Új Dunántúli Napló, 2004. október (15. évfolyam, 269-298. szám)

2004-10-05 / 273. szám

2004. OKTÓBER 5., KEDD - DUNÁNTÚLI NAPLÓ RIPORT 7 KULTÚRA ­Irimi Sándor Életének 75. évében el­hunyt Irimi Sándor, a Pécsi Dohánygyár egykori igaz­gatója. Több mint négy évtizede fejlesztőmérnökként került a vállalathoz, ahol 1968-tól, egészen az 1992-es privati­zációig töltötte be a gyár­igazgatói posztot Ezt köve­tően, két évig még tanács­adóként segítette az új tulaj­donos munkáját Mérnökként és közgaz­dászként mindig az újító szellem vezérelte. Számos új termék szabadalmaztatá­sa és piacra vezetése fűző­dött a nevéhez, s ezek révén hatalmas üzleti és szakmai­erkölcsi sikereket könyvel­hetett el a gyár, közvetve a város és a régió. A STATUS QUO CÍMET VISELI Varga Tünde festőművész kiállítása, amely tegnap este nyílt meg. A tárlat október 25-ig tekinthető meg Pécsett a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ Baranya Galériájában. fotó: löffler péter A páfrányfenyő ihlető ereje ősz Régtől fogva tartja a ginkgo biloba levelének formája A lengyel származású Keményffy- né Krawczun Halina keramikus- művész által tervezett „Ősz” elne­vezésű Zsolnay-készletcsalád nyerte idén a Magyar Termék Nagydíjat. Méhes Károly Krawczun Halina művészcsaládban nőtt fel, szüleitől kapta a szép tárgyak és a ter­mészet szeretetét, a sok gyerekkori kirán­dulás során. Nem csoda hát, ha később mű­vészként leginkább a természeti formák ér­dekelték. Felsőfokú tanulmányait még Var­sóban, festőnövendékként kezdte meg, ám egy ösztöndíj-lehetőség folytán 1977-ben Budapestre jött - viszont nem a Képzőmű­vészeti, hanem az Iparművészeti Egyetem­re. Tanára, Litkei József azzal vigasztalta, hogy aki szeret festeni, az mindig is fog, ám keramikusként egy komoly szakma is lesz a kezében. A pécsi Zsolnay Porcelángyárral har­madéves korában, nyári gyakorlaton került kapcsolatba, ami olyannyira gyümölcsöző­nek bizonyult, hogy az ifjú művész 1983- ban itt kapott állandó munkahelyet.- Rögvest láttam az itt meglévő hatal­mas technológiai lehetőségeket, azt, hogy mi mindent lehet csinálni a pirogránittal, a sárga porcelánnal. Ráadásul én nagyon kísérletező kedvű voltam mindig is, úgy­hogy itt meg tudtam valósítani az elképze­léseimet, különböző kémiai technikákkal új mázakat, új anyagokat hoztam létre, amikből érdekes dolgok születtek: a kristályos és a keleti mázak, vagy a fényes fehér alapon matt -fehér csíkozás. Természetesen mindig úgy dolgoztam, hogy az új elképzelések is üljenek a Zsolnay-hagyo- mányokhoz. A kísérletező művész, aki folyton kezében jegy­zetfüzettel jár, hogy öt­leteit le tudja írni, je­lenleg a Művészeti Szakközépis­kola tanára, amit különösen inspirálónak érez.- Főképp időhiány miatt nem lehet min­den ötletet tárggyá varázsolni, azért is jó, hogy át tudom adni őket a tanítványaim­nak, akik továbbgondolva talán megvalósít­ják majd egyszer. Még Lengyelországban ismerte meg képekről a páfrányfenyőt, amit aztán itt, a sellyei arborétumban látott először élő­ben, illetve később a Zsolnay udvarán. Húsz évvel korábban már tervezett ezzel a motívummal egy teáskészle­tet, a Lucinát, ahol is a matt, fehér anyagra aranyból ke­rült rá a levél fogantyúként, illetve fülként. Most, 2004- ben egy egész étkészletet dí­szít a szép nevű ginkgo bilo­ba levele.- Mind a négy évszakot fel­ölelő sorozatra készülünk. Ebből készült el az „Ősz”, aminek máris nagy a sikere, két hónapos várakozási idő után lehet hozzájutni a kész­lethez, pedig nem olcsó. Már megterveztem a „Nyár” kész­letet is, amit a lóhere motí­vum díszít, illetve majd ké­sőbb jönne a „Tavasz” a maga tulipánjával és a „Tél” a Me­csek gyöngyének számító j» hunyorral. Tévékultúra Bóka Róbert Ép testben épp a test, kicsi bájdáv be a hónaljba kis bugyisóval a fókuszban, mint RTL-es testkul­túra, kezdőkkel és profikkal, azután van még szubkultúra; esélyegyenlőség a lámpalázas anyázásra. Sietve megdumálni nemtu’ommit, ha viszket és kivel - ahol azért lélek még lélegezni akar. (E tekintetben a Mónika és Tsai Kft a Csemus-irodát hajaz- za: az elárvult, fogódzó nélküli lelkeket komolyan veszi, a szá­mukra kitáruló nyilvánosság egy kis esélyt, öntudatot ad). Más kér­dés, hogy ez a beszédkultúra lég­ritka magasa: Arany János avat­hatja a hidat, semmibe levetődő szavaink látomásával. A környezeti kultúrát a TV2-s Napló képviseli, titkos komman­dója a szemét eltakarításáról gon­doskodik a főváros környékén; míg Stohl András fürdőkultúrás lányai már finoman átvezetnek bennünket a tévékultúra dzsun- gelébe. Pontosabban: baginacsá- hoz. A tévékultúra ugyanis olyan valami, ami - ha akarom - nincs. A hétfői paródiashow részint er­ről a nincsről szólt Bagi hisztéri­kus Koltai-robinzonádját hallhat­tuk a háttérből mindvégig - köz­ben egy kis oldalvágást Frei, Fri- derikusz és mások modorosságai felé. S még előtte egy szép tulipá­nos mesét a polgármesternek fel­ajánlott óriástökről, amely, mi­után legurították a hegyről, a ten­gerpartra érve vülává változott A gigasztár-paródiát már Na- csa uralta a zsűri sokszor sem­mitmondó, magyaros lelkendezé­sét idézve: ....nagyon ott vagytok gy erekek, amíg kivágjuk a magas cét, addig ez az ország nagyon ott van.” Persze, hogy a Bacsó-féle magyar narancs is eszünkbe jut de ez itt életből (televízióból) elle­sett humorforrás: Bagjéknak már nem lehet sok közük a régi idők kosztümös polgári humorához, sem az illedelmesen protestáló „szocialistához.” Noha Bagi nem tud igazán Viki lenni, Vágó Ist­ván lenni, Nacsa legalább ennyi­re kvázi-Medgyessy, kvázi-Anett- ka stb., de ez az ügyefogyottság a legkevésbé sem róható föl nekik. Sőt, az elnagyoltság egyfajta dra­maturgiai erénnyé nőhet az egy­re markánsabban kirajzolódó stí­lus és mondanivaló kovászában. Talán ezt a Bagi-Nacsa-féle jelen­séget ez a tévékultúra szülte. Ez­úttal az előnyére. Hétvége a képernyőn A LEGNÉZETTEBB NYOLC TÉVÉMŰSOR OKTÓBER 1-JÉN, PÉNTEKEN Hely Csatorna Műsor Nézettség 1. RTL Klub Legyen Ön is milliomos! 2 008394 2. RTL Klub Barátok közt (magyar filmsorozat) 1729 566 3. TV2 Áll az alku! (vetélkedő) 1 555 813 4. RTL Klub Fókusz (közéleti magazin) 1 417 724 5. RTL Klub Darázsfészek (amerikai katasztrófafilm) 1 239 578 6. TV2 Tények 1229 478 7. TV2 Aktív (magazinműsor) 1212006 8. TV2 Forró rágógumi 6. (német-izraeli vígjáték) 1179 047 A LEGNÉZETTEBB NYOLC TÉVÉMŰSOR OKTÓBER 2-ÁN, SZOMBATON Hely 'Csatorna Műsor Nézettség 1. TV2 Csao, Darwin! 1660035 2. TV2 Activity 1389 657 3. TV2 Tények 1 326 187 4. TV2 Magellán (tudományos magazin) 1303909 5. RTL Klub Heti hetes 1161064 6. MTV Szeszélyes évszakok 1131063 7. RTL Klub Jumanji (amerikai kalandfilm) 1058923 8. RTL Klub Survivor - a sziget (túlélőshow) 1 031733 A LEGNÉZETTEBB NYOLC TÉVÉMŰSOR OKTÓBER 4-ÉN, VASÁRNAP Hely Csatorna Műsor Nézettség 1. TV2 Napló (heti magazin) 1956 781 2. MTV Névshowr 1 675 919 3. RTL Klub Mi kell a nőnek? (amerikai vígjáték) 1 537 718 4. TV2 Tények 1455705 5. TV2 Kutyám, Jerry Lee 3. (amerikai akcióvígjáték) 1438 797 6. RTL Klub Szeress most! (magyar filmsorozat) 1428845 7. TV2 Walker, a texasi kopó (amerikai filmsorozat) 1 317 351 8. RTL Klub Híradó 1 270 873 Múltba feledkezett építészeti remekek Mészáros B. Endre- Nézd azt a fantasztikus dom­borművet! Vajon szobrász vagy mesterember alkotta a homlok­zatot? - áradozik a digitális ka­meráját sűrűn kattogtató házas­pár a Király utcában. Leragad­nak percekre a Palatínusnál, a Színház téren és a Vasváry-ház- nál is. Hasonló párbeszédeket lehet elcsípni a belváros jó né­hány pontján, s büszkén dagad ilyenkor a pécsi ember keble. De vajon mennyit ér városunk építészeti szemszögből? Való­ban egyedi és eredeti megannyi műemlék épületünk? Induljunk el hát egy képze­letbeli városnézésre Weüer Ár­páddal (első képünkön), a Ma­gyar Építőművészek Szövetsége elnökével. Első lépésként 150 esztendőt hátrálunk az időben, az eklektika világába. Az építé­szeti szempontból mindig élen­járó Budapest mellett ugyanis ekkor Pécs több olyan épületet is felmutathat, amely nem utánzat, nem a divat terméke - szerencsére ez a tendencia még évtizedekig jellemző marad a városra. A kalandozásunk így a Piacsek József tervezte Püspöki Könyvtárnál indul, és Pilch An­dor szecessziós világa felé ha­lad. Ő álmodja meg a kor leg­híresebb, leg­szebb épületeit a városban: a Palatínus Szállót, a Francia Em­lékművet vagy a Zsolnay-kutat. Vagyis kezdetben a történelmi jegyeket felidéző stílus az ural­kodó, majd jön az „elszakadás”, a szecesszió, mely a nemzeti sa­játosságokat igyekszik megjele­níteni - a mázas Zsolnay díszí­tőelemes homlokzatokkal jelle­mezhető leginkább az új ciklus. Ennek a kornak a terméke a téglaépítészet is, Pécsett a Zsol- nay-ház, a Szabadság úti refor­mátus templom és a Bercsényi utca sarkán az egykori nyomda­épület készült ily módon. A modernizmusba Kőszegi Gyula városrendezési elképze­lései vezetnek át, melynek kap­csán gazdagodik a Búza tér, a déb végen pedig az Aponyi - a mai Köztársaság - tér. Kevesen tudják, hogy a Bau­haus alapítói szinte kivétel nél­kül pécsi származásúak. Itt született Forbát Alfréd, Molnár Farkas, Breuer Marcel, és in­nen indult Stefán Henrik, vala­mint Weininger Andor is. A méltatlanul elfeledett Hoffman László építész is ekkor alkotott, többek között a Damjanich u. 15-ös házat tervezte, mely a he­lyi Bauhaus legjelentősebb munkája, bár időközben telje­sen átépítették. A modern stílus emlékei Vis- sy Zoltán Mentőállomása és Bö- löni Árpád tégla hétemeletesei Uránvárosban - utóbbiak azon­ban már a II. világháború után készültek. Külön szólni kell Gá­doros Lajos 400 ágyas kliniká­járól, mely akkoriban luxuskö­rülményeket teremtett a bete­geknek. A pécsi építészeti korszakok egymásra rétegződnek, de van egy olyan korszak, az ötvenes években, amikor a legjobb bu­dapesti tervezők többsége itt te­vékenykedett. Az eredményekről, az ezt kö­vető változásokról az egyik te­vékeny alkotó, Tillai Ernő Ybl- díjas építész (második képün­kön) számol be.- Abban a hitben élünk, hogy Pécs egy mediterrán vá­ros! A központban azonban szinte minden tetőzet 42-45 fo­kos hajlásszögű, vagyis közép­európai, németes, osztrákos ar­chitektúrát mutat. A II. világ­háborúig világszínvonalú épí­tészet volt a városban - Uránia mozi, Hotel Kikelet, Pálos templom -, de ami azóta tör­tént, már nem éri el ezt a szin­tet. A szocialista realizmus lett az uralkodó stílus, mert a nagy szovjet öregek az eklektikát erőltették. Nyugaton ekkor acél, gránit és üvegpalotákban gondolkodtak, mi ugyanezt próbáltuk, de vakolatból meg- I csinálni. Az el­lentmondásos tások miatt ver- HHR&n gődtek az épí- leszek, és el- m dsLSbk kezdődött a tö­meges lakásépítés. A mai vi­szonyokkal ellentétben munka tehát akadt bőven, minőségről azonban nem mindig lehetett beszélni. A panelgyártás bo­nyolult lépésekből állt, gyerme­teg technológiai hibákkal tűz­delve. A tartósságukkal nincs gond, kétszáz évig bírni fogják a megpróbáltatásokat, de szűk méretük miatt, jó komfortszint­jük ellenére, sokan nem kedve­lik őket. A pécsi panelépületek másik gondja, hogy egyhangúan, azo­nos méretekben és tömegben terhelik meg a környezetet, és újabban a társasházak is ezt te­szik a hegyoldallal, szűk parcel­lákon bekúsznak minden sza­bad területre. A nagy beruházá­sok is sajátosságok nélküli tu­catépítmények. Pécs építészete sokáig sematikus volt ezek után, ma viszont újra különle­ges egyedi épületek gazdagítják a városképet, többnyire családi házak, foghíjbeépítések formá­jában. Bár sok köztük az ext­rém, a meghitt környezetből ki­rívó épület.

Next

/
Oldalképek
Tartalom