Új Dunántúli Napló, 2004. szeptember (15. évfolyam, 239-268. szám)
2004-09-19 / 257. szám
2004. szeptember 19., vasárnap Művészbejáró 17 Gálffi és a tanítványai Gálffi László olyan sebességre kapcsolt, amely valószínűleg ismeretlen még a Forma-1 háza táján is. Kilenc(l) szerepben láthatjuk őt ebben az évadban. Nemrég fejezte be egy tv-film forgatását, délelőtt próbál az Örkény Színházban, délután tanít a Színművészeti Egyetemen, és szinte minden este előadása van. Nem tudta átvenni a nyíregyházi Vidorfesztiválon neki ítélt legjobb férfi alakítás díját sem, mert éppen Szlovákiában játszott.- Nagy szerencse, hogy a Pizza Hut étteremben minap rendezett ünnepélyes eseményen, amelyen kézlenyomatát és aláírását örökítette meg az utókor számára, részt tudott venni!- Igen, most valóban azt mondhatom, hogy minden összejött. Akár a régi szép időkben, Esztergályos Károly- lyal tv-filmet forgattunk. Ezúttal Móricz különleges és igen időszerű Ebéd című novellája volt az irodalmi alapanyag. A pesti urak összeülnek - többek között Hollósi Frici, Kránitz Lajos, Kozák András, Seress Zoli , és már éppen a GÁLFFI LÁSZLÓ Született: Budapest, 1952. Diploma: Színház- és Filmművészeti Főiskola Filmek: Kenguru, Requiem, Wagner, Torzók Színházi szerepek: Amadeus, Rimbaud, Kean, Oidipusz, II. Edward, Borisz Godunov Díjak: Jászai-díj, érdemes művész, Mensáros-díj, Ruttkai- gyürű, Magyar Köztársaság Kiskeresztje Család: nőtlen, gyermeke nincs hetedik mennyországban érzik magukat, amikor egy szerencsétlen kisember tragédiája belerondít a boldogságukba. Pokoli munka volt egyébként, mert tíz napig reggel kilenctől este nyolcig faltuk a velős pirí- tóst, a birkapörköltet, felváltva paprikás csirkével meg sült haílal, valami lónyállal megtetézve. Mert ugye alkoholt nem lehet inni forgatás alatt.- Hogy intézi, hogy egy deka súlyfeleslege sincsen?- Pedig megeszem, amit megkívánok. Nem csinálok sportot a kínzóeszközeimmel való foglalatoskodásból, csak annyit küzdők velük, ameny- nyi jólesik. A sok munka szedi le az emberről a súlyfelesleget. Ebben az évadban kilenc előadásban szerepelek, majdnem minden este játszom. Két osztályban tanítok beszéd- technikát a Színművészeti Egyetemen. Mikor tegyek rá egy lapáttal, ha nem ma, amikor még bírom erővel? Nincs is mód nosztalgiázni, annyi érdekes dolog történik mostanában a magyar filmes és színházi világban. Új generáció kezdi mutogatni az oroszlán- körmeit. Csak a növendékeimnél maradva, Kamarás Iván, Nagy Ervin, Nagy Zsolt, Fekete Ernő, Schell Judit, Fullajtár Andrea, Ónodi Eszter, Marozsán Erika... Öröm látni, ahogyan megtalálják a helyüket a pályán azok, akiket sokra tartok. Nem foglalkozom a múltammal. Jobb érzés például négy növendékemmel együtt próbálni Csehov Sirályában, az Örkény Színházban.- Az elszalasztott nemzetközi filmes karrierje sem izgatja?- Nyilván a Wagner című egykori szuperprodukcióra gondol. Tényleg nagy dobás volt. Elindulhatott volna valami, de akkortájt nem lehetett nyugatra utazni olyan gyakran, hogy ne számítson disz- szidálásnak. Nem bánom, hogy nem lett folytatása. Éppen most vetítették valamelyik csatornán a televízióban, és úgy néztem magam, mint valami idegen jószágot.- Tíz éve színinövendékeket tanít beszédtechnikára. Ez is a múlt?- Nem, ez nagyon is élő valóság számomra! Sok bajom volt a kiejtésemmel, még ma is dolgozom ezen. Vámos László ötlete volt, hogy mint a témakör kínjának, keservének jó ismerője, próbáljak segíteni azokon, akiknek szükségük van rá. Tanárnak, azt hiszem, megfelelő vagyok, át tudom adni a szakma fortélyait a növendékeimnek, sőt a színpadon is megmutatom, miként működik ez a gyakorlatban, hiszen a Különóra című előadásban is beszédtechnikát oktatok, de színészpedagógiát például semmi pénzért nem tanítanék.- Októberben újra régi sikerei színhelyén, a Vígszínházban próbál.- A Pisti a vérzivatarban című előadásra készülünk Marton László rendezésében, aztán ismét az Örkény Színház következik. Januárban Kovalik Balázs állítja színpadra saját, Odüsszeuszról írt, illetve szerkesztett darabját, amely a honvágyról, a megérkezésről és az elvágyódásról szól. Fantasztikus szerep, vagy talán nem is az, igazán nekem való feladat. Nagyon várom már. P. Horváth Gábor HÍREK Csoda a Hollán Ernő utcában Csodás meglepetéssel szolgált a minap befejeződött ZSIDÓ FESZTIVÁL: az Odeon-Lloyd mozi a Hollán Ernő utcában az első nagyjátékfilmjét rendező, fiatal Groó Diána Csoda Krakkóban című alkotását tűzte januári premierje előtt műsorra. Békés Italát. A túlnyomórészt lengyel művészekkel, Krakkóban forgatott filmet számtalan csodás sztori tette még emlékezetesebbé az alkotók számára. A fiatal rendező önéletrajzi ihletésű filmjének női főszereplőjére igen nehezen, csak a krakkói utazás előtt néhány nappal talált rá. A próbafelvételen aztán teljesen egyértelmű volt, hogy ezt a szerepet csak Bíró Eszter játszhatja el. A főhős ugyanis álmodozó, romantikus alkat, aki hisz a csodákban. Bíró Esztert, aki még szinte gyerekként aratott hatalmas sikert a Miss Saigonban, majd New York-i színitanulmányait befejezve a Madách Az Operaház fantomja, az Operettszínház Mozart című előadásaival és a Budapest Klezmer Band énekeseként robbant be, elkerülték eddig a filmes feladatok. De aki hisz a csodákban... „A csodarabbi segít az embereknek - mondja legújabb filmsztárunk. - Valószínűleg nekem is ő segített. Egy varázskönyv segítségével egyszer csak ott termett Krakkó zsidó negyedéisodáról, csodavárásról szól a film napjainkban játszódó története, s fúgy látszik, ez elindította a közönség fantáziáját. A nagy érdeklődésre való tekintettel az eredetileg tervezett egy előadás helyett kétszer játszották a filmet telt ház előtt. Apróbb zavart csak az okozott, hogy a műsorfüzetben közölt 74 perc helyett másfél órás a film, ami egyébként egyáltalán nem baj. A vetítés után nagy taps köszöntötte az alkotók közül is megjelenteket, a rendezőt, Groó Diánát, aki a filmet tanárának, a nemrég elhunyt Simó Sándornak ajánlotta, a főszerepet játszó Bíró Esztert és ben. És csodák csodája, egyáltalán nem okozott gondot számomra, hogy ez a forgatás tulajdonképpen a filmes iskolám volt, eddig ugyanis nem szerepeltem filmben.” A történet'azonban annyira közel áll a filmben is Esztert alakító színésznőhöz, hogy lubickolt a szerepében. Mint mondja, hálás a lengyel színész kollégáknak, elsősorban a partnerét játszó Matej Adam- czyknak, hogy csodával határos türelemmel viselték, hogy a forgatás előtt szinte semmit sem tudott a filmezésről. „A végén már azért könyörögtem a csodarabbihoz, hogy minél később érjen véget a forgatás” - árulta el Bíró Eszter, majd hozzátette, hogy várja a csodás folytatást, az újabb filmszerepeket. Persze, addig sem ül karba tett kézzel. Jamie Wintchesterrel első önálló albumán dolgozik, amelyen szerepelni fog a Budapest Klezmer Band filmben is hallható szerzeménye. P. Horváth Gábor Bíró Eszter lubickolt a szerepében, pedig először filmezett, de a lengyel kollégák olyan türelmesek voltak, mint a csodarabbi Kovács Lajos tigrisbukfence a tehénen Kovács Lajos, a magyar filmek ügyeletes szörnyű embere mondja, úgy örül az Argó-beli egyik főszerepnek, mint kisfiú a villanyvasút- nak. „Felüdülés, Kanári sziget” - ragozza. Árpa Attila „bugris” filmjében a nehézfajsúlyú művész Balogh Tibit, a pitiáner bűnözők vezérét alakítja. Kovács leghőbb öröme, hogy ezzel a szereppel végre bemutathatja vígjátéki vénáját. Közben produkálhatja is magát a hatvanéves vasember, ki más sportok mellett, minden évben lefutja a kis és a nagy maratont. A legsűrűbb akciójelenetekben sem használ kaszkadőrt. Egy menekülési jelenetben például tigrisbukfenccel veti át magát egy tehénen. Ungvári nem tudja lezárni a nyomozást Ungvári Tamás irodalomtörténész, aki mellesleg több világhírű egyetem professzora, előadója, mint sokan háromnegyed évszázadosán, úgy érezte, itt az ideje, hogy elkészítse a mérleget. A kiváló kritikus, műfordító, irodalomtörténész holnaptól üzletekbe kerülő önéletrajzának címe magáért beszél: Lezáratlan nyomozás. „Megbízható tanú lennék? Még a saját életemről szólva sem vagyok az...” - jellemzi a memoárt a tőle megszokott humorral. Pedig helyenként gyilkos iróniával írja életének főbb történéseit és szereplőit. Magánéletének titkait is radikális őszinteséggel tárja fel. A szórakoztató tanúságtétel biztató lecke a túlélés boldogságáról, az önmegőrzés derűjéről is. Miss Daisy után Semmelweis Bruce Beresford, a nagy sikerű Miss Daisy sofőrjének rendezője Semmelweis Ignác életéről készül filmet forgatni. Beresford mondja, nincs magyar kötődése, de fél éve a New York Timesban olvasott egy háromoldalas cikket a „magyar doktorról”, ami naqy hatással volt rá, és sorsszerű: nem sokkal rá kapott egy Semmel- weisről szóló forgatókönyvet az Amerikában Vincent de Viliként ismert producer Csornai Zoltántól. Beresford a napokban Magyarországon járt helyszíneket keresni. A produkcióban szintén részt vevő Kapitány Ivánnal, az Üvegtigris társrendezőjével kiszemelték a Fő utca 1. épületét, a Ludovika még fel nem újított részét, Komáromban a Monostori erődöt, belső felvételekhez többek között a Műegyetemet. A technikai hátteret a fóti stúdió adja, a színészválogatás Amerikában kezdődik. Faludy György komputeres születésnapja Faludy György Kossuth-díjas költőnk közelgő, 94-ik születésnapjáról egy nem mindennapi irodalmi est keretében emlékeztek meg tegnap. Faludy Művészet és Technika címmel tartott beszélgetést olvasóival Kecskemét városában. A rendhagyó estet egy számítás- technikai szaküzletben rendezték, ahol a költőn kívül részt vett Dulity Tibor festőművész, Kovács I. József Pilinszky-díjas költő és Szénási Pál dalszerző is. „Ha már technikáról van szó, legalább a Trombita utcában vagyunk, s a Művészházban” - mondta megnyugtatásul az idős költőóriás. Kertész Imre pénz nélküli nagy díja A magyar írók fölöttébb népszerűek Németországban. Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas író egy újabb német elismerést is elkönyvelhet magának. Életművéért, kiemelkedő írói teljesítrrfényéért a Corine-könyvdíj külön- díját kapta. Ez az elismerés nem jár pénzzel, amit Kertész nem bán, hiszen a díj célja, hogy felhívják könyvekre, szerzőkre a figyelmet. A díjazottak névsorát Ervin Huber, a médiaügyekkel foglalkozó bajor miniszter a hét végén tette közzé. Avar István, az aranybányász A hét elején indította 140-ik évfolyamát a Színház- és Filmművészeti Egyetem. Hat színművészünk vehette át a pályán töltött ötven év után aranydiplomáját. Köztük Avar István, az Egercsehiből elszármazott bányász. „Hiszek a magyar beszédben - vallja. - Mióta eszemet tudom, azt papolom, hogy a nyilvánosság előtt szereplő embereknek kutyakötelességük retorikával, a helyes magyar beszéddel foglalkozniuk. A főiskolán is ezért tanítok már húsz éve. Az ember még főiskolás korában úgy gondolja, az lesz az igazi, ha majd ő fog itt tanítani. Ez lehet hiúság, lehet tisztességes becsvágy, lehet karriervágy, vagy bajiam a pedagógiára, az én esetemben azonban a helyes színpadi beszéd iránti megszállott elkötelezettségem a döntő.”
