Új Dunántúli Napló, 2004. szeptember (15. évfolyam, 239-268. szám)
2004-09-03 / 241. szám
8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2004. Szeptember 3., péntek Nagyobb kockázatitőke-ügyletek Több mint négymilliárd eurónyi tőke keres célpontot a régióban Budapest Az év első nyolc hónapja mintegy 100 millió euró koc- kázatitőke-befektetést hozott, így jó esély van arra, hogy sikerül túlszárnyalni a tavalyi 117 milliós értéket Biztató jel, hogy érdemben nőtt a kisebb, 2 millió euró alatti tranzakciók száma, s több új alap is megjelent a színen. Az idén sikerülhet túlszárnyalni a tavaly lebonyolított 117 millió euró értékű kockázatitőke-befek- tetést, az év első nyolc hónapjában ugyanis már közel 100 millió értékű új tranzakció bonyolódott le - mondta lapunknak Tzvetkov Julián, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (MKME) elnöke. Ebben oroszlánszerep jutott az AIG New Europe Fundot kezelő AIG-CET Capital Management ügyletének, amely kisebbségi részesedést szerzett a Waberer’s csoportban, illetve a Warburg Pincusnak, amely 67 millió euróért többségi tulajdonhoz jutott Magyarország harmadik legnagyobb kábelszolgáltató cégében, a FiberNet Kommunikációs Rt.-ben. Biztató jelként értékeli Tzvetkov Julián azt is, hogy az idén nagyobb mozgolódás érezhető a kisebb, 2 millió euró alatti tranzakciók terén. Ebben kulcsszerepet játszott az MFB kis- és középvállalkozások fejlesztési tőkebefektetési programja is, amely olyan kisebb cégeknek nyújt fiA befektetések szektoronkénti eloszlása 2003-ban (Magyarországon, százalék) Befektetések darabszáma szerint Befektetések értéke szerint egészségügy 10 informatika 10 távközlés 65,2 szolgáltatás 20.5 feldolgozóipar 20 élelmiszeripar 7 szolgáltatás 27 média 11,1 média 3 VWRAHKA Forrás: Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület nanszírozást, amely a kockáza- titőke-társaságoktól nem kapna pénzt. A megfelelő dokumentáció hiánya, a cégtervezés és a vállalat- szervezés alacsony színvonala a leggyakoribb ok, amely meghiúsítja az együttműködést a kkv- szektorral - fogalmaznak a piaci szereplők. Az MFB hozamelvárása elmarad ugyan a kockáza- titőke-társaságnál megszokott 20-30 százalékostól, ám mindez alacsony kockázattal párosul - teszik hozzá. A nagy összegű, 8-10 millió euró fölötti kockázatitőke-befek- tetések az elmúlt fél évben elmaradtak, az 1 millió euró alatti ügyletek pedig az állami befektetési programok kiszorító hatása miatt mutattak visszaesést a privát befektetési alapoknál - tudtuk meg Tánczos Pétertől a Euroventures Capital ügyvezető igazgatójától. Egyedül az 1-8 millió euróig terjedő befektetések esetében figyelhető meg stabil növekedés - tette hozzá. Állítását megerősítik a lapunk által megkérdezett, kivásárlásra szakosodott társaságok nyilatkozatai. A Danubius Rádióban jelen lévő Advent International az idén még egy befektetést sem hajtott végre hazánkban, hasonlóan az AIG Global Investmenthez, amelynek egyetlen magyarországi befektetése az Invitel - korábbi nevén Vivendi Telecom Hungary- távközlési cég. A technológiai cégek felfejlesztésére szakosodott 3TS Venture Partnersnek ebben az évben ugyan még nem volt új befektetése Magyarországon, azonban két ügylet kidolgozása már a végső stádiumban van, így azokat várhatóan még ebben az évben nyélbe ütik - tájékoztatta lapunkat Alpek István, a társaság befektetési igazgatója. Kedvezőbb a kép a fejlesztési- tőke-befektetésre specializált társaságok esetében. Ezek az alapok elsősorban kiugró fejlődési potenciállal bíró sikeres cégekbe fektetnek, 1-8 millió euróig terjedő ösz- szegben. Átalakulás előtt a bővülő hazai gyümölcslégyártás Budapest A multinacionális kólagyártó cégek piacra lépése hamarosan alighanem gyökeresen átrajzolja az utóbbi 2-3 évben növekedésnek indult hazai gyümölcslégyártást A gyümölcslégyártás 2002-től indult növekedésnek. Az Élelmiszer magazin adatai szerint a háztartások 80-90 százaléka vásárol gyümölcslevet, átlagosan háromhetente egyszer. Ezt erősítik meg a GfK Hungária mérései is: átlagosan heti 2,1-szer iszunk gyümölcslevet, míg a helyettesítő terméknek számító ásványvíz háromszor kerül az asztalra. Gyümölcslevek közé a dzsúszok, nektárok és szénsavmentes gyümölcs alapú üdítők tartoznak. A dzsúszok százszázalékos gyümölcstartalmúak, míg a nektároknál ez 40-50 százalék, attól függően, hogy természetes állapotukban is élvezhető levű (őszibarack, körte), vagy nagyon savas, illetve alacsony savtartalmú, de természetes állapotukban élvezhetetlen levű gyümölcsökről (feketeribizli) van-e szó. Az alsó korlát az uniós szabályok bevezetésének köszönhetően emelkedett 2003. július elsejétől, korábban ugyanis a nektár minimális gyümölcshányada 25 százalék volt. Szintén újdonság, hogy az alacsony gyümölcstartalmú szénsavmentes italokat az addig használt gyümölcsital helyett üdítőitalnak kell nevezni, ami korábban Magyarországon más minőségű és árú termékkategóriát jelentett. A hazai gyümölcslépiac a szénsavas italokénál kevésbé koncentrált: az öt legnagyobb gyártó, a Sió-Eckes Kft., a Rauch-Hungária Kft., az Olym- pos Top Kft., az Elma Rt. és a Szobi Szörp Rt. a piac 80 százalékát birtokolja. Ez azonban alighanem gyökeresen módosulhat, miután a Coca-Cola a Cappy, a Pepsi pedig a Torna márkával megjelent ebben a szegmensben is. __________■ La kásvásárlás lízingben A jövőben lakást is lehetne lízingelni - legalábbis a legújabb koncepció szerint Továbbra is napirenden van a félszocpol támogatás kiterjesztése. Budapest lakáslízingelési konstrukciót. Az-----------------------------ebben részt vevők „ingyen” A l egfrissebb lakáspolitikai tér- kaphatnák meg a lakást, amit vezetben súlyponti szerepet helyettük valamelyik kereskedel- kapott a fiatalok lakáshoz jutásá- mi bank vásárolna meg. A vétel- nak könnyítése. Információink árat lízingdíj formájában havonta szerint bevezetnék részükre a kellene törleszteniük. Ha valaki öt év eltelte után tovább - nagyobb vagy kisebb lakásba - szeretne költözni, szabadon rendelkezhet a befizetett lízingdíj összegével. A fiatalok lakáshoz jutását segítené a korábban kanadai modellként megismert módszer is, ami alapján igen kicsi, 10-15 százalékos önrésszel juthatnának első lakásukhoz a fiatalok. ■ Elértéktelenedő diplomák A felsőoktatás szerkezeti arányaira és irányaira a munkaadóknak is befolyással kellene lenniük - ez a következtetés fogalmazódik meg egy idevágó tanulmány kapcsán. Budapest A munkaadók kockázatát és költségeit növeli, ha továbbra is kimaradnak a vállalatok a képzések és a munkaerő-piaci igények ösz- szehangolásából - állítja a Tárki kutatása, amely a diploma és a munkaerőpiac kapcsolatát elemzi. A felsőoktatás bővülése, a képzés minőségének romlása miatt a cégek nem tudják, milyen diplomás munkavállalót „vásárolnak”, a diplomás pályakezdők pedig olyan állásajánlatokat is elfogadnak, amelyek a munka és a bérezés szempontjából sem kielégítők szárpukra. Úgy gondolják, állásból könnyebb másik, megfelelőbb állást találni, mint ha egyáltalán nem dolgoznának - fogalmaz a kutatás, amely ennek ellenére állítja: nincs diplomainfláció Magyarországon. A tanulmány utóbbi állítását a felsőfokú végzettségűek munkaerő-piaci helyzetével indokolja, mivel flexibilitás és kereset tekintetében jóval kedvezőbb helyzetben vannak, mint a képzetlenebb munkavállalók. A Tárki szerint komoly veszélyt jelenthet, ha a hazai oktatási intézmények továbbra is csak saját érdeküket követik, vagyis a hallgatói fejkvóta maximálására törekednek, és nem érdeklik őket a diákok munkaerő-piaci esélyei. Róbert Péter habilitált egyetemi docens, az elemzés készítője úgy fogalmaz: ahhoz, hogy továbbra se alakulhasson ki diplomainfláció, a képzés szerkezeti arányaira és irányaira a munkaadóknak is befolyással kellene lenniük. ■ Uniós pénzek nélkül a tejipar Több százmillió forint uniós támogatástól estek el a tejipari cégek, mert az MVH május óta nem hirdette meg az új dotációs jogcímek nagy részét - állítja a Tej Terméktanács. Budapest Hónapok óta nem tudnak gyártani több tejből készíthető terméket a hazai tejipari üzemek, mert a kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) máig nem hirdette meg az uniós támogatások igénybevételéhez szükséges jogcímek jelentős részét - állítja a piaci szereplőket tömörítő Tej Terméktanács (TT). Sirman Ferenc, a szervezet ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: a magyar tejipari vállalkozások május óta több százmillió forintnak megfelelő EU-s forrástól estek el. A hazai cégeknek azokra a dotációkra lenne szükségük, amelyek a tejfelesleg kezeléséhez vehetők igénybe. Elsősorban a sovány tejből készíthető tejfehérjeféleségek (a kazein és a kazeinét) támogatása jönne jól, mert ágazati vélemények szerint a források hozzájárulhatnának, hogy a felesleg egy részét feldolgozott formában exportálni lehessen. A magyar tejipari társaságok hiányolják a sovány tejpor, a vaj és a tejszín uniós magántárolási támogatását, a sovány tejpor intervenciós feltételeit, és, a vajra vonatkozó felvásárlási szabályozást is. A TT prognózisai szerint az 1,45 milliárd literes idei termelésből legalább 250 millió literes tej többlet képződik. A felesleget növelheti, ha az importnövekedés miatt a hazai tejágazat elveszti eddigi belpiaca egy részét. Sirman szerint a dotációk hiánya nemcsak a gazdaságos gyártást akadályozza, hanem az üzletkötéseket is meghiúsítja. A késlekedés a magyar tejfeldolgozóknak presztízsveszteséget is okoz. TŐZSDÉK, PIACOK, ÁRFOLYAMOK BUX MAX Euró/Ft Dollár/Ft EU/Dollár yp * * * 12297,47 252,5177, 248,02 203,83 1,216 0,38% 02849 pont-0,17 Ft-0.03 Ft-0,10 cent FTSE-100 (London) 4517,28 pont (0,34%) Xetra DAX (Frankfurt) 3833,45 pont (0,41% CAC-40 (Párizs) 3633,38 pont (0,56%) Arany (1 uncia) 408,60 USD (-0,54%) Brent (1 hordó) 42,72 USD (1,65%) 17 óra 45 perckor levett adatok GABONAÁRAK Szállítási Elszámolóár (Ft/t) határidő ________________minimum maximum új______előző TA KARMÁNYKUKORICA 2004. november 22000 32020 22490 22 500 2004. december 23000 32000 23000 23050 2005, március 24 900 32 930 24 510 25 000 2005, május 25 900 43 OOO 26150 26 300 2005. november 26 800 26 800 26 950 27 OOO TAKARMANYBUZA 2004. december 21300 30000 22310 22 200 2005. március 24400 24 400 24 300 24 300 2005. május 25000 25000 24 900 24 900 TAKARMANYARPA 2004. december 21900 24 000 23 000 23 000 OLAJNAPRAFORGO 2004. október 48 000 62800 49000 49 000 2004. november 49 500 57 500 49500 49 500 2004. december 50 000 58 000 50 000 50 000 BÚZA 2004. december 23950 36 000 23880 23950 2005. március 25000 35 200 24 990 25100 2005. május 25 600 35300 25 300 25 350 2005. augusztus 25 800 26400 25 600 25 600 2005. szeptember 25 800 25 800 25 700 25 700 2005. december 26 000 26 OOO 26 000 26 000 Forrás: Budapesti Árutőzsde PIONEER-NAGYBERUHÁZÁS SZARVASON Újabb tízmillió dollár ráfordítással a világ legnagyobb kukoricavetőmag-üze- mét építette fel Szarvason a DuPont csoporthoz tartozó Pioneer Hi-Bred cég. Boncok Laps termelési vezérigazgató-helyettes elmondta: Szarvas a jövőben további fejlesztési projektek helyszíne lehet. Tervei között szerepel a kapacitás további bővítése. Gazdaság ÉS TÁRSADALOM E-CÉGELJÁRÁS TÖBB LÉPCSŐBEN Januártól bevezetik az elektronikus cégeljárást. Fokozatosan, először- csak az rt.-k és a kft.-k előtt nyílik meg az e-út. Az informatikai háttér azonban már szeptemberben meglesz, és az ütemezésnek megfelelően bővül. Szeptember végéig megteremtik az elektronikus cégeljárás bevezetéséhez szükséges informatikai hátteret. így nem lesz akadálya, hogy januártól érvényesüljenek az idevágó törvényi szabályok: a cégbíróságokon hozzáláthatnak a kft.-k és az rt.-k papír alapú bejegyzési kérelmeinek digitalizálásához. Erről Horváth János, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (ÓIT) hivatalának főosztályvezetője tájékoztatta a Világgazdaságot. EGYMILLIÓAN AZ EUVONALON Egymilliomodik látogatóját regisztrálta tegnap az EUvonal, a Külügyminisztérium másfél évvel ezelőtt indított (azóta a Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alá átkerült) európai uniós internetes tájékoztató szolgálata, amelyet a Weber Shand-wick- GJW tanácsadó cég üzemeltet. A www.euvonal.hu cim mellett az ingyenesen hívható 06-80- EU2004 (vagyis 06-80-38-2004) telefonszám is nagy forgalmat bonyolít le: a 2003. februári kezdés óta csaknem százezer megkeresésre válaszoltak a call-center munkatársai. VÁLLALATOK _______ÉS PIACOK______ MO ZGÁSBAN A HAZAI INTERNETEZŐK Csökkent 2004 második negyedévében - 2,4 százalékkal, azaz 17 ezerrel - az előző három hónaphoz képest a magyarországi internet-előfizetések száma - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal közleményéből. Legnagyobb mértékben, 13,7 százalékkal a modemes előfizetésesek száma csökkent, de sokan mondták fel ISDN-vonali előfizetésüket is, ebben a szegmensben 8,3 százalékos visszaesés volt. Az előző negyedévhez képest ugyan csökkent az előfizetők száma 2004 második három hónapjában, éves összehasonlításban azonban így is 27 százalékos növekedést mértek a KSH szakemberei. Figyelmeztető jel ugyanakkor, hogy 2003 azonos időszakában nyolcszázalékos növekedés volt megfigyelhető az előző negyedévhez képest. NŐTT A MAGYAR HENKEL EXPORTJA Az év első felében tovább erősödött a németországi Henkel vegyipari csoport közép- és kelet-európai egysége, a Henkel CEE: 544,5 millió eurós bevétele 11 százalékkal volt nagyobb az elmúlt év azonos időszakáénál. A cég tavaly éves szinten 1,027 milliárd eurós bevételt ért el. A 7700 fős Henkel CEE piacvezető a térség ragasztóanyag- és a hajápolási termékek piacán, és a második legnagyobb a mosószergyártásban. Az oldal a VILAGGAZDASAG alapján készült. A VEZETŐ ÜZLETI NAPILAP www.vg.hu
