Új Dunántúli Napló, 2004. szeptember (15. évfolyam, 239-268. szám)

2004-09-15 / 253. szám

2004. SZEPTEMBER 15., SZERDA - DUNÁNTÚLI NAPLÓ KULTÚRA - RIPORT 7 JEGYZET ELLESETT PILLANATOK FEKETÉN-FEHÉREN A fekete-fehér technikát használó Tóth Károly fotóművész alkotásait láthatjuk Pécsett a Műhelygalériában. A tárlat szeptember 22-ig tekinthető meg. fotó: löffler péter Republikánus útburkolat Főhajtás a roma holokauszt áldozatai előtt Kapósak a koncertbélietek Telt ház van már a Pan­non Filharmonikusok idei bérletes hangverse­nyeire, szám szerint 15 előadásra. Többről van szó, mint sikeres üzletpo­litikáról, a város lakói hi­tet tettek az együttes mel­lett - állapította meg Hor­váth Zsolt igazgató a teg­napi sajtótájékoztatón. Mészáros B. E. A Pannon Filharmonikusok- Pécs az új szezonban új akció­kat indított, felkeresték töb­bek között az iskolákat, és szép számmal toboroztak koncerthallgatókat a diákok és a pedagógusok közül, emellett a nyárelőn vásárolt belépőtulajdonosok közül egy házaspárt, Marosy Istvánt és feleségét az Aida ausztriai szabadtéri szuperelőadására vitt ki Hamar Zsolt. A kar­mester a tájékoztatón az új műsorukat ismertetve külön kiemelte Marton Éva jövő he­ti szereplését. A világhírű énekesnő elő­ször koncertezik városunk­ban, és igen komolyan készül a fellépésre, napokkal előbb Pécsre jön próbálni. A szep­tember 23-i koncert további érdekessége Mahler I. szimfó­niája, melyet lemezre vesz­nek. Ez az adaptáció világpre­miernek számít, ugyanis se­hol nem játszották még CD-re stúdióminőségben a most hallható 1893-as weimari vál­tozatot. A Pannon Filharmonikusok az évad során a bérletes hang­versenyek mellett is szép számmal koncertezik majd a régióban, és újra indít Buda­pesten sorozatot, méghozzá a pécsi közönség bevonásával. Az 1500 férőhelyes Nemzeti Hangversenyteremben játsza­nak négy alkalommal, és az elképzelések szerint a színhá­zi megyejáráshoz hasonló kü- lönvonatos megoldással akar­ják a baranyai fiatalokat és a pécsi bérleteseket eljuttatni a fővárosba. A most induló Pécsi Napok alkalmából is újdonsággal je­lentkeznek: a Sétatéren egy héten át saját pavilonban mű­vészek és a zenekarvezetők várják beszélgetésekre a ze­nerajongókat. Meglepetésként hatott, hogy a Papnövelde utcát, amelyen a ko­csioszlop haladni kénytelen volt, az egyik oldalon felásták. Vajon nem lehetett volna ezt a százmé- temyi terjedelmű munkát elha­lasztani, vagy előbb befejezni? Egy magyarázat adódik. Bizton­sági okokból akkora volt a titkoló­zás, hogy a közművállalatnak nem szóltak: ácsi! Arra már nem tudok mentsé­get, miért maradhatott kátyú a díszterem előtti udvaron. Kínos látvány volt, ahogy a biztonsá­giak azt próbálták lemérni, pontosan hol álljon meg her­cegék gépkocsija, hogy a gödör­be lépést megússzák. Bár rég­óta ott tátong ez a folytonosság­hiány, nem hinném, hogy régé­szeti védettséget élvezne hozzá- nyúlhatatlanul. Ha azt vesszük, hogy 110 éve n. Vilmos német császár látoga­tása alkalmából készült el a pá­lyaudvarhoz vezető pécsi üt szi­lárd burkolata, akkor nyüvánva- ló, mekkora lépéseket tettünk a republikánus eszmék mezején - már ami az útjaink állapotával való főhajtást illeti. A holokauszt roma áldozatai előtt hajtanak fejet egy képző- művészeti kiállítás és az ezzel összefüggő emlékműsor kereté­ben. Dr. Odor Imre megyei le­véltár-igazgató vezetésével tör­ténelmi konferencia vezeti be a XIII. Cigány Kulturális Napok Pécs 2004 sorozatát. A Cigány Kulturális és Köz- művelődési Egyesület rendezé­sében, a Rácz Aladár Közösségi Házban a pénteken és szomba­ton sorra kerülő program máso­dik napján a megyei önkor­mányzat földszinti tanácster­mében fogadják a horvát part­nerszervezet küldöttségét. A színházi programban gyermek- és ifjúsági színházi találkozó is lesz a Bóbita Báb­színházban. A horvátországi Fekete Nyilak együttes Alsó- szentmártonban lép fel. A két­napos rendezvényt ugyancsak a Bóbita épületében szomba­ton 18 órai kezdettel sorra ke­rülő jótékonysági délszláv ro­ma est zárja. Dunai Imre „Csak az első lépés volt ne­héz” - kajánko- dott egy francia enciklopédista, amikor ájtatos ámulattal arról beszéltek előtte, müyen hosszú lehetett az út, amit Szent Dénes tett meg fejét a hóna alatt cipel­vén. E pogány észrevétel fonákja­ként is említhető az a szólás, hogy minden jó, ha a vége jó. Nos, a spanyol trónörökösék pécsi látogatásának programja már az elejétől jó volt Egészen at­tól kezdve, hogy egyikük sem fi- camította ki a bokáját a megyei közgyűlés Papnövelde utcai dísz­terme előtt Pedig volt rá esély. Az előkészület másfél hóna­pos prológusában a legsúlyo­sabb motívum persze az, hogy a fenségék gépének Taszáron kel­lett leszállni, mivel a pogányi repteret jelenlegi kiépítettség­ben nem találták elfogadható­nak a spanyolok. Emiatt a pécsi kiruccanás augusztus végéig kétséges volt Hatodszor találkoznak a mohácsi térség művészei Idén hatodik alkalommal rendezik meg a VI. Mohá­csi Képző- és Iparművé­szeti Szalont. A rendezők vasárnapig várják a neve­zők pályamunkáit. Barabás Béla A szalon mindenkiben különbö­ző képeket idéz fel, hiszen a kü­lönböző korokban és kultúrák­ban más és más tartalommal bírt - igaz, mindig a művészethez, az ehhez kapcsolódó társasági élet­hez kötődött A mohácsi rendez­vény megálmodói a múlt század elején a fővárosban tartott képző- művészeti szalonok gondolatából merítettek. Ott és akkor ez főleg festők találkozóját jelentette, amelyen szigorú zsűri döntött ar­ról: mely alkotások kerülhetnek a sokat jelentő falakra. Pontosan így megy ez Mohá­cson is éppen tíz éve. 1994-ben rendezték meg az első Mohácsi Képző- és Iparművészeti Szalont, amelyet kétévente követtek az újabb, műid rangosabbnak szá­mító találkozók.- Van még egy nagyon fontos szerepe a Szalonnak, ez pedig a tehetségkutatás - mondja Köveskuti Péter, a rendezvény életre hívója. - Nem volt még olyan találkozó, amely ne hozott volna meglepetést: addig ismeret­len, ám kiváló művészeket, akik közül több rendre díjazott is lett első szereplése alkalmával. A zsűri bizalmat szavaz bárki­nek, aki nívós munkákkal jelent­kezik. Ezt a bizalmat meg is von­ja, ha a korábbiaknál gyengébb alkotásokat nyújt be valaki. Alig­hanem ez az egyik oka annak, hogy a városban az átlagosnál is jóval nagyobb érdeklődés kíséri a Szalont, mind az alkotók, mind a nézők körében - ez újabban nem csak a szűk környékre igaz. Az idei Szalonra több mint negyven al­kotójelentkezett, nyol­cán most először. A pályamunkákat, leg­alább hármat, legfel­jebb ötöt, vasárnapig várják a rendezők a Kossuth moziban. A válogatott munkák­ból katalógus készül, november 19-én pedig tárlat nyílik. A Szalonok fődíjasai: 1994 - Kedves Ist­ván (festő), Ferenczi Anita (festő), ijj. Sárkics György (festő); 1996 - Boris Salahama (festő); 1998 - Horváth Zoltán (festő); 2000 - Pecsuvácz Antalné (festő); 2002 - Jávor János (üvegművész). A börtönnél is rosszabb állanotok Cseri László Az anya nagy reményekkel hoz­ta Pécsre a fiát a fővárosból, aki az egyetem műszaki karán kezd ősszel, s felvételt nyert a Boszor­kány úti kollégiumba is.- Beléptünk a kollégium épüle­tébe - meséli -, ahol háborús ál­lapotok fogadtak. Ujjnyi vastag por, kosz, ragacs, szeméthegyek lépten-nyomon. Az éjjeliszek­rénynek nem volt lába, az egyik szobában az ágyak helyett matra­cok hevertek a földön. A rém­álomszerű állapotok ismeretében a szerződés viszont mosolyra fa­kasztó kikötéseket tartalmazott, például azt, hogy a szobákat a bérlő köteles a bérleti jogviszony megszűnése után tisztán és be­költözhető állapotban a bérbeadó számára visszaadni, az átadásko­ri állapotnak megfelelően. Az anya azonnal elvitte gyer­mekét, aki a jóval drágább, de emberibb körülményeket biztosí­tó albérletet választotta. A Boszorkány úti kollégiumot, mint ahogyan további hármat, a Pannonlargo Kft. üzemelteti, amely még 1996-ban kötött üze­meltetésre szerződést akkor még Négy Kollégium Kft néven a tu­dományegyetemmel. A kft fel­adata, mondja érdeklődésünkre Ferenci lózsef, az egyetem gazda­sági főigazgatója, nem terjed ki a felújításokra, az továbbra is az intézményt terheli, de a javítá­sok, karbantartások, mosatások, a tisztaság és a rend már a Pannonlargo dolga. A négy kollégium „kiszerve­zése” még a Bokros-csomag ide­jén történt, magyarázza Sipos Béla rektorhelyettes. Negyven- nyolc közalkalmazottat átadhat­tak a kft.-nek, s így voltaképpen könnyebbé váltak a kötelező le­építések. De az egyetem kezelé­sében maradt kollégiumok sin­csenek jobb helyzetben, mint a kft. által üzemeltetettek, az álta­lános kép valóban lehangoló, is­meri el. A Boszorkány úti álla­potok nem képeznek kirívó ese­tet Magyarországon, hívja fel a figyelmet a rektorhelyettes, aki kitér arra is: a problémákról a rektori vezetés eddig nem ka­pott tájékoztatást. Egy hazai tanulmány megálla­pítása szerint a hazai börtönök­ben jobbak a körülmények, mint a kollégiumokban. Az egyetemnek nincs pénze a felújításokra, s nemhogy plusz­pénzeket nem kapnak, de az el­múlt évben 840 milliót el is von­tak tőlük, folytatja a rektorhe­lyettes. A kormányzatnak nem áll módjában, hogy rendszeresen támogassa a felújításokat, de ha szükséghelyzet van - műit példá­ul amikor az orvosi karon lesza­kadt a mennyezet - a vis maior keretből utalnak némi pénzt Az egyetlen reményük a PPP-prog- ram, a hagyományos állami be­ruházás alternatív formája, amelynek során az állam 20-30 éven át nyújtandó közszolgáltatá­sokat rendel meg a magánszek­tortól. A beruházás tervezéséhez, kivitelezéséhez, működtetéséhez és esetlegesen a finanszírozás­hoz kapcsolódó kockázatokat a magánszféra viseli. Ebben a for­mációban képzelhető el például a pécsi magasház kollégiummá alakítása is, mondja Sipos Béla, ennek időpontja azonban bizony­talan. A lesújtó hatású kollégiumi állapotokat nem a kft. idézte elő, azt az egyetemtől „kap­ták örökül”, érvel Auth Sza­bolcs, a Pannonlargo egyik tulajdonosa, aki a lé­nyegesen rendezet­tebb Universitas ut­cai kollégiumot vezeti. Az állami normatívából és a hallgatók által fizetett díjból gazdálkodnak, de ezeknél valójában kevesebbet kapnak, hangsúlyozza. Hiszen miközben a normatíva időnként emelkedik, ők csak az eredeti szerződés szerinti pénzekhez jutnak hozzá. Bár nem feladatuk a felújítás, időnként rákénysze­rülnek kisebb-nagyobb munká­latokra, hogy működőképesek le­gyenek az épületek. A Boszorkány úti kollégium 35 éves, valamennyi épület közül a legrosszabb állagú. Ezt már Koz­ma Lászlótól, a kft. ügyvezetőjé­től tudjuk. A karbantartás szinte lehetetlen feladat elé állítja őket, hiszen például egy új csaptelep beépítése nagy valószínűséggel csőrepedéshez vezet, a szobán­ként egy éjjeli lámpához mére­tezett elektromos vezetéknek pedig ma négyszáz számítógé­pet és számos egyéb berende­zést kellene zavartalanul ki­szolgálnia. A bútorok 94 száza­inlargo Kft. kollégiumai Forrás: ON —► kollégista ............3141 fő =■» épület 5 db alapterület 46 310 m* —► ajtó 4 469 db —*• lámpatest.................6 378 db “♦ víz 303 m3/nap, 187 306 Ft •* fűtés 190 313 Ft/nap léka cserére szorul. Az idei tan­évkezdetet megelőző gólyatábor után bekövetkező helyzet pedig leginkább agyrémhez hasonlít­ható, mondja az ügyvezető. A különböző gyakori bulizások felmérhetetlen kárainak okozói pedig többnyire megfoghatatla- nok, hiszen a lakókon kívül na­gyon sok idegen is betéved. Kol­lektív büntetés pedig amúgy sem képzelhető el. í

Next

/
Oldalképek
Tartalom