Új Dunántúli Napló, 2004. augusztus (15. évfolyam, 209-238. szám)

2004-08-26 / 233. szám

Szabadfogás Dunántúli Napló-----­Kr imi Füstbe ment hűtőház. Meg kell semmisíteni az élelmiszereket. 10. oldal Élet & Stílus A meztelen női test látványától a férfiagy leblokkol. 11. oldal Sport Nagy Tamás szerint a helyzetkihasználásban nincs előrelépés. 16. oldal DIGITÁLIS VILÁG Előny a fájlcserélőknél Számra váltott hullámok A fájlcserélő alkalmazások készí­tői és a kiadóvállalatok között már jó ideje tartó - és a végtelen történet címre jó eséllyel pályázó - pereskedés aktuális menetét a többnyire alperes szerepét betöl­tő programozók nyerték. Nem sokkal azután ugyanis, hogy negyvenöt amerikai állam ügyé­sze nyílt levélben jogi következ­ményekkel fenyegette a cserehá­lózatok üzemeltetőit, szövetségi fellebbviteli bíróság olyan döntést hozott, ami gyakorlatilag felmen­ti a felelősség alól a vitatott peer- to-peer (p2p-) alkalmazások mű­ködtetőit. A testület érvelése sze­rint a fájlcserélők ugyanis - bár a kalózmásolatok terjesztését is le­hetővé teszik - számos legális cél érdekében is felhasználhatóak, a következmények így a lehetősé­get ki-, illetve felhasználó szemé­lyeket terhelik. Elemzők szerint az alkalmazások üzemeltetőit fel­mentő ítélet negatív eredménnyel járhat az egyéni felhasználókra nézve: a kitartóan pereskedő szervezetek, az Amerikai Lemez­kiadók Szövetsége (RIAA), vala­mint az Amerikai Mozgókép Szö­vetség (MPAA) ugyanis a bírói ál­lásfoglalás révén védett cégek he­lyett magukat a csereberélőket fogják bíróság elé citálni. Persze az sem véletlen, hogy a p2p-alkal- mazások utóbbi időben eltökél­ten dolgoznak a felhasználók ki­létét titkosító szolgáltatásokon. Mobillal hívható kóla Mobiltelefonnal ma már szinte mindent lehet, alighanem eljön majd a mezőgazdasági alkalma­zás ideje is. Aratás helyett azon­ban egyelőre be kell érnünk az italvásárlással: a Coca-Cola ugyanis olyan italautomatákkal jelent meg Japánban, amelyek­ből az NTT DoCoMo mobilszol­gáltatásának előfizetői marokte­lefonjuk segítségével vásárol­hatnak üdítőket. Az NTT DoCoMo hónap ele­jén beindított szolgáltatásának keretében az előfizetők különfé­le pénzügyi tranzakciókat bo­nyolíthatnak Symbian operáci­ós rendszerű mobiltelefonjuk­ról, vagy éppen annak segítségé­vel azonosíthatják magukat. A lehetőség kulcsa a készülékbe integrált Sony FeliCa chip, amely lehetővé teszi, hogy a kártyaolvasók érintkezés nélkül érzékeljék a telefonon tárolt in­formációkat. A trend egyértel­mű: p bankkártyák és hitelkár­tyák megjelenésével és térnyeré­sével kezdhettük elfelejteni a zöldhasút, a DoCoMo-éhoz ha­sonló szolgáltatások révén pedig elképzelhető, hogy unokáink csak meséből fogják ismerni a kis műanyag lapocskákat. És hogy ez a trend nem pusz­ta technológiai ínyencség, azt mi sem jelzi jobban, hogy egy olyan nagy multinacionális cég, mint a Coca-Cola nem ódz­kodott beszállni ebbe a nagysza­bású éles kísérletbe. Bakelitlemezek és audiokazetták digitalizálása Félre a zajokkal A digitalizáló programok közül több arra is lehetőséget ad, hogy a felvételt valós időben hall­gassuk. Rögzítés közben - és persze utána is - ugyanis lehetőség van arra, hogy ne csak lemá­soljuk régi felvételeinket, hanem a különféle za­jokat kiszűrjük a felvételből. A kiöregedett me- chanikájú, kattogó lemezjátszókról, sercegő ba­kelitekről és mágneses zajjal terhelt kazettákról valószínűleg senkinek sem kell előadást tartani, de vannak olyan zajok is - mint például az elekt­romos hálózatból származó 50-60 Hz-es úgyne­vezett „brumm” -, amik kisebb feltűnést keltve rontják a zenei élményt. Különféle beállítások­kal és varázslókkal ki-ki addig kísérletezhet, míg a fülének leginkább megfelelő hatást el nem éri. Az analóg hullámok számjegyekbe való kon­vertálásakor nem érdemes tömörítéssel terhelni az eljárást - maradjunk csak a bő lére eresztett wav-formátumnál. Ezzel nem csak a program esetleges kiakadását kerülhetjük el, hanem az utólagos korrekciókat is ésszerűbb tömörítetlen formátumon végezni. Ha nem audio CD-t aka­runk írni analóg kedvenceinkből, bőven rá­érünk az archiválás végén elszabadítani a zsu- gorító algoritmusokat. ____________________■ Ig az ugyan, hogy zenét manapság szinte kizárólag CD-lemezen vagy takarékosan tömörített számítógépes formátumban le­het adni-kapni, hiba lenne a tinédzserko­ruk derekán túl járó bakeliteket és audiokazettákat örökre elfelejteni. Egy­részt nyilván mindenkinek vannak féltve őrzött kincsei még a digitális kor előttről, másrészt nem is olyan bonyolult a régi hangordozókat CD-re vagy számítógépre menteni. Arról nem is beszélve, hogy a mechanikus ha­tásokra és sokszorosításra érzékeny analóg formátummal érdemes kesztyűs kézzel bánni - a fekete korong és a szalag nehezen bírja a gyűrődést. A CD-lemezt ugyanakkor nem gyilkolja a tű, a számítógépes zeneformátu­mot pedig még a por sem fogja - arról nem is beszélve, hogy mindkettő tökéletesen másol­ható. Akinek tehát van egy aktuális mércével mért középszerű számítógépe, amit ráadásul alapszinten kezelni is tud, az minden további nélkül nekiállhat hevesen archiválni. Be a szerkezetbe Analóg hangfelvételek digitalizálásához ugyanis nem szükségeltetik olyan komoly erőforrás, mint a böszme nagy merevleme­zeket, tengernyi memóriát és húzós procesz- szorokat kívánó házi videók feldolgozásá­hoz. A legtöbb hangrögzítő és -szerkesztő program vidáman elfut a gyerek elavult gé­pén, ami a Doom 3-nak már a szagától is kiakad. A hangmérnöki am­bíciókkal rendelkező felhasználók természe­tesen költhetnek drága hangkártyákra, az egyszerű archiválónak megteszik az egysze­rű példányok is. Nem kell ahhoz sem sok, hogy a PC-t összekössük az analóg lejátszók­kal: a magnó és az erősítő kimeneteit több­nyire pár száz forintos RCA-jack, esetleg (nagyljack-(kis)jack kábelekkel rá lehet en­gedni a hangkártyára. Ha azonban a lemez­játszóval együtt nem akarjuk az erősítőt is a számítógép közelébe cipelni, akkor bizony húszezer forint körüli (öt műsoros CD-nyi) összeget kell beruháznunk előerősítőre. Technikai okok­ból ugyanis a lemezjátszó fe­jét elhagyó jelben-á mély hangok le vannak gyengítve: ha ugyanis a basszusok egy az egyben bakelitbe lenné­nek vésve, a tű szó szerint le­pattanna a korongról. Varázslás vagy kézi vezérlés A hangrögzítő és -szerkesztő programok kínálata igen szé­les skálán mozog. A Nero a számítástechnikai antitalentu- moknak is kínál varázslókat, a Megamixhez már szükség van önálló döntésekre, aki pedig mélyebben merülne a hul­lámok közé, válassza a Dart vagy a GoldWave lehetőségeit. Hírek Vírus a CE-n A Microsoft által okostele­fonok és kéziszámítógépek számára kifejlesztett operáci­ós rendszeren megjelent az első vírus. Az eddig bizton­ságosnak tartott Windows CE-re települő féreg nem okoz igazi kárt - gyakorlati­lag abból áll, hogy megkéri az eszköz használóját, hogy engedélyezze továbbterjedé­sét. A vírus Ratter nevű alko­tója egyébként tagja a Cabirt is jegyző 29A VX csapatnak. Csípőn az mp3 A mini zenelejátszók terén ügy tűnik, korlátlan lehetősé­geket kap a fantázia. A pilla­natnyilag legérdekesebb meg­oldás a Virgin Electronics csí­pőékszerként viselhető mp3- lejátszója. A VP-1100 jelű szerkezet 128 megabájtos tá- m rolójára USB porton ke­• resztül lehet feltölteni a számítógé­•*— JgSST" pen tárolt zenefájlokat. Az aprócska készülék egy lendü­lettel nyolc órán át képes kül­deni az ütemet. Névre keres a Google A Google új funkcióval bőví­tette eszközpultját: a „Browse By Name” szolgáltatás segít­ségével nem kell a bonyolult internetcímek megjegyzésé­vel bajlódnunk, elég a kere­sett intézmény, cég, település, látványosság stb. hétköznapi nevét beírni, és a program automatikusan megnyitja a hozzá tartozó honlapot. Huszonöt digitális kattintás Az amatőr használatra szánt digitális kamerák mára szinte teljesen lenyomták filmes társaikat, akik talán csak egyszer használatos formában tartották magukat Eddig. Az USA-ban ugyanis piacra dobták az első rövid életű, LCD-kijelzővel ellá­tott digitális kamerákat Az apró készülékeket a San Franciscó-i Pure Digital Techno­logies fejlesztette ki, és a sikeres piaci tesztek után most a tenge­rentúl drogéria-óriása, az instant fotószolgáltatásokat is működte­tő CVS tette ki polcaira a cég ne­vén forgalmazott kamerát, de a tervek szerint a közeljövőben a Ritz Camera üzleteiben és a Dis­ney által üzemeltetett pihenő-, és szórakozóhelyeken is elérhető lesz az egyszer használatos cso­da. A masina használata - filmes társaihoz hasonlóan - rendkívül egyszerű: az exponáló gombon kívül nem kell mást nyomkodni, a vaku automatikusan villan. Le­hetőség van ugyanakkor arra, hogy az LCD-kijelzőn ellenőriz­zük kattintásainkat, és a rossz­nak vagy feleslegesnek ítélt képe­ket töröljük az egyébként sze­rényre szabott, 25 kép tárolására képes memóriából. A teletöltött készüléket a forgalmazónál ve­szik kezelésbe: a papírképek mellé CD-re írva digitális formá­ban is megkapja műveit az egy­szeri fotós. A kamerák memóriá­ját pedig felszabadítják, és meg­újított külsővel újra polcra te- ’ szik őket. Jonathan Kaplan, a Pure Di­gital vezetője szerint készülé- : kük legvonzóbb tulajdonsága j az, hogy az elkészített felvéte­li lek visszanézhetőek és törölhe- | tőek, és úgy számol, hogy ezt félmillió eladott fényképezővei fogja tudni bizonyítani az év vé­géig. _________ ■ Tá rcsázás fű alatt Az internetes kommunikáció elvileg bámulatos hatékonyságát gyakorlatilag percről-percre bénítják a különféle támadások. A vírusoktól és kéretlen levelektől egy-egy rosszabb nap után álmunkban sem szabadulunk, az észrevétlenül - és természe­tesen illegálisan - terjedő betárcsázóprogramokról azonban van, hogy csak későn szerzünk tudomást. Pedig az ún. diaierek komoly kárt tudnak okozni - kivételesen nem számítógépünkben vagy állomá­nyainkban, hanem egy az egyben a ’családi költségvetésben. Ezek a gyarkan észrevétlenül települő al­kalmazások a sima modemes, illet­ve az ISDN-kártyán keresztül törté­nő internet-hozzáféréseknél lépnek akcióba. Ezekhez a kapcsolatokhoz általában betárcsázóprogramot használnak, így ugyanis el lehet ke­rülni, hogy minden egyes csatlako­záskor meg kelljen adni az internet­szolgáltató és a felhasználó adatait. A fű alatt terjedő rosszindulatú diaierek azonban nem saját hozzá­férésünkkel, hanem annál többnyi­re jóval drágább kapcsolatokon ke­resztül fűzik fel gépünket a világhá­lóra. Erre gyakran sajnos csak ké­sőn, a telefonszámla megérkeztekor jövünk rá, látva a szokásosnál jelen­tősen nagyobb végösszeget. A kártékony diaierek ellen persze lehet védekezni, legin­kább óvatossággal. Többnyire ugyanis megjelenik egy telepítés engedélyét kérő ablak - és ekkor tudni kell nemet mondani. Más­részt az adott operációs rendszer hálózati, illetve telefonos kapcso­latokat tartalmazó mappájában is kiszűrhetőek az ismeretlen; te­hát feltehetően rosszindulatú betárcsázóprogramok. És persze az sem árt, ha időközben meg­megnézzük, valóban az általunk kívánt kapcsolattal vagyunk-e fenn a világhálón. Hazai összefogás A korábban Matáv elleni tüntetést szervező Netért Egyesület a szent cél érdekében összefogott a telefonszolgáltatóval, és információs bá­zist hozott létre a betárcsázóvédelem érdekében (vedekezz.netert.hu). A hamis dialerekkel szemben a Matáv lehetőségei korlátozottak ugyan, de egy-két pórul járt bejelentő segítségével korlátozni tudja az azonosított csaló hívhatóságát. Milliós Microsoft-malőrök A Microsoft feszített tempójú szoftver-fejlesztése és -kiadása kapcsán többnyire a szarvashi­bákon felháborodott és káro­sult felhasználói hangokat le­het hallani, mégis gyakran van, hogy apróságnak tűnő bakik miatt dollármilliókat fizet ki a cégóriás. A vezetők szerint a programozó specialistákra rá­fér egy kis látókör-bővítés. A szofvergyártás árnyacskáiról egy glasgow-i konferencián esett szó, ahol a Microsoft geopolitikai stratégiai vezetője, Tom Edwards szedte csokorba az elsősorban földrajzi, nyelvi és kulturális tu­datlanságból származó kellemet­len hibákat. Ezek közül az egyik legkirívóbb eset mindössze nyolc pixelről szólt: a Windows indiai változatához készített 800 000 pi­Tiszta A számítógépes szerepjáték­vonal egyik atyjának tartott Richard Garriott az öregek lendületével kíván tiszta lapot nyitni a napjainkra kissé való­ban összekuszálódott műfaj­ban. Kertelés nélkül Tabula Rasara keresztelt művének el­sődleges célja, hogy az egy­szereplős játékok kidolgozott­ságát ötvözze az többjátékos módú on-line kalandokkal. A játék terepe ennek megfelelő­en két részre lesz osztva a virtu­ális térben. Egyrészt mindenki megkapja a saját kis szigetét, ahol a többi játékostól függetle­nül fejlesztheti-pihentetheti ka­raktereit és teljesítheti saját kül­detéseit, másrészt pedig lesznek közös harcmezők, ahol az on­line közösség tagjai egymással összehangolva küzdhetnek a go­nosz ellen. xeles India-térképen ugyanis hibá­san színezték a Kasmírt ábrázoló képpontokat. A malőr politikailag éles vonatkozásai miatt hatalmas felháborodást kavart, a programot betiltották, és a Microsoft kényte­len volt mind a kétszázezer pél­dányt visszavonni a piacról Ugyancsak Ázsiában torpedóz- ták meg a redmondi óriás egyik já­tékprogramját: háttérzeneként egy Koránból származó dalt alkal­maztak a fejlesztők, ami ellen a szaúd-arábiai kormány eredmé­nyesen - azaz bocsánatkérést és visszavonást elérve - tiltakozott. Európai szemmel pikánsabb- nak tűnik a Windows XP spanyol változatában ejtett hiba, ahol egy beállításnál a felhasználó a „nem megatározott”, „férfi” és „ribanc” szavak közül választhatta ki a ne- mi identitását jelzőt. __________■ la ppal A Tabula Rasa jó terep a kezdő szerepjátékosoknak: nem kell ugyanis korai döntést hozni a ka­rakter tulajdonságait illetően. Számos próba áll rendelkezésre ahhoz, hogy eldöntsük, a három alapkategória közül melyiket vá­lasztjuk. További könnyebbséget jelent, hogy bizonyos szinteken lehet mentéseket végezni, így egy-egy rossznak bizonyult ka­rakterválasztás vagy stratégiai döntés után nem kell elölről kez­deni a szamárlétrát. 4 % i 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom