Új Dunántúli Napló, 2004. szeptember (15. évfolyam, 239-268. szám)

2004-09-11 / 249. szám

Szabadfogás Dunántúli Napló KRIMI Bankrablás akcentussal Budapesten. 10. oldal RIPORT ÉLETMÓD Nemi szervével bábozik a két férfi. 11. oldal SPORT A Videoton vendége lesz ma a PMFC csapata. 16. oldal A magyar asszony azt mondja, hogy nem megy el innen soha. A férje és a fia a temetőben Erdély Eldorádója Hunfalvy János Erdélyt be­mutató háromkötetes művét 1864-ben adták ki. Idézzünk belőle szó szerint: „E nemes érc ugyan számtalan, s részint na­gyon szabálytalan hasadé- kokban, erekben van eloszt­va... oly finoman elhintve, hogy puszta szemmel meg sem látható... Verespatak környéke egész Európának leggazdagabb aranyvidéke, azaz aránylag kis területen a legnagyobb aranymennyi­ség van fölhalmozva. Azért Verespatak környékét mél­tán Erdély Eldorádójának nevezhetjük. ” KÉT TONNA Ennyi kőzetet kell átmosni egyetlen gyűrűhöz Kozma Ferenc A dantei poklokhoz hasonló öko­lógiai katasztrófa előkészületei zajlanak az erdélyi Érchegység­ben. A döntően kanadai Rosia Montana Gold Corporation a je­lenleg is folyó felszín alatti bá­nyászat helyett azt kívánja elér­ni, hogy óriáskrátert robbanthas­son a település helyén, és abból ciánvegyülettel mossa ki az ara­nyat. Hatékonyan. Ehhez Szarvaspataknál 180 méter ma­gas, több kilométer széles körgát­tal zárnák el a völgyet; itt létesül­ne az a ciántó, amely a sárga fém kimosásához szükséges szeny- nyezett víz és zagy keverékét fel­fogná. Többszázszorosát annak a mennyiségnek, ami 2000-ben a tiszai halpusztulást okozta. A cég az előkészületek része­ként megkezdett falurombolás sátáni módszereivel az itt élő és meglehetősen szegény, nyomo­rúságos körülmények között ten­gődő helybélieket próbálja egy­más ellen kijátszani. Jó pénzért vesz házat, telket és ha kell, az át- településhez exhumálja az ősök sírjait is. Minden rögre szüksé­gük van, hiszen egyeüen arany­gyűrűhöz két tonna kőzetet kell átmosni ciánnal. Hajnali köd lengi be a havasok ormait, a fenyőerdő fái mozdulat­lanok, csend ül a mélyben elhú­zódó kis településre. A kamera végigkúszik a tájon; éppen kel fel a nap, és aranyló sugaraival ráte­kint erre a fantasztikusan szép vidékre. Az erdélyi Érchegységben va­gyunk, Abrudbányától néhány kilométerre. A film pereg, ám Kocsis Tibor operatőr-rendező varázslatát hirtelen snittel egy alig bevilágított szobában folyó vita szakítja meg - „Az arany átokká lett ezen a vidéken!” -, halljuk, s a dokumentumfilm fáj­dalmas kiáltássá válik, ahogy a Svájcból érke­Ciántó nyelheti el az Erchegység apró falvait zett Stephanie kimondja: „Lát­tam ezt a helyet, és összetört a szívem...” Az Új Eldorádó című alkotás sajátos, a szeptember 30-i hazai mozipremier előtti sajtótájékoz­tatóján és egyben a helyszínen, Verespatakon vagyunk. A film számos hazai díjat kapott, leg­utóbb Romániából az Anonimül Nemzetközi Filmfesztivál külön- díját hozta el, és ezúttalnemcsak az alkotóval, hanem a film sze­replőinek többségével is mód van találkozni. Végigsétálni azo­kon az utcákon, ahol Kocsis Ti­bor közel négy évig forgatott. Alkotása több mint Veres­patak. Mindennapjaink törté­neteinek egyike, ahol a pénz, a hatalom a szegénységgel talál­kozik. Ahol a kiszolgáltatott embe­rek mindenüket eladják, ha fi­zetnek érte. Verespatak legalább félmillió küogramm aranyat, és három­szor ennyi ezüstöt rejt. Ott bújik a nemesfém a vá­rost körülvevő hegyekben, a fő­utca alatt, a kiskertekben, és rá- hantolva a temetőben nyugvók­ra. A település házainak alap­jait, járdáit ebből a sárgásvörös kőből rakták. Aranyra épült az unitárius templom is, az egyisten tisztele­tére 1796-ban.- Mit szól hozzá, hogy rövide­sen bontani fogják? - kérde­zem Dávid Ferencet, a település 373-as házának lakóját.- Itt mindent bontani akar­nak. A katolikus és az ortodox templomot is. Úgy hallottam, hogy az egyházfiak pakolnak. Az ortodox egyház képviselői kinyi­latkoztatták, menni kell...- Akkor mi baj van vele?- Szörnyűség, ami itt történik- mutat le a völgybe. - Teljesen megbolondítják az embereket. Mérik a négyzetmétereket, al­kudnak házra, melléképületre, kutyaólra is.- Magánál már mértek?- Be nem engedtem őket Ez a ház az enyém, akkor is itt mara­dok, ha rám döntik... A gazdálkodásnak lassan befellegzik..- Úgy látom, mindkét szom­szédja elköltözött már. Lakat a kertajtón, a házfalon pedig a kanadai cég kék táblája.- A szegénység nagy úr. Nem tudom elítélni őket, hiszen azt tették, amit az eszük parancsolt. A bolondok maradnak csak, akik a szívükre hallgatnak. Kocsis Tibor, az Új Eldorádó film operatőr-rendezője John J. Aston, a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) helyi kirendeltségé­ben dolgozik, a cég környe­zetvédelem projekt-me­nedzsere, és egyáltalán nem titkolja, hogy valóban nagy­szabású bányászatra készülnek.- Nézzen körül - mondja határozottan -, ezen a környéken jelenleg majd­nem mindenki munkanél­küli, a szegénység égbe kiált. Mi gazdaggá tesszük őket. Cégünk kétezer főt foglalkoztat majd az első ütemben, akik jövedelmükkel további 3-8 főt tartanak majd el. John J. Aston bízik abban, hogy a beruházás megkezdésé hez a román kormánytól zöld utat kapnak, s az unió is áldá­sátadja. Külön örömének adott hangot azért, hogy a vi­lág legnagyobb aranykitermető- je, a Newmont Mining Ltd. az erdélyi vállalkozásba az elmúlt héten 18,8 millió dollárérték­ben résztulajdont vásárolt Remus Cernus a helyi Albur- nus Maior Szervezet tagja, azok közé tartozik, akik a Gold törek­véseit ellenzik. Kiáll a hagyomá­nyos bányászat folytatása mel­lett, valamint a települések és a táj megőrzése érdekében. Háza talán a legszebb, ápolt, gon­dozott a kert, méhek raja dong az egynyári virágok között. - Itt szület­tem, az egész életem a bányához kötődik - mondja. - Apám, nagy­apám is a kőtörők mellett vagy lent a föld mélyén dolgozott, olyan ez a vidék, mintha a jóisten magának teremtette volna. Nem adjuk. Még modernebb lakásokért, új Verespatakért sem.- Abrudbánya felőli részen kijelölték a helyét és láttam, hogy már megkezdődött az odavezető út építése.- Építsék. Jól meglennénk mi itt is.- Hogyan élik meg a rendsze­res viszálykodást?- Ki tudná megmondani, hogy az elmúlt négy év hány álmatlan éjszakát hozott. Sírva ment el az is, aki úgy döntött, hogy menni kell. S nem mer, nem akar visszajönni, mert fél attól, hogy a találkozásba beleroppan... Egyesületet alakítot­tunk, hogy védjük magunkat, erre megalakult a Gold egyesülete is azokból, akik a bányát akarják. Egykori jóbarátok nem köszön­nek egymásnak, külön kocsmá­ba járnak. Kettészakadt a település. Arany és cián Eldorádó filmjében i A A > I

Next

/
Oldalképek
Tartalom