Új Dunántúli Napló, 2004. augusztus (15. évfolyam, 209-238. szám)
2004-08-07 / 215. szám
8. OLDAL POLITIKAI 2004. Augusztus 7., szombat mm T A F Ó R U M Ismét Habjánecz Tibor az MDF megyei elnöke Kannibalizmus a „közszférában” Tovább romlik az egészségügyi munkavállalók helyzete A Magyar Demokrata Fórum Baranya Megyei Választmánya a napokban tartotta tisztújító ülését. A választmány ismét dr. Habjánecz Tibort választotta meg megyei elnöknek. Az alel- nökök Győri József és Pozsonyi László lettek. Az Országos Választmány új tagjai: dr. Habjánecz Tibor, Győri József, Hárságyi Péterné és Tomcsányi Kata. A Baranya megyei választmány nagy többséggel dr. Dávid Ibolyát jelölte az országos elnöki posztra, az ' országos elnökségbe pedig Gémest Györgyöt, Szőke Lászlót, dr. Habjánecz Tibort, Almássy Kornélt és Viniczai Tibort javasolják. K. F. Nincs agrárstratégia A privatizációra szánt agrárgazdaságok fontos szerepet tölthet- nének be a napjainkban válságról válságra sodródó magyar mezőgazdaságban. Ésszerű megoldás az lenne, ha koncepciózus irányítás mellett, a tevékenységükkel érintett ágazatok szakmai és gazdasági érdekeinek messzemenő figyelembevételével működhetnének tovább. Ha ugyanis a kormányzat nem pusztán a pillanatnyi költségvetési bevételre koncentrál, ezek a gazdaságok hosszú távon a technológiafejlesztés, technológia adaptáció, tenyész- anyag-előállítás stb. területeken a magyar mezőgazdaság egészének valódi zászlóshajói, egy hatékony agrárstratégia megvalósításának katalizátorai lehetnek. Látszik azonban, hogy sokszor egymásnak homlokegyenest ellentmondó érvrendszerek felhasználásával is a pillanatnyi bevétel igénye a felszínen uralkodó nézet a még megmaradt gazdaságokkal kapcsolatban. A különböző, vagyonszerzésben várhatóan érintett érdekcsoportok igényei szerint a közelmúltban végzett feltőkésítés azonban azt jelzi, hogy nem pillanatnyi ötlet hatására történik az értékesítés. Jelenleg semmilyen agrárstratégia, kivitelezhető jövőkép a magyar mezőgazdaság előtt nincs, a jelen feladata az egyszerű túlélés, amelyre egyre kevesebb szereplőnek van igazi esélye. A kilábalás esélyeit a tervezett privatizáció is rontja. Az MDF Baranya Megyei Elnöksége Az elmúlt napokban bátortalanul, de itt-ott megjelent a sajtóban a szegedi egészségügyi intézményekben dolgozók figyelmeztető sztrájkjának a híre. Ez a „bátortalanság” azt feltételezi, hogy az egészségügyi dolgozók akciója nem hír a társadalomnak. Pedig oda kellene figyelni! A Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) részéről már sokszor leírtuk és elmondtuk: az egészségügy területén megkérdőjelezhető a mindenkori sztrájk hatékonysága és eredményessége. Mivel sztrájk esetén nem ugyanaz a helyzet, mint amikor egy termelőüzemben a munkavállalók leállítják a termelést és ezzel bevételkiesést okoznak a tulajdonosoknak. Más az, amikor az arra illetékesek nem látják el a beteg vagy sérült embertársukat. Az eskü, a fele- baráü szeretet és nem utolsósorban a józan ész is a sztrájk ellen szól. Sajnos, ezt jól tudják a mindenkori kormányok és sokszor vissza is élnek vele. De miről is szólt a figyelmeztető sztrájk?- Az egészségügyi intézmények működésének finanszírozása nem az elvégzett munka valós értékén és árán történik,- az elavult, elöregedett műszerek, berendezések pótlására, az épületek felújítására a tulajdonosoknak (többségében önkormányzatok) nincs anyagi fedezetük,- 2003-ban nem volt béremelés,- a mai napig tart az egyeztető tárgyalás a 2004. évi béremelésről. Ismereteink szerint az Európai Unió tagállamaiban nyáron már a következő év béreiről kezdenek tárgyalásokat,- az anyagi fedezet hiánya sok esetben megkérdőjelezi a kor színvonalához méltó betegellátási körülményeket, és ez egyre jobban hat a munkavállalók közérzetére, empátiakészségére és a munkaköri fegyelemre. Az egészségügy helyzetét ismerők tudják, hogy a probléma nem új keletű. A kormányok eddig minden ciklus alatt a „maradék elv” alapján kezelték a helyzetet. A jelenlegi kormányunk az eddigi és várható elvonásokkal tovább nehezíti és rontja a helyzetet. Említettük, a közalkalmazotti szférában - és így az egészségügyben is - két éve nem volt béremelés. Tavaly óta hat százalékos béremelésről beszél a kormányzat, de ezen lépés megtételéhez nem hajlandó a közalkalmazotti bértáblát módosítani és természetesen anyagi fedezetet sem hajlandó biztosítani. A MOSZ úgy ítéli meg, hogy kormányunk „kannibalizmusra” próbálja rábírni az intézményeket, amikor az elbocsátásból adódó megtakarítások terhére javasolja az ez évi és feltételezhetően a jövő évi béremelések megoldását. Ezen elvárás a már most is minimumra csökkentett létszám miatt nem támogatható. Perényi József, MOSZ Szövetségi Tanács titkár Hittel, bizalommal, őszintén A Kereszténydemokrata Néppárt programja 5. Közlekedésfejlesztés A társadalmi munkamegosztás kiteljesedése, a termelés és fogyasztás tér- és időbeli eltávolodás*, a munkával, képzéssel és szabadidőtöltéssel kapcsolatos mobilitási igények növekedése nélkülözheteüen- né teszi a közlekedési infrastruktúra érdemi fejlesztését. Ahhoz, hogy Magyarország kihasználhassa a regionális helyzetéből adódó előnyöket, meg kell teremteni az ország közlekedésföldrajzi helyzetéhez méltó infrastrukturális és üzemeltetési feltételeket. A lemaradások felszámolásában kiemelten kell kezelni a méltánytalanul elmaradt településeket és régiókat. A közlekedés és hírközlés üzemeltetését és fejlesztését - mint a munkahelyteremtés és munkahelymegtartás egyik fontos eszközét - a szociálpolitika aktív részeként is kell tekinteni. Pártunk elsődleges fontosságot tulajdonít a tömegközlekedés újraszervezésének, mind a városokon belül, mind a települések között. Megítélésünk szerint a közösségi szolgáltatások része a tömegközlekedés. A közösségi közlekedésnek előnyt kell biztosítani és a közösségi közlekedési hálózatokat, eszközparkot közösségi tulajdonban kell tartani. Fontosnak tartjuk az átgondolt integrált infrastruktúra-fejlesztést: a vasút, a közút és a vízi szállítás ösz- szehangolását. Különösen fontos ez a tömegközlekedés fejlesztésében, az agglomerációs központok és környezetük egységes tömegközlekedésének kialakítására. 6. Hírközlés és informatika Hazánk a hírközlés terén az elmúlt évtizedben felzárkózott az európai átlaghoz. Ennek a felzárkózásnak az ára azonban az európai átlagot meghaladó tarifák és díjak. Piacépítéssel el kívánjuk érni e díjak mérséklődését. Az internethasználat lehetőséget teremt a közszolgáltatások hatékony intézésére, távmunkavégzésre. Az elmúlt években, szavakban jelentős erőfeszítések történtek az internethasználat terjesztésére, de valójában érdemi változások nem történtek, elmaradásunk e területen fokozatosan nő. El kívánjuk érni, hogy az egyszerű emberek is megfizethető internetszolgáltatáshoz jussanak. 7. Adóreform Méltányos közteherviselést Európa egyik legnehézkesebb, bonyolult, szerteágazó, ellentmondásos adórendszere a miénk. A jelenlegi átalakítások az adórendszer egyes elemeit kiragadva átgondolatlan változásokat eredményeznek. Az adórendszert, mint egységes egészet, teljes egészében újra kívánjuk alkotni. Méltánytalannak és értelmetlennek tartjuk a munkajövedelmek egyoldalú adóztatását a tőkejövedelmekkel szemben. Hasonlóan méltánytalan az egyes tőkejószágok adóztatása, míg más tőkejószágok (részvények) adómentesek. Egységes vagyonnyilvántartást kívánunk, egységes szempontok szerinti adózást. A KDNP a családi típusú adózás elkötelezett híve. Folytatni kívánjuk a korábban ez irányban történt kezdeményezéseket. Méltánytalannak tartjuk azt, hogy az adórendszer a közösség érdekében cselekvő, azért felelősséget vállaló magatartást bünteti, míg az egyéni önzést jutalmazza. Ursprung Janos Vállalkozásbarát adórendszert Hazánk a befektetések piacán regionális és globális versenyben van. Az adópolitika célja nemcsak a költségvetési kiadások fedezése, hanem társadalompolitikai, gazdasági célok megvalósításának támogatása is. A gazdasági szféra adórendszerének teljes körű újraalkotásával a munkahelyteremtést kívánjuk szolgálni. Fogyasztóvédelem A piacgazdaság intézményrendszerének kiépülése még nem fejeződött be. A termelői, kereskedői szféra érdekvédelmi intézményei már jórészt kiépültek. A fogyasztói érdekvédelem intézményesülése és a polgárok tudatos magatartása is elmaradt ezektől. Programunk alapja az ember, a közjó szolgálata, ezért fontosnak tartjuk, hogy a fogyasztók, akik gyakran kiszolgáltatottak a monopolhelyzetben lévő termelőknek, érdekei a jelenleginél jobban intézményesüljenek, és nagyobb szerepet kapjanak a gazdaságpolitikai kérdések. Ursprung János, a KDNP Országos Elnökségének tagja SZABOLCS Kft. Pécs, Komiéi út 7ä Telefon: (72) 240-393, (72) 538-135 Az Alto, Wagon R+ és Ignis ára jelentősen csökkent! Minden modell ABS-szel , és dupla légzsákkal! /2§v e-mait suzuki@dravanet.hu www.suzukiszabolcs.hu Nálunk minden hétvége nyílt hétvége. Szombaton 9-15-ig, vasárnap 9-13-ig. 1 Ml» I r ■ 7 A képen látható autó illusztráció, dinnyemintás Ignis sem kapható. b Külön megrendelés esetén bármelyik típust befestjük Önnek. Önre szabott hitelekkel várjuk* • az új autóknál a kiírna opcionális* * Liana 1.3-as változatban is • Aito 4,91/100 km fogyasztással • IGNIS és Wagon R+ már dízelváltozatban Is * felár ellenében rendelhető A forgalomba helyezés költségei a vevőt terhelik. Üzemanyag-fogyasztás: 4,9-7,2 l/100km. Fajlagos CO,-kibocsátás: 119-174 g/km. Mindig van egy jobb ajánlatunk SUZUKI SZABOLCS Az még hagyján, hogy olcsó SUSP« Jobboldali balfogás A legnagyobb ellenzéki párt nemzeti petícióját jobboldali balfogásnak minősítem. Nem az volt meglepő számomra, hogy az állampolgárok helyett és nevükben egy párt élt a hatalom gyakorlóihoz intézendő kérés jogával, hanem hogy a „Munka, otthon, biztonság!” jogosultságok érvényesítését olyan pártkorifeusok követelték, akik élharcosai voltak a hazai kapitalizmus restaurációjának. A polgári párt illetékesei igencsak elrugaszkodtak a jelzett három jogosultság mindenkire vonatkozó deklarálásával. Akarva akaratlan a szocialista rendszerben érvényesült alkotmányos jogokat ültették át a mostani gyalázatos állapotokra. S ezt outsider megoldásnak tartom. Sokan emlékszünk még az „átkos” gyanánt emlegetett politikai rendszerre, melyben a munkához való alkotmányos jog mellett munkát is biztosítottak számunkra. Otthonteremtésre pedig mindazoknak lehetősége volt, akik építem akartak. Méghozzá 3 százalékos változatlan kamathitelekkel. Az a politikai rendszer biztonságot is szavatolt; mégpedig mind a jog, mind a közállapotok területén. Ezzel szemben meglehetősen foghíjas a jogbiztonság manapság. Mind gyakrabban tapasztalunk olyan jelenséget, amikor a jogalkalmazásra illetékes szervek, intézmények készségesen értelmezik és alkalmazzák külön érdekek és elvárások szerint a vonatkozó törvényi tényállások rendelkezéseit. A közbiztonság elégtelen voltát pedig - a lopások, rablások, sikkasztások és más bűn- cselekmények elszaporodása mellett - az jelzi legszembeszö- kőbben, hogy sötétedés után az emberek jószerivel csak a saját otthonukban érzik magukat teljes biztonságban. Kapitalista rendszerben csak feltételes módban illik a legfontosabb állampolgári jogosultságokat követelni. Eképpen: mindenkinek joga lenne a munkához, joga lenne az otthonteremtéshez, joga lenne a biztonsághoz. Ezekhez ugyanis sajnos, sokaknak nincs és ezután sem lesz törvényadta joga. Nem azért van így, mert a szoclib kormány birtokolja a hatalmat. A polgári oldal regnálásával sem volna másként. Ez az állapot, mármint a tömeges (százezreket érintő krónikus) munkanélküliség, a hajléktalanok létszámának százezres nagyságrend fölé emelkedése, a parttalan demokrácia jelszavával szabadon kiteljesedő bűnözések elkerülhetetlen velejárói a tőkés termelési módnak. Mindenki tudomásul vehetné, hogy amelyik gazdasági formációban eszközszerepre kárhoztatják a dolgozókat, akik kizárólag annak függvényében részesülnek megbecsülésben, hogy termelési tényezőkként mennyi profitot termelnek kenyéradó gazdáiknak, emberi mivoltukban teljesen kiszolgáltatottak, állampolgári jogaik erősen korlátozottak; a profitelvárások nem teljesülése esetén pedig lapátra kerülnek. Bármilyen politikai erő lett légyen hatalmon, könyörtelenül az utcán találják magukat. A petícióban foglaltakat csakis a jámbor óhajok eszköztárába sorolhatjuk. Valószínűsíthető, hogy olyanok szerkesztették a szövegét, akik vagy nem ismerik eléggé a polgári társadalmi rendszer (kapitalizmus) természetét, vagy ismerik ugyan, de célzatosan elhallgatják, mert úgy vélik, hogy a tömegámítás keretében bárminemű blődián szöveg deklarálása megengedett. Dr. Südi Bertalan _______155 ÉVE TÖRTÉNT_______ A t emesvári csata Százötvenöt éve, 1849. augusztus 9-én zajlott le Temesvárnál az 1848-49-es magyarországi forradalom és szabadságharc utolsó nagyszabású ütközete, amelyet az elszenvedett vereség nyomán napokon belül a teljes összeomlás követett. A kudarcban komoly szerepet játszottak a főparancsnok Henryk Dembinski hadvezetési hibái: augusztus 1-jén harc nélkül feladta Szegedet, majd 5-én vereséget szenvedett Szőregnél, miután elmulasztott megsemmisítő csapást mérni Haynau Tiszán át- kélő csapataira. Ezután sem Arad felé hátrált (ahogy azt a kormány meghatározta), hanem Temesvár irányába, melynek erődítménye még mindig császári kézen volt. Bem, aki 9-én vette át Kossuth utasítására Dembinskitől a főve- zérséget, már kész helyzet előtt állt: kénytelen volt ütközetbe bocsátkozni Temesvárnál, hogy megakadályozza a vezénylete alatt álló erőknek Görgey csapataitól való elszigetelését, és hogy biztosítsa az Arad felé való zavartalan elvonulást. A magyarok 36 ezer harcképes emberével és 151 lövegével szemben a császáriak mintegy 28 ezer katonát és 196 löveget tudtak bevetni. A csata az összevont magyar tüzérség tüzelésével kezdődött. A balszárnyon Kmety György hadosztálya, a centrumban, a Temesvárra vezető út mentén Gál László ezredes vezetésével a IX. és a X. hadtest gyalogsága állott, a jobbszárnyat pedig a temesvári ostromseregtől elvont, 4000 emberrel megerősített IV. hadtest alkotta Guyon tábornok vezényletével. Ettől jobbra állt az összevont lovasság Des- sewffy vezetése alatt. Délutánra Kmety elűzte a császáriak lovashadosztályát, de Haynau továbbra is a centrumban, illetve a balszárnyon erőltette az áttörést, hogy elvágja a magyar csapatok útját Arad felé. A császári főparancsnok törekvését siker koronázta, amikor fél 5 tájt a magyarok jobbszárnyán támadásba lendült az aradi út birtokba vételére kirendelt Liechtenstein-hadtest. A honvédsereg ráadásul a fővezérét is elvesztette: a veszélyeztetett front- szakaszra vágtató Bem lova ugyanis felbukott, s a lengyel származású szabadsághős oly súlyosan megsérült, hogy képtelenné vált a csata további irányítására. A vezényletet egyik tábornoktársa sem vállalta magára. Miután a lőszertartalékot már korábban elindították Arad felé, a tüzérség is megbénult, s kénytelen volt elhagyni a csatateret. Lázár Vilmos hadosztálya a centrumban megpróbált még egy rohamot indítani, ezt azonban Ramberg hadteste a tüzérségi fölény birtokában visszaverte. Kitört a pánik, fejvesztett visz- szavonulás kezdődött. A fősereg gyakorlatilag elemeire hullott, csak Kmety hadosztálya és a Temesvárt ostromló Vécseynek az ütközetben részt nem vett csapatrészei maradtak ütőképesek. A honvédsereg maradványai a Kmety-hadosztály fedezete alatt Lúgosra vonultak vissza. A katonai vereség a kapitulációt szorgalmazó tábort erősítette a szabadságharc vezetésében. Joggal írhatta emlékiratában Klapka György tábornok: „Világos csak zárójelenete volt a drámának. Szabadságunk sírja: Temesvár.” i t
