Új Dunántúli Napló, 2004. október (15. évfolyam, 269-298. szám)

2004-10-09 / 277. szám

14 KACSOTA BEMUTATKOZIK DUNÁNTÚLI NAPLÓ - 2004. OKTÓBER 9., SZOMBAT ‘ -ÍÁ cs OTT Nyuflotaenterzsébet 9Cse«SI QBoda ZíMI ,fi Nagyváty • o óNagypeíerd 9 Botyka- \ * ^ KACSOTA Rózsafái?" íwwarfittwlszöfll | ■ SreÄc A község vezetői A 297 lakosú település polgár- mestere: Papp Zoltán. Alpolgár­mester: Ottó Béla. A képviselő- testület tagjai: Bálint Bernadett, Bálint Lászlóné, Gáspár Gyula, Szili Zoltán. Kacsőta Községi Önkormányzat állandó bizottsá­gai: gyermekjóléti, szociális és egészségügyi bizottság, elnöke Gáspár Gyula; ifjúsági és sport- bizottság, elnöke Szili Zoltán, valamint a jogi és ügyrendi bi­zottság, amely Bálint Lászlóné elnökletével működik. Intézmények, szolgáltatások Az önkormányzat címe: 7940 Ka- csóta, Kossuth utca 49. A kacsó- tai j^erekek döntő többsége a szomszédos Szentlőrinc két óvo­dájába illetve általános iskolájá­ba jár. A község gyermekorvosa dr. Budavári Beáta, háziorvosa dr. Rinfel József. Védőnő: Reisch Ru- dolfné. Plébános: Mecséri Istvánt nyugdíjasklub vezetője: Túri Józsefné. A településen szá­mos szolgáltatás, tejüzem, gépke­reskedés, szakbolt található. Történelme dióhéjban A község neve az írott forrásokban először 1542-ben olvasható Kachota alakban. A mai névalak a korábbi Kadosfalva személynévi előtagéból önállósult - ótörök ere­detű, tévelygő, bolyongó jelentés­sel. A török hódoltság alatt is la­kott település lakossága mindmá­ig magyar - Girótfa és Boldog­asszonyfa az Árpád-korban még önálló település. A lakosság több­sége katolikus vallású, de vannak reformátusok is. Zsidótemetője to­vábbi kutatásokra vár. A nyáreleji falunap mellett Anna-nap utáni hétvégégn tartanak búcsút jelen­tős esemény a szüreti bál is. Szent­lőrinc közelsége és a községen át­haladó 60s műút is garantálja a mezőgazdasági község fejlődését amit a jó településpolitika segít www.kacsota.dunantulinaplo.hu Az összeállítás a kacsótai ÖNKORMÁNYZAT, ä BARANYA MEGYEI Közgyűlés, valamint a Szentlőrinc- Ormánság Takarékszövetkezet támogatásával jelenik meg. Összeállította: Bóka Róbert Kacsótán az ipari park sem álom A forgalmas 6-os út lüktetést ad a Szentlőrinc szomszédsá­gában fekvő Kacsótának; a hosszan elnyúló, gyümölcsö­söktől tarkálló kertek derűt és nyugalmat, amit feljebb, a falu északi határában hullámzó szelíd szőlősorok, öreg préshá­zak erősítenek.- Határainkon túl is ismerik községünk új címerét - mondja Papp Zoltán polgármester - , amelyhez az 1774-es és az 1844-es kacsótai pecsét motívu­mait - az ötágú koronát, fekte­tett csoroszlyát és az átkötött kévét használtuk fel. A heraldi­kai feltáró munkát Szököcs Bé­la végezte. Visszatekintve az el­múlt időszakra, az öAkormány- zatiság első éveiben komoly összefogás jellemezte a közsé­get, ma már ez alábbhagyott. Ebben szerepe lehet annak is, hogy megszűnt két helyi „nagy­nak” számító munkahely; a tej­üzem és a téesz szarvasmarha­ágazata. Később ezeket megvá­sárolta a Drávatej Kft., az Agro- lőrinc Kft. Újra működő üze­mek lettek, enyhítve a munka- nélküliség okozta gondokon. A munkavállalás szempontjából jók a közlekedési lehetőségeink is, de a több mint száz aktív ko­rú lakosból húszán munkanél­küliek így is. Az önkormányzat 16 embert foglalkoztatott évköz­ben közcélú munkásként, hogy legalább minimálbérhez jussanak. A község a lehív­ható és azt ki­egészítő támo­gatásokon túl költségvetésből is támogatja a polgárait. Az óvo­dásoktól a középiskolásokig mind a 60 gyerek iskolakezdési támogatást kapott, és az önkor­mányzat vállalta át az iskolába- járás - a buszbérletet - költsé­geit is. A tudás érték: a Bursa Hungarica nyertes, felsőfokon tanuló pályázóit havi 4-6 ezer forinttal támogatjuk.- Az elmúlt egy év sem telt el kisebb-nagyobb változások nél­kül: számunkra nagyon fontos, hogy 2003 végén korszerűsít­hettük a közvilágításunkat, fel­újítottuk a zártkerti utat, min­den házhoz 120 literes kukát helyzetünk ki. A rendszeres szemétszállítás mellett két köz­ponti, „jövet-menet” használha­tó konténerünk is van. Az idén szeretnénk a 6-os út déli olda­lán lévő buszvárót kicserélni. Nyertes pályázatunk van né­hány utca és közterület felújítá­sára, ez a 3 milliós munka a na­pokban indul. A volt Ifjúsági és Sport Minisztérium pályázatá­hoz kapcsolódva már készül­nek a sportlétesítményünk - labdarúgó-, kosár- és kézilabda- pálya tervei. A lehetőségeinktől függően teniszpálya is létesül. Ehhez 5 milliót szeretnénk nyerni, de nagyon sok helyi se­gítségben, összefogásban bízva, az öltözőzépülettel, szertárral együtt egy jóval nagyobb érték létrehozását reméljük. Ahhoz, hogy a beruházás egyáltalán megvalósulhasson, kellett a Pannonmező Rt. segítsége is, amely a területet a falunak ajándékozta.- A község lakossága talán lassan fiatalodik, de sajnos ön- kormányzati telkünk nincs, pe­dig a házat építő fiataloknak is szeretnénk esélyt adni a letele­pedésre. Két évvel ezelőtt térsé­gi összefogással elkezdődött a szennyvíz-program, a megvaló­sításához szükséges pénzt pá­lyázatokkal és lakossági hozzá­járulással igyekszünk előte­remteni. A lakástakarék-prog­ramban eddig a lakosság 73 százaléka vesz részt. Az új, ké­szülő rendezési tervünkben egyébként egy ipari park kiala­kítása is szóba jöhet. Annál is inkább felértékelődhet ez a vi­A haranglábhoz a faluközösség 1992-ben épített templomhajót dék, hiszen a 2007-re tervezett M60-as gyorsforgalmi út Kacsó- ta határában érinti majd a 6-os főutat; és abban bízunk, hogy ez újabb lehetőségeket nyújt majd számunkra. Egyébként a környezetvédelmi szempontból ugyaitcsak nagyon fontos hulla­dék-elszállítási programnak is a résztvevői vagyunk. Fiatalság, de nem bolondság Három fiatalasszony a vén­asszonyok nyarában; há­rom apró teremtéssel a köz­ség gyönyörű játszóterén. Az októberi napfürdőzés a las­san kétéves Fanninak és Viktóri­ának - Baumgartner Tamásnéék illetve Kellnerné Horváth Zsófiá- ék kislányának - egy kiadós hancúrozásra is alkalmas, a né­hány hónapos Melissza viszont még édesanyja, Dóra Melinda karján pilled az álmosságtól. Ki­jövünk mindennap, szögezi le Baumgartnerné a kicsiket terel­iiBiiiil Vénasszonyok nyara fiatalokkal getve a masina lencséje elé. Vala­mennyiükről - a falu igazi jövő­jéről - ezúttal is fotó készül. Fa­lun élni jó - az emberek szaba­dulnának a várostól - fogalmaz Kellnerné. Zsófia férje kőműves, ma már van munkája elég. Mi­vel üres telek nemigen akad, házvásárlásban gondolkodnak. Baumgartnernééknek van egy tízéves kisfiúk is, a férj a kapálógépgyárban dolgozik, ők a nagyszülői házat újítják fel, és eszük ágában nincs elmenni in­nen. Melinda férjének több szak­mája is van - kőműves, tüzép- telepvezető -, de végül biztos ál­lást választva a cipőszakmánál kötött ki Szigetváron. A fiatalasz- szony azt mondja: ez a falu ép­pen jó helyen van számukra. Es azt is állítják, aki akar, munká­hoz tud jutni: ennek érdekében például ő most is tanul. Kacsótán 96 nyugdíjas él, a munkaképes korúak száma 111, közülük 7-en felsőfokon tanul­nak, a 6-18 korosztályt 60 diák képviseli, a 0-6 évesek tízen van­nak, de a beköltözésekkel szá­muk, s a mai 297-es lélekszám is növekedhet. Közösen töltött órák, napok A szenüőrinciektől irigyelték el azt az aktív klubéletet, amelynek ma a részesei lehetnek az idős asszonyok-férfiak Kacsótán. Erre példa lehet október 9-i összejöve­telük is, amit az idősek világnap­ja alkalmával szerveztek. Három asszony, Bódis Gyulá- né, Top Istvánná és Túri József­né „főzték ki” elsőként, hogy a klubot végre meg kellene alakí­tani, és 2001. április 8-án nem csupán létrejött az egyesület, de rendezvények sora, asszonykó­rus jelzi, hogy aktívan és közös­ségben telhetnek a naplemente évei is.- Annuska néni személyében van 81 évesünk is - mosolyog az idős Heim Jánosnéra a klub szó­vivője, „mindenes” elnöke, írón­ké, azaz Túri Józsefné, aki azt is elárulja, hogy csak meg kell néz­ni az idős asszony udvarát, kert­jét, amit ma egyedül gondoz; és el lehet gondolkodni kinek-kinek a munkabírásán, munkába ve­tett hitén. Elég csak szólni, s már segítenek is egymásnak; sava­nyúságkészítésben és gondban­bajban is. De a polgármester is mindenben segít Regina - Szili Ferencné - azt tanácsolja, legyek a vendégük október 9-én este, ha a kacsótai gasztronómiára vagyok kíváncsi, ahol persze meghallgatom a je­lenleg kilenctagú asszonykóru­sukat is. Szívesen ellátogatnak a környező községekbe is, és most is énekkel, verssel köszöntik az idősek napja alkalmából Kacsó- tára meghívott vendégeiket, a bánfai, nagypeterdi és hoboli társklub tagjait És persze az ön­kormányzattól kapott ruhában - királykék aljú szoknyában, fehér blúzban, mellényben és sárga nyakkendőben - lépnek majd fel: a falu zászlajának színeiben. Elárulják: egy kis meglepetéssel is készülnek... Akkor sem fogy­nak ki a szóból, amikor a drávai hajókiránulást, a nagyatádi, gu- narasi fürdőzéseket és a közös vacsorákat idézik fel: ezeket a kö­zösen eltöltött órákat, napokat nem lehet mással helyettesíteni. Az idén a szüvesztert a fiatalok­kal közösen rendezik meg. Egy várost Kacsótáért Kacsótán az eladó házak többsége gyorsan gazdára talál, az új tulajdonosok közt nemegyszer pécsi ki­települő is akad. Cégek, cégérek, büfé, italbolt, ételbár jellemzik Kacsőta főut­cáját, a 6-os főközlekedési utat, ahol néha egy-egy cég, cégér is cserélődik, megújul. Az új „tele­pesek” közt olyan pécsi nyugdí­jas is akad, mint Túronyi István, aki egy kockásterítős, apró ital­boltot is nyitott a főutcán.- A Zsolnay Porcelángyár egyik osztályvezetője voltam, szakmám szerint gépgyártó technológus vagyok - mondja Turonyi István. Ez az italbolt­nyitás kitelepüléssel kezdődött 2001. szeptember 26-án a ro­konság ösztökélésének, nejem unokaöccsének is köszönhető­en. Nem felejtem, hogy néhány éve, amikor az unokám Mecsek Áruháznál kiszállva az autóból megjegyezte: „Te papa, itt olyan büdös van...” Több mint négy évtizedig éltünk Uránvárosban, volt Sikondán egy nyaralónk is... Mégsem érezzük ezt a ki­költözést elszakadásnak. A kocsmárosság? Az egyik bará­tom vendéglátós volt Orfűn, ez sem volt idegen, és a fiam is se­gít. Itt különösebb emberi prob­léma sincs: Kacsőta mezőgaz­dasági falu, itt nem érnek rá az emberek kocsmázni. Ha ennek az italboltnak a hasznát néz­ném és nem a sajátom lenne, azonnal be is csukhatnám. Egyébként itt Kacsótán sokkal többet vagyok társaságban, mint voltam a városban, és a nejemmel falusi életet élünk. Most épp a céklarépát kell ki­szedni a földből, ez a befőzés, savanyítás ideje... FIATALOS LENDÜLETTEL FELLÉPNEK A KÖRNYEZŐ FALVAKBAN IS. A község nyugdíjas asz- szonyal nemcsak a helyi rendezvények szervezésében Járnak elöl, de néhány éve asszonykórust is alakítottak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom