Új Dunántúli Napló, 2004. szeptember (15. évfolyam, 239-268. szám)
2004-09-14 / 252. szám
2 DUNÁNTÚLI NAPLÓ - 2004. SZEPTEMBER 14., KEDD VILAGTUKOR ■ES2 EK : VASÚTI SZERENCSÉTLENSÉG Olaszországban kisiklott egy helyi személyvonat Torino mellett; a vasúti balesetben két ember meghalt, több mint harmincán megsebesültek. Bukarest elutasítja a Fidesz bírálatát A román belpolitikába való beavatkozásnak minősítette a kormányzó román Szociáldemokrata Párt Németh Zsolt nyilatkozatát. A Fidesz külügyi kabinetjének vezetője szerint jogszabály „nehezíti az erdélyi Magyar Polgári Szövetség indulását” a novemberi romániai választásokon. Fegyvert kémek Csehországtól az irakiak Magas rangú iraki tisztségviselők fegyverszállítmányokat kértek Prágától, mert a lázadókkal és bűnözőkkel szem- beszálló bagdadi kormány fegyverhiánnyal küzd. Az amerikaiak megakadályozzák, hogy kiegészítsék hadfelszerelésüket. Az állami szervek jelenleg többek között a feketepiacon vásárolnak fegyvert A Baltikumban nem lesznek támaszpontok A NATO nem tervezi katonai támaszpontok létesítését az észak-atlanti szövetséghez csatlakozott balti országokban. Ezek létrehozása a három volt szovjet köztársaságban, Észtországban, Lettországban és Litvániában mindig is érzékeny kérdés volt Oroszország számára, amely hosszú időn át ellenezte belépésüket. Vízi erőmű építésével magyarázzák a robbanást Észak-Korea hozzájárult ahhoz, hogy külföldi országok nagykövetei fölkereshessék az ázsiai ország északi részét négy nappal ezelőtt megrázó robbantás helyszínét. Phenjan vízi erőmű építésével magyarázta a detonációt, amelynek helyszínén hatalmas kráter keletkezett. MAGYARUL Nyolc évtized telt el Évnyitó Komáromban a Selye János Egyetemen Ma tartja tanévnyitó ünnepségét az észak-komáromi Selye János Egyetem. A jövő héten több mint 600 hallgató kezdheti meg a teológiai, pedagógiai és közgazdaság-tudományi karon tanulmányait. Vendégh Zoltán Az egyetem gazdaságtudományi, tanárképző és teológiai karral kezdi meg működését. Az oktatási nyelv magyar, de a végzős hallgatók a szlovák, német, angol nyelvet is felvehetik majd. Az elsőrendű cél az, hogy a magyar nyelvű felsőoktatás Kovács László finn kollégájával, Erkki Tuomiojával. Mellettük Michel Barnier francia külügyminiszter Brüsszel figyel a Vajdaságra JELENTÉS KÉSZÜL Nyomon követik az esetleges további délvidéki kilengéseket a külföldi diplomaták, és észrevételeiket továbbítják Ezen a héten több nemzetközi fórum is foglalkozik a vajdasági atrocitások ügyével. Tegnap az EU-tagországok külügyminiszterei tanácskoztak a témáról, az Európai Parlament strasbourgi ülésszakán pedig várhatóan szerdán vitatják meg a három frakció jóváhagyásával született határozati javaslatot. Toronyi Attila Brüsszel Az Európai Unió tagországainak belgrádi nagykövetei, valamint az EU ott működő megfigyelő missziója jelentést készítenek a vajdasági atrocitásokról, és valószínűleg októberben az EU külügyminisztereinek következő ülése elé terjesztik - jelentette be Kovács beindításával megteremtsék a társadalmi, gazdasági felemelkedés alapjait a szülőföldön. A felsőoktatási intézmény létrehozásának feladatai között szerepel továbbá a szlovákiai magyarság esélyegyenlőségének megteremtése a felsőoktatás területén. Az egyetem oktatói gárdájában szép számmal lesznek majd magyarországi tanárok. A pozsonyi kabinet tavaly 80, a múlt héten pedig 20 millió koronát utalt Komáromba. Albert Sándor, az egyetem megbízott rektora az megerősítette: a napokban a magyar kormány részéről beígért 130 milliós forintos támogatás esedékes része is megjelent a Selye János Egyetem számláján. JEGYZET Putyin átszervezi az orosz államot CSÁK ELEMÉR Alig két órán át tartott az a rendkívüli kormányülés Moszkvában, amelyen elfogadták „a terrorizmus elleni harc stratégiáját”. Az együttérzés kevés, a beszlani túszdráma után tettekre van szükség - mondta Vlagyimir Putyin. Az elnöknek ezzel a kijelentésével alighanem mindenki egyetértett; előterjesztett programja annál nagyobb vihart kavart Nem más történt ugyanis, mint hogy az államfő közölte: a „válsághelyzetek megelőzése érdekébenalapvető változásokat hajt végre az államigazgatásban. A terv szerint az elnök nevezi ki a kormányzókat és Moszkva főpolgármesterét; a törvény- hozás képviselőit pártlistáról választják; a törvényjavaslatok „társadalmi” parlamenti kamarán mehetnek keresztül. Az ellenzék természetesen azonnal felhördült, a közvélemény pedig vár. Talán egy újabb túszdrámáig. Draskovics: felnagyítják a feszültségeket A magyarellenes incidensek mögött „nincs állami stratégia. A kilengések felnagyítása feszültségeket gerjeszthet” - írta az EU-elnök Hollandiának címzett levelében Draskovics szerb-montenegrói külügyminiszter. Szerinte „az elszigetelt cselekmények nem veszélyeztetik a szerb-magyar kapcsolatokat”. Oldódhat az ellentét Mától három napig Szerbia- Montenegró vendége Módi Ferenc. Belgrádi híradások szerint Brüsszel a két ország közötti feszültségek enyhülését várja a magyar köztársasági elnök szerbiai látogatásától. A Vajdaságban várják az államfőt. László külügyminiszter tegnap Brüsszelben. Az uniós külügyminiszterek hivatalos találkozóján a magyar diplomácia vezetője ismételten felhívta kollégái figyelmét annak fontosságára, hogy ha Belgrad közeledni akar az Európai Unióhoz, akkor meg kell felelnie az uniós elvárásoknak, köztük a kisebbségi és emberi jogok tiszteletben tartását célzó normáknak. Mint Kovács László elmondta, kezdeményezésére a tegnapi munkaebéd keretében ejtettek szót a Vajdaságról. A tanácskozás után újságírók előtt a magyar külügyminiszter hangsúlyozta: hazánknak nem érdeke, hogy a vajdasági etnikai indíttatású kilengésekből államközi feszültség alakuljon ki.- Magyarország nem akarja Szerbia-Montenegrót valamiféle feketelistára tenni. Ha azonban az ország valóban a földrész közösségéhez akar tartozni, akkor igazodnia kell annak normáihoz. Az az érdekünk, hogy megszűnjenek az incidensek, és a Vajdaságban élő nem szerb kisebbségeket semmiféle veszély ne fenyegesse, jogaik érvényesülhessenek - mondta Kovács László a külügyminiszterek ülése után. Értékelésével egyébként a többi uniós tagország is egyetértett. Menekülés rettegett Iván elől HURRIKÁN Kubában megnyitották a titkos bunkereket A szélvihar útvonala Egyesült Államok if 1 . ' 7'- Lf A Kitelepítések aft OM Összesen 1,6 millió embert kellett Kubában kitelepíteni az Ivan nevű hurrikán elől. Az óránként 260-300 kilométerrel száguldó viharban több mint hatvan ember veszítette életét a karibi térségben. Gyulay Zoltán havanna Amit eddig szigorú titkok öveztek, arra egy pusztító erejű szélvihar szinte órák alatt fényt derített. Amint az előrejelzésekből kiderült, hogy a szigetországot elmúlt negyven évének legnagyobb erejű forgószele fenyegeti, a hatóságok nem tétlenkedtek, s összesen 1,6 millió embert, köztük 7200 turistát menekítettek ki Pinar del Rio, Havanna és Matanzas tartományból. A kitelepítések főként Kuba sűrűn lakott nyugati vidékét érintették. A kubai polgári védelem a rászoruló tömegeket védett turistacentrumokban helyezték el, és megnyitották előttük az eddig féltett titokként óvott bunkerokat is. Ezek a menedékhelyek arra voltak hivatottak, hogy befogadja a kubaiakat egy esetleges amerikai invázió esetén. Az eredetileg jól felszerelt, de mára igencsak lepusztult föld alatti bázisok ezúttal csak ideig-óráig töltötték be szerepüket, s a hurrikán továbbvonultá- val ismét kiürültek, s a bunkerokat most ismét a feledés homálya fedi egy időre. A forgószél sebessége kezdetben óránként 195 kilométeres volt, ez később 270-re, időnként 300-ra is fölgyorsult. A hurrikán a Mexikói-öböl felé távozott. Floridában Jeb Bush kormányzó a szövetségi állam teljes területére rendkívüli állapotot hirdetett ki. « 4 I # FOTÓ: EUROPRESS/EPA