Új Dunántúli Napló, 2004. augusztus (15. évfolyam, 209-238. szám)

2004-08-30 / 237. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TŰK Ö R 2004. Augusztus 30., hétfő Elmaradt a keletiek rohama Nem áramlik, csak csordogál a munkaerő az EU áj tagál Fékek a munkaerő-áramlás előtt a nyelvtudás hiánya Budapest Eddig elmaradt az új közép- és kelet-európai EU-tagok munkavállalóinak rohama a régi tagországok felé - derül ki a közelmúltban közzétett első felmérések összeveté­séből. Szakértők azonban nem zárják ki, hogy egyes régiókban vagy szakmákban komoly munkaerő-áramlás indul meg a közeljövőben. Alaptalannak bizonyultak azok a félelmek, amelyek a közép- és ke­let-európai országok polgárainak tömeges „szociális turizmusát” jósolták a májusi EU-csatlakozás után - idézi a svéd társadalombiz­tosítási tanács jelentését az AFP. Emlékezetes, hogy a stockholmi parlament áprilisban leszavazta a kormány javaslatát az új tag­államokból érkezők szabad svéd­országi munkavállalásának korlá­tozásáról (s ezzel teljesen meg­nyitotta előttük a svéd munkaerő- piacot), noha az előterjesztést tá­mogatók többek között éppen azzal riogattak, hogy a nagylelkű svéd szociális ellátórendszer visz- szaélők tömegeit vonzza majd az északi országba. Az Egyesült Királyságban má­jus első napjaiban megugrott az új tagországokból munkavállalási céllal érkezők száma, de azóta visszatért a bővítés előtti szintre. Írországba 23 ezer munkavállaló érkezett május és július között az EUobserver szerint, ami ugyan tízszeres növekedés a január-áp­rilisi időszakhoz képest, de távol­ról sem akkora, mint amennyivel a munkaerő-piaci nyitást ellenzők riogattak. Hollandiában szintén elmaradt az új tagországok polgárainak rohama. Májustól júniusig 11 ezer munkavállalási engedélyt adtak ki a holland hatóságok tér­ségünk munkavállalóinak, ami ugyan duplája a tavalyi év hason­ló időszakában mértnek, de keve­sebb a hágai kormány által meg­határozott 23 ezres keretnél (azon felül Hollandia nem akar több engedélyt kiadni). Az adatok fényében tehát nagy tömegben nem áramlik a munka­erő a kontinens két fele között, de azért van némi mozgás. Ez pedig elég lehet ahhoz, hogy bizonyos területeken vagy szakmákban na­gyon komoly gondokat okozhas­son a kibocsátó országokban - fejtette ki lapunknak Rácz Margit, a Világgazdasági Kutató- intézet tudományos főmunka­társa, példaként utalva az altató­orvosok tömeges norvégiai „im­portjára”. Szerinte valószínűleg lesznek olyan szakmák, ahol a munkaerőmozgás jelentős lesz, hiszen Nyugat-Európában a strukturális jellegű munkanélkü­liség munkaerőhiányt okoz bizo­nyos ágazatokban, szakmákban. Rácz Margit szerint nem feltét­lenül irányadó az a tapasztalat, hogy a régi tagországok között sincs érdemi munkaerőmozgás, noha az EU-ban már több mint egy évtizede megvalósult a sze­mélyek szabad áramlásának jogi lehetősége. Erős fékezőerőt jelent a mun­kaerő-áramlásra az is, hogy a nyugati cégek igen gyakran bér­költséget akarnak spórolni a kele­ti munkavállalók alkalmazásával. Veszélyekre figyelmeztetett Járai A makrogazdaság növekvő egyensúlyhiányára hívta fel a figyelmet Járai Zsigmond abban a lapunk birtokába került levélben, amelyet a jegybankelnök Medgyessy Péter minisz­terelnöknek írt augusztus 11-i dátummal A jegybank szóvivő­je szerint az abban megfogalmazott aggodalmakat az új kor­mánynak is célszerű figyelembe venni. Budapest Nehéz helyzetben a szilvatermelők Buadpest Jónak mondható az idei szil­vatermés, ennek ellenére ne­héz helyzetben vannak a ter­melők: a fő exportpiacunk­nak számító Németországot ugyanis elárasztotta az olcsó bulgár, román és szerb szil­va. A termelői szervezetekbe (tészek) tömörült gazdák a közös fellépéssel és az elő­re megkötött szerződésekkel elkerülhetik a válságot. Az európai átlaghoz igazodva Magyarországon az idén 10-15 százalékkal több szilvára lehet számítani. A virágzáskori hűvös időjárás miatt ikertermésekkel is találkozhatunk, de így is a né­hány héten belül záruló szezon­ban megközelítőleg 80-85 ezer tonna szilvatermés várható az országban - tájékoztatott Lux Róbert, a Zöldség-Gyümölcs Ter­méktanács főtitkára. A május elsejei csatlakozással már nem érvényes Magyarországra - mint korábbi harmadik országra - a belépési ár. Az Unión belüli értékesítést azonban az akadályozza, hogy hiányzik az első közös piaci határon a harmadik országok szállítmányainak ellenőrzése - tette hozzá a szakember. így az uniós piacokat elárasztotta a rendkívül olcsó bolgár, román és szerb szilva. Ez, valamint az egész Európára jellemző kiugró termésmennyiség megnehezí­tette a magyar termelők kiviteli lehetőségeit is. Tíz évre visszamenőleg az idei szilvatermés az egyik leg­jobbnak számít, eddig már hat­száz tonnát vettünk át a terme­lőktől - mondta lapunknak Albi István, a Felső-nyírségi Zöldség- és Gyümölcstermelő Értékesítő Szövetkezet elnöke. A konzerv- nek való szilva kilogrammját 20, míg a lekvárnak valót 14 forin­tért veszik át a termelőktől. Ez is alig fedezi az önköltséget, azon­ban a szilvát még a fán hagyni sem éri meg: ekkor ugyanis nagyon nagy eséllyel fertőződ­hetnek meg a növények a moní- lia gombabetegséggel. _______■ „A gazdaság stabilitásáért fele­lősséget érezve szeretném felhív­ni a figyelmét, arra, hogy magyar gazdaság az elmúlt időszakban olyan pályára került, amelyen haladva folyamatosan növekszik annak a valószínűsége, hogy a tőkepiacok kényszerítik ki an­nak módosítását” - kezdődik a levél. Járai ezért szükségesnek tartja, hogy a fiskális politika hozzon olyan intézkedéseket, amelyek elősegítik a tőkepiaci bizalom megőrzését. A jegybank elnöke felhívja a figyelmet arra, hogy „jelentősen nőtt az ország külső egyensúly­talansága”, ami „részben az ál­lamháztartási hiány növekedésé­re, részben pedig a lakosság nö­vekvő hitelfelvétele miatt csökke­nő pénzügyi megtakarításokra vezethető vissza”. Emiatt fel­gyorsult a gazdaság eladósodása, a külföldi adósságon belül pedig egyre gyorsabban nő a rövid le­járatú állomány aránya. „A Magyar Nemzeti Bank ren­delkezésére álló eszközök csak késleltetni tudják az egyensúlyta­Budapest Az év első felében több mint há­rommillióval, 19,3 millióra csök­kent a táppénzes napok száma az előző év hasonló időszakához ké­pest. Ennek következtében az elő­irányzaton belül maradt az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) táppénzkiadása - tájékoz­tatott Móricz Ferenc főosztály- vezető. A kiadások csökkenésé­hez jelentősen hozzájárult a biz­tosító tavasszal megerősített felül­vizsgáló orvosi ellenőrző hálóza­ta, de az is, hogy elmaradt a tél vé­gi, kora tavaszi influenzajárvány. lansággal, növekvő külföldi el­adósodással kapcsolatos problé­mák felszínre kerülését” - írja Járai, aki szerint „a fenntartható fizetésimérleg-pozíció eléréséhez a belföldi felhasználás csökkené­se szükséges”, ehhez pedig „a jegybank csak korlátozott mér­tékben tud hozzájárulni”, mivel „a kereslet nem reagál rugalma­san a reálkamatok változására”. „Az MNB elemzései szerint jelenleg nagy a kockázata annak, hogy további intézkedések nél­kül a költségvetés idei hiánya meghaladja a tervezett 4,6 száza­lékos szintet. További kockázatot jelent, hogy előrejelzéseink sze­rint a folyó fizetési mérleg hiá­nya nagyobb lesz annál, mint amire a piaci elemzők számíta­nak.” Ezért Járai szerint nő a kockázata annak, hogy „ismét felerősödik a forint elleni speku­láció”. A jegybankelnök szüksé­gesnek tartja, hogy „a kormány készüljön fel a gyorsabb konszo­lidációt megvalósító lépésekre is, amelyekkel a befektetői környe­zet kedvezőtlenebbé válása ese­tén támogatja a makrogazdasági stabilitás megőrzését”. Sokat nyomott a latban, hogy április 1-jétől 90 napra korlátoz­ták a passzív jogon igénybe vehe­tő táppénzes napokat. A fő­osztályvezető megjegyezte: e be­tegek közül többen az OEP fő­igazgatójának méltányossági el­bírálása alapján további 90 napig maradtak betegállományban. Számuk a múlt évi 20 500-ról 26 ezerre nőtt. Vélhetően az ellenőrzések ha­tására 88,6 százalékra csökkent a betegszabadság naptári napjai­nak száma (ez évente dolgozón­ként 15 nap), így a tavalyi első fél­évhez viszonyítva egymilliárddal A levél megírását követően öt nappal az MNB monetáris taná­csa arra való hivatkozással mér­sékelte az alapkamatot 50 bázis­ponttal 11 százalékra, hogy a nyári hónapokban a kockázati megítélés szempontjából kedve­ző folyamatok bontakoztak ki a nemzetközi pénzügyi piacokon. Ezt elemzők akkor kétségbe vonták. Járai Zsigmond nem kívánta lapunknak kommentálni a leve­let. Missura Gábor MNB-szóvivő a Reutersnek ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy bár to­vábbra is vannak problémák és egyensúlytalanságra utaló ada­tok, ugyanakkor az augusztus 16-i 50 bázispontos kamatcsök­kentés a globális kockázatvállalá­si hajlandóság alakulása alapján megengedhető lépés volt. Ki­emelte, hogy a levél nem a leen­dő kormányfőnek szólt, ugyan­akkor az abban megfogalmazott aggodalmakat az új kormánynak is mindenképpen figyelembe cél­szerű vennie. Pichler Ferenc, a Pénzügy­minisztérium sajtófőnöke rá­mutatott, hogy a jegybank az ominózus levél megírását köve­tően pár napon belül csökkentet­te az irányadó kamatszintet. Ezt a pénzügyi tárca úgy értékeli, hogy a jegybank sem látott okot az aggodalomra. kevesebbet, 22,9 milliárd forintot fizettek ki e célra a munkáltatók. Az OEP ellenőrző orvosai ja­nuártól június végéig több mint 37 ezer orvosi praxist ellenőriztek (a betegek 84,3 százalékát a házi­orvosok veszik keresőképtelen ál­lományba), 205 alkalommal a munkáltató, 19 esetben a beteg kérésére. Legtöbbször - 459 ezer alkalommal - célzott vizsgálatot tartottak. Több mint ötezer vény jogosságát firtatták, 532 ezer táp­pénzes dokumentációt néztek át, és félmilliónál több táppénzes beteget vizsgáltak felül. Csökkent a táppénzkiadás TŐZSDÉK, PIACOK, ÁRFOLYAMOK BUX MAX Euró/Ft Dollár/Ft EU/Dollár * * t * 12070.48 252,7411 248,51 207,19 1.201 0,05%-0,0004 pont-1,05 Ft 0,77 Ft-0,70 cent FTSE-100 (London) 4490,10 pont (0,81%) Xetra DAX (Frankfurt) 3851,18 pont (0,49% CAC-40 (Párizs) 3649,24 pont (0,53%) Arany (1 uncia) 405,40 USD (-1,03%) Brent(1 hordó) 40,58 USD (-0,38%) augusztus 27-i, pénteki adatok GABONAÁRAK Szállítási Elszámolóár (Ft/t) határidő minimum maximum új előző TAKARMÁNYKUKORICA 2004. november 22 000 32 020 22 650 22 650 2004. december 23 050 32 000 23 250 23100 2005. március 24 900 32 930 25 030 25 030 2005. május 26 300 43 000 26 500 26 500 2005. november 26800 26 800 27 000 27 000 TAKARMANYBUZA 2004. szeptember 20 500 32430 21500 21400 2004. december 21 300 30000 22100 22 000 2005. március 24 400 24 400 24 300 24 300 2005. május 25 000 25000 24 900 24 900 TAKARMANYARPA 2004. szeptember 23 200 27 500 22 000 22 000 2004. december 21900 24 000 23 500 23 500 Forrás: Budapesti Árutőzsde MEGSZŰNIK A BÁBOLNA RT. Jogutód nélkül, végelszámolással meg­szűnik a Bábolna Rt. A társaság vagyo­na várhatóan fedezi a tartozásokat. A teljes tartozásállomány meghaladja a 30 milliárd forintot. Velez Zoltán elnök szerint a végelszámolással elkerülhe­tik a felszámolást, és a tulajdonosok felügyeletével végrehajtható a meg­kezdett reorganizációs program. Gazdaság ÉS TÁRSADALOM FŐ AZ ÉLELMISZER- BIZTONSÁG Az élelmiszer-biztonságot szol­gáló HACCP rendszer egyszerű- | sítését, a kis gazdaságokra, gaz­dasági egységekre „szabását”, érthető és alkalmazható „lefor­dítását” szolgálja az az uniós projekt, amelynek részvevője az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) is. Dömölki Lívia, aki az egyesület képvise­lőjeként működik közre a nem­zetközi munkában, elmondta, hogy az OFE - a különböző tudományos intézetek mellett - a fogyasztó szempontjait igyek­szik érvényesíteni. A tavaly in­dult program a kisebb farmokra, a kiskereskedelemre, illetve a vendéglátóiparra koncentrál. A projekt magában foglalja a megfelelő adatbázist, a mikro­biológiai veszélyértékelési adato­kat a szántóföldtől a fogyasztó asztaláig, a HACCP-alapú veszély kezelésre vonatkozó tájé­koztató anyagokat a gazdasá­gok, illetve a háztartások számá­ra. Nem nélkülözi az élelmiszer­biztonsági veszélyekre vonatko­zó tájékoztatási stratégiát sem. Az Unióban évente mintegy 34,5 millió ételmérgezéses eset fordul elő, ami óriási szociális és gazdasági terhet jelent. A BEFEKTETŐK BIZONYÍTÉKRA VÁRNAK A magyar gazdaság és az Euró­pai Unió növekedési ütem- különbségét figyelembe véve hazánk az elmúlt időszakban évente átlagosan két százalék- pont körüli felzárkózási dinami­kát mutatott, amely az EU-csat- lakozás következtében 3-3,5 százalékra is növekedhet, 20 év­re rövidítve le a reálkonvergen­cia folyamatát - fejtegette Barcza György, az ING Bank makró- elemzője. VÁLLALATOK ________ÉS PIACOK________ LEÁ LLT A DOROGI HULLADÉKÉGETŐ A hét végén sem működött a kedden leállított dorogi hulla­dékégető, mert a területileg ille­tékes környezetvédelmi felügye­lőség megtiltotta, hogy veszé­lyes anyagot fogadjanak. A ható­ság szerint az üzemeltető Onyx Magyarország Kft.-nek gondos­kodnia kell a telephelyén sza­bálytalanul tárolt veszélyes anyagokról, és pótolnia kell a cég tevékenységéről szóló nyil­vántartás hiányosságait. A fran­cia tulajdonú társaság nem tu­dott megfelelő adatokat szolgál­tatni az átvett anyag nyomon követéséről. FORDULAT A BRAU-ÜGYBEN Váratlan fordulat hozta szorított helyzetbe az Amstel Sörgyár Rt.-t a Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. felvásárlása ügyé­ben: az Amstel vételi ajánlatát jóváhagyó PSZÁF-határozatot megtámadó kisrészvényesi ke­resetet ugyanis a Fővárosi Bíró­ság pénteki ítéletével helyben hagyta. A Budapesti Értéktőzs­de az ügy súlyára való tekintet­tel felfüggesztette a Brau- részvények kereskedését. Az, hogy milyen indokkal döntött a bíróság, egyelőre nem ismert, internetes hírforrások azonban tudni vélik, az ítélet értelmében a vételi ajánlatot hatálytalannak minősítik. A bíróság új eljárás lefolytatására kötelezte a fel­ügyeletet, amelynek során az a vételi ajánlatot elutasítani köte­les. A tőzsde közleményében jelentette be döntését a papírok felfüggesztéséről. Indoklásában a részvényárfolyam alakulására hatással bíró információkra hivatkozik, pontosabbat azon­ban sem itt, sem megkeresé­sünkre nem közöltek. Az oldal a VILÁGGAZDASÁG alapján készült. www.vg.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom