Új Dunántúli Napló, 2004. október (15. évfolyam, 269-298. szám)

2004-10-31 / 298. szám

2 Közélet, gazdaság, politika 2004. október 31., vasárnap Népszavazás: árt-e majd az igen? A kórházprivatizáció mellett A KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁG BEVEZETÉSÉRŐL IS DÖNTHET az a népszavazás, ami december 5-én lesz esedékes. Sokan aggódnak amiatt, hogy egy esetleges „igen” esetén megindulna a határon túl élő magyarok bevándorlása. V alójában senki sem tud­ja, milyen hatással jár­na, ha a Mikulás napjá­nak előestéjén megtar­tott referendum eredményes lenne. (Ehhez egyébként arra lenne szükség, hogy az érvénye­sen szavazók több mint fele, de legalább az összes választópol­gár több mint egynegyede vok­soljon igennel, tehát például a 40 százalékos részvétel mellett a 70 százalékos „igen” is siker már.) Ezért látnak napvilágot olyan, egymásnak homlokegye­nest ellentmondó vélemények, miszerint megindulna az anya­országon kívül élők bevándorlá­sa, avagy éppen ezzel válna le­hetővé az áttelepülési folyamat megállítása. Még a határon túl élő magyar szervezetek vezetői is megosztottak a kérdésben, hi­szen más-más a helyzete az EU- tagállamok magyarjainak, az uk­rajnaiaknak - ahol ezt törvény zárja ki -, továbbá a romániaiak­nak és a horvátországiaknak (ők egy-két éven belül szintén uniós állampolgárok lesznek), s kü­lönleges a vajdaságiak státusa is, hiszen ők 2010 előtt nem reménykedhetnek az európai integrációban. Markó Béla szerint elhibá­zott ötlet volt népszavazásra vinni ezt a kérdést. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke úgy véli, erről a négy ma­gyarországi parlamenti pártnak kellett volna megállapodnia. A romániai magyar politikus azt állítja, a kettős állampolgárság megadása miatt sok erdélyi dönthet az áttelepülés mellett, hiszen nagy az életszínvonalbe­li különbség a két ország között. A Magyarok Világszövetsége - amely kezdeményezte a nép­szavazást - mindenesetre azt ál­lítja, a magyarság egészére néz­ve lesz sorsdöntő ez a voksolás. Szó sincs itt revízióról, határmó­dosításról, csupán arról, hogy a szétszakított magyarság találja meg önmagát, kapjon lelki elég­tételt. Patrubány Miklós, a szö­vetség elnöke úgy fogalmazott, az elmúlt évszázadokban min­den magyar a vérével, verejtéké­vel, adójával járult hozzá a ma­gyar nemzet megteremtéséhez. A határon túl élők szempontjai mellett persze az is fontos, ho­gyan vélekednek erről az anya­ország polgárai. Sokan azért ve­tik el a kezdeményezést, mert attól tartanak, az itt élők látnák a kárát. Hiszen a közös kalapból a frissen érkezőknek is járnának a szociális, egészségügyi, öreg­kori és egyéb ellátások, és emel­lett szabadon dolgozhatnának, lakhatási jogosultsággal rendel­keznének, ingyenes lenne szá­mukra a közoktatás is. Az MVSZ-nek erre is van receptje. A kormánynak - mondják - lét­re kellene hoznia egy új, külho­ni magyar adóalapot, amelyre az itt dolgozó külföldiek fizet­hetnék az adójukat, így senkit sem rövidítene meg a kettős ál­lampolgárság. A népszavazás eredményét - amely kötelező a parlamentre - befolyásolja a pártok vélemé­nye. A Fidesz és az MDF az igenre buzdít, az SZDSZ - az át- településre hivatkozva - ellenzi a kettős állampolgárság beveze­tését. Az MSZP még nem alakí­tott ki végleges álláspontot. AlmAsi B. Csaba MAGYAROK, MAGYAR SZÁRMAZÁSÚAK A NAGYVILÁGBAN (magya szstvszstek becslései) , A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN taatrla Horvátország 25-25 *z»r mKÁ sl . ?A j 'Rfchr'--'“ Bománlá Szlovákia mmmm Mü 550-600 »z«r ÜB HH í : f^t.. Szlovénia 10 ezer Jjm • M. ............... , Ukrajna 180-200 ezer |f |* SlWtóa te Montenegró 30Q-3S0 ezer A KÁRPÁT-MEDENCÉN KÍVÜL (csak a legjelentősebbek) » Nyugat-E urópa ebből Németország Észak-Amerika ij||P Del-Amerika * —~ •* Ázsia Kjk.£(? HspotB Afrika Közel-Kelet 280-270 *i|tr 120- 160 ezer 1,5- 1,6 25-70 ezer 30 ezer 200-2 SO AZ OMINÓZUS KÉRDÉS „Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással - kérelmére - magyar állampol­gárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki ma­gyar nemzetiségét... magyarigazolvánnyal vagy a megalkotan­dó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?" HÍREK Robbantás a magyar nagykövetség közelében BAGDAD - Nagy erejű robbanás történt az iraki magyar nagykövetségtől 300-350 méterre. A merénylet azonban nem a követség ellen irányult, s a képviseleten személyi sérü­lés sem történt. Polgár Viktor külügyi szóvivő közleménye szerint az első jelentések alapján a robbantásnak 12 polgári áldozata és sok sebesültje van, de a számok még nem végle­gesek, hiszen a megrongálódott épület romjai alatt több áldo­zat is lehet. A magyar nagykövetségtől délre történt robban­tást abban az utcában követték el egyelőre ismeretlen me­rénylők, amelyben az Arabija és az NBC tévétársaságok iro­dája is fellelhető. A gépkocsiba - becslések szerint - 250-300 kilogramm robbanószert rejtettek, a detonáció következtében mintegy három méter mély kráter keletkezett. Európai alkotmány: kritikus a sajtó BRÜSSZEL - A ratifikációval kapcsolatos aggodalmakkal és tartalmi kritikákkal fogadták a tegnapi európai lapok az euró­pai alkotmány aláírását. „A szerződés megszületett és máris halál fenyegeti” - figyelmeztetett a brüsszeli La Libre Bel­gique, utalva arra, hogy mind a 25 európai uniós tagállamnak ratifikálni kell az alkotmányt. „Aláírták, de nem nyert” - ez a címe a párizsi baloldali Libération vezércikkének, amely ugyan történelminek nevezi az aláírást, de szerinte nincs biz­tosíték, hogy az unió nem zuhan szakadékba. Nyolc amerikai tengerészgyalogos halála RAMADI - Nyolc amerikai tengerészgyalogos vesztette életét és kilencen megsebesültek tegnap az iraki al-Anbár tartományban „biztonsági akciók” közben. Ez volt az elmúlt napok legsúlyosabb vesztesége a Bagdadtól nyugatra elte­rülő tartományban dúló harcokban, ahol két lázadó város, Fallúdzsa és Ramadi fekszik. A Pentagon adatai szerint eddig 1112 amerikai katona halt meg az Irak elleni invázió kezdete óta. Arafat leukémiában szenved? PÁRIZS - Negyvennyolc órán belül adnak ki orvosi jelentést Jasszer Arafat palesztin elnök egészségi állapotáról - jelen­tette be Párizsban Nabíl Abu Rudeina, a politikus főtanács­adója. Arafat állapota stabil, de állandó orvosi felügyelet alatt áll. Nem kommentálták a híresztelést, miszerint leukémiában szenvedne. Az elnök pénteken érkezett a Párizs melletti Clamart Percy katonai kórházba. Közben a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet (PFSZ) második számú vezetője, Mahmúd Abbász egységre szólított fel minden palesztin erőt. Bin Laden: Hahó, Bush, nem kaptál el! DUBAI - Szakértők szerint Oszama bin Ladennek az al- Dzsazíra arab nyelvű hírtelevízióban közzétett üzenete kísérlet az amerikai elnökválasztások befolyásolására. Mondják, hogy a felvétel radikális fordulatot jelent a terrorista nyelvezetében. Egy szíriai elemző, Imád Fauzi as-Suejbi kijelentette: „úgy tű­nik, mintha Bin Laden bosszantani szeretné Busht, azt üzen­ve az amerikai elnöknek: „Hahó, itt vagyok, nem kaptál el!”. Bush és Kerry első nyilatkozataikban egységfrontot alakítot­tak az al-Kaida-vezérrel szemben, és fogadkoztak, hogy elnökként folytatják a harcot a terrorizmussal szemben. Komoly siker a Nagy Imre-film Egyetlen hét alatt több mint 50 ezer néző látta A telhetet­len halott című, Nagy Imré­ről szóló mozit. A néhai mi­niszterelnök börtönben töl­tött éveit és kivégzését fel­dolgozó produkciónak, Mé­száros Márta alkotásának csak a fővárosban 20 ezer nézője akadt, s a vidéki váro­sok közül Szegeden érte el a legmagasabb nézőszámot, ott négyezren tekintették meg a filmet. „Nagyon örü­lök a magas nézőszámnak, bár valahol számítottam erre az eredményre. A fiatalokat érdekli a történelem, különö­sen az 56-os események, hi­szen arról sokáig semmit nem tudhattak” - reagált a hírre a rendezőnő. Mészá­ros filmje a mártír miniszter- elnök életének utolsó szaka­szát mutatja be. A játékfilm magyar-szlovák-lengyel kop­rodukcióban készült. Gyurcsány a paprikás tanulságokról A kormányfő szerint az elmúlt napok történései azt erősítették meg, hogy az élelmiszer-biztonság nem gyerekjáték. Erre a következte­tésre az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetben tett látogatása után jutott, ahol is az érintett tárcák és szervezetek vezetői jelentést tettek a szennyezett fűszerpaprikával kapcsolatos intézkedésekről. Gyurcsány Ferenc fontosnak nevezte, hogy a vizs­gálatokkal igazolt minőségű termékek már visszakerültek a boltok polcaira és kiderült: a magyar termelők által előállított paprika min­den tekintetben kiállja a próbát. Hangsúlyozta: az eset kapcsán a kormányzatnak is le kell vonni a tanulságokat, ennek első lépése­ként az Európai Unió illetékes bizottságánál kezdeményezik, hogy a fűszerpaprika behozatala legyen tételes vizsgálathoz kötve. Lévai: Egerben Brüsszelről Lévai Katalin, az Európai Parla­ment szocialista frakciójának képviselője egy egri fórumon jelezte; lehetséges, hogy az EP akkor sem szavazza meg az új Európai Bizottságot, ha Rocco Buttiglionét az igazságügyi he­lyett más tárcára jelölik. Lévai szerint lehet, hogy az energia­ügyi biztosjelöltet, Kovács Lász­lót más tárcával bízzák meg. Ezt tudtával Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnök és Kovács László is elfogadható ötletnek tartja. Fidesz-levél a kormányfőnek A Fidesz levélben kéri Gyur­csány Ferenc miniszterelnököt és Hiller Istvánt, a szocialista párt elnökét: környezetükben érjék el, hogy a rendelkezésre álló 15 nap alatt ne forduljon senki az Alkotmánybírósághoz a privatizáció leállításáról szóló népszavazással szemben. A fia­tal demokraták szeretnék, ha a költséghatékonyság érdekében a másik két népszavazással együtt, december 5-én lenne a privatizációs referendum. A nép ügyvédje ahol tud, segít Eddig csaknem tízezren fordultak a nép ügyvédjéhez, de az esetek többségében már a jogi segítségnyújtó hivatalok is meg tudták oldani a rászorulók problémáit. M ég az iskolázottabb emberek is nehe­zen igazodnak el az egyre több és bonyolultabb jogszabály, hatá­rozat között, így az állampol­gárok gyakran kerülnek bajba, ha az ügyes-bajos dolgaikat akarják elintézni. A legtöbben persze megteheük, hogy szak­emberhez fordulnak, viszont nagyon sokan képtelenek meg­fizetni az ügyvédeket. Ezzel pedig egyértelműen sérül a jog­egyenlőség elve. Ezért volt fon­tos annak a törvénynek a meg­hozatala, amelynek alapján idén áprilistól a rászorulók a nép ügyvédjéhez fordulhat­nak, egyelőre csak peren kívüli ügyekben. A több mint fél esztendő alatt csaknem tízezren keres­ték fel a megyékben felállított jogi segítségnyújtó hivatalo­kat. Az esetek többségében maga a szolgálat adott útmuta­tást, például olyan ügyekben, hogy melyik hatóságnak van hatásköre, milyen intézmény­nél kell kilincselni szociális se­gélyért. A bonyolultabb ese­tekben az ügyvédek álltak so­rompóba. Az őket felkeresők vagy teljesen ingyen kaptak se­gítséget, vagy az állam megelő­legezte a költségeiket. Az előb­biek közé tartoznak azok, akiknek a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyug­díj minimumát, azaz a 22 300 forintot, illetve akik rendszeres szociális segélyt kapnak, köz­gyógyellátásban részesülnek vagy hajléktalanok.-Aki ennél kissé jobban áll anyagilag, an­A LEGGYAKORIBB ÜGYEK Az ügyfelek a legtöbbször társadalombiztosítási, foglalkoztatási, munkajogi, birtokháborítási esetekben keresték fel a segítség- nyújtó hivatalokat. A törvény nem teszi lehetővé, hogy valaki vál­lalkozási jellegű tevékenységhez, adó-, hitel-, valamint vámügy­ietekben forduljon tanácsért a szolgálatokhoz. nak csak meghitelezik az ügy­védi díjat. Jelenleg 300-nál is több ügy­véddel kötött megállapodást az Igazságügyi Minisztérium, emellett mintegy 20 közjegyző és más segítő szervezetek is rendelkezésre állnak. Ezek az ügyvédek azonban meglehetősen ala­csony díjazást kap­nak - az órabérük kétezer forint, eh­hez jön még 300 fo­rint költségtérítés -, így sokan aggód­nak, hogy csak azok a nem igazán hozzáértő jogászok vállalnak ilyen fel­adatokat, akik nem tudnak a piacról megélni. Bánáti János, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke azonban nem tart ettől. Szerin­te a rátermett fővárosi ügyvé­dek között nagy az érdeklődés. Sőt olyanok is vannak, akik megélhetési gonddal küszköd­nek, így a plusz bevételi forrás jól jön számukra. De az ismert ügyvéd úgy véli, az óradíj való­ban alacsony, ezért minden­képp emelni kell rajta. A VR beszélt egy olyan fiatal ügyvéddel, aki vállal ilyen fel­adatot, de a nevét nem szíve­sen árulja el. Ennek az az oka, hogy a közvélemény előítélet­tel viseltethet az olyan ügyvé­dekkel szemben, akik ebből (is) kénytelenek megélni. Ho­lott - állítja ő is - valóban ügyes kollégái dolgoznak ezen a terü­leten. A nép ügyvédei egyéb­ként 2006-tól már perben is képviselhetik a-rászorulókat, s akkortól várhatóan sokkal több lesz a teendőjük is. A jogi kép­viselet ellátása ugyanis már sokkal összetettebb és időigé­nyesebb munka. A. B. CS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom