Új Dunántúli Napló, 2004. október (15. évfolyam, 269-298. szám)

2004-10-09 / 277. szám

16 SZŐKÉD BEMUTATKOZIK DUNÁNTÚLI NAPLÓ - 2004. OKTÓBER 9., SZOMBAT f^\ Hinl q + j ) >****" lővágószőtós fRGwjáj Pécs 1 W Bójád d V fWionya\ Nagykora PeWnl. ' A Y Magyarsarlós Keszu . Kozármisleny .T* gadany, <5 n­fPécsudvard fzeo*ely f Md Kökény Ejcá, ■jU ^Szilvás : Görcsöny Pogány P \ * SZŐKÉD A község gazdái Polgármester: Bunyevácz Má­tyás. Alpolgármester: Karakai Lászlóné programszervező. Ő a művelődési munkacsoport veze­tője is, melynek tagjai még: Mol­nár Jánosné és Somogyi István. Képviselők: id. Bogdán József, Molnár Jánosné Vaszner Györgyi, Netik Attila, Somogyi István (falu­gondnok és a netes csoport ve­zetője). Cigány kisebbségi önkor­mányzat elnöke: id. Bogdán Jó­zsef, képviselők: Bodrog Tünde és Stefanovics Sándor. Horvát kisebbségi önkormányzat: elnök: Matakovics Anita, képviselők: Mátyás Antal, Tolnai Józsefné Kablár Katalin. Hivatalsegéd: özv. Somogyi Istvánné. Felnőtt­klub vezetője: Nagy Imréné. Me­zőőr Jung Károly. Művelődési ház takarítója: Bogdán Józsefné. Zöldterületi karbantartók: Má­tyás Emil és Kaposi László. Plé­bános: Horváth Imre. Cím: 7763 Szőkéd, Községháza, Széchenyi u. 58. Tel.: 06-72-376844, 06-30-3007568. Jeles napok szereplői A domboldalban húzódó utcá­kat nem egy ponton beton tám­falak óvják a löszmozgástól. Úgy hat, mintha elfeledett ősko­ri foldvár területére települt vol­na az Árpád-kori falu. Láttam az utcajelző új táblákat, a szabad­téri színpadot, a megújult ún. stáció-kereszteket, az épülő há­zakat és az erőgépeket, amelyek a faludombnál is magasabb emelkedőn dolgoztak a földe­ken. Bunyevácz Mátyás polgár- mester elmondta, a turisták megnézik a temetőt, a templo­mot, a kálváriakeresztet is, de visszajárnak szemlélődni az el­származottak is. Megújult a könyvtár, az eMagyarország pont-rendszer két számítógépét hat helyi vállalkozó is használja. A jeles napokon Matakovics Ta­más őstermelő ingyen birka­húst ad, szor­goskodnak a fő­zőemberek, így Tolnai József, Mátyás Emil és a polgármester is. Lett presszó, működik két vegyesbolt, a kocs­mában, ahol látványosságnak számít Tóth József történelmi té­májú festménye, - biliárdverse­nyeket tartanak. Karakai Lász­lóné alpolgármestertől (képün­kön) megtudtuk, hogy a három­fős közművelődési munkacso­port és Nagy Imréné gyerekeket készít fel ünnepi szereplésre. Aktív szereplő például László Klaudia és Darabánt Kata. A DÍSZES PARTFAL IS OV A VIRÁGOSÍTOTT PARTFAL IS ŐV A LÖSZMOZGÁSTÓL. Idén három pincét tömedékelnek, jövőre pedig további ötöt, hogy megakadályozzák a ta­lajcsúszást Virágokat a majdani szabadidőparkban is telepítenek. Palánták hálából Horváth Gábor- né, Bogdán Pi­roska, Stefano­vics Lászlóné és Bogdán Jó­zsefeié (képün­kön) közmun­kásnőkkel akkor találkoztam, amikor a hangulatosan virágosí- tott támfalat rendezték. Horváth Gáborné elmondta, örül annak, hogy most havonta 34 ezer fo­rintot kap. Bogdán Józsefné, aki hat éve dolgozik közterületen, megemlítette, hogy Molnár Já­nosné, Morshauzer Józsefné és Oláh Pálné ingyen adnak palán­tákat a község zöld részeinek csinosításához. Nyilatkozónk élő muskátlival díszíti az út menti keresztet, ahogy ő mond­ta kedvesen: a Jóistenkét. A régi sváb wmszoked.dunantulinaplo.hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Újpetre és Vidéke Takarékszövetkezet támogatásával jelenik meg. Összeállította: Csun János Kaszál is a most 78 éves özv. Schmidt Györgyné (ké­pünkön). Kert­je útjait ő rak­ta ki téglából. Mutatta kedvenc virágait, így a nyári krizantémot és a cí- niát. Arról is szólt, hogy ő még régi sváb nemzetiségi ember, aki beszéli is nyelvü­ket és tudja, hogy ősei Kurdról érkeztek. Megemlítette a kör­meneti kereszteket, ahová bú­zát mentek szentelni a pap­pal. Minden gazda azon volt, hogy a gabonaföldje az áldott kereszt közelében legyen. El­mondta: - Odaadom elhunyt ácsmester férjem eszközeit a majdani nemzetiségi múzeu­munkba. A történelem emlékei Az önkormányzat támogatja azokat, akik megvédik portájuk néprajzi értékeit. Ilyen irányú jó- gazda-gondoskodást fedeztem fel például Gyurák János és Oláh Pál telkén. Védik az ősgyepet, vagy a templom kisharangját, amelyről köztudott, hogy a török időből mentették meg. Régi he­lyén nem is oly rég az idős em­berek megemelték sapkájukat, pedig nem látszottak már a templomromok sem. Őrzik né­hai Salamon Fülöp méretes fa keresztjét, amelyet az egykori nálunk maradt első világhábo­rús hadifogoly faragott meg. Sír­ját napjainkban is gondozzák. Folyamatosan megújulnak a vi­lágháborúból hazatértek, vagy ott elhunytak tiszteletére emelt híres Hoffman-keresztek. Szép látványt nyújt a temetőben a gazdátlan sírkövekből kialakí­tott sor, melyet egy pásztor-védő- szent szobra egészít ki. Őrzik Fe­linger József, valamint Müller Géza helytörténelem-kutatók kéziratait is méltóképpen, hisz a polgármester lelkesen vizsgálja a múlt eseményeit. Ismeri példá­ul a volt községbélyegző búzaka­lász-, ekevas- és dombság-motí­vumát, ami alapján községei­mért terveznek. Az új jelképben a nemzetiségekre is utalnak. Bogdán Józseftől, a cigány ön- kormányzat elnökétől megtud­tuk, hogy a majdani helytörténe­ti állandó gyűjteményben a ci­gány folklór tárgyai is helyet kapnak. Ő bízik Bogdán Piroská­ban, hogy régi viseleti ruhákkal gazdagítja a tárlatot. Lobogó a házon Egyik legszebb hely a falu­ban az Ady ut­ca, ahol most is renovál­nak épülete­ket. Idén a fa­luban elkészült két új ház, a másik kettő most épül, felújí­tanak hetet. A 419 lakos egy- harmada újnak számít, több­ségük pécsi. Fábján Nagy Zol­tán (képünkön) lakatos most alakítja ki új otthonát.- Örülök, hogy három- százezer forint vissza nem térítendő támogatást kap­tam a községvezetőségtől. Nekem még az egy forint is számít. Ha befejezem az építkezést, egy magyar lobo­gót tűzök ki, amit örök dísz­ként kinn hagyok. A példakép Közterület-szé- pítő példakép­nek számít Müller Kál­mán (képün­kön) esztergá­lyos, aki há­rom út menti és temetőbeli ke­resztet felújított csaknem ne­gyedmillió forintért. Ő is azt tartja, szeretné, ha más vállal­kozók is követnék őt. Mint ér­tesültünk, az egyik gazda a Lácinában lévő rongálódott Jé­zus kőemlékhelyet szeretné megmenteni. A helytörténelemhez is értő iparos segítségére volt Kama- rics Mihály szobafestő. Mun­káját folytatja, hisz Viktor fiá­val kideríti, kik állították a kereszteket és azok nevét be­vésett. Már üzleti alapokon, szolgáltató szemlélettel működik a posta világnap Az ország második legnagyobb állami vállalatánál az egyik nap feladott levelet másnap biztosan kézbesítik bármelyik településre Ma a postásokat köszönti a világ, s a Magyar Pos­tának is van minek ör­vendenie. Az idei az első év, amikor a többletbevé­telek nem a díjemelke- désbó'l származnak. A vállalat 2002-ben még 9 mil­liárd forint veszteséggel zárta az évet, tavaly viszont már 3 milliárd forintos nyereséget könyvelhetett el. Ami a több mint 37 ezer postás életében azt jelentette, hogy elő­ször kaptak 13. havi fizetést, ez az öröm idén is éri őket majd - tud­tuk meg Szabó Pál vezérigazgató­tól. Hiszen az idei évben a posta várhatóan 5,1 milliárd forint nye­reséget könyvelhet el. Hosszú idő óta a 2004-es az el­ső olyan év a társaság életében, amikor a többletbevételek nem­csak a postai tarifák emelkedésé­ből, hanem a forgalom növekedé­séből, tehát valódi többletteljesít­ményből adódnak. Mindez első­sorban annak köszönhető - érvelt Szabó Pál -, hogy az elmúlt há­rom évben példátlan méretű válto­zások történtek a vállalat életében. A korszerűsítési program a Magyar Posta új pályára állítását tűzte ki célul, ami a szolgáltatá­sai és hálózata fejlesztését jelen­ti, erős költség- és létszám-meg­takarítással, valamint a beszállí­tói háttér ésszerűsítésével. Olyan változtatásokat kell két- három év alatt véghezvinníük, amelyeken az elmúlt tíz évben a legtöbb nagyvállalat átesett. Eh­hez az üzleti alapon működő, A piac szinte kikö­veteli, hogy a pos­ták szolgáltatási központokként működjenek, ahol az ügyfél fejével gondolkodnak. szolgáltató szemléletű posta megteremtéséhez hatékony, tel­jesítményelvű, termelékeny, fel­készült munkatársakra van szükség. A korábbi hét regioná­lis igazgatóságból három terüle­ti igazgatóságot alakítottak ki, je­lentősen csökkentve ezzel az irá­nyításban dolgozók számát. Jelentős változást hozott a pos­ta életében a Budaörsön 9 milli­árd forintos beruházással meg­épített és az idén átadott Országos Logisztikai Központ (OLK), amely 1300 emberrel képes ellátni a na­pi 2-2,5 milliós levél és 40-80 ezer csomag feldolgozását A kez­deti pánik, a hegyekben tornyo­suló levélküldemények elsősor­ban abból adódtak, hogy 300 dol­gozó búcsút intett a munkahely­ének, de mára a posta úrrá lett a nehézségeken - jelentette ki Sza­bó Pál. A legfrissebb mérések sze­rint a társaság teljesíti törvényi kötelezettségeit, a ma feladott el­sőbbségi levelek 85 százalékát másnap kézbesíti. A cél azonban az, hogy 2005-ben ez a mutató el­érje a 95 százalékot, vagyis az Eu­rópai Unió legfejlettebb országa­inak szintjét ▲ Mobiljáratok száma 354 Érintett települések száma 946 Ebből korábban nem volt posta a településen 542 Korábban is volt posta a településen 404 Címhelyek száma összesen (db) 123 681 Lakosok száma összesen (fő) 303 483 Csomagküldés házhoz szállítással (települések száma) 1088 Forrás: Magyar Posta Házhoz szállított csomagok Ma már mobilposta viszi a külde­ményeket ezer településen A közelmúlt fejlesztéseinek egyik eredménye a kistelepülé­seken bevezetett mobilposta. Ez ugyan kezdetben nagy-nagy el­lenállásba ütközött, de amit a posta ígért, teljesítette - hangsúlyozta a vezérigaz­gató. A mobilpostások minden­nap megjelennek a kistelepülé­seken, és kézbesítik, illetve fel­veszik a küldeményeket. A mobilpostákra eddig össze­sen 17 panasz érkezett, holott a szolgáltatás csaknem ezer tele­pülést érint, s eb­ből több mint öt­százon korábban egyáltalán nem működött posta- hivatal. A mobil­postával érintett településeken a postacsomagok házhozszállítá­sa rendkívül jó fogadtatásra ta­lált. A Magyar Posta ezzel is hozzájárult, hogy a települé­sek lakóinak ki­szolgálása széle-1 sebb körű legyen. A mobilpostával érintett települése­ken a postacsomagok házhoz szállítása rendkívül jó fogadtatásra talált. Ezzel is sze­retnék a lakosság kiszolgálá­sát javítani, és nem utolsó sor­ban a kis települések foglalkoz­tatási gondjait enyhíteni. r. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom