Új Dunántúli Napló, 2004. szeptember (15. évfolyam, 239-268. szám)
2004-09-14 / 252. szám
6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ - 2004. SZEPTEMBER 14., KEDD ZÖLD TÜKÖR A tanösvényeken egy új gondolkodás felé vezet az út A természetben lehet a legtöbbet megtanulni a természetről Elsöprő sikerűnek is nevezhető a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Tettyén működő Oktatási Központjának működése. Nem csak Pécsről, a megyéből, hanem az ország minden részéből érkeznek csoportok a foglalkozásokra. Létszükséglet a környezeti nevelés- fogalmazzák meg a központban.- Munkánk azért is változatos, mert soha nincs két egyforma foglalkozás - állítja Lénárd Éva (képünkön), a központ vezetője. - Legfontosabbnak tartjuk az élő természet megismertetését, megóvása igényének kialakítását. A terepi oktatás keretében egész évben fogadjuk az érdeklődőket és a diákcsoportokat. Minden korosztály megfordul nálunk. A turistautakon számos érdeklődő szabadon látogathatja területeinket, természetesen a szigorúan védettek kivételével. A természetben a természetről. Ez az Oktatási Központban folyó munka egyik alapelve. Ezért van nagy hangsúly a tantermen kívüli oktatáson is, amihez jó feltételeket kínál a csatlakozás az erdei iskola programhoz. Az óbányai Pataki Ház, a drávatamási Természetismereti Központ nyújt erre jó lehetőségeket. Az előbbi esetében kiemelkedő természeti értékekkel, kultúrtörténeti emlékekkel, a környező települések néprajzi kincsével, máig élő népi kismesterségekkel is megismerkedhetnek az erdei iskolások. Itt egyébként egynapos programcsomagokat kínálnak, téma többek között a természetvédelem, a geológia, a gyakorlati madárvédelem is. Drávatamásiban egyelőre szezonális jelleggel működik a Természetismereti Központ, de oktató programja rugalmas. Vagyis előzetes egyeztetés után sajátíthatnak el a kért témakörben ismereteket az ide látogatók. Akár ki is egészíthetik a foglalkozásokat, például kerékpártúrával, táborozással, vagy iskolai osztályok kirándulásaikat a természetvédelmi ismeretekkel. Küszöbön a klímaváltozás - katasztrófák közelegnek? A Natura 2000 és a földtulajdonosok Csaknem 2 millió hektárnyi terület válik védetté, ha a Natura 2000 programot végrehajtja Magyarország. Az EU-kezdemé- nyezéshez néhány éve csatlakozott hazánk, s bővülés érinthet számos földtulajdonost is. Ez a 2 millió hektár ugyanis az ország területének 21 százaléka. A program lényege, hogy a hálózatba került részeken az élőhely fenntartására is figyelő gazdálkodást kell folytatni. A hagyományos védett területekre általában hatósági tiltás vonatkozik, a Natura 2000-re viszont bizonyos gazdálkodási módok vállalásával a gazdák a jövőben támogatást igényelhetnek. A kormány a javasolt területek listáját hamarosan rendeletben hozza nyilvánosságra. Már tart az a felvilágosító program, amelynek során lakossági fórumokon ismertetik a területek finanszírozásával kapcsolatos információkat. Egy erről szóló kiadványt minden falugazdászközpont megkapott. Illeték helyett díj A környezetvédelmi felügyelőségek működési költségeinek eddig 5 százalékát fedezi az az összeg, amelyet a különböző cégek eljárási illeték címén fizettek be. Ám ez sem a felügyelőségekhez, hanem a központi költségvetéshez került. A napokban a tárca nyilvánosságra hozta, hogy a jövő évtől az illetéket szeretnék felváltani a hatósági díjjal. A cél az, hogy a 12 felügyelőség - közöttük a déldunántúli is - működési költségeit ebből finanszírozzák. A tervek szerint a befizetések ennek 10-15 százalékát fedezik majd, és a díj közvetlenül a felügyelőségekhez kerül. •t Az oldal a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával jelenik meg. Oldalszerkesztő: Mészáros Attila Most már a meteorológusok is megfogalmazzák, hogy egyre nagyobb valószínűséggel számolhatunk a korábbikban tapasztaltaknál lényegesen erősebb viharokkal. Bár a hosszú távra szóló előrejelzéseknek mindig magasabb a tévedési kockázatuk, az elmúlt év erősíti azt a véleményt, hogy jó lesz időben felkészülni Szeptember elsején volt a műszaki átadása, 28-án lesz az ünnepélyes avatása a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) legújabb létesítményének, a drávaszentesi oktatóbázisnak. Természetvédelmi központ is lesz itt. Teljes mértékben pályázaton nyert pénzből, 160 millió forintos KAC-támogatásból építette fel az igazgatóság a központot. a természeti katasztrófák okozta kihívásokra. A napokban egy konferenciát rendeztek Budapesten, amelynek már a témája is vészjósló: közigazgatási és önkormányzati vezetőknek adott felkészítést arra az esetre, ha katasztrófa miatt védekezésre szorul egy terület, vagy település. Egyebek mellett arról is volt szó, hogyan és milyen feltételek mellett lehet a lakóhelyről kiAvatására Persányi Miklós környezetvédelmi minisztert várják. A nemzeti parknak ezen a részén mintegy 300 hektáros saját tulajdonú területtel rendelkezik az igazgatóság, ez adott lehetőséget egy olyan bázis kialakítására, amely a jövőben fokozatosan egyre nagyobb szerephez jut majd. Többek között itt lesz a drávai természet- védelem jelenleg Barcson dolgozó irodája is. Horváthné Buchert Eszter, a DDNPI sajtóelőadója elmondta, menekíteni a veszélybe jutott embereket. Az idei májusi, júniusi viharok adták fel a leckét. Ezek a hirtelen jött ítéletidők immár az elemi csapás határát súrolják. A kárenyhítés, a mentés, a károk felszámolása döntően a katasztrófavédelmi szervezet feladata, ám a szolgálat erre egyelőre nincs az európai normák szerint minden tekintetben felkészülve. a drávaszentesi terület lehetőséget ad arra is, hogy már most itt tartsanak egy szürkemarha- gulyát, s a jövőben szeretnék itt bemutatni az őshonos magyar háziállatfajtákat, közöttük a mangalicát, a racka juhot is. Egyelőre 80 fő befogadására alkalmas bemutatótermet alakítottak ki, de a későbbiekben turistaszálló is épül. A bázisról indulhatnak majd többek között a drávai hajótúrák, kirándulások a barcsi ősborókásba is. KENUVAL ÉS KAJAKKAL A HATÁRFOLYÓN A VÍZITÚRÁZÓK KÖZÖTT IS NÉPSZERŰ A DRÁVA. A szezon minden napja alatt „foglalt” volt a folyó, több százan eveztek végig rajta. Visszaköltöznek az őshonosak JEGYZET Lőnek, mégis legelnek Mészáros Attila r “*>, Amikor valaki, valahol a pécsi Magyar- ürögi út környékén lévő telkén kora tavasztól verej- tékezve-hajladozva ápolja, gondozza konyhakertjét, amelyet éppen leszedése előtti érett állapotában egy éjszaka tönkretesz egy konda vaddisznó, nem biztos, hogy első gondolata vadállományunk értékessége, óvásának szükségessége lesz. Márpedig a jelenség - és persze az úgynevezett vadkár - egyre gyakoribb. Összege évről évre meredek ívben emelkedik. Ennek megfelelően az a pénz is, amelyet kártétel címén kell a vadgazdáknak kifizetniük. Nem csak a termés megóvása diktálta azonban annak a célnak a megfogalmazását, hogy egyensúlyba kell hozni a vadlétszámot a területek vadeltartó képességével, hanem az is, hogy előbb-utóbb kifizet- hetetlenek lesznek hatalmas összegeik miatt a vadkárok. Ezért született meg évekkel ezelőtt egy egész Baranyát lefedő program. Ám mintha az őzek, szarvasok és különösen a vaddisznók éreznék ennek lényegét - apasztani a vadászatok révén a számukat - természetes szaporulatukkal igyekeznének lépést tartani a „kurtítással”. Nem olyap ütemben fogy a számuk, ahogy azt a szakemberek beprogramozták, pedig intenzív a vadászatuk. A vad igen nagy érték. Tudják például ezt azok is, akik saját hibájukból elütnek egy szarvast, a vadgazda pedig az árát követeli rajtuk. Ugyanakkor a frissen telepített erdők is igen értékesek, mint ahogy a búzamezők, a kukoricatáblák, a burgonyavetések is. A vad azonban nem csak gazdasági adat, hanem környezeti elem, esztétikai érték is. Ha onnan közelítjük, milyen is lenne a teljes vadkárnélküliség, akkor azt feltételezzük, nincs olyan őz, szarvas, dám és ravasz disznó az erdőkben, a mezőkön, amely lelegelné a rügyeket, a termést. De hát milyen erdő és milyen mező az, ahol csak „fehér holló” egy karcsú őz? A madarak megjönnek Ismét madármegfigyelő napok lesznek szerte Európában. Nálunk a baranyai vonulási útvonal mindig zsúfolt. Az elmúlt években a különböző helyszíneken rengeteg égi vándort vehettek számba a hivatásos madárvédők és önkéntes segítőik. Nem egyszerűen a madarak - fajok, egyedek - számlálása a célja a BirdLife International (a madárvédők nemzetközi szervezete) kezdeményezésének, hanem az ismeretterjesztés is. Az orvédelemről, természetesen a madarakról, s részt vehetnek a megfigyelésben is. A kétnapos rendezvény egyébként egyben verseny is. Az európai országokban az akció befejeztével összesítik az adatokat, s ezek között az is szerepel, hányán vettek részt az eseményen. Ebben hazánk - évek óta az első háromban vagyunk - és ezen belül Baranya mindig igen jól szerepelt. Ez azt is jelzi, hogy igen nagy az érdeklődés a madárvédelem iránt Remélhetőleg így lesz ez idén is. Az elmúlt öt év tapasztalati alapján a baranyai madármegfigyeléseken 200-300 fő vesz részt. Az akció napjaiban 70-90 vonuló fajt regisztráltak. Az egyedszám változó, volt olyan, amikor csak 1200 darabot láttak - az esős időjárás megállásra késztette a madárcsapatokat -, amikor azonban igen sűrű volt a vándorlás, a jegyzőkönyvekbe 8000 megfigyelt madár került. szág minden megyéjét és a fővárost egyaránt érintő helyszíneken a részvevők előadásokat hallgathatnak meg a természetBaranya megyében három helyszíne lesz a madármegfigyelésnek. Október 2-án a pel- lérdi halastavaknál 7-15 óra között, ugyanezen a napon és időben a csertői tavaknál, végül Pusztakisfaluban, ahol viszont nem csak szombaton, hanem október 3-án is tart majd a vonuló madársereg számba vétele, mindkét nap 7-15 óra között Lélegző örökségünk Holnap, szeptember 15-én rendezi meg a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ a Baranya kulturális öröksége című konferenciát Ez része a Kulturális Örökség Napjainak, amelynek eseményei e hét végén lesznek. Amikor szóba kerül örökségünk, kevesen gondolnak a természetre, a természeti értékekre. Holott épp olyan rangban részesei környezetünk értékeinek, mint egy szép köztéri alkotás, vagy egy 160 éve épült díszes palota. A szeptember 18119-én sorra kerülő eseménysor idén a Lélegző Örökségünk címet viseli. Kerteket, parkokat, arborétumokat, temetőket, természetvédelmi területeket is bevontak a programba, amelynek során az ilyen értékekkel bíró és a rendezvényhez a csatlakozott helyszínek ingyen lesznek látogathatók. Nem véletlenül vállalta a részvételt Baranyából többek között a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, a PTE botanikus kertje, a Keleti-Mecsek Tájvédelmi Körzet komlói Vörösfenyő kulcsosháza, a Pintér-kert a Tettyén, vagy a pécsi Nagyezer- jófű Kert is. A %
