Új Dunántúli Napló, 2004. augusztus (15. évfolyam, 209-238. szám)

2004-08-31 / 238. szám

2. OLDAL VILAGTUKOR 2004. Augusztus 31., kedd Százezres tüntetés Bush ellen New York Megnyílt az amerikai Republi­kánus Párt kongresszusa, ame­lyen csütörtökön elnökjelölt­jükké választják George Bush hivatalban levő elnököt a no­vemberi választásra. A városba az Egyesült Államok minden ál­lamából mintegy 50 ezer kong­resszusi küldött, elöljáró és csa­ládtag érkezett, akiknek a biz­tonságára 37 ezer rendőrt moz­gósítottak. Egy nappal a meg­nyitó előtt az iraki háború el­lenzői több százezres tüntetést rendeztek Bush elnök ellen. A republikánus pártvezetés tuda­tosan választotta ki a konvenció helyét és időpontját. Kevesebb mint két héttel a három esztendő­vel ezelőtti, szeptember 11-i me­rénylet évfordulója előtt, a terror- cselekményekben összeomlott Világkereskedelmi Központ köze­lében a választási kampány köz­ponti üzenete a terrorizmus elleni harc. A kampányt a külpolitikai témák jellemzik, sokkal inkább, mint ennek előtte, sok olyan kér­dés jön szóba, amelyet a külföld is fontosnak tart, Észak-Korea atom­potenciáljának megfékezésétől a légkör védelmén át a Latin-Ameri- kával kötendő szabadkereskedel­mi egyezményig. S ha Izraelről __________Hírek__________ Vak áció után Az augusztusi nyári szünet után hétfőn újra megkezdte munkáját az Európai Parla­ment: ezen a héten a testület bizottságai tartják üléseiket Brüsszelben. A bizottsági ülé­sek központjában két téma áll: előkészítik a november elsejétől munkába álló új Európai Bizott­ság tagjainak meghallgatását, illetve megvitatják az EU jelen­legi, holland elnökségének munkaprogramját, europress Népszavazás lesz Népszavazással döntenek Csehországban az európai alkotmányról - jelentette be hétfőn Stanislav Gross cseh kormányfő, a szociáldemokra­ta párt ügyvezető elnöke. A re­ferendum valószínű ideje 2006 júniusa, amikor a következő parlamenti választások esedé­kesek. EUROPRESS Hármas csúcs Gerhard Schröder német kancellár és Jacques Chirac francia elnök Vlagyimir Putyin orosz államfő meghívására hármas csúcsértekezleten vesz részt Szocsiban. Megbeszélé­seik középpontjában Orosz­ország és az Európai Unió köze­ledése szerepel. EUROPRess Újabb levélbombák Ismét levélbombákat kézbesí­tettek alsó-bajorországi hivata­lokba. Az egyik fel is robbant, és megsebesített egy hivatal­nokot. EUROPRESS Asz-Szadr felhívása Muktada asz-Szadr radikális síi­ta hitszónok országos fegyver- szünetre hívta fel harcos híveit. Egyik képviselője, Nairn asz- Kaábi sejk hozzáfűzte, hogy asz-Szadr mozgalma a jövőben az ország politikai életében kíván részt venni, europress Alhanov nyert A csecsen elnökválasztások győztese, a Moszkva által is támogatott korábbi belügy­miniszter, Alu Alhanov a hivata­los adatok szerint a szavazatok 73,48 százalékát szerezte meg. A választási bizottsághoz a vég­leges eredmények az egyéni kerületekből telefonon érkeztek be - közölte a testület elnöke, Abdul-Kerim Arszahanov hét­főn Groznijban. europress ■ A kampány nem válogat az eszközökben. Bush elnök nyers kukoricába harap van, Bush elnök és demokrata ki­hívója, John Kény csaknem azo­nos álláspontot foglal el. Mind­ketten kiemelten kezelik az iraki háborút, a hagyományos szövet­ségeshez, Európához fűződő kap­csolatokat - természetesen egy­mást alaposan bírálva. A közvélemény-kutatások szo­ros versenyt mutatnak Bush és FOTÓ: EUROPRESS/AFP Kerry között. Az elnök hónapo­kon át jóval lemaradt kihívója mögött, kevéssel a konvenció előtt azonban sikerült ledolgoznia a hátrányát. europress Az RMDSZ új államfőj elültet állít Eckstein-Kovács Péter szenátort javasolja a Kolozs megyei , , ....... RMDSZ-szervezet a szövetség államfőjelöltjének. Erről a Me- JÓ, Q.B JÓLÓSLBgBS gyei Képviselők Tanácsa (MKT) szombaton Kolozsváron szavazattöbbséggel döntött - írja a Szabadság című kolozsvári közéleti napilap. Kolozsvár Az MKT elfogadta azt a választási programjavaslatot, amelyet szep­tember 4-én a Szövetsé­gi Küldöttek Tanácsa (SZKT) elé kívánnak ter­jeszteni. Ebben a parla­menti választások elő­készítésére vonatko­zóan azt javasolják, hogy a jelölteket a legna­gyobb nyitottság jegyé­ben előválasztásokon és a tervezetteknél kevés­bé szigorú kritériumok alapján válogassák ki. A testület egyúttal 45 igen, 4 nem és 1 érvénytelen vokssal elfogadta, hogy a szeptember 4-én Ma­rosvásárhelyen sorra kerülő SZKT-n a megyei szervezet Eckstein- Kovács Péter szenátort javasolja államelnökjelöltnek. Máté András Levente, az MKT elnöke szerint a Kolozs megyei szenátor áthidaló szerepet képes játszani a szövetségen belüli meg­annyi platform között, s ekkép­pen az RMDSZ mindkét táborá­nak, a hatalmon lévőknek és az ellenzékieknek is képviselhetné az érdekeit. Ismert személyiség, aki korábban kisebbség- ügyi miniszter is volt, ügyvédként pedig jól is­meri a jogrendszert, az európait beleértve. Az RMDSZ operatív tanácsa néhány nappal korábban Frnnda Györ­gyöt kérte fel, hogy le­gyen ismét a szövetség államfőjelöltje, a szená­tor azonban ezt elutasí­totta. Amint kifejtette: ha egy adott személy mindössze kétszer lehet államfő, a jelölteknek sem volna szabad több mint kétszer versenybe szállniuk. Frunda 1996- ban és 2000-ben az RMDSZ államelnökjelöltje volt. Markó Béla szövetségi elnök szerint Eckstein-Kovács Péter erős ellenfele lesz Adrian Nastasénak, akit a Szociáldemok­rata Párt múlt heti kongresszusán jelölt az államelnöki tisztségre. Nem okozott meglepetést Erdély­ben, hogy az RMDSZ idén is államelnökjelöltet indít a romániai választásokon - véli Borbély Zsolt Attila, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának tag­ja. - Jómagam úgy vélem, hogy az erdélyi magyar politikai szerve­zeteknek nem feladatuk a román elnökválasztási küzdelemben való részvétel. Ez eddig sem volt sike­res kísérlet, ráadásul 2000-ben az RMDSZ jelöltjének ringben maradása elősegítette a jobboldali szavazatok megoszlását, így Corneliu Vadim Tudor bekerülé­sét a második körbe, s végső so­ron Iliescu győzelmét. Frunda György az egyik legmegosztóbb politikus, több ízben vezette félre az RMDSZ testületéit és a köz­véleményt. A magyar szavazatok maximalizálására nála össze­hasonlíthatatlanul alkalmasabb je­lölt Eckstein-Kovács Péter. Ezzel együtt nem valószínű, hogy a nemzeti jobboldal az ő támogatá­sára szólítaná fel híveit. Az őt eset­leg indító szervezet, az RMDSZ el­játszotta a hitelét azzal, hogy a ro­mán hatalommal karöltve megaka­dályozta a Magyar Polgári Szövet­ség indulását 2004-ben a hely- hatósági választásokon. ÁLLÁSPONT BIRO FERENC Történelmi léptékkel A múlt tudós kutatói szerint legalább ötven év kell ahhoz, hogy egy eseményt már érzelmektől, indulatoktól mentesen, elfogulatlanul, történelmi léptékkel láthassunk. Mégis gyak­ran megpróbáljuk - nagy erre a kísértés - történelmi szem­üvegen át nézni a napi politika történéseit. Most például sze­retnénk ilyen szemmel elemezni 2004 nyárutójának belpoli­tikai változásait, a miniszterelnök-váltás eredőit. Miként is ítélhetik meg a történteket az utánunk jövők? Annyi biztos, hogy a közvetlen kiváltó ok, a gazdasági mi­niszter szándékolt menesztése miatti koalíciós torzsalkodás már hónapok múlva jelentéktelen epizóddá törpül. Gyanít­hatóan azt sem őrzi meg a történelem, hogy csökkenő nép­szerűségét a kormányzati munka rossz teljesítményével ma­gyarázó szocialista párt elállt a miniszterelnöke mellől. A „kapkodó gazdaságpolitika” kifejezés talán tnár előfordul a múltfaggató helyzetelemzésekben. Az okok feltárásának azonban még ez sem történeti megközelítése. Az már in­kább, hogy az ország úgy lépett be az Európai Unióba, hogy még nem találta ki önmagát. Lényegében nem tudta, mit akar, hogy milyen szerepet játszhat, s miként válhat értékes­sé Európa és a világ számára. Hiányzott a tömegek által is érthető és vállalható jövőkép, a világos gazdaságpolitikai stratégia. Hiányoztak a megkopott régieket leváltó új bal­oldali eszmények is, amelyeket követni lehetett volna. A leendő történész vagy politológus persze azt is tudhatja, mi következik ezután. Mi lesz a 2006. évi, sőt a későbbi vá­lasztások eredménye, merre tart és mire jut az ország. Tud­ni fogják, amit mi még nem: az idei kormányzati változás új erőket mozgósító, jó eredményeket hozó fordulópont volt:e, vagy csupán jelentéktelen csörte a rendszerváltás utáni év­tizedek belpolitikai csatározásaiban. EGYETÉRTEK: 06-90-330-422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90430423 TELEKI JÓZSEF Számyaszegett vasút Megszüntetné szárnyvonalainak egy részét a MÁV. Pon­tosan mennyit? Nem tudni. A lista még készül. De akár a sínpárok negyedéről is eltűnhetnek a szerelvények, ha a társaság vezetői tartják a szavukat, és csak annyi vonatot indítanak, amennyit az állam megrendel és finanszíroz. A szárnyvonalak fölött már jó ideje konganak a vész­harangok. A társaságnál évről évre újabb tervek születnek: miként lehetne megszabadulni a gazdaságtalannak ítélt vo­nalaktól, és újrarajzolni az ország vasúti térképét. Nyereség- érdekelt cégként miért is kellene fenntartani olyan vonala­kat, amelyek inkább a pénzt viszik, mint az utast. Különö­sen most, hogy az EU-csatlakozás után a vasúti közlekedés­ben is a liberalizáció felé tart a világ. így előbb-utóbb a kon­kurenciával is számolni kell, és éppen ott, ahonnan még valamicske haszon is csörgedezik a kasszába. Márpedig a szárnyvonalak bezárásával megtakarított forintokból nemcsak a veszteséget lehet mérsékelni, hanem talán szeb­bé, kényelmesebbé, mondhatni európaibbá is tehetők a fő­vonalakon közlekedő szerelvények. Mintha arra a hegyre készülnénk felmenni, amelyről már lefelé tart az Unió. Míg kormányaink azon versengenek, ki tud több autópályát építeni (szó se róla, bőven van mit pó­tolniuk), addig az öreg kontinens boldogabbik felén ismét felfedezik a vasutat. És nemcsak a környezetvédelem miatt, hanem a mind hangsúlyosabbá váló vidékfejlesztés okán is. Hiszen arról éppen mi magyarok mesélhetnénk Európának, mit jelent a kistelepüléseknek a vasút. Gondoljunk csak arra, hány falu sorsa pecsételődött meg az 1970-es években, ami­kor a sínek harmadát felszedték. A kárvallott kistelepülések lakói már akkor megtapasztalhatták: szárnyvonalak nélkül a MÁV talán szárnyalhat, ám a vidék aligha. EGYETÉRTEK: 06-90-330422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-99430423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430as telefonszámon meghallgathatja. A hívás dija: 180 Ft + áfa/perc + kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Román-ukrán Duna-csatornavita Románia elutasítja Ukrajnának azt a próbálkozását, hogy a Bisztroje-csatorna ügyében kész helyzet elé ál­lítsa Bukarestet - jelentette ki Mircea Geoana román külügyminiszter. Románia mellett az Európai Bizott­ság, az amerikai külügyminisztérium, az Európai Unió környezetvédelmi biztosa és Gerhard Schröder német kancellár egyaránt ellenezte ezt a lépést Bukarest - Kijev Bukarest a NATO főtitkárságának is felhívta a figyelmét: bár a Bisztroje-csatorna egyik része a román-ukrán ha­tárzónában van, az ukrán fél konzultálás nélkül végez­te el a munkálatokat, nem készített környezeti hatás- tanulmányt, több nemzetközi szerződést lábbal tiport, s egyoldalú döntés alapján augusztus 26-án felavatta a vitatott csatorna első szakaszát. Az egyebek között az utolsó európai lepratelepnek is otthont adó Duna-delta vidékét 1938-ban nemzeti park­ká, 1990-ben bioszféra-rezervátummá, egy évvel ké­sőbb pedig a világörökség részévé nyilvánították. A Duna-delta egy nagyobb magyar megyének megfele­lő területű, kisebb-nagyobb folyóágakkal és csatornákkal átszőtt, sajátos arculatú táj. A hagyományos értelmezés a Kilijai- és a Szent György-ág közé zárja a deltát, 3446 négyzetkilométert juttatva neki. A deltán és környékén két ország, Románia és Ukrajna osztozik, Ukrajnának azonban be kell érnie a terület 18 százalékával, s azzal, hogy a tengerre való kijutás monopóliuma egy nemzet­közi döntés értelmében Romániát illeti. Ezen változtatott egyoldalú döntésével az ukrán fél, hogy a Bisztroje- csatornával lerövidítse önmaga számára a hajózóutat a Kilijai-ágon. (A bisztroje ukránul gyorsabbant jelent.) A hideg telek és a kevés csapadék (évi 350 milliméter) ellenére az ott honos állatfajok száma mintegy 3400-ra te­hető. A felmérések szerint százötven halfaj fordul elő a térségben, s közöttük szép számmal találunk bennszülött fajokat is. A legnagyobb testű deltái hal a viza, amely még nem is olyan régen - a Vaskapu-erőmű megépítése előtt - hazánkban is nagy számban fordult elő. A Duna-delta Európa talán legnagyobb madárparadicsoma. A vízi világ több mint háromszáz madárfajnak ad otthont, s a költöző madarak vonulási időszakban milliószám lepik el a mo­csarakat és tavakat. A deltában a dalmát és a fehér pelikán is költ; az európai fehérpelikán-állomány fele él itt. A táj különleges értékét növeli, hogy a Duna-deltában találjuk a világ legnagyobb összefüggő nádrengetegét, amelynek területe eléri a 2700 négyzetkilométert. _____ europress I 9 < i )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom