Új Dunántúli Napló, 2004. szeptember (15. évfolyam, 239-268. szám)

2004-09-18 / 256. szám

12 DUNÁNTÚLI NAPLÓ - 2004. SZEPTEMBER 18.. SZOMBAT POLITIKAI VITAFÓRUM Előrehozott választás A Jobbik Magyarországért Mozga­lom nevében 2004. szeptember 3- án a Magyar Köztársaság elnöke, Mádl Ferenc úr részére az alábbi levelet adtuk át a Köztársasági El­nöki Hivatalban Szentgyörgyi And­rás úrnak, a titkárság vezetőjének. Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Tisztában vagyunk azzal, hogy a Magyaror­szágon kialakult helyzetben az Ön közjogi mozgásterét a magyar törvények erősen korlátozzák, mégis úgy érezzük, kötelessé­günk levélben fordulni a Köztársasági El­nök Úrhoz. Arra kérjük a Köztársasági Elnök Urat, vesse latba minden tekintélyét a parlamen­ti pártok vezetőinél, hogy azok közös meg­egyezéssel oszlassák fel a parlamentet, és teremtsenek lehetőséget egy új, előrehozott országgyűlési választás kiírására. Vélemé­nyünk szerint a mostani kaotikus és bi­zonytalan helyzetben egyedül ez jelenthet­ne megnyugtató megoldást. A nagyobbik kormánypárt új miniszter­elnök-jelöltje, Gyurcsány Ferenc még nem mérette meg magát a magyar társadalom előtt, ezáltal biztos legitimációval nem bír. Pártja jelölésére egy rendkívüli és zavaros helyzet hullámait meglovagolva tett szert, ennek következtében a Magyar Szocialista Párton belüli pozíciója nem egyértelmű. A Magyar Szocialista Párt jelenlegi és le­endő koalíciós partnerét, a Szabad Demok­raták Szövetségét a miniszterelnök, Medgyessy Péter korrupciós ügyekkel vá­dolta meg. Az SZDSZ feltűnően gyenge vé­dekezésével a gyanú árnyékától nem sza­badult, magát a vádak alól megnyugtatóan nem tisztázta. Ebben a helyzetben külön ki kell hangsú­lyoznunk, hogy a kormánytöbbség az Or­szággyűlésben korántsem biztos. Tekintve a két koalíciós párt egymás közötti és belső megosztottságát, könnyen előfordulhat, hogy az Országgyűlés működésképtelenné válik. Úgy gondoljuk, hogy az ország Európai Unióhoz történő csatlakozása után néhány hónappal, miközben számos terület válság­jelekkel küzd -gondoljunk csak a mezőgaz­daságból élők és az önkormányzatok hely­zetére, az oktatás rendszerének fellazításá­ra és a honvédségen belül tapasztalható el­bizonytalanodásra - komoly veszélyt je­lenthet két olyan pártra bízni az ország irá­nyítását, amelyek közül az egyik legitimá­ciós problémákkal küzd, a másik pedig kor­rupciós gyanúba keveredett. A Köztársasági Elnök Úrtól azt kérjük, hogy ebben a mindannyiunk számára átlát­hatatlan helyzetben vállalja a legnehezebb feladatot is, és tegyen meg mindent az elő­rehozott országgyűlési választás kiírásá­nak érdekében. Véleményünk szerint dön­tésének tétje nem kevesebb, mint az ország működőképességének és a magyar parla­mentarizmus hitelének megőrzése a ma­gyar társadalom előtt. A nehéz és bölcs döntéshez sok erőt és Isten áldását kívánjuk! Tisztelettel: Körömi Attila, országgyűlési képviselő Nagy Ervin, az Országos Választmány elnöke Melyik lehet sikeresebb? Vannak, akik szerint a képzet­len politikusok nem lehetnek sikeresek. Noha ehhez a szak­mához, ambícióhoz, szenve­délyhez, életformához, külde­téshez, gyötrelemhez a pozitív tulajdonságok sora, széles kö­rű ismeret, valamint a hely­zetnek megfelelő éles elméjű- ség és debatter adottság szük­ségeltetik, kétségbe vonható az olyan állí­tás, miszerint 1 a foghíjasán képzett politi­kusok eleve kudarcra van­nak ítélve. A rendszerváltás előtt és után ismertem kupec-„okossá- got” meg nem haladó szellemi képességekkel felruházott po­litikai győzteseket, ravaszdi botcsinálta politikai nacsal- nyikokat, akiknek viszonylag hosszú ideig sikerült funkcio­nálniuk. Elvi ellenfeleiket rendre kidriblizték, a politikai széljárás függvényében tudtak élni az adódó eséllyel és alka­lommal. Persze gyakran az is előfor­dult, hogy kiválóan felkészült politikusok megbuktak. Még­pedig nem egyedül az ellenfe­lek lejárató ügyködésének, ma­chinációjának tulajdonítható­an, hanem mert taktikai hibá­kat vétettek. Elszámították ma­gukat, lekezelték politikai el­lenlábasaikat, illetve képtele­nek voltak időben felismerni és áthidalni a politika keletkeztet­te buktatókat. Megfigyeltem azt is, míg a pallérozatlan politikus csak igen ritkán bukott bele számítá­si hibáiba, az okos ezzel szem­ben szinte minden alkalommal. Különösen olyan esetekben, ha dörzsöltsége tudatában fölénye­sen viselkedett vagy beképzelt volt. Ha képtelen volt méltá­nyolni a sajátjától eltérő gondo­latokat, törekvéseket. Míg a bárdolatlan politikusra legyinteni lehet (gyakran le­gyintettek is), az okos a kevély­ségével és önhitt konokságával sérelmet okozott másoknak. Még akkor is, ha netán igaza volt. A túlméretezett önbiza­lommal és a tévedhetetlenség imitálásával ugyanis azt sugall­ta környezete tagjainak, hogy „ehhez vagy ahhoz másnak nincs semmi köze; ezt én job­ban tudom, itt én döntök, enyém az utolsó szó”. Gyakran azok ártottak legtöb­bet a politika művelőinek, akik kétes téziseikkel, javaslataikkal a legbuzgóbban óhajtottak segí­teni nekik. Egyszer csak elérke­zett az az időszak, amikor ku­darcot észlelvén hiába határo­lódtak el vazallusaiktól. A mel­léfogások, baklövések, vétkek túl súlyosnak bizonyultak, az emberek pedig nem tudtak vagy nem óhajtottak felejteni. Dr. Südi Bertalan Szilánkok Gyurcsány elszólta magát Azt mondta a parlamentben, hogy Magyarországon jólét van. Lett is ebből nagy dirrriurr, csetepaté, mondván: a kijelölt miniszterel­nök nem tudja sokak nyomorát?! Önmagáról beszél talán?! Aki hal­lotta a teljes beszédet, jól tudja, hogy mire vonatkozott az inkrimi­nált mondat, ám a legtöbben átté­telesen, mások szájából, az ellen­zéki politikusok és sajtó gör­betükrén keresztül értesülhettek róla. így néhány nap múlva Szé­kesfehérváron korrigált a leendő kormányfő, mondván: elég nagy bakit követett el, de úgy értette, hogy a négy évvel ezelőttihez ké­pest jobb létben él az ország. Egyébként pedig az egyenes be­széd híve, és mindig be fogja is­merni hibáit, és igyekszik majd korrigálni azokat. Gazdasági válság van Ezt mondogatja Orbán Viktor unos-untalan. Közben, aki nem szenved amnéziában és emlék­szik a négy évvel ezelőtti állapo­tokra, az ingatja a fejét Akkor ugyanis a tőzsdeindex 6000 körül mozgott, ma 12000 (ez tulajdon­képpen úgy érthető, hogy a ma­gyar gazdaságot kétszer olyan jó­nak ítélik meg a befektetők, mint anno). Az infláció kétharmada az akkorinak, és a GDP növekménye 4% felett van (ugyan nem 7%, ahogy akkoriban Orbánék ígér­ték, de a felét se teljesítették). Igaz, nem minden mutató tökéle­tes, de nem sokkal rosszabb a négy évvel ezelőttinél. így már csak az a kérdés, hogy az ex-mi- niszterelnök mikor ismeri be, hogy valahol valamit félreolva­sott, rosszul értelmezett, beszéd­írói rossz szöveget adtak a szájá­ba, csúsztatott, vagy csak egysze­rűen hibázott... - Várhatjuk? Az MSZP ködösít El akarja terelni a figyelmet más, számára kellemetlen ügyekről azzal, hogy a Terror Háza elé ter­vezett fasiszta tüntetés ügyét fel­nagyítja - mondta Répási Róbert a köztévében. Tudjuk jól, vannak olyan dolgok, amelyek különle­gesen erős ellenreakciókat válta­nak ki. Ez az allergia. Ha pedig valaki allergiás valamire, akkor arra gyógyszert szoktak felírni. Répásinak valószínűleg antiszo- ci pirulát kellene bevennie, hogy ne prüszköljön annyit, ha egy MSZP-s politikus mond, vagy cselekszik valamit. Mi szocialis­ták viszont egészséges tünetnek tartjuk, ha rosszul érezzük ma­gunkat minden fasisztoid meg­nyilvánulástól. Egyébként is vannak ügyek, amiket önma­gukban kell megítélni, függetle­nül másoktól. Meggyőződésünk, hogy a nyilas tüntetés ilyen, minden jóérzésű embernek el kell ítélnie azt! Meixner András, MSZP A munkanélküliség okai Szekó József, Mohács polgár- mestere szerint az elmaradt ál­lami fejlesztések, a gazdasági folyamatok okozták a Podravka kivonulását, a csaknem 14%-os munkanélküliség pedig kizáró­lag az országos gazdasági folya­matokra vezethető vissza. Felelős városvezetőtől elvár­ható lenne, hogy időnként a té­nyéktől is hagyná magát zavar­tatni, valós okokat emlegetne, no és hozzátenni, hogy milyen megoldási javaslatai lennének. Vegyük a valóban fájdalma­san magas munkanélküliséget. Azt mivel magyarázza a polgár- mester úr, hogy az általa kedve­zőtlen gazdasági folyamatok nem érvényesülnek mondjuk Győrben, Pécsett, Nyíregyhá­zán, de még a közeli Bolyban sem, ahol 2004-ben újabb 300 munkahely jött létre és ahová többen Mohácsról járnak ki dol­gozni. Miért nem képes a jelen­legi konzervatív városvezetés munkát adni a mohácsiaknak egy olyan településen, amely már 1998-ban a Vállalkozói Övezet címet érdemelte ki? Egy olyan településen, ahol egyéb­ként kormányzati támogatással Ipari Park, Inkubátor Ház, Lo­gisztikai Központ épült? Nem inkább a polgármester úr tehetetlenségére utal, hogy kép­telen a város polgárainak javára fordítani a nem könnyen meg­szerzett előnyöket? Ismét a té­nyeket hívjuk segítségül. Mo­hács jó pályázó a központi forrá­sokra: csatornázottsága 100%-os, 2004-ben 500 millió Ft-ot nyert a város. Mozi teljes felújítása meg­történt: 60 millió Ft-ot nyert a vá­ros. Nyugdíjasház épült. Mohács közvéleménye többet és mást is tud saját városának viszonyairól, mint amiről egy- egy újság cikkéből megtudhat. Tudja például, hogy az eredmé­nyeket, a fejlesztéseket balolda­li kormány alapozta meg. Talán nem sértjük meg dr. Nyúl Ist­ván és Puch László szocialista képviselőket, hogy „hírbe hoz­zuk” őket, de tény: nekik jelen­tős érdemeik vannak abban, hogy a Nyugdíjasház évente 50 millió forint normatív támoga­tást kap a működéséhez. Végül, de nem utolsósorban elmúlt két évben a szocialista kormány­nak és a helyi szocialista politi­kusoknak köszönhetően eddig több fejlesztési pénz érkezett Mohácsra, mint az előző ciklus­ban összesen. Ajánljuk ezeket a tényeket polgármester úr figyelmébe az­zal a megjegyzéssel, hogy Mo­hácson nemcsak munkanélkü­liség van, de mint látható, mun­ka is elég... Az MSZP Mohácsi Elnöksége Dinamikusabb MSZP-re szavaztak D. Tisztújító küldöttértekezleteket tartott a múlt héten az MSZP. A választás eredményeként az MSZP Pécs városi elnöke Juhász István, elnökhelyettese Nyőgéri Lajos, a választmány elnöke dr. Tóth Bertalan lett. A választókerü­letként létrehozott egységekben Komlón Németh Máriát, Mohá­cson Puch Lászlót, Siklóson Czig- ler János, Szigetváron Paizs Józse­fet választották elnöknek. A me­gyei tisztújító küldöttértekezlet választásának eredményeként az MSZP Baranya megyei elnöke dr. Toller László, ügyvezető alelnöke Tasnádi Péter lett. A választmány elnöke Páva Zoltán. A tisztújításról és az augusz­tus 19. óta zajló politikai folyama­tokról tartott sajtótájékoztatón dr. Toller László és Juhász István egyaránt arról szólt, hogy a kül­döttértekezletek a résztvevők nagy aktivitásával zajlottak. Az MSZP példát mutatott arról, ho­gyan kell egy pártnak demokra­tikusan működni. A Baranya me­gyei szervezetek számos tekin­tetben motorjai voltak a bekövet­kezett, illetve még formálódó vál­tozásoknak. A tagság hitet tett a hatékony és cselekvő szocialista párt kialakítása mellett, és egy­ben támogatásáról biztosította a megújuló kormányprogramot, amely alapjaiban, súlypontjai­ban változatlan, de a kitűzött cé­lok dinamikusabb, gyorsabb megvalósítását ígéri. Dr. Toller László bejelentette: a híresztelésekkel ellentétben nem fog visszalépni az MSZP elnöki posztjára történt jelöltségéről. Ré­szint azért, mert fontos szerepe volt a párton belül az augusztus 19-én felgyorsult folyamatban. Nyitott, tisztességes választások mellett szállt síkra, ennek pedig az felel meg leginkább, ha többen is versengenek a posztért És azért sem szándékozik visszalépni, mert úgy véli, ha elnök lesz, pol­gármesteri és önkormányzati szö­vetségi pozíciójának tapasztalatai alapján érdemben hozzá tud járul­ni a vidéki fejlesztéseket eddiginél jobban szorgalmazó pártpolitika érvényre jutásához. A pécsi, baranyai küldöttérte­kezlet résztvevői egyébként dr. Szili Katalint és dr. Toller Iászlót az MSZP elnökhelyetteseinek is el tudják képzelni. Kistérségek alkotmánysértő helyzetben Kozma Ferenc A kistérségi társulásokról szóló törvény és ennek alapján az or­szág 168 térségre való felosztása sérti az önkormányzatok önálló­ságát. Mindezt az Alkotmánybí­róság is kimondta, ezért aztán jogellenes minden olyan pályáz­tatási mód, amely ezen a felosz­táson alapul - hangsúlyozta a Fi­desz csütörtöki baranyai sajtótá­jékoztatóján dr. Mikes Éva or­szággyűlési képviselő. A téma elemzésén ott volt Szekó József, a párt önkormány­zati tagozatának és dr. Hargitai János, a falusi tagozat elnöke is, és jelezték, hogy a Belügymi­nisztérium a fentiekkel mit sem törődve, mégis az alkotmány- sértő rendelet alapján osztott ki a minap országosan több mint 7,7 milliárd forintot. A pénzből részesülni akaró önkormány­zatok ugyanis csak az alkot­mánysértő „együttműködés” alapján tervezhettek és jelez­hették igényeiket. Miért baj ez? Nos Szekó József szerint a mindennapi gyakorlat sokféle társulást és önkormány­zati együttműködést eredmé­nyezett az elmúlt években, külö­nösen az aprófalvas Baranyá­ban. Az egymás segítése, a fel­adatok közös megoldása olykor létkérdés, akár iskolák közös működtetéséről, akár szennyvíz­feldolgozásról, csatornázásról, másról volna szó. Másrészt az sem vitatható, hogy nem min­den önkormányzat kényszerít­hető együttműködésre, s hiába kapacitálnák közös pályamun­kák készítésére azokat, akik nem akarnak abban részt venni, így aztán a pénzosztásból kima­radhat könnyen az a vidék, ahol nincs meg az egyetértés, sőt ki­maradhatnak azok a települések is, amelyek közösen szerettek volna valamit megvalósítani, de nem azonos kistérség tagjai. Csupán szomszédok. Hargitai János szerint mihama­rább szükség volna ennek az ön- kormányzati önállóságot sértő helyzetnek a rendezésére, szabad mozgástér biztosítására. Ugyanis az amúgy is anyagilag ellehetetle­nült, iskoláikat, postáikat, közle­kedésüket vesztett kistelepülések további ellehetetlenüléséhez ve­zet ez az átgondolatlan államigaz­gatási koncentráció. Örömteli zászlólopás! A szentlőrinci lobbi parti túlnő a megye határain. A Független Kisgazdapárt mindig örömmel vesz részt ezen a jól megszerve­zett rendezvényen. így volt ez az idén is. A rende­zők a párt körül kialakult viha­rok miatt nem küldtek meghí­vót, ezért a Magyar Demokrata Fórummal közös sátorban kap­tunk helyet. A Kisgazdapárt lassan rende­zi sorait és újjáépíti a pártot, mert hiányzik a politikai palet­táról egy olyan párt, amely őszintén képviseli a vidéki em­berek érdekeit. Sajnos, az el­múlt időszak bebizonyította, hogy a vidéket csak szavakban és ígéretekben képviselik a pár­tok választási harcaikban. A be­szélgetések során bebizonyoso­dott, mindenkinek az a vélemé­nye, hogy a megújult Kisgazda- pártra szükség van. Ennek egyik ékes bizonyíté­ka volt, hogy a Kisgazdapárt kis zászlóját, amit sátrunk díszíté­sére használtunk, elvitték. Lát- . ni kellett volna, milyen öröm­mel szedte le a hölgy és vitte el a zászlónkat. Az ilyen és az eh­hez hasonló esetek adnak ne­künk további erőt a Kisgazda- párt újjáépítéséhez. Nem adjuk fel! Hangya Antal, az FKgP országos alelnöke i t

Next

/
Oldalképek
Tartalom