Új Dunántúli Napló, 2004. szeptember (15. évfolyam, 239-268. szám)
2004-09-15 / 253. szám
2004. SZEPTEMBER 15., SZERDA - DUNÁNTÚLI NAPLÓ KULTÚRA - RIPORT 7 JEGYZET ELLESETT PILLANATOK FEKETÉN-FEHÉREN A fekete-fehér technikát használó Tóth Károly fotóművész alkotásait láthatjuk Pécsett a Műhelygalériában. A tárlat szeptember 22-ig tekinthető meg. fotó: löffler péter Republikánus útburkolat Főhajtás a roma holokauszt áldozatai előtt Kapósak a koncertbélietek Telt ház van már a Pannon Filharmonikusok idei bérletes hangversenyeire, szám szerint 15 előadásra. Többről van szó, mint sikeres üzletpolitikáról, a város lakói hitet tettek az együttes mellett - állapította meg Horváth Zsolt igazgató a tegnapi sajtótájékoztatón. Mészáros B. E. A Pannon Filharmonikusok- Pécs az új szezonban új akciókat indított, felkeresték többek között az iskolákat, és szép számmal toboroztak koncerthallgatókat a diákok és a pedagógusok közül, emellett a nyárelőn vásárolt belépőtulajdonosok közül egy házaspárt, Marosy Istvánt és feleségét az Aida ausztriai szabadtéri szuperelőadására vitt ki Hamar Zsolt. A karmester a tájékoztatón az új műsorukat ismertetve külön kiemelte Marton Éva jövő heti szereplését. A világhírű énekesnő először koncertezik városunkban, és igen komolyan készül a fellépésre, napokkal előbb Pécsre jön próbálni. A szeptember 23-i koncert további érdekessége Mahler I. szimfóniája, melyet lemezre vesznek. Ez az adaptáció világpremiernek számít, ugyanis sehol nem játszották még CD-re stúdióminőségben a most hallható 1893-as weimari változatot. A Pannon Filharmonikusok az évad során a bérletes hangversenyek mellett is szép számmal koncertezik majd a régióban, és újra indít Budapesten sorozatot, méghozzá a pécsi közönség bevonásával. Az 1500 férőhelyes Nemzeti Hangversenyteremben játszanak négy alkalommal, és az elképzelések szerint a színházi megyejáráshoz hasonló kü- lönvonatos megoldással akarják a baranyai fiatalokat és a pécsi bérleteseket eljuttatni a fővárosba. A most induló Pécsi Napok alkalmából is újdonsággal jelentkeznek: a Sétatéren egy héten át saját pavilonban művészek és a zenekarvezetők várják beszélgetésekre a zenerajongókat. Meglepetésként hatott, hogy a Papnövelde utcát, amelyen a kocsioszlop haladni kénytelen volt, az egyik oldalon felásták. Vajon nem lehetett volna ezt a százmé- temyi terjedelmű munkát elhalasztani, vagy előbb befejezni? Egy magyarázat adódik. Biztonsági okokból akkora volt a titkolózás, hogy a közművállalatnak nem szóltak: ácsi! Arra már nem tudok mentséget, miért maradhatott kátyú a díszterem előtti udvaron. Kínos látvány volt, ahogy a biztonságiak azt próbálták lemérni, pontosan hol álljon meg hercegék gépkocsija, hogy a gödörbe lépést megússzák. Bár régóta ott tátong ez a folytonossághiány, nem hinném, hogy régészeti védettséget élvezne hozzá- nyúlhatatlanul. Ha azt vesszük, hogy 110 éve n. Vilmos német császár látogatása alkalmából készült el a pályaudvarhoz vezető pécsi üt szilárd burkolata, akkor nyüvánva- ló, mekkora lépéseket tettünk a republikánus eszmék mezején - már ami az útjaink állapotával való főhajtást illeti. A holokauszt roma áldozatai előtt hajtanak fejet egy képző- művészeti kiállítás és az ezzel összefüggő emlékműsor keretében. Dr. Odor Imre megyei levéltár-igazgató vezetésével történelmi konferencia vezeti be a XIII. Cigány Kulturális Napok Pécs 2004 sorozatát. A Cigány Kulturális és Köz- művelődési Egyesület rendezésében, a Rácz Aladár Közösségi Házban a pénteken és szombaton sorra kerülő program második napján a megyei önkormányzat földszinti tanácstermében fogadják a horvát partnerszervezet küldöttségét. A színházi programban gyermek- és ifjúsági színházi találkozó is lesz a Bóbita Bábszínházban. A horvátországi Fekete Nyilak együttes Alsó- szentmártonban lép fel. A kétnapos rendezvényt ugyancsak a Bóbita épületében szombaton 18 órai kezdettel sorra kerülő jótékonysági délszláv roma est zárja. Dunai Imre „Csak az első lépés volt nehéz” - kajánko- dott egy francia enciklopédista, amikor ájtatos ámulattal arról beszéltek előtte, müyen hosszú lehetett az út, amit Szent Dénes tett meg fejét a hóna alatt cipelvén. E pogány észrevétel fonákjaként is említhető az a szólás, hogy minden jó, ha a vége jó. Nos, a spanyol trónörökösék pécsi látogatásának programja már az elejétől jó volt Egészen attól kezdve, hogy egyikük sem fi- camította ki a bokáját a megyei közgyűlés Papnövelde utcai díszterme előtt Pedig volt rá esély. Az előkészület másfél hónapos prológusában a legsúlyosabb motívum persze az, hogy a fenségék gépének Taszáron kellett leszállni, mivel a pogányi repteret jelenlegi kiépítettségben nem találták elfogadhatónak a spanyolok. Emiatt a pécsi kiruccanás augusztus végéig kétséges volt Hatodszor találkoznak a mohácsi térség művészei Idén hatodik alkalommal rendezik meg a VI. Mohácsi Képző- és Iparművészeti Szalont. A rendezők vasárnapig várják a nevezők pályamunkáit. Barabás Béla A szalon mindenkiben különböző képeket idéz fel, hiszen a különböző korokban és kultúrákban más és más tartalommal bírt - igaz, mindig a művészethez, az ehhez kapcsolódó társasági élethez kötődött A mohácsi rendezvény megálmodói a múlt század elején a fővárosban tartott képző- művészeti szalonok gondolatából merítettek. Ott és akkor ez főleg festők találkozóját jelentette, amelyen szigorú zsűri döntött arról: mely alkotások kerülhetnek a sokat jelentő falakra. Pontosan így megy ez Mohácson is éppen tíz éve. 1994-ben rendezték meg az első Mohácsi Képző- és Iparművészeti Szalont, amelyet kétévente követtek az újabb, műid rangosabbnak számító találkozók.- Van még egy nagyon fontos szerepe a Szalonnak, ez pedig a tehetségkutatás - mondja Köveskuti Péter, a rendezvény életre hívója. - Nem volt még olyan találkozó, amely ne hozott volna meglepetést: addig ismeretlen, ám kiváló művészeket, akik közül több rendre díjazott is lett első szereplése alkalmával. A zsűri bizalmat szavaz bárkinek, aki nívós munkákkal jelentkezik. Ezt a bizalmat meg is vonja, ha a korábbiaknál gyengébb alkotásokat nyújt be valaki. Alighanem ez az egyik oka annak, hogy a városban az átlagosnál is jóval nagyobb érdeklődés kíséri a Szalont, mind az alkotók, mind a nézők körében - ez újabban nem csak a szűk környékre igaz. Az idei Szalonra több mint negyven alkotójelentkezett, nyolcán most először. A pályamunkákat, legalább hármat, legfeljebb ötöt, vasárnapig várják a rendezők a Kossuth moziban. A válogatott munkákból katalógus készül, november 19-én pedig tárlat nyílik. A Szalonok fődíjasai: 1994 - Kedves István (festő), Ferenczi Anita (festő), ijj. Sárkics György (festő); 1996 - Boris Salahama (festő); 1998 - Horváth Zoltán (festő); 2000 - Pecsuvácz Antalné (festő); 2002 - Jávor János (üvegművész). A börtönnél is rosszabb állanotok Cseri László Az anya nagy reményekkel hozta Pécsre a fiát a fővárosból, aki az egyetem műszaki karán kezd ősszel, s felvételt nyert a Boszorkány úti kollégiumba is.- Beléptünk a kollégium épületébe - meséli -, ahol háborús állapotok fogadtak. Ujjnyi vastag por, kosz, ragacs, szeméthegyek lépten-nyomon. Az éjjeliszekrénynek nem volt lába, az egyik szobában az ágyak helyett matracok hevertek a földön. A rémálomszerű állapotok ismeretében a szerződés viszont mosolyra fakasztó kikötéseket tartalmazott, például azt, hogy a szobákat a bérlő köteles a bérleti jogviszony megszűnése után tisztán és beköltözhető állapotban a bérbeadó számára visszaadni, az átadáskori állapotnak megfelelően. Az anya azonnal elvitte gyermekét, aki a jóval drágább, de emberibb körülményeket biztosító albérletet választotta. A Boszorkány úti kollégiumot, mint ahogyan további hármat, a Pannonlargo Kft. üzemelteti, amely még 1996-ban kötött üzemeltetésre szerződést akkor még Négy Kollégium Kft néven a tudományegyetemmel. A kft feladata, mondja érdeklődésünkre Ferenci lózsef, az egyetem gazdasági főigazgatója, nem terjed ki a felújításokra, az továbbra is az intézményt terheli, de a javítások, karbantartások, mosatások, a tisztaság és a rend már a Pannonlargo dolga. A négy kollégium „kiszervezése” még a Bokros-csomag idején történt, magyarázza Sipos Béla rektorhelyettes. Negyven- nyolc közalkalmazottat átadhattak a kft.-nek, s így voltaképpen könnyebbé váltak a kötelező leépítések. De az egyetem kezelésében maradt kollégiumok sincsenek jobb helyzetben, mint a kft. által üzemeltetettek, az általános kép valóban lehangoló, ismeri el. A Boszorkány úti állapotok nem képeznek kirívó esetet Magyarországon, hívja fel a figyelmet a rektorhelyettes, aki kitér arra is: a problémákról a rektori vezetés eddig nem kapott tájékoztatást. Egy hazai tanulmány megállapítása szerint a hazai börtönökben jobbak a körülmények, mint a kollégiumokban. Az egyetemnek nincs pénze a felújításokra, s nemhogy pluszpénzeket nem kapnak, de az elmúlt évben 840 milliót el is vontak tőlük, folytatja a rektorhelyettes. A kormányzatnak nem áll módjában, hogy rendszeresen támogassa a felújításokat, de ha szükséghelyzet van - műit például amikor az orvosi karon leszakadt a mennyezet - a vis maior keretből utalnak némi pénzt Az egyetlen reményük a PPP-prog- ram, a hagyományos állami beruházás alternatív formája, amelynek során az állam 20-30 éven át nyújtandó közszolgáltatásokat rendel meg a magánszektortól. A beruházás tervezéséhez, kivitelezéséhez, működtetéséhez és esetlegesen a finanszírozáshoz kapcsolódó kockázatokat a magánszféra viseli. Ebben a formációban képzelhető el például a pécsi magasház kollégiummá alakítása is, mondja Sipos Béla, ennek időpontja azonban bizonytalan. A lesújtó hatású kollégiumi állapotokat nem a kft. idézte elő, azt az egyetemtől „kapták örökül”, érvel Auth Szabolcs, a Pannonlargo egyik tulajdonosa, aki a lényegesen rendezettebb Universitas utcai kollégiumot vezeti. Az állami normatívából és a hallgatók által fizetett díjból gazdálkodnak, de ezeknél valójában kevesebbet kapnak, hangsúlyozza. Hiszen miközben a normatíva időnként emelkedik, ők csak az eredeti szerződés szerinti pénzekhez jutnak hozzá. Bár nem feladatuk a felújítás, időnként rákényszerülnek kisebb-nagyobb munkálatokra, hogy működőképesek legyenek az épületek. A Boszorkány úti kollégium 35 éves, valamennyi épület közül a legrosszabb állagú. Ezt már Kozma Lászlótól, a kft. ügyvezetőjétől tudjuk. A karbantartás szinte lehetetlen feladat elé állítja őket, hiszen például egy új csaptelep beépítése nagy valószínűséggel csőrepedéshez vezet, a szobánként egy éjjeli lámpához méretezett elektromos vezetéknek pedig ma négyszáz számítógépet és számos egyéb berendezést kellene zavartalanul kiszolgálnia. A bútorok 94 százainlargo Kft. kollégiumai Forrás: ON —► kollégista ............3141 fő =■» épület 5 db alapterület 46 310 m* —► ajtó 4 469 db —*• lámpatest.................6 378 db “♦ víz 303 m3/nap, 187 306 Ft •* fűtés 190 313 Ft/nap léka cserére szorul. Az idei tanévkezdetet megelőző gólyatábor után bekövetkező helyzet pedig leginkább agyrémhez hasonlítható, mondja az ügyvezető. A különböző gyakori bulizások felmérhetetlen kárainak okozói pedig többnyire megfoghatatla- nok, hiszen a lakókon kívül nagyon sok idegen is betéved. Kollektív büntetés pedig amúgy sem képzelhető el. í
