Új Dunántúli Napló, 2004. szeptember (15. évfolyam, 239-268. szám)
2004-09-12 / 250. szám
4 Közélet, gazdaság, politika 2004. szeptember 12., vasárnap Mennyit ér egy recept? A nagy gyógyszercégek kilóra megvehetik a magyar orvosokat - állítja dr. GYENES GÉZA, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára annak kapcsán, hogy nemrég kiderült: van olyan gyógyszergyártó, amely fizet azoknak a gyógyítóknak, akik az általuk forgalmazott készítményeket írják fel a betegeiknek. A „szponzorált orvosok” fedőnevű botrány még augusztus közepén pattant ki. Állítólag az egyik gyógyszergyártó cég elbocsátott alkalmazottja jelentette fel a volt cégét az Orszá- gos Egészségbiztosítási Pénztárnál azzal: a vállalat 33 orvosnak fizet azért, hogy az általuk forgalmazott szív- és érrendszeri betegségek kezelésére H. ÉVA nyugdíjas: - Sajnos nagy gyógyszerfogyasztó vagyok, de sokszor sikerült egy kis ajándékért hozzájutni a kívánt bogyókhoz. Ilyenkor általában egy tepsi süteménnyel kedveskedem, de néha pár ezer forintot is zsebbe csúsztatok. Akkor van baj, ha új orvos érkezik, mert kezdhetem elölről a barátkozást. K. JUDIT közalkalmazott: - Ha barátságban vagy az orvossal, nem lehet gond semmilyen recepthez hozzájutni. Én azért fizetek többet takarítónőmnek, mert bármikor felírat bármit, hiszen egy főorvoshoz is jár port törölgetni. szolgáló gyógyszert írják fel a betegeiknek. A gyártó alkalmanként a készítmény árának megfelelő összeget - 2000-4000 forintot - fizetett az orvosoknak, akik így havonta akár 100 ezer forinttal is kiegészíthették a jövedelmüket. A cég megbízási szerződést kötött az orvosokkal, akiknek aztán különböző néven különböző jogcímeken, előadásokért, piackutatásért vagy ismeretterjesztésért fizetett. A rendszer olyan olajozottan működött, hogy a gyártó az Országos Egészségbiztosítási Pénztár rendszeréből kiszivárogtatott adatok alapján még ellenőrizte is, hogy az orvosok valóban felírták-e a kérdéses gyógyszereket. Az ügyben jelenleg a rendőrség vizsgálódik.- Jelenleg a nagy gyógyszergyártók kilóra megvehetik a magyar orvosokat - állítja dr. Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára, hozzátéve: a hazai gyógyítók annyira alulfizetettek, hogy az effajta eszközök szinte bele vannak kódolva az egészségügyi rendszerbe. Mint mondta, a rendszerváltás idején még csak 600-800-féle gyógyszer volt a hazai palettán, az orvosok ebből válogathattak. Aztán bejöttek a külföldi nagy cégek, s ők alkalmaztak úgynevezett orvoslátogatókat, hogy megismertessék a doktorokkal készítményeiket. Ebben még semmi rossz nem volt, hiszen az a néhány ajándék toll vagy naptár, amit ők elhintettek, inkább csak gesztusjellegű volt. A problémák akkor kezdődtek, amikor a gyártók valamilyen módon hozzájutottak az OEP adataihoz, s kiderült számukra, hogy az ország egyik vagy másik szegletében nem fogy annyira a készítményük. Ekkor kezdték el utasítani az orvoslátogatóikat, hogy azokon a területeken is javítsaAki ma pályake: orvosként akar szavaz, s külföldre megy dolgozni nak az eladásokon.- Ma egy kezdő szakorvos fizetése körülbelül 70 ezer forint nettó - mondta a kamara főtitkára. - Mivel ifjú kollégáról van szó, ehhez hálapénz nemigen társul, de állandó ügyelettel is csak 120 ezer forintot tud az illető keresni. Egy háziorvos sem nagyon tud 160 ezer forintnál többet elkönyvelni. Ezt ismerték fel a gyógyszergyárak, amikor úgy döntöttek: az élesedő piaci versenyben az orvosok korrumpálásával igyekeznek maguknak minél nagyobb részesedést kihasítani. Dr. Gyenes Géza a konkrét ügyről szólva elmondta: a kamara eddig semmilyen adatot, illetve dokumentumot nem kapott az egészségbiztosítótól, amit rendkívül károsnak tartanak. fgy ugyanis az egész orvosi szakmát járatják le.- Amíg nem nevesítik, hogy kikről van szó, bármelyik beteg mondhatja azt, hogy biztos azért írta fel az orvos ezt a drága gyógyszert, mert neki ebből haszna van - jelentette ki a főtitkár, hozzátéve: azért azt sem szabad elfelejteni, hogy az OEP is „sáros”, hiszen az adatok tőlük kerültek ki a gyártóhoz. Ezt egyébként Bartucz Attila, az OEP szóvivője is elismeri, ám megjegyezte: azóta már szigorítottak az adatok kezelésén.- A magyar jogrendszer nem teszi lehetővé, hogy akár a kérdéses gyógyszergyártó, akár pedig az esetlegesen érintett orvosok neveit nyilvánosságra hozzuk - mondta. - Csak any- nyit mondhatok, hogy az orvosok között háziorvosok, szakorvosok és intézeti orvosok egyaránt vannak. Az egészségbiztosító feljelentést tett az Országos Rendőr- főkapitányságon csalás gyanúja miatt, de kérdéses, hogy el lehet-e marasztalni bárkit is. Az ügyben ugyanis nincsenek károsulfak, legfeljebb az adócsalást lehet az orvosokra rábizonyítani. Az ORFK házkutatást tartott a gyártó cégnél. Az OEP annyit tehet, hogy a gyanú beigazolódása esetén felmondhatja az érintett orvosok vényírási szerződését. Hitetlen papok kontra hívők Világszerte mind gyakrabban jelennek meg a katolikus egyház viselt dolgairól szóló tényfeltáró dolgozatok. Itthon sincs ez másként, az egykori kispap, MALOTA LÁSZLÓ már a második kötettel jelentkezik. A mű címe beszédes: Szentségtelenek. alota, az egykori kispap könnyedén szólalta meg istenfélő embereket, . akik leplezetlen őszinteséggel mondják el, miért rendült meg a bizalmuk a katolikus egyházfikban. Egyebek közt mesélnek az álszentségről, a papi szeretőkről, a titkolt homoszexualitás- röi, a pedofil bűnökről s a reveren- dás besúgók ügyeiről is. Azokról szól az igaz mese, akik gyóntatnak, noha bűneiket megbánva pont nekik kellene feloldoz.ásért folyamodniuk. - A mai papok sokszor jel- lemtélenebbek, mint az átlagemberek « erősíti meg az író. Még papnövendék korából ismer olyan „kollegát”, aki kimondta, azért választotta ezt a hivatást, mert nem tudón jobbat, azonfelül pedig nem is olyan rossz üzlet ez! papok jó része nem hisz Istenben! - nyugtázza a szerző. Dr. Nóra pszichiáter szakorvos _ megjegyzi: sokat elárul egy emberről, milyen szakmát választott magának. Több oka lehet annak is, ha valaki egy olyan hivatás mellett voksol, amelynél a világból való elvonulás jóformán állandó te- * endő. - Papnak vagy apácának legSzentségtelen mondatok „Az a világ már elmúlt, hogy a hívő jámborul imádkozgatja a rózsafüzért, és úgy hal meg, hogy tele van a feje giccses és mágikus képzetekkel. ” ____________________ „A z egyházi intézményrendszer nem mindig kedvez az egyéni ambícióknak." „A Holt-tenger csak elnyeli a Jordán folyó vizét, nincs kivezetése, ezért a sókoncentrá- tuma lehetetlenné teszi benne az életet.’’ „A szemináriumból a felszentelésre már egy nem normális ember kerül ki. ” „Isten megbocsátja nekik is a bűneiket, pláne akkor, ha bűnük csupán annyi, hogy engedtek a vér és természetes ösztöneik szavának. ” inkább elhivatottságból áll az ember. Persze sokak döntését a neveltetés nagyban befolyásolja. Vannak azonban olyan egyének is, akiket privát bajaik, személyiségbéli problémáik sarkallnak a megtérésre. Malota, aki ügyvédi ellenjegyzéssel készítette el botrányszagú művét, azt is az egyház számlájára írja, hogy tudtával a mai napig érdemben nem ejtettek szót a holokauszt ellen. Az újtól való félelem is zavarja. Mint mondja, aligha várható komoly reform egy olyan szervezetben, ahol József Attilánál nagyobb költőnek tartják Füst Milánt. Vagy ahol a kispapokat távol tartják az olyasféle „bűnös” íróktól, mint a nagyszerű Zola. - Beszűkült világban éldegélnek. És ők sem szentek. Ráadásul van úgy, hogy nyíltan politizálnak a szószékről! Árulkodó, hogy az évszázadok során az egyház mindig megtalálta a hangot a hatalommal. Talán a kommunizmus sem volt ez alól kivétel - pendíti meg az egykori pap, aki ezt megelőzően A gyalázatosak szentélye című munkájával kavarta fel az állóvizet. A pszichiáter szerint nem lebe- csülendőek az efféle törekvések. - Ma különösen húsbavágó a kérdés: Isten és ember között ki a közvetítő? A jelenlegi viszonyok arra utalnak, hogy az erre rendeltetett személyeket, a papokat egyre kevésbé lehet elfogadni ebben a szerepkörben. A katolicizmus válságban van. De van/lehet kiút, hiszen a válságokat a megtisztulás, majd a megújulás követi. Ha tehát valaki felkavarja a pocsolyát, segíti a reformok mielőbbi megszületését - summázza a doktornő. Egyébként a pszichiáter sokra tartja a vallásos ember meggyőződését. A hit ugyanis mindannyiunkat átsegíthet a nehézségeken. Igazolást nyert például, hogy a vallásos ember nem tekinti lehetséges megoldásnak az öngyilkosságot, de a napjainkban oly divatos gyógyszerekből, az antidepresszánsokból is kevesebbet szed.- Egy mélyen hívő személy előbb fordul a paphoz, mint hozzánk - vallja meg a pszichiáter. Nem mindegy hát, hogy ki várja őt az alagút végén. Malota, aki váltig hisz Istenben, kijelenti: nem célja bárkit megbántani a hitében. Viszont ezekben a zavaros időkben ki kell mondani, ha baj van. Mert az embert ugyan el lehet pusztítani, de legyőzni soha! Hasonlóképpen vélekedik Renato Martino bíboros, az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának elnöke. Szerinte immár világháború folyik, s a bűn gyökereire a megszállt Palesztinában, Csecsenföldön és Irakban lelhetünk rá. Martino kimondta: „a világ belépett a negyedik világháborúba - a harmadik a hidegháborús korszak volt -, amely mindent elárasztó és szétforgácsoló, s elmosódnak a külső és belső frontok határai. A történelem itt kopog az ajtónkon, s arra emlékeztet, hogy saját házunkban sem tudunk megbújni.” A világ sorsa iránt aggódó bíboros egyetlen apróságról feledkezett el. Arról, mit tehet most az egyház. És képes-e az erkölcsi válságtól fuldokló Vatikán a béke érdekében hathatósan fellépni? Sz. Z. A. SZÜKSÉGES AZ ÖNVIZSGÁLAT! BALICZA LÁSZLÓ evangélikus lelkész szerint a kritika sohasem káros, hiszen lehetőséget ad az önvizsgálatra. Malota László könyve tehát nem érdemel elmarasztalást. Más kérdés, hogy az egyház mai bírálói Balicza szerint gyakran megfeledkeznek arról a korántsem lényegtelen apróságról, hogy a papok is esendő emberek. - így volt ez mindig. Maga Pál apostol is kitért rá, milyen elvárásoknak kell megfelelnie Isten szolgáinak. Ma is a folytonos megújulás és a megtisztulás kell legyen a célja mind a katolikus, mind a protestáns egyházak képviselőinek. *
