Új Dunántúli Napló, 2004. augusztus (15. évfolyam, 209-238. szám)

2004-08-25 / 232. szám

2004. Augusztus 25., szerda ZÖLD TÜKÖR 9. OLDAL A Sasréttől a Nagypartosig Tanösvények szelik át a megye legszebb részeit _______________Jegyzet_______________ A győztes amerikai Egyre inkább kiderül az erdei tanösvények ismeretterjesztő sze­repének fontossága. A megyében már igen sok van főleg a Mecse­ki Erdészeti Rt., illetve Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság te­rületein. Most újabb kettő vár átadásra, egyik a Duna mentén, a másik a Zselicben. Nem csak a ter­mészet ismereté­nek szolgálatában készülnek ezek a tanösvények, ha­nem igen vonzó turisztikai cél­pontok is. Hozzá­vetőleges becslés szerint eddig eb­ben az évben a baranyaiakon legalább félszáz ezren bandukoltak végig, ol­vasták el a tájékoztató táblákat. Németh Józseftől a Mecseki Erdé­szeti Rt. szakemberétől megtudtuk, az erdőgazdaság területén eddig négy tanösvényt alakítottak ki. Ezek a Sas­réten, Mozsgónál, a Tenkesen és Lapi- son vannak. Hamarosan átadják a leg­újabbat a Zselic szívében, a Kán-Gori- ca feletti erdőkben megbúvó nagymá- téi kerületben. Az új létesítmény több mint 600 méter hosszú, kővel felszórt ösvény, amely a vadászháztól indul és oda is tér vissza. Mellette a környezetet be­mutató hét nagyméretű tábla ad tájé­koztatást a Zselic élővilágáról. Egy ar­borétumot szel át, további 16 táblán ol­vasható a fafajok magyar és latin neve. Kialakítottak egy fedett pihenőt, sza­lonnasütő helyet, illetve egy íjászpá­lyát is. A hagyományos magyar íjakat egy zalaboldogfai szakember készítet­te. Kuriozitása ennek a tanösvénynek - tudtuk meg dr. Papp Tivadar vezér­igazgató-helyettestől -, hogy a pécsi egyetem művészeti kara hallgatói há­rom faszobrot is készítenek mellé. A meglévő 24 mellé újabb tanös­vényt avat augusztus 27-én a DDNPI a Duna menti Nagypartoson. Az igazga­tóság sokat költ ilyen célra, átlag egy- egy tábla 100-150 ezer forintba kerül. A legnépszerűbbek közé az abaligeti, a mattyi, a Jakab-hegyi, a Vár-völgyi és az orfűi tartoznak. Enyedi Gábörtól az igazgatóság szakfelügyelőjétől meg­tudtuk, erre az évre a DDNPI „kínála­tából” gyakorlatilag kiesik a mohácsi történelmi emlékhely, mert augusz­tus elején megkezdték a felújítási munkákat, s eltartanak október végé­ig. Az emlékhely jövő év április 1-től európai színvonalú kiszolgálóhelyisé- gekkel várja majd látogatóit. ______■ Ed dig huszonnégy tanösvény készült el a területen fotó: laufer l. Legendásnak tűnő történetek ho- . mályába burkolózik a parlagfű ere­dete. Azt mondják, egy dél-dunán­túli nagybirtokos hozta be hozzánk Amerikából hogy parlagon ha­gyott földfát a kiszáradás elől meg­óvja. Mindez a mák század elejéi vöt. Nincs talán még egy olyan nö­vény, amely idegen földön ekkora sikert ért volna et Ma az országban a mezőgazdaságilag hasznos 6,2 millió hektárból 5 miüió hektáron megtalálható. A leggyakoribb gyomnövényünkké honosodott. Úgy tűnik, nem lehat megállítani. Hogy kellene, nem vitás. Nemkí­vánatos jelenlétét az is jelzi, hogy amikor a szakemberek szóba hoz­zák, azt mondják: fertőzött terüle­tek. Ez utóbbiba pedig minden be­letartozik. Belvárosi elhanyagolt közterületek és telkek, útpadkák, vasúti töltések oldalai, erdőszélek. Közellenséggé lett, mert tonnaszám termeli az allergiás tüneteket okozó virágport. Ettől egy lépés az aszt­ma. A felelősök meg számolnak, a parlagfű, okozta megbetegedések miatt töltött táppénz ideje alatt mekkora értékeket termelnének meg azok az ezrek, akik otthon krdkognak, príisszögnek, kapkod­nak levegő után. A számolásnál to­vább azonban nem jutnak. Társadalmi célú hirdetés - jele­nik meg nap mint nap a televízió képernyőjén. Elmondják nekünk, milyen fontos a parlagfű elleni harc. S nem csak fontos, de köteles­ségünk is az irtása. Ám nem ez az első riadó. A pár évvel ezelőtt indult nemzeti környezet-egészségügyi akcióprogram is célul tűzte ki a gyomnövény visszaszorítását. Az­óta azonban még nagyobb lett a fertőzött terület, s tovább emelke­dett a légúti allergiások száma. Az idő kevesebb pénz - mondja a győztes gyom. A Draskovics-cso- mag útra indítása előtt több milli­árd forintot céloztak elő a parlagfű elleni harcra. Ezt a miniszter a har­madára csökkentette, akcióprog­ram ide vagy oda. Hogy mikor lesz erre ismét több pénz, nem tudni. Az amerikai jövevény felszabadul­hat. Számára a múló idő további hódításra ad lehetőséget. Meg is fogja tenni. Az allergia, az asztma, a hörgő százezrek nem az ő gondja Úgy tűnik azonban, az utóbbiak másokat se nagyon érdekelnek. Csak a kampányig jutottak el: a mi kötelességünk a gyomnövény elleni harc. Azt azonban nem említik: pénzt nem adnak hozzá. Kellett a hirdetésre. ________________________________ MÉSZÁROS ATTILA Té rképpel a természetben Már eddig is számos területről ké­szített térképpel segítette a termé­szetjárók és -barátok tájékozódá­sát a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság. Most azonban olyan térképet készítettek, amely a DDNP mellett a horvátországi vé­dett területeket is ábrázolja a Du­na országhatár alatti szakaszán. A természetvédelmi együttmű­ködés ezen a részen amúgy is szoros a két ország között. A Du­na és közvetlen környéke Ge- menctől lefelé egészen a Kopácsi rétig egy ökológiai folyosó, ezért együtt tüntették fel a térképen. A turistáknak szánt kiadvány ma­gyar és horvát, illetve angol nyel­vű ismertetőt is tartalmaz. A fo­tókkal illusztrált kiadvány megje­lentetését holland pénzügyi támo- gatás is segítette. ___________■ __________Hírek__________ NEMZE TKÖZI madármegfigyelő napok lesznek október 2-án és 3- án az ország minden megyéjé­ben. A madárvédők világszerve­zete, a BirdLife International kez­deményezésére 1992-ben szer­veztek először ilyen akciót Euró­pában. Baranya azóta is folyama­tosan az élen jár a madármegfi­gyelést végzők, illetve a regisztrált fajok számát ületően is. DRÁVASZABOLCS és Barcs kö- zött befejeződött a nemzetközi kerékpárút kijelölése. A Pécsi Tú­rakerékpáros Klub 400 ezer forin­tot nyert erre a célra, eddig mint­egy nyolcvan kilométernyi utat je­löltek ki a drávai töltésen, kis for­galmú közutakon, erdei utakon, ahol magyar és horvát nyelvű jel­zések irányítják a biciklizőket. SOMOGYFAJSZON rendezik meg idén a Sasriasztót. Az MME Ragadozóvédelmi Szakosztálya szervezésében szeptember 10-12. között lesz a rendezvény, immár 15. alkalommal. A rétisas az egyik legféltettebb védett madarunk, Ba-. ranyában is fészkel néhány pár, ám ezek helyét a természetvédők igyekeznek titokban tartani, mert tartanak a fészkek kirablásától ■ Oldalunk a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készük. Összeállította: Mészáros Attila Dunaszekcsőtől a Kopácsi rétig A múlt évben Sellyén szervezte meg a Bara­nyai Emberekért Szövetség az ökoturizmus le­hetőségeivel foglalkozó szakmai napját. A program a Dunához és a Duna-Dráva Nemze­ti Parkhoz kötődő többévesre tervezett pro­jekt része volt. A rendezvény olyan sikeresnek bizonyult, hogy idén megismétlik, ezúttal Dunaszekcsőn. A program alapgondolata szerint a Duna nem el­választ, hanem összeköt. Ezt a szervezők a kék fo­lyó mentén élőkre, a partjához simuló településekre egyaránt értik. Az október elejére tervezett szakmai napra baranyai, tolnai és Bács-Kiskun megyei tele­pülések képviselőit egyaránt várják. Nemzetközi konferencia taglalja majd a Duna európai jelentősé­gét. Cél az is, hogy bemutassák a DDNPI dunai sza­kaszának ökológia értékeit, az ökoturizmus, a halá­szat, a vízi sportok számára kínálkozó lehetősége­ket. Bizonyára sokan várják, hogy a szakmai napon is szóba kerülő tematikus vízi útvonalak - például a Nemzeti Park értékei Dunaszekcsőtől a Kopácsi ré­tig - szervezett és megfelelő infrastruktúrával ellá­tott túrázási lehetőséggé váljanak. Már most is igen sok látnivalót kínál a DDNPI du­nai szakasza. Nem csak természeti értékekre kell gondolni, hanem például Dunaszekcső római ha­gyatékára, a fehérborok útja, vagy a szekszárdi bor­vidék nyújtotta kínálatra is. A szervezők a program­mal azt a felismerést kívánják erősíteni, hogy a fo­lyó adta lehetőségeket okosabban és tágabban kell hasznosítani. ■ Jó üzlet az állatkereskedelem Augusztus elején indult és a hónap végén fejeződik be az a kampány, amelyet az egzotikus fajokkal való illegális kereskedelem megfékezé­sére indított a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, együtt a WWF Magyarországgal. Tiltott nö­vény- és állatkereskedelem miatt évente 30-40 jogi eljárás indul - jusson eszünkbe például az Ud­varnál lefoglalt többezres madárte­ríték -, ám a felderítetlen esetek száma a becslések szerint ennek 10-20-szorosát teszi ki. A több mint 10 ezer növény- és állatfaj és az ezekből készült ter­mékek kereskedelmét tiltó Wa­shingtoni Egyezmény 2002 vége óta hatályos Magyarországon. Tőlünk, és ezen belül Baranyából is, főként a védett madarakat csempészik. Eddig a legszigo­rúbb büntetésként csupán felfüg­gesztett börtönbüntetést szabtak ki. A természetvédelmi szakem­berek a szigorúbb szankciók al­kalmazását szorgalmazzák. Nem megnyugtatásként, de tényként lehet mondani, hogy az ország el­sősorban tranzitútvonal, megyén­ket pedig az eddigi tapasztalatok szerint ez ritkán érinti. _______________ ■ KE DVELTEK A TERMÉSZETES VIZEK. Az idei nyár kedvezett az ökoturizmusnak, a tavak, folyóvi­zek megfeleltek a kívánalmaknak a megye szinte minden területén. Orfűn a Pécsi-tó vize is jó minőségű volt az egész szezonban, részben a csapadékos időjárásnak köszönhetően.__________fotó: laufer László Jó úton a gólyák Befejeződött Baranya megyé­ben is az idei gólyaszámlálás. Az adatok véglegesítése most folyik, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) augusztus végéig vár­ja vissza a megyékből az adatlapokat. Örömteli a ta­pasztalat: messze az átlagon felüli a fiókák száma. Szárnyra kelnek az idősebb és az új nemzedékei a fehérgólyáknak, hogy Kisázsián keresztül téli szálláshelyeikre vándorolja­nak. Ezekben a napok ban már láthatjuk az égbolton szár­nyaló csapa- t a i k a t, hogy jó fél évre üresen marad­janak a hazai! f é s z - kék. E z utóbbiakból Magyarországon megközelítőleg nyolcezret tarta­nak nyilván - kaptuk a tájékozta­tást Lovászi Pétertől, az MME programvezetőjétől. Hozzátette, bár Baranya nem a fészkekkel sű­rű országrészek közé tartozik - mint például Hortobágy vagy Borsod -, viszont nagyon stabil a gólyaállománya, hosszú évek óta 260-270 között mozog. Az MME megyei, helyi cso­portjainak tagjai, természetvédel­mi szakemberek és önkéntesek, a nemzeti parkok munkatársai járták a nyár derekától az ország minden zugát, hogy számba ve­gyék a gólyákat. Bank Lászlótól, az MME baranyai egyesületének elnökétől egészen friss - bár még nem véglegesített - adatokat kap­hattunk a számlásáról, E szerint a megyében 270 pár költött. Az időjárásnak is köszönhetően igen szép volt ebben az évben a sza­porulat, közel 600 fióka kelt ki. Igazából ennek 3-4 év múlva érezhetjük hatá­sát - már fészkelő párok­fész­kek számát illeti -, amikor a gólyák 2004-es nemzedéke is költeni fog majd. Mindez azért okoz örömet a madárvédőknek és -barátoknak, mert Európában erősen lecsök­kent a gólyaállomány. Magyaror­szágon fél évszázad alatt a har­madára. Utoljára nálunk 1999- ben volt számlálás, akkor 5600 párat regisztráltak. A mostani fel­mérés készítői ennél magasabb számra számítanak a szeptembe­ri összegzés után. Tiszta homok a játszóterekre A kutyapiszokkal, más hulladé­kokkal szennyezett játszótéri ho­mokozók már évek óta sok pa­naszra adtak okot. Néhány eset­ben már ott tartunk Pécsett, hogy a szülők nem engedik kisgyerme­keiket a homokozókba. A város­ban ezekből igen sok van, állandó és folyamatos cseréjüket az anya­gi keretek nem teszik lehetővé. Ezen a gondon igyekezett eny­híteni a Környezetünkért Közala­pítvány, amikor idén is meghir­dette - immár harmadszor - azt az akcióját, amelynek célja a ját­szótereken a homokcsere. A lakó- közösségek jelentkezhettek igé­nyükkel friss homokért. A napok­ban befejeződött az akció, még­pedig minden eddiginél nagyobb érdeklődés mellett. Idén ugyanis tizenhat közösség jelezte, szeret­né frissre cserélni a környezetük­ben lévő játszótéren az elhaszná­lódott, elszennyeződött anyagot. A Környezetünkért Közalapít­vány is azonban csak meghatáro­zott kerettel rendelkezett, erre a célra ebben az évben 800 ezer fo­rmtot tudott fordítani. Ebből az összes igényt nem lehetett kielégí­teni, így néhány helyen nem állt módjában segíteni. Ahol azonban igen, ott már tiszta, friss homoko­zóban játszhatnak a kisgyerekek. f

Next

/
Oldalképek
Tartalom