Új Dunántúli Napló, 2004. augusztus (15. évfolyam, 209-238. szám)

2004-08-06 / 214. szám

I 2004. Augusztus 6„ péntek RIPORT 7. OLDAL KULTÚRA Kiosztották a civileknek a működési támogatásokat A Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) kollégiumai májusban hirdették meg a civil szerve­zetek működését támogató pályázataikat. Az NCA-n ke­resztül az állam ugyanakko­ra összeggel támogatja a civi­leket, mint amekkora támo­gatáshoz az előző évre vonat­kozó személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlá­sából jutnak az adott eszten­dőben. A pályázatok több mint a fele formai okok miatt esett ki. A 2002-es jövedelmek után az állampolgárok tavaly 6,1 milli­árd forintot ajánlottak fel, így idén erről az összegről készített forrásmegosztást az NCA Taná­csa. A civil szervezetek műkö­dési támogatásra a regionális vagy az országos kollégiumok­nál pályázhattak. Az NCA Tanácsa azonban jú­lius 6-i ülésén áttekintette a pá­lyázatok adatait, s arra a megál­lapításra jutott, hogy a formai hibák miatt magas a meg nem feleltek aránya, ezért kezdemé­nyezi a működési pályázat új­bóli meghirdetését. A dél-du­nántúli regionális kollégium a három megyében felosztható 293 millióból 201 milliót osz­tott ki, tájékoztatta lapunkat a kollégium alelnöke, Kárpáti Ár­pád. A 671 pályázóból 257 ka­pott támogatást, a többi formai hiba miatt kiesett. Baranyából 93 civil szervezet jutott át a ros­tán, és 167-et utasítottak el. Kárpáti Árpád elmondta azt is, hogy részint a kiírás volt túl szigorú, olyan követelménye­ket támasztva a szervezetek­nek, amelyekkel sokan nem tudtak megbirkózni, részben viszont számos szervezet ese­tében, mint azt előzetesen sej­teni is lehetett, problémák vol­tak a laza adminisztrációval: nem vagy hibásan készítettek számviteli beszámolót, illetve közhasznúsági jelentést stb. A kollégium tagjai külön figyel­met fordítottak arra, hogy azok a szervezetek, amelyek számlá­ján tízmilliók voltak, vagy búj­tatott vállalkozást folytattak, ne kaphassanak támogatást. Vár­hatóan szeptemberben írják ki az újabb, remélhetőleg könnyí­tett pályázatot, amelynek során felosztásra kerül a mostani maradvány és a 2003-as 1 szá­zalék összege, így a Dél-Dunán- túlon körülbelül további 150 millió forinthoz juthatnak az igénylők. CSERI LÁSZLÓ VILÁGFESZTIVÁL GYERMEKEKNEK. Sanghajtól Vilniusig számtalan városból érkezett Pécsre az a sok száz táncos, énekes, kilenc és ti­zenhat év közötti fiatal, aki részt vesz a Gyermek, Ifjúsági, Kulturális és Művészeti Világfesztiválon. A fiatalok több baranyai települést meg­tekintenek, ahol ingyenes előadásokat is tartanak. A programsorozat betetőzéseként vasárnap 17 órai kezdettel a Lauber Dezső sportcsarnok- ban tartják a záróműsort._______________________________________________________________________________________ fotó: tóth l. Pécsváradi hagyomány Az ezeréves Pécsváradon évtize­des hagyománya van az augusz­tus 20-a köré szerveződő kulturá­lis műsoroknak. Az ünnephez méltó környezetben, főként a várban és a Szent István alapítot­ta monostor udvarán zajlanak az események; idén augusztus 21-ig huszonkét különböző program várja a vendégeket, ma például a Várban koncertezik Homonyik Sándor, Vikidül Gyula és Varga Miklós. A rendezvények sorába külön­leges eseményt is beiktattak: 19­én kötik meg ünnepélyesen a Zengőalja Kistérség és a németor­szági Unterschleißheim városa közötti partnerkapcsolati szerző­dést. A kezdeményezés eddig példa nélkül álló, hiszen nem egyetlen település, hanem egy húsz települést tömörítő kistér­ség „lép frigyre” mással. A sor a katolikus templomban zárul augusztus 21-én, jótékony- sági koncerttel, Kincses Veronika, Bence ttona, Csák József és Ko­vács István közreműködésével. Nyílik a régi-új állandó tárlat Egy helyen szerepel minden, amiről Mohács ismert lehet Ma este ötkor nyílik meg a felújított mozi emeletén az újrarendezett állandó kiállí­tás. A tárlat a feketekerámiát, a busóálar­cokat, a város népeit és legismertebb fes­tőjét mutatja be - gyakorlatilag mindent, ami a helyi idegenforgalom szempontjá­ból fontos, és elfér egy folyosón. Nagyon jót tett a mozi emeleti traktusának, hogy az intézmény felújítása nem állt meg az alsó szinten. Az új radiátorok, a világos színek, az új ablakok, a spotlámpák lévén elegáns, tágas kiállítóhelyek jöttek létre, a A száműzött festő Az állandó tárlattal egy időben nyílik meg a mozi kamaratermében Czencz János festőművész tárlata. Az 1960-ban elhunyt művész évti­zedekig a fővárosban élt, műveiért számos díjat kapott, azokat Európa több nagyvárosában megcsodálhatták. Amikor a második világháború után műtermét kényszerűségből bátai házra cserélte, a pesti művészvi­lág kissé megfeledkezett róla. Művei bel- és külföldi magángyűjtemé­nyek és a Magyar Nemzeti Galéria mellett több közintézményben meg­találhatók. A moziban kiállított képeket leánya, Huszákné Czencz Mari­etta bocsátotta az intézmény rendelkezésére. A Bátán élő hölgy elis­mert hímestojás-festő, a munkáiból készült válogatás a tárlat megnyitó­ján szintén megtekinthető. kamaraterembe még légkondicionáló is ju­tott. Az intézmény rekonstrukciója ugyan­akkor remek alkalom volt az 1997-ben nyílt állandó tárlat rendbe tételéhez és átrende­zéséhez. Maga a kiállítás mindig is sajátos szín­foltja volt a mozinak. Gyakorlatilag egy U-alakú folyosó, amely rendkívül szeré­nyen húzódik meg két ajtó mögött, még­is minden benne van, amitől a város ide­genforgalmi szempontból jelentős, amúgy meg szerethető. Ha valaki arra kí­váncsi, hogy mitől jó mohácsinak lenni, de csak egy óra jutott rá egy esős délutá­non, aligha ke­reshetne ennél jobb helyet. Mohács az egyik, ha nem fő központja a Kár­pát-medencei fe- ketekerámia-ké- szítésnek. Mivel élő hagyomány, több népi ipar­művész új, dí­szes edényekkel gazdagította a tárlatot. Ha­sonló módon a busómaszkok többségében ma is élő és alkotó népi iparművészek munkái. Megszépült, megújult a Mohács nemze­tiségeinek sokszínűségét bemutatni hiva­tott népviseleti rész is.- A népviseletek tisztí­tásában, felújításában so­kat köszönhetünk Kuln- tácz Györgynének, a Ka­nizsai Dorottya Múzeum restaurátorának - mondja Köveskuti Péter, a Bartók Béla Művelődési Központ igazgatóhelyettese. - A ruhák nagy része a múze­um gyűjteményéből, a többi lakossági fel­ajánlásokból származik. Kolbe Mihálytól, a város legismertebb festőjétől 17 olajfestmény, 28 grafika és 3, saját maga kimunkálta cementspanyolozás látható, zömük természetesen mohácsi ih­letésű. A régi, mégis új tárlatot ma délután öt órakor Ferkov Jakab, a Kanizsai Dorottya Múzeum vezetője nyitja meg. A DEMOKRÁCIA SZÓTÁRA Rabszolgaság A generatív grammatika atyja, a bostoni MIT professzora Noam Chomsky szerint (Népszabad­ság, 2004. július 3.) „Az a kér­dés, hogy valaki a szabadságot és az egyenlőséget, vagy az alá­rendeltséget és az elnyomást vá­lasztja-e. Nem hinném, hogy a legtöbb ember rabszolga akar lenni. (...) Nem az a demokrácia, ahol néhány vezető szabadon dönthet mindenről. A közösség az, amely képes felelősen dönte­ni. Az a valódi demokrácia, ami­kor a munkások a munkahelye­ken maguk dönthetnek arról, mit és hogyan termeljenek, nem pedig az, hogy elszámoltathatat- lan menedzserek mondják meg nekik, fentről.” Ha nem akarunk mi magunk rabszolgákká válni és utódainknak sem kívánjuk ezt az örökséget, akkor társadal­mi vitáinkat széles körűvé és fe­lelőssé kell tennünk. A politikai, gazdasági vagy kommunikációs vezetők (adminisztrátorok, me­nedzserek) törekvését, hogy itt és most rabszolgáikká tegyék az embereket, mi magunkat, e so­rok íróját és olvasóját, csak szé­les körű, nyílt és együttérző vi­tákban lehet föltárni és megaka­dályozni. Rabszolgaság az, amikor vé­dekezni képtelen és kiszolgálta­tott embereket más emberek sa­ját céljaikra kihasználnak. A rabszolga nem ura tetteinek, má­sok terveit és utasításait követi, tevékenysége, ideje, energiái fö­lött mások rendelkeznek, és az általa létrehozott érték javát „munkáltatói” kaparintják meg. A demokrácia elve nem ismeri, kizárja és tiltja a rabszolgaságot. A formális tiltás azonban csak a politika és a jog szférájára vonat­kozhat, és azt mondja ki, hogy minden egyes ember méltóságát tisztelni kell és az ember nem használható pusztán eszköz­ként, hanem mindig célként is tekintenünk kell. A demokrácia szabadságelve a gazdaságot eredetileg a magán­élet területére sorolja. Mivel mindenki egyenlő eséllyel ren­delkezik és szabad, ezért saját létfenntartásáról és gyarapodá­sáról gondoskodjék maga. En­nek megfelelően a demokratikus állam védi a magántulajdont. Az állam elvileg sem vállalhatja a gondoskodást, hiszen éppen az önmagukról gondoskodó embe­rek tartják fönn, jövedelmük egy részét átadva, hogy védje őket, intézze közös ügyeiket és óvja a pusztulástól az önmagukról gondoskodni képteleneket. Eb­ből ered a demokrácia első para­doxonja, hogy miközben tiltja a politikai és jogi értelemben vett rabszolgaságot és rabszolgatar­tást, a szabadon hagyott és pusz­tán felügyelt gazdaságban kiala­kulhatnak a rabszolgatartó struktúrák. A demokratikus sza­badság terepe, a piac, a rabszol­gaság fenyegetését mindig ma­gában hordozza. A gazdaság piacterein, a poli­tikai intézményekben és a kom­munikációs világban spontán kialakuló és a hatalmasok érde­két szolgáló rabszolgatartó vi­szonyokkal szemben egyedül az emberek beszélgetése, kom­munikációja, összefogó érdek- védelme jelenthet biztosítékot. Vagyis maga a megélt, a nyílt beszélgetésre és bizalomépítés­re folyamatosan „alapozódó” demokrácia. Boross János Prostituáltgyilkosság: itt a vége? Milliós kártérítési pert indít kilenc hónapos fogva tartása miatt egy pécsi fiatalember a magyar állam ellen Megszüntette az emberölés bűntette miatti nyomozást a Bara­nya Megyei Főügyészség az ellen a pécsi fiatalember ellen, akit azzal gyanúsítottak, hogy 2003. március 15-én, a hajnali órák­ban megölt egy prostituáltat Árpádtetőnél, a lapisi elágazó kö­zelében. Az ügyben kártérítési per indul a magyar állam ellen. Meggyilkoltak egy fiatal lányt ta­valy márciusban Arpádtetőnél. Bár a bűncselekmény márciusban tör­tént, a húszéves fiút július vége fe­lé hallgatták ki először gyanúsított­ként, miután a poligráfos és grafometriás vizsgálat pozitív ered­ményt mutatott, továbbá a gépko­csijában talált kábeldarabot az igazságügyi orvosszakértő alkal­masnak találta a gyilkosság elköve­tésére. A tizenhat éves lány halálát ugyanis az elsődleges orvosi vizs­gálat szerint zsinegelés következté­ben beállt fulladás okozta, a kábel­darab pedig a halott nyakán lévő „zsinegelési barázdába jól illeszt­hető volt”. A kábelről DNS-mintavétel tör­tént, a vizsgálat kimutatta mind az áldozat, mind a gyanúsított DNS-ét, és a fiatalembert előzetes letartózta­tásba helyezték. Csakhogy ez a vizsgálat önmagá­ban nem bizonyít semmit, állította már akkor Nagyné dr. Lukács Anna ügyvéd, aki úgy vélte, elhamarkodot­tan indítványozta az előzetes letar­tóztatást a rendőrség. Utalt többek között arra, hogy a kábelt a bonco­lást követően hozzápróbálták a sér­tett nyakához, ezt fényképfelvétel is bizonyította. A fiatalembert közel kilenc hóna­pos előzetesben töltött idő után he­lyezték szabadlábra, igen rossz álla­potban.- Túl vagyok már két idegössze­omláson, fogytam tizenöt kilót, az ál­lásomat elvesztettem, nem vagyok képes se enni, se aludni - panaszolja a fiú. - Megfordult a fejemben oda­bent nemegyszer az öngyilkosság gondolata is. Úgy bántak velem, mint egy igazi gyilkossal. Tizenhét évet emlegettek, s az előző ügyvé­dem azzal „vigasztalt”, hogy meg­próbálja leszorítani azt tizenkettőre, miközben teljesen ártatlan vagyok. Most pszichiáterhez járok, aki azt ál­lítja, tovább romlott az állapotom, mióta kiengedtek. Egyre nagyobb adagokban szedem a gyógyszereket, egy életre tönkretettek. Néhány nap­ja munkanélküli segélyen vagyok. Karosszérialakatos a szakmám. Au­tókozmetikában dolgoztam, az volt az első munkahelyem, de időköz­ben felvettek oda mást, a helyzetem így teljesen kilátástalan. A fiú egyébként valóban járt autó­jával a bűncselekmény helyszínén, ott írta fel valaki a rendszámát, de az elkövetés feltételezett időpontjára ali­bije volt. Ám az eset legnagyobb talá­nya nem ennek a figyelmen kívül hagyása, hanem a DNS-vizsgálatok sora. Az ügyvédnő kérésére egy újabb vizsgálat, immár Budapesten, arra az eredményre jutott, hogy a mintákból értékelhető mennyiségű DNS nem mutatható ki, s kizárta an­nak lehetőségét, hogy a gyanúsított és az áldozat érintkezésbe került vol­na a kábellel. A nyilvánvaló ellent­mondás feloldására egy harmadik szakértőt is bevontak, amely megál­lapította, hogy a minták DNS-azono- sításhoz időközben alkalmatlanná váltak. A nyomozás során az is bi­zonytalanná vált, hogy voltaképpen mikor is állt be a halál, miután a hely­színi halottszemle 23 óra és hajnali 1 óra közé tette ezt az időintervallu­mot, egy későbbi szakértő pedig nem tartotta kizártnak, hogy az több órával korábban következett be. Azt sem sikerült kideríteni, hogy hol tör­tént a bűncselekmény, ott, ahol a lányt megtalálták, vagy esetleg má­sutt. Sok hiba történt az eljárás során, állítja Nagyné dr. Lukács Anna, bár a fogva tartáshoz konkrétan az veze­tett, hogy az első, a pécsi egyetemről származó DNS-szakvélemény pozi­tívnak mutatkozott. Az azt követő vizsgálatok után pedig felmerül a kérdés, miképpen fordulhat elő, ér­vel az ügyvédnő, hogy ugyanarról a vizsgálati anyagról ellentétes vélemé­nyek születhessenek; a „genetikai ujjlenyomatról” ilyen jelentőségű ügyben gondosabb, alaposabb eljá­rásra lenne szükség. A Pécsi Tudományegyetem Igaz­ságügyi Orvostani Intézetének pro­fesszora, dr. Bajnóczky István el­mondása szerint nemzetközi szin­ten kontrollált, korszerű berendezés­sel dolgoznak, tehát nem a technika fogyatékossága miatt hoztak ki más eredményt, mint amit Budapesten. A három vizsgálati helyszínre ugyanis a kábelnek három különbö­ző darabkája érkezett, s nem tudni azt, hogy melyik rész milyen módon érintkezett vagy éppen nem érintke­zett az áldozattal a „hozzápróbálás” során. Mindenképpen kártalanítási pert indítanak a magyar állam ellen azo­kért a károkért, amelyek a fogva tar­tásával kapcsolatban felmerülnek, tájékoztatott az ügyvédnő, ennek nagyságrendjét még nem határozták meg, de az előzetes időtartama és a fiatalember életében bekövetkezett súlyos következmények miatt ez várhatóan milliós nagyságrendű lesz. A Baranya Megyei Rendőr-főkapi­tányság sajtóreferense, Kékesné Gyi- móthy Marianna érdeklődésünkre az esettel kapcsolatban elmondta: a rendőrség számára emberölési ügy nem évülhet el, vagyis bármi újabb, az üggyel összefüggő, hasznosítható információ felmerül, leporolják az aktát. Ahogyan ez a kilenc évvel ez­előtt történt taxisgyilkossággal kap­csolatban az elmúlt hetekben meg is történt. CSERI LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom