisszumok, avagy mégis létezik emberhez méltó út az utolsó szakaszon is? Ezen az őszön társadalombiztosítási támogatással elindultak a hospice szolgálatok, s talán ezentúl nem lesz olyan riasztó a Styx folyó közelébe kerülni. * * * Az idős néni angyali békét sugárzó arccal fekszik az ágyban, arrébb egy fiatalabb asz- szony hatalmas vitalitással táplálkozik, egy villanás alatt átjárja az embert a szobában a nyugalom és a családi hangulat.- Már a tb-finanszírozást megelőzően augusztustól indult az osztály, hogy a végső stáditimban lévő tumoros betegek valahol helyet kapjanak az egészségügyi rendszerben - mondja dr. Dános László, az Irgalmas Rendi Kórház hospice osztályának főorvosa. - Azok kerülnek ide, akiknek a daganata a tudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan. Pszichiáter, pszichológus, mentálhigiénés szakember és lelkész segít a felmerülő gondok megoldásában, mert napjaink társadalma nem készíti fel arra az embert, hogy az életet egyszer itt kell hagyni. A folyosó nem emlékeztet kórházra, apró dísztárgyak, fotók, térítők teszik otthonossá a helyiségeket, folyóiratok, könyvek sorakoznak a polcokon. Az egyik ajtón a felirat: búcsúztató szoba. Ä lila brokátfüggöny egy kis ravatalozót takar, az aprócska szoba pedig páholyként nyílik az Irgalmas templom főoltára felé. Az istentiszteletekre ide gyülekeznek az osztály betegei, de egyébként is kapu ez az életből a túlvilág felé.- A rengeteg szeretet és gondoskodás az, amitől más ez az osztály - mondja az idős nőbeteg, Julianna. Majd hozzáteszi: - Hárman haltak meg az ittlétem alatt a közelben, és ez megnehezíti a távozást, de sokat segít, hogy kibeszéljük a történteket. • * * * Az otthonellátás a hospice szolgálat másik változata, ilyenkor a beteget nem szakítják ki a környezetéből, a szakemberek az ápolási formákat komplex módon házhoz viszik.- El sem tudják képzelni, milyen megnyugvás az, hogy a gyermekeim, a férjem itt tevékenykednek körülöttem a lakásban, a megszokott tárgyaim vesznek körül, minden a biztonságra, az eddigi örömeimre emlékeztet - mondja kertvárosi lakásában a középkorú hölgy.- Dolgoztam a pályám kezdetén belgyógyászaton, és láttam, hogyan várják az emberek paravánok mögött az utolsó perceket. Ezért háziorvosként mindenkor kötelességemnek éreztem, hogy a végstádiumba érkező betegeimet naponta meglátogassam otthonukban, és segítsek, ahogy tudok - fogalmaz dr. Trompos Katalin, a Hospice Alapítvány otthonellátási csoportjából. Ők ugyancsak két hónapja végzik az új típusú tevékenységet. Egyre inkább barátságosabbá válik a szó, hogy hospice, mert eddig sokan csak úgy látták: elfekvőhely, ahol csak meghalni lehet. A tb-finanszí- rozás sokat lendít az ügyön, még akkor is, ha az összköltségnek legfeljebb a negyedét Kell a támasz. Létezik emberhez méltó út az utolsó szakaszon is? fotó: l. p. fedezi, a többit alapítványi forrásokból kell előteremteni.- A támogatás októbertől él, és a fekvőbeteg-ellátásból az irgalmas rend osztálya 18 fekvőhellyel veszi ki a részét, otthonellátásra pedig a Hospice Alapítvány 150 vizitórára kapott megbízatást - összegez dr. Csikós Ágnes, az alapítvány titkára. Ismereteink szerint a pályázaton a megyei kórház 15 fekvőhelyre nyert pénzt, baranyai hatáskörrel, de ezt a részleget csak később indítják. A Szociális Háló Egyesület pedig 300 vizitórával számolhat, ugyancsak megyei feladatkörrel. Ez tehát kezdet, s így talán a véget is egyre tisztességesebben várhatjuk.
