Új Dunántúli Napló, 2004. október (15. évfolyam, 269-298. szám)
2004-10-08 / 276. szám
2004. OKTÓBER 8., PÉNTEK - DUNÁNTÚLI NAPLÓ 7 KULTÚRA - RIPORT A nyertes mindenkit visz A pécsi pályázattal összefüggésben október 11-12-én szakmai konferenciát rendeznek az Európa Házban. A konferencia hét nagyobb témakört ölel feb Pécs esélye és a decentralizáció; A városimázs alakítása; A pályázat alapötlete és szerkezete; A helyi kulturális intézményi hálózat; A partneri kapcsolatok és kommunikációs formák; Az Európai Kulturális Főváros pályázat külßldi tapasztalatai; A kulturális ipar és a pályázat gazdasági háttere. A konferencián alkalom nyílik arra, hogy a városvezetés, illetve az MTA RKK munkatársai megismertessék eddigi munkájuk eredményeit a város szőkébb közönségével' hogy a helyi kulturális és tudományos elit tagjai hozzászóljanak a pályázat alapkérdéseihez; hogy a helyi gazdasági élet szereplői kifejtsék nézeteiket a pályázat pénzügyi tervezésével és gazdasági hatásaival kapcsolatban. Csütörtökön délelőtt Hiller István kulturális miniszter tartott sajtótájékoztatót Budapesten abból az alkalomból, hogy kiírták azt a pályázatot, amivel a 2010-ben esedékes Európa Kulturális Fővárosa címre lehet jelentkezni. A miniszter szerint szívfájdalom, hogy csak egy város nyerhet, de az az egy viszont „mindenkit visz”. Méhes K. Hiller István a pályázat meghirdetése alkalmából arról beszélt, hogy az Európa Kulturális Fővárosa rang olyan, mint egy olimpia. Egyszerre minden fejlődésnek indul, az infrastruktúra, a kulturális intézmények, belendül a turizmus. Mindez természetesen az adott régióra, mi több, az egész országra is kihat, tehát első lépésben máris győztünk azzal, hogy 2010-ben egy magyar város lesz Európa Kulturális Fővárosa - szögezte le a miniszter.- Szívfájdalmunk, hogy ebben a pályázaton való vetélkedésben csak egyetlen város nyerhet, ám azt nem szabad elfelejtenünk, hogy így is mindenki jól jár, hiszen a nyertes mindenkit visz! - vélte Hiller István. A kultúrfővárosi projekt miniszteri biztosa, Mesterházy Balázs lapunknak elárulta, hogy a pályázat megírásakor igyekeztek minden eddigi kultúrfővárosi tapasztalatból leszűrni a tanulságokat. A www.kultura.hu weboldalon is olvasható pályázat kritériumrendszere határozza meg, hogy milyen irányba kell majd dolgozniuk a jelölteknek. Bár a kulturális tárca a továbbiakban nem kíván semmilyen módon se beleszólni a pályázati munkákba, azt remélik, hogy olyan színvonalú pályázatok születnek majd, amelyek felveszik a versenyt a német pályázatokkal. Első körben december 31-ig kell beadni egy minősítő előpályáza- tot, ami tartalmazza a szakmai koncepciót, illetve feltérképezi az adott város kulturális adottságait. A jelen állapot szerint eddig 5 város jelezte részvételét: Budapest, Debrecen, Eger, Győr és Pécs, de informális úton a minisztériumnak tudomása van esetleges további pályázó városokról is.- Előzetesen semmit sem lehet mondani az esélyekről, az biztos, hogy szakmai döntés lesz, és a legjobb pályázat fog nyerni - jelentette ki Mesterházy Balázs. EMLÉKTÁBLA. Jeles pécsi horvátokról emlékeztek meg tegnap Pécsett az egykor Poturlok, ma már Majtényi Ferenc utcában. A felújított emléktáblánál Hepp Mihály, a pécsi Horvát Klub vezetője és Barics Ernő, a PTE tanszékvezetője beszédét követte a tábla leleplezése. A Horvát Klubban ezt követően a pécsi bosnyák-hor- vátokról hallhattak előadást a megjelentek. rorú: löffler péter JELES PÉCSI HORVATOK Rádiósmatiné a Szélkiáltóval M. B. E. A pécsi Szélkiáltó együttes szerepel vasárnap délelőtt a Petőfi Rádióban. Az adónál ritkaságnak számít, hogy koncertet közvetítenek egyenesben, miként most a Szélkiáltó esetében, akik a budapesti Szabó Ervin Könyvtárban lépnek fel. A megzenésített költeményekből álló műsor 11.05-től 12 óráig hallható, és a nyilvános előadást a zenekar fennállásának 30 éves jubileuma alkalmából szervezik. Az együttessel kapcsolatos hír, hogy készül az új nagylemezük gyermekeknek, melyhez Nagy Bandó András írta a szövegeket, és az írások könyv formájában is megjelennek. A CD várhatóan karácsony előtt kerül a boltokba. A DEMOKRÁCIA SZOTARA A demokrácia féltése Boros János Ha azt mond- I M juk, demokra.Á, AfVmL tának lenni . mint nem féliBfll zel természetesen nem azt mondjuk, hogy a demokratának nem kellene féltenie a demokráciát, nem kellene félnie, hogy a demokrácia meggyengül vagy akár megszűnik. E megszűnés azt jelentené, hogy újra, új típusú főurak, arisztokraták ülnének alig észrevehetően az emberek nyakába, ráadásul olyanok, akik a demokrácia jelszavait hangoztatják. A demokráciát elsősorban azoktól az emberektől kell félteni, akik a demokrácia által nyújtott gazdasági és politikai lehetőségeket saját hatalmuk és erejük minden határon túli növelésére kívánják fordítani. * Az ilyen emberek az evolúció által biológiailag kódolt nagyobb biztonság utáni vágyukat követik. A másik ember uralása és magunk javára dolgoztatása olyan természetes, az egyéni biztonságot szolgáló törekvés, amely minden emberben ott van: az évmilliókig tartó biológiai evolúció így kódolt bennünket. Az egyénnek saját fennmaradásáért és minél jobb egyéni életéért kellett küzdenie egy ellenséges világban. E küzdelem történelme elnyomó és elnyomott csoportokról, egyenlőtlen jogokról, népcsoportok eliminálásáról szól. Az emberek a történelem előtti és a demokrácia előtti korokból az uralkodás-vággyal párhuzamosan, annak negatív lenyomataként, mintegy génjeikbe írt félelmeket is hoznak magukkal. A modern demokráciáknak segíteniük kell az uralkodásra törekvő és a félelmet generáló kódoltság fölszámolásában vagy legalább is társadalmi és kulturális „megbékítésében”. A demokrácia megjelenése egyben új típusú evolúció kezdete, néhány ezer éve tart, és nem a biológia, hanem a kultúra, a civilizáció és a morál evolúciója. A félelem felszámolásának története. E második, az állatoktól különböző ember sajátos evolúciójának sikerességéért ugyanúgy meg kell küzdeniük a demokrácia híveinek, ahogy a biológiai fajok is megküzdőitek és mind a mai napig megküzdenek fennmaradásukért. E küzdelem formája és eredménye ugyanakkor sem az uralomra törés, sem a félelemkeltés nem lehet. Ekkor ugyanis éppen saját céljával ellentétes irányban haladna, úgy járna, mint az, aki igazságos társadalmat erőszakkal akarna létrehozni. E küzdelem békés, terepe és módszere a beszélgetés, a meggyőzés, az oktatás és a jogi folyamatok (jogalkotás, érvényesítés, bíráskodás) demokratizálása. A demokrata bátorságára szükség van a demokrácia érdekében, hogy ne ijedjen meg korábbi, nem-demokratikus beidegzettségű korok itt maradt és még köztünk élő képviselőinek gazdasági és politikai hatalmától, az immár demokratikus színben tetszelgő „ré- gi/új földesuraktól”, és bátran követelje az oktatási mód és nevelés valódi demokratizálását, a jogrendszernek és az igazságszolgáltatásnak az egyéni emberből való kiindulását, gyakorlati eredeztetését. A demokrácia evolúciójának feltétele a társadalmi nyilvánosság, motorja pedig a demokratikus oktatás és jogrendszer. Napórákat gyűjt az amatőr csillagász Pécsi építészmérnök az ország első számú napóra-kutatója, aki - noha tudna - napórát még soha nem tervezett. Dunai Imre Az első űrszondák okozta szenzációk varázsa megkopott, de ma sincs a korunkhoz illőbb passzió, mint amatőrként a csillagászatnak hódolni. Amatőr csillagászok között persze nagy különbségek adódnak, hogy melyikük mivel foglalkozik. A pécsi Keszthelyi Sándor - a Meteor folyóirat csillagászattörténeti rovatvezetője, az ASTRA Pécsi Csillagászati Egyesület elnöke - speciális eset. Építész- mérnök. A Pécsi Tudományegyetem műszaki osztályán építész beruházó. A száraz műszaki tények világából kilépve, más szellemi izgalmakat keresve tért az útja az építészettörténet és a csillagászattörténet különleges területére: a napórákat kutatja, keresi, gyűjti, katalogizálja. A csillagászattal azonban már 1967 óta, 15 éves korától foglalkozik.- Öveges professzornak volt egy műsora a tévében arról, hogyan kell távcsövet készíteni. Lehetett rendelni hozzá lencséket. Én is belevágtam. Összeraktam a távcsövet, és figyeltem vele a Holdat. Megfogott a távcső világa. Apám vett egy jobb műszert, aztán 1970-ben készítettem egy nagyobb távcsövet Akkoriban Vasas szélén laktam, ahol nagyjából villanyfénytől mentes volt még az égbolt - meséli. Most Pécsett, a városfal közelében él. A távcsövével a bolygókat és a változó fényű csillagokat vizsgálja leginkább. Amatőr csillagász kollégái körében különösen arról nevezetes, hogy immár több mint negyedszázada kutatja a magyarországi napórákat. Meglátogatott plébánosokat, tisztviselőket, könyvtárosokat, képzőművészeket, muzeológusokat, tanárokat, amatőr csillagászokat, vagy levélben kért adatokat a napóráikról. Könyvtárakban búvárkodott, építészeti, művészettörténeti, műemlékes folyóiratokat lapozott át ezerszámra. 1983-ban jelentette meg a rögzített napórák első hazai katalógusát, amelyet 1998-ban bővítve, „Magyarország napórái” címmel adott ki újra a Magyar Csillagászati Egyesület. A napóra valószínűleg görög eredetű ókori időmérő eszköz. Később szinte feledésbe merült A 7-8. században angolok, írek, frankok készítették az első újabb keletű napórákat, amelyek a kereszténységgel együtt terjedtek keletre. így Nyugat-Európában sokkal többet tartanak számon, mint mifelénk. Franciaországban 8500-at, Ausztriában 2220- at, Németországban 6050-et, Svájcban 2200 napórát említenek a katalógusok.- A legutóbbi könyvem lezárásakor 405 olyan magyarországi napóráról volt ismeretem, amely valaha létezett, vagy most is megtalálható - mondja Keszthelyi Sándor. - A soproni Szent Mihály templom napórája a legrégebbi, a 13. század közepén készíthették. Baranyában 31 rögzített napóráról tudok, illetve néhány hónapja már 32-ről. Különösen érdekes a mohácsi Broda- rics téri: Kopernikusz szobra áll itt egy állványra szerelt nyíllal, amely a napóra árnyékvetője. Ugyancsak Farkas László szobrász alkotása Orfűn a Széchenyi téri park napórája, és Pécsett a vidámpark előtt álló. A legrégebbi ismert baranyai napóra 1742- ben létesült, és a máriagyűdi templom déli falán látható. Egyébként még kisgyerekként ez volt az első napóra, amellyel találkoztam. A legújabb, a 32. baranyai napóra a Ciszterci Rend pécsi Nagy Lajos Gimnáziuma udvari falán készült el néhány hónapja. Létrehozásához szaktanácsokat adott.- Mire jó egy napóra?- Csillagászati műszer, időmérő eszköz, és persze épületdísz. Ma az iskolai oktatásban kiváló szemléltetőeszköz: a Nap járását, a Föld forgását, a helyi idő és a zónaidő lényegét lehet a segítségével elmagyarázni. Az árnyékvetéssel operáló napóránál akár ötpercnyi pontosságot lehet kalkulálni. Ha jól van tájolva a pólusra, mindig a valódi delet mutatja. A laikusok számára pontatlannak tűnhet, pedig a modern időmérő eszközökkel mi tértünk el a Nap igazi járásától. Praktikus okból az év minden szakában teljesen azonos hosszúságú nappal számolunk, noha azok némileg különböző időtartamúak, és az óránk a zónaidőhöz van beállítva, ami a Nap járásától 10-15 perccel is eltérhet - magyarázza. Nem zárja ki, hogy egyszer majd ő is elkészti a saját napóráját, de ez egyelőre nem foglalkoztatja. Akad más feladat: egy napóra-katalógus soha nem lehet naprakészen teljes. Amíg 1977-ben az országban mindössze 7 napórát tartottak nyilván, és ezek közt 6 volt az 1901 előtt készült, az ezredfordulóra lajstromba vett 405-ből 122 volt a legalább százéves: vagyis régebbiek is előkerülnek, újak is létesülnek. A legalább dokumentumokból ismert 32 baranyai napóra közül 24 létezik (működik úgy-ahogy), a többi áldozatául esett a bontásoknak, átalakításoknak, homlokzatfestéseknek.
