Új Dunántúli Napló, 2004. szeptember (15. évfolyam, 239-268. szám)
2004-09-17 / 255. szám
2004. SZEPTEMBER 17., PÉNTEK - DUNÁNTÚLI NAPLÓ RIPORT 7 KULTÚRA \ FOTÓ: LÖFFLER PÉTER HARMONIA A VÁSZNON A PÉCSI Lenau Házban tekinthető meg Hammeri Ferenc festménykiállítása. A tájképek október 31-ig láthatók. Egy új múzeum dimenziói, és tisztelgés Vasarely előtt MŰVÉSZETEK HÁZA Jandó Jenő ma újra itthon játszik M. B. E. Nem hiszem, hogy akad olyan baranyai zenerajongó, akinek elsőre nem Jandó Jenő jutna eszébe, ha pécsi kötődésű világhírű zongoraművészt kellene megneveznie. A Kossuth-díjas „fóldink” versenyt nyert Milánóban, Versailles-ben, Sydneyben, és nemigen van olyan „zenebo- lond" nagyvárosa a földnek, ahol nem tette még le a névjegyét. Jandó Jenő azonban soha nem feledkezik meg arról, honnan indult, így évről évre rendszeresen visszatér Pécsre egy-két koncert erejéig. így lesz ez ma este is, a Művészetek Házában, ahol 19 órától a Somogyi vonósnégyessel együtt ad közös koncertet. Többek között Dvorak A-dúr zongoraötösét hallhatja a publikum, de felcsendül Haydn és Kodály egy- egy vonósnégyese is. Múzeuma lett Harkánynak. Futó László Pál festőművész Zürichből települt haza az 1990-es évek elején, azonban nagy álmát, a múzeumot csak most tudta megvalósítani. Méhes K. A város egyik új házakkal benépesített utcájában egyszer csak megüti a szemet: Futó László Pál Múzeum. És a dolog nagyon komoly, hiszen az épületbe belépve világossá válik, itt egy szándék vált valóra, hiszen a ház (bár laknak is benne) alapvetően múzeumnak épült Van fogadóhelyiség, recepció, mellékhelyiségek, majd következik a három kiállítóterem. Itt helyezte el az idős művész az utóbbi harminc évben készült képeinek válogatását, mintegy hatvan alkotást. A festmények első pillantásra is élvezhetőek, ám hamarosan kiderül: tudnak valami pluszt is adni. Ugyanis Futó László egy különleges technikával három dimenziós festményeket fest, amik legjobban egy kis szemüveg segítségével szemlélhetőek. Mi több, azok az alkotások, amik eleve domborműként készültek, a szemüveg által még egy dimenziót nyernek, azaz lesz belőlük négy dimenziós kép! Különösen figyelemreméltóak Futó László mobil képei, amiknél - vallja a művész - a mozgás, vagyis az idő is plusz dimenziót ad az élményhez. Futó László tiszteleg is mesterei előtt. Ennek eredménye a Vasarely-sorozat, amiről a következőt mondja: - Természetesen nem az ő műveinek másolásáról van szó, hanem a technikájának alkalmazásáról, ami egyben tisztelet is előtte, hiszen a három dimenzió mindazt megerősíti, amit Vasarely síkban a gömbök és kockák alkalmazásával már megmutatott. Az új harkányi múzeum magántulajdon, de működtetésében szívesen részt vesz a város ön- kormányzata is, vállalták a recepció felügyeletét. Az emeleti galéria időszaki kiállításoknak Tiszteleg a mesterei előtt A DEMOKRÁCIA SZOTARA Demokrata Boros jános azokat, akik emberi társadalomról és törvényekről álmodtak. A felvilágosodással jött el először a történeti lehetőség a szabad és osztály nélküli társadalom széles körű kialakítására. Évszázadokkal a görög demokrácia kialakulása előtt, Izajás próféta (Kr. e. VUI. század), az emberiség történelmének egyik nagy, első demokratája, ciki ezt a görög eredetű fogalmat még csak nem is ismerhette, ma is érvényesen ír a demokratáról és arról a világról, amelyért az ilyen ember dolgozik: „Az igazságosság lesz derekán az öv, / s a hűség csípőjén a kötő. Akkor majd együtt lakik a farkas a báránnyal, a párduc együtt tanyázik a gödölyével. (...) A csecsemő nyugodtan játszadozhat a viperafészeknél, / s az áspiskígyó üregébe is beA modem nyugati társadalmakban élő embereknek az utolsó kétszáz évben megadatott, hogy az ilyen társadalomról ne csak ábrándozzanak, hanem meg is valósíthassák Különösen az itáliai városok, de persze más országbeliek is büszkélkednek azokkal a híres személyekkel, akik falaik közt születtek, laktak, vagy síremlékük náluk található. Ezek ma a turizmus célpontjai, de így volt ez már a reneszánsz idején is. A mi Janus Pannoniusunk is elzarándokolt Petrarca síremlékéhez Padovába. Az ó' pécsi sírjához azonban nem lehet. Dunai Imre Idén augusztus 29. táján elsikkadt a megemlékezés első európai hírű költőnk születésének 570. évfordulójáról. Pedig nemcsak püspöke volt Pécsnek majd másfél évtizeden át, hanem itt is van (volt) eltemetve. A kulturális turizmus szempontjából kihasználatlan ez a momentum. A Mátyás király haragja elől menekülő lázadó püspök-költő Zágráb közelében halt meg 1472 márciusában. Tisztelői később lopva hozták Pécsre eltemetni. Hogy az augusztusi melegben a bomló tetem szaga ne keltsen feltűnést, kátránnyal kenték be a koporsót. 1991-ben a székesegyház altemploma középvonalában találtak egy sírt, amely nagy valószínűséggel Janus sírjával azonosítható, többek közt a kátrányos fadarabok miatt. Minderről kevés ismeret van a közönség körében.- Azt hallottam, hogy a csontokat majd elküldik vizsgálatra, ám ennek eredményéről máig nem tudok semmit - mondja dr. Kövecs Ferenc, a pécsi idegenvezetők doyenje, aki a történetet mindig elmeséli a turistáknak Janus szobránál és az altemplomban. - Jellemző Pécsre, hogy egy tudományos tényekre alapozott érdekességet nem aknázunk ki - dohog. Az antropológiai vizsgálat egyébként már régen megtörtént.- A téma tudományosan publikált - mondja Kárpáti Gábor régész. - A köztudat számára persze elfelejtődött, hogy mi alapján azonosítottuk a leletet Janus Pannonius sírjának: halálának és temetésének körülményei, az antropológiai vizsgálatok által igazolt életkor és Janus ismert betegsége, a tüdőbaj, a sírban lévő 1465-ös keltezésű pápai bulla abból az évből, amikor Janus Rómában járt. Nagyobb bizonyosságot csak a DNS-vizsgálatok adhatnának, de nincsenek hozzá rokoni minták. A leletnek akkor lenne igazi hatása a közönség számára, ha a csontokat visszahelyeznék a sírba, vagy a közelébe, ha lenne ott emléktáblája a költő-püspöknek - vélekedik. A csontokat egyébként a Janus Pannonius Múzeum raktárban tárolják. Egyes jelek szerint egyébként Janus fekete bárány egyházi körökben. Mesélik, hogy amikor néhány éve egy magyar tudóst mint jeles Janus Pannoni- us-kutatót mutattak be egy magas rangú méltóságnak a Vatikánban, az végigmérte és megjegyezte: „Szégyellhe- ti magát!”. Vagyis Janus költői, egyházi és diplomáciai munkássága elhomályosul szabadgondolkodó volta, és 16 évesen Itáliában írt merészen erotikus verseinek híre mögött. Egyáltalán: Janusszal mindig volt valami baj. Dr. Olasz István, a Janus Pannonius Társaság elnöke meséli, hogy 1934- ben, amikor 500. évfordulója volt születésének, a város nem tudta összehozni az ünnepségeket, és a pécsi irodalmi társaság összejövetelein Janus neve később el sem hangzott.- Az 1940-es évek végén az 1931-ben alakult társaság nevét Batsányira kellett változtatni, mert Janus Pannonius a klerikális reakció személyiségének minősült. Amikor 1987 ben újjáalakult eredeti nevén, nyilvánosan üdvözölték a társaságot, de a háttérben bizalmatlanság mutatkozott. Az újjászerveződött társaságnak 300 tagja volt. Mos tanra száz, ha maradt, és szünetelteti a működését, mert a pénzét elviszi pusztán az, hogy folyószámlát kell fenntartania.- Megpróbáltunk gyűjtést indítani, hogy legalább egy kis emléktábla jelezze, feltehetőleg ide temették el Janus Panno- niust, de még nem tudtuk összehozni - szomorko- dik az elnök. Ahogy mi is. „Szégyellheti magát!” - mondta a magyar kutatónak a Vatikán prominense Raktárban Janus Pannonius csontjai dughatja a kezét/ az anyatejtől elválasztott kisgyerek. Sehol nem ártanak, s nem pusztítanak”. (íz. 11.5.-9.) A modern nyugati társadalmakban élő embereknek az utolsó kétszáz évben megadatott, hogy az ilyen társadalomról ne csak ábrándozzanak, hanem meg is valósíthassák. Végre, mindannyian, félelem nélküli demokraták lehetünk, akiknek talán nem keil többé félniük Izajás múlt időben megfogalmazott jövendölésétől, „Erőszakos ítélettel végeztek vele / Ugyan ki törődik egyáltalán ügyével?” (íz. 53.8.) A nyugati emberiség felismerte, hogy a demokrácia mindannyiunk ügye, mellyel törődnünk kell. A demokraták biztonságossá kívánják tenni a világot a demokrácia számára. A társadalom minden tagja számára. Demokratának lenni azt jelenti, hogy nyíltan beszélünk, a közös ügyekkel fog- «■■I — lalkozunk, minden egyes embert személyként tisztelünk, érdekeit elismerjük, álarc nélkül kommunikálunk, ellenállunk a félelemnek és az egyes emberek vagy csoportok mások általi kijátszásának. Demokratának lenni azt is jelenti, hogy visszautasítjuk a rabszolgaság formáit. A demokraták azok az emberek, akik személyes meggyőződésükké tették a társadalmi igazságosság elveit Szemben a diktátorokkal, nem gondolják, hogy ezt a meggyőződést másokra kellene kényszeríteni, mint ahogy visszautasítják a demokrácia erőszakos megvalósítását is. A demokrácia nem valósítható meg erőszakkal, nem is valósították meg soha így. A demokrácia azon az elgondoláson alapul, hogy „itt vagyunk emberek együtt kell élnünk, hát éljünl együtt, egyenlő jogokkal és lehe tőségekkel, mindenki szabadsá gát és méltóságát tiszteletber tartva”. Ki mondana ennek el len? Ki ne örülne egy Uyen elver működő társadalomnak? A modern demokráciák tör téneti esélye, hogy megvalósít hatják azt az ideális együttélés formát, melyben mindenki jó érezheti magát Kényszer he lyett türelemmel, a gyermekei egyenlőségre és szabadságrí nevelésével, a felnőttek felsza badult és igazságosságot keresi beszélgetésekre való meghívó sával, igazságos törvények ki eszközlésével. A demokratái történeti elődeiknek és tanító mestereiknek tartják a nag ószövetségi prófétákat ugyan úgy, mint lézust, Morus Ta mást, az Amerikai Alkotmány utópista alapító atyáit, és mind ad otthont, nyitásképpen Kovács Ferenc festményeit és H. Barakonyi Klára tűzzománcait tekinthetik meg a Futó László Pál Múzeum látogatói.
