Új Dunántúli Napló, 2004. október (15. évfolyam, 269-298. szám)
2004-10-03 / 271. szám
2004. október 3., vasárnap Művészbejáró 13 Elfűrészelték a Favágók lemezét Ha Mick Jagger csak egyszer meghallgatná Svarc Ilonka balladáját a Favágók Rolling Stones-fejdolgozásai közül, talán hozzájárulna, hogy lemezre kerüljön. VÁGÓ ISTVÁNÉK egyelőre kénytelenek beérni az ősrocker tilalmával, így a Favágók Görbülő Csövek projektjének kiadása még várat magára. R olling Stones-feldolgo- zásaink zenében hasonlók, szövegben teljesen mások, ami természetes is, hiszen e dalok születése óta eltelt negyven év. Nem beszélve arról, hogy már Jaggerék sem az igaziak. A Gördülő Kövek napjainkra inkább Görbülő Csövekké változott.- Nyilvánvaló utalásként a hajlott gerincekre- Nem. A Görbülő Csövek elnevezés frivol, és e férfiaknál erősen szexuális töltetű utalás az idő múlására.- Szóval a falloszcentrikus gedélyt arra, hogy a Favágók lemezre vigye őket.- Megkerestük az együttest képviselő céget, hogy kereskedelmi forgalomba hozhassuk a cédét, de szó sincs arról, hogy az engedélyüktől tettük volna függővé e dalok bemutatását koncertjeinken. Hiszen valamennyi szerepel a Favágók repertoárján. A héten a Sláger Rádióban jártam, ahol nem csupán lejátszottak néhány felvételt e Stones-átirataink- ból, de feltettek kettőt a honlapra, így aki kíváncsi, meghallgathatja őket.- Sejti-e az elutasítás okát? geiket magyarra, már tudtam, baj lesz. A Brown Sugárnak ugyanis nem pontos fordítása a Kék csoda, ami nálunk a szexuálisan stimuláló kék tablettákat jelenti. A Last Time Stones- sláger sem a vibrátorról szól, mint a mi nótánkban, amit Megmenthet egy szerszám címmel játszunk. Az It’s All Over Now sem a Bikavérről szól, mint a mi felvételünkön. Hiszen a bikavér nem csupán borfajtát jelent a magyarban. Ráadásul a Bikavér felvételekor Marschalkó Zoli közölte, nem hajlandó úgy gitározni, mint annak idején Keith Richard, Rolling Stones szövegeibe kapaszkodtak?- Nem véletlen, hogy a Stones-nótákra írt szövegeink legnagyobb része is e körül forog. Ötvenéves férfiak változatlan gondolatairól az idő múlásának árnyékában.- A Rolling Stones-nak azonban, úgy tetszik, kevésbé voltak vállalhatók e magyar feldolgozások, hiszen nem adott en- Az a gyanúm, hogy a Rolling Stones eleve elutasítja a szerzeményeik feldolgozásait. Nem nagyon tudok említeni mások által énekelt Stones- nótákat. Más szöveggel pedig talán az egész világon egyedül a Z’zi Labort hozhatom példának, amely a Honky Tónk Wo- mant dolgozta fel a veresegyházi asszonykórussal. Mellesleg miközben fordítottam a szövemert ő többre becsüli magát... így játszott Heilig életében először szólót. A Route 66-ra Hungarian Road Show címmel írtam magyar szöveget, amelyben hazai települések követhetők nyomon. Erre sem kaptunk engedélyt.- Indokolták valamivel, miért nem engedélyezik a Favágók Rolling-produkcióját?- Semmivel nem indokolták Jó lenne, ha Mick Jagger tudná, a Favágók különleges társulat a döntést, azt hiszem, automatikusan elutasították anélkül, hogy meghallgatták volna a felvételeket, s elolvasták volna az angolra visszafordított magyar szövegeinket. Nem adjuk fel a reményt, szeretnénk, ha meggondolnák és tudnák, a Favágók egy különleges társulat. Ráadásul a Legyen ön is milliomos! Angliában is ugyanolyan sikeres, elképzelhető, hogy a következő körben ezzel kezdünk majd' valamit. Az Around and Around című Chuck Berry- nótára viszont egy másik kiadótól megkaptuk az engedélyt.- Mindenesetre elképzelem Jaggert, amint egy tolmács segítségével a Paint It Black című szerzeményét Svarc Ilonka balladája címmel hallja vissza...- A szöveget Heilig Gabi írta, aki fodrászipari tanuló volt, tanműhelyben tanult meg mosni és berakni, mindezt pedig megírta a Paint It Black-ben, bár a Fesd feketére akár egy fodrászszalonban is elhangozhatna, nemde? Egyébként amikor először láttam Jaggert, megbabonázott a pali, elképesztő színpadi látványt produkált, valóban zseni. Jó lenne, ha a Favágók is megbabonázná őt... Csontos Tibor Ungvári labdaszedője fegyveres őr volt Nem én öltem meg Fenyő Jánost - emlékeztet a tényre legújabb könyvében Ungvári Tamás. A Los Angelesben élő és tanító esztéta, műfordító, irodalomtörténész Lezáratlan nyomozás címmel a napokban adta közre életrajzának néhány magánéleti és művészeti kalandját. Ungvári Tamás természetesen a maga szemszögéből meséli el a különböző történeteket- Ki ölte meg Fenyő Jánost? - teszi fel a kérdést Ungvári Tamás a napokban megjelent Lezáratlan nyomozás című könyvében, és azonmód válaszol is: Nem én, bár dolgoztam neki a Népszava publicisztikai rovatának szerkesztőjeként. Életrajzi könyvében Ungvári felidézi azt is, hogy amikor egyszer Los Angelesben bérelt televíziót, egy magyar szállította házhoz a készüléket. Fenyő Jánosnak hívták. És miután a nagyhatalmú sajtócézár becserkészte Ungvárit a Népszavához, meghívta az írót a budai hegyekben emelt házához - ebben él ma Friderikusz Sándor amelyben teniszpályát is építtetett. Fenyő párosra is kihívta a vendégházaspárt, a labdaszedő a fegyveres őr volt, aki valahányszor lehajolt, a pisztolyához kellett kapnia. Leírja Fenyőről azt is, hogy nem szeretett másokkal utazni a liftben, és egyszer azzal hencegett, hogy kirúgta egyik alkalmazottját, mert közelről annyira csúnya volt. A kötetben szó esik a szerző unokaöcs- csével, Elbert Jánossal, a Színháztudományi Intézet egykori igazgatójával történtekről is. Unokaöccse máig rejtélyes körülmények között fulladt a Balatonba a siófoki mólónál, az esetről néhány éve Ungvári önálló könyvet is írt. Ezúttal összefoglalja a tragédia eseményeit, a pletykákat, amelyek szerint Elbert orosz ügynök volt, 1956-ban ő tolmácsolt az akkori szovjet nagykövetnek, Andropovnak, és Ungvári sejteti, hogy rokonát meggyilkolták. Miként gyanússá lett Elbert feleségének és fiának a halála is.- Valaki kifogásolta, hogy olyan sok név van a könyvemben, de hát ez benne a költészet, a romantika, másrészt úgy vélem, a tisztességes kortárs arra való, hogy emlékezzen a legjobbakra - mondja Ungvári Tamás, aki sokáig elidőzik a ,,Zsidgimnél”, a Zsidó Gimnáziumnál, ahol olyanok tanították, mint Komlós Aladár, Szabolcsi Miklós, Pach Zsigmond Pál, Thúróczy-Trostler József. A ma Los Angelesben élő Ungvári dolgo- és tanító Ungvári Tamás zott Fenyő nem csupán olyan kaland- Jánosnak is, jairól ír, mint amilyenben de a sajtócézárt Déry Tibornak köszönhe- sosem fogadta tőén volt része, aki elküld- otthonában, te őt Arthur Koestlerhez, A feleségével hanem részletezi egykori való egyezség feleségével, Psota Irénnel szerint az ubor* való kapcsolatát is, akit az kafa osztállyal általa fordított Irma, te küszöbön innen édes színpadi próbáin is- nem trafikáltak mert meg közelebbről. Emlékeztet arra is, amikor Aczél György, a kulturális cézár - aki mint egykori színészjelölt igyekezett becserkészni a jelentős művészeket - becsöngetett hozzájuk a feleségével azzal, hogy szívesen beugranának egy kis csevegésre. - Nem hiszem - mondta erre Psota. - Majd ha újra színész lesz, Gyurikám. Az Ungvári-Psota házaspár így nézett szembe azzal az évtizedes kegyvesztettséggel, amelyet ezzel a látogatással magukra mértek, de hát életrajzának közreadója szerint megérte. Cs. T. HÍREK Morricone maga vezényli a Sorstalanságot Ennio Morricone úgy döntött, személyesen vezényli a Magyar Rádió zenekarát és énekkarát jövő héten. Az eddig öt Oscar-jelölést kapott Ennio Morriconét a rendező, Koltai Lajos kérte fel a Sorstalaság című film zenéjének megalkotására. A világhírű olasz komponista olyan filmek slágereit szerezte, mint például a Volt egyszer egy Vadnyugat és a Volt egyszer egy Amerika. Kertész Imre a hétvégén Budapesten, a filmgyárban megnézte az elkészült, filmzene nélküli regényadaptációt, ám szívesen részt venne a zenekari felvételen is. Szurdi megcsinálta a cirkuszt... Szurdi Miklós, a székesfehérvári Vörösmarty Színház direktora, miután kiderült, hogy a színházépület felújítási munkáival nem végeztek évadkezdésre, cirkuszt csinált. De még milyet! Igazi sátorost, legyen hol játszaniuk. S ha már az eredeti, stílszerűen Kálmán Imre Cirkuszhercegnő című nagyoperettjét próbálja társulatával. A Székesfehérvárott turnézó Magyar Nemzeti Cirkusz óriás sátrában játszódó előadásba bevonták annak művészeit is: vegyítik a színházi és cirkuszi műsort. így megszületett a színházcirkusz műfaj is. A darabban a színészek mellett a cirkusz két nagydíjas művésze, Richter Flórián és Richter Edit is szerepel, továbbá artisták, bohócok, cirkuszi zenészek lépnek fel, s közreműködik a hippodrom állatsereglete is. Opelka, ilyen az élet, zongorázni kell... Gregg Opelka - a Chicagóban született zeneszerzőnek eddig nyolc musicaljét mutatták be - egyaránt ismert Amerikában és Európában. Megzenésítette Feydeau Bolha afül- benjét, és a Három muskétást is. Ezúttal a Madách Színházban mutatják be C’est la viet, vagyis Ilyen az élet című kétszemélyes darabját. A játék kettős szereposztásban kerül színre. S mivel a müvet Edit Piaf ihlette, s megjelenik a bárzongorista varázslatos sanzonjaival, PÁPAI ERIKA, Kiss Mari, Ladinek Judit és Bajza Viktória is tart a különleges hangulatot jelentő feladattól, belecsiszolódni a franciás hangulatba. Gregg Opelka vállalta, hogy a bemutatón és még néhány előadáson maga ül a zongora mellé, s kíséri a színésznőket. Bodrogi, meg a szerencsés ügynökhalál Bodrogi Gyula pályája sokadik csúcsát éli meg: ő alakíthatja a zseniális előd legnagyobb szerepét, Az ügynök halálából a címszereplő Lohmant. Bár Arthur Miller klasszikus darabját ezúttal a Thália Színházban viszik színre, sorsszerű, hogy mindketten a Nemzeti tagjaiként bújnak az ügynök bőrébe. Mint ahogyan Bodrogi szerint sorsszerű az is, hogy mennyire aktuális a mű. „Miller 1959-ben írta a drámát, de úgy tűnik, minden korban igaz ez a történet - fejtegeti Bodrogi.- Pontosan tükrözi a problémáinkat. Az öregedő ügynök a fiaiba álmodja vágyait, mindazt, amiről ő lecsúszott. Párhuzam, hogy az ötvenesek kihullanak a sorból, s nem kellenek senkinek. Minálunk is durván megy végbe a fiatalítás, nemcsak az ötvenes évek Amerikájában” Bodrogi Gyula szerint szerencséje, hogy a színészek másképp öregednek ki a szakmából. Vagy korán, vagy sohse... Mednyánszky Ági leleplezte Mednyánszky Ági, a Budapesti Operettszínház örökös tagja jelentette a „nyitányt”. Leleplezte egykori pályatársa és barátnője, Zilahy Irén emléktábláját. A régi filmek nagy színésznője ötven évvel ezelőtt, Budapest ostromának első napjaiban vesztette életét. A bombatámadást ért hajdani villa helyén elhangzott, most már bizonyosra vehető, hogy egyenesbe jön a Filmművészeti Múzeum sorsa. Várhatóan novemberben helyezik el a volt pasaréti filmgyár helyén kialakítandó múzeum alapkövét, hogy az építtetők végre minden szükséges engedélyt megszereztek. „Hál istennek, még megérhetem, hogy a legendás Pasarét méltó emlékhely lesz...” - summázta Mednyánszky Ági. Hobo: ballada a ballada fiáról Hobo az Akasztottak balladája, Villon-estje után hazai vizekre evezett. Persze nem ment messzire, ugyanis új önálló műsora alapjául a költöfejedelem Faludy György versei szolgálnak, azé a Faludyé, aki Villlont is magyarra fordította. A műfaj sem változott: a műsor ezúttal a Ballada a senki fiáról címet viseli. Az Új Színház Stúdiószínpadán ma tartják a bemutatót. A darabban képviselteti magát a Hobo Blues Band is, hárman kísérik a zenekarból. Hobo Vidnyánszky Attila rendezte játékban természetesen hű marad a hobógyö- kerekhez. „A két csavargó. A két otthontalan. Akik mindig keresték a helyet, amelyik befogadja őket, s sosem találták meg. Mindig tovább és tovább kellett menni. Faludy nyolc ország tizenegyszeres állampolgára. És bár Hobo ugyanabban az egy országban, de mégis az otthonát keresve. A kiválasztott versekből kirajzolódik egy élet. Nemcsak Faludyé...” - áll az előzetes ismertetőben. i i
