Új Dunántúli Napló, 2004. augusztus (15. évfolyam, 209-238. szám)

2004-08-21 / 228. szám

4. OLDAL BARANYA TÜKÖR 2004. Augusztus 21., szombat HUH És Ön szerint? Egy friss felmérés szerint megyénkben minden má­sodik középiskolás tervei között szerepel az Unió országainak egyikében való tanulás, illetve hos­szabb idejű munkaválla­lás. A témában indított in­ternetes szavazás szerint olvasóink többsége pozití­van áll a kérdéshez: a voksolók 54 százaléka úgy véli, csak nyerhetünk a dolgon, amennyi­ben a fiatalok használható nyelvtudással a birtokukban visszatérnek hazánkba. 24% m 54% ■■Éli í, . 22% Külföldön sem könnyebb az élet A megye ezzel hasznosítható tudást veszít ■ Ha vissza is Jönnek, semmi baj Jövő heti kérdésünk A pontszerző helyre esélyesnek tartott bara­nyai sportolók (Bodor Richárd - úszás, Ja- kabos Zsuzsanna - úszás, Csonka Zsófia - lövészet, Bencsik Gábor - evezés) az elvárá­soktól kissé elmaradva szerepeltek az athé­ni olimpiai játékokon. Mi a véleménye?- Sokat dolgoztak, kijutottak, minden elismerést megérdemelnek.- Sajnos a magyar sport még mindig főváros­központú. Vidékiként nincs könnyű dolguk.- Az elvárásaink túlzóak. A régi nagy magyar sikerekből indulunk ki, pedig azóta sokat változott a világ. Szavazzon hétfőtől az interneten: www.dunantulinaplo.hu b Eltűnt belvárosi épületek Tízmillió forintos bírságot szabott ki az örökségvédelmi hivatal A közelmúltban elbontották a pécsi belváros két - védettséget ugyan nem élvező, ám - jellegzetes építmé­nyét A Ferencesek utcájában a volt fodrászat épületét már a szakembe­rek szerint sem lehetett megmene­kíteni, viszont az egyik Citrom ut­cai ház - amely vendéglőnek adott otthont - homlokzatát engedély nélkül rombolták le, ezért az örök­ségvédelmi hivatal tízmillió forin­tos bírságot szabott ki. gyonkezelő Rt. tulajdonában van - esetében szerették volna, ha a hom­lokzatot nem bontják el, azonban ki­derült, hogy a vályogból készült falak miatt elkerülhetetlen a teljes vissza­bontás. Ugyanakkor a hatóság előírta, hogy eredeti formájában kell majd új­ra megépíteni. Merőben más a helyzet viszont a Citrom utcai háznál. Ott az örökségvé­delmi hivatal ugyanis korábban kikö­tötte, hogy a homlokzatot meg kell tartani. Ezzel szemben azt a tulajdo­nosok - egy pécsi kft. - mégis elbon­tatták. Weiler Árpád elmondta, ezért tízmillió forintos bírságot szabtak ki az építtetőkre. Úgy tudjuk, az eljárás még nem zárult le, ugyanis a cég meg­fellebbezte a határozatot. Természetesen szerettük volna megszólaltatni a tulajdonosokat is, azonban ők nem kívántak nyilatkoz­ni. Információink szerint azzal kíván­nak védekezni, hogy a falat nem el­bontották, hanem annak egy része magától kidőlt. Az üggyel kapcsolatban dr. Papp Judit, Pécs címzetes főjegyzője el­mondta, a két ház kapcsán a városnak semmiféle tennivalója nincs, a tulajdo­nosi viszonyok miatt a Ferencesek ut­cájában történt bontásra nem is ők ad­ták ki az engedélyeket, míg a Citrom utcai esetben a további intézkedés is az örökségvédelmi hivatal feladata. PÉCS A belvárosban megforduló emberek közül sokaknak szemet szúrt, hogy a közelmúltban két régi épületet is el­bontottak. A Ferencesek utcájában a sokáig fodrászatnak is helyet adó, és a Citrom utcában az utolsó pécsi hóhér lakhelyéül szolgáló, majd legújabban egy népszerű vendéglőként ismert ház ma már a földdel egyenlő. Mint azt Weiler Árpád, az örökség­védelmi hivatal regionális vezetője a Dunántúli Naplónak elmondta, egyik épület sem állt védelem alatt. Mind­emellett, tekintve, hogy a házaknak részük volt a városkép alakításában, a hivatal mint szakhatóság működött közre az átalakítási-bontási engedé­lyek kiadásában. A Ferencesek utcai építmény - amely a Pécsi Városüzemelési és Va­A földdel tették egyenlővé az utolsó pécsi hóhér házát fotó: laufer l Kiváltják a kábeldzsungelt Beremend Jelenleg már zajlik a község polgár- mesteri hivatalában a villamos rendszer teljes rekonstrukciója, mellyel szeptember 20-ig kell elké­szülniük a szakembereknek, tájé­koztatta lapunkat Matheisz Ferenc, a műszaki osztály főelőadója. Mint megtudtuk, a közel 5 és félmilliós beruházás ugyan okoz némi bo­nyodalmat az ügyfelek ellátásában, ám a hivatal dolgozói ezt kettőzött erővel igyekeznek észrevehetetlen­né, zökkenőmentessé tenni. A munkálatok során az épületben padlócsatornában helyezik el az új vezetékrendszert, ahonnan min­den áramot igénylő berendezés - így például a telefonok, számítógé­pek - működtetését biztosítják, így kiváltják a jelenlegi kábeldzsungelt. Matheisz Ferenc hozzátette, termé­szetesen a hivatal világítása is meg­újul, az épületben energiatakarékos izzókat helyeznek el. ________k.j. Elháruló a kadályok Szigetvár Befejezés előtt áll a város nagysza­bású programjának első része, amely a fontosabb útcsomópon- tok, közintézmények akadály- mentesítésén túl az utak és járdák rendbe tételét is megcélozta. Az elmúlt hetek alatt 14 millió forin­tot fordítottak arra, hogy a Zárda utca új, szegély nélküli burkolatot kapjon, elkészült itt a járda is. Ugyanezt a munkát elvégezték az Olajos Lajos utcában, a Berzsenyi ütca könyvtár mögötti szakaszán, a Mártírok útja egy részén. Jelen­leg a könyvtár, az orvosi rendelő, illetve a gimnázium rokkantfeljá­rója • készül, tudtuk meg Láng Jánostól, a Városgond­nokság vezető­jétől. A közelgő Zrínyi Emlék­napokra gya­korlatilag meg­újul a belváros jó-részén a járda, az útburkolat, október 30-ig a Széche­nyi és a József Attila utcákban va­lamennyi csomópontnál elkészül a rokkantfeljáró. A teljes program 26 millió forintba kerül. Jövőre azonban folytatni szeretnék. Már hangol az erdő Közel 1200 szarvasbikát kell kilőni a megyében Augusztus közepétől már vadászható a gímbika, ám egy­előre csak a 4 kilónál kisebb agancsúak. A megyei FM-hi- vatal már tavaly is adott ki úgynevezett idényen kívüli el­ejtésükre engedélyt. Ennek magyarázata az állomány túl- szaporodása. A főszezon szeptember 1-jén kezdődik, ed­dig a hatóságnál közel 100 engedélyt adtak ki gímbika te­rítékre hozására. Az összesített vadgazdálkodási tervek szerint ebben az évben 1176 bikát kell kilőni Bara­nyában. Baranyai körkép heti térdre a vadgazdákat, ha­nem a vadkár hatalmas összege. Bár a vendégvadászoktól szár- Ezért cél már évek óta a bara- mazó bevétel is jelentős tétel a nyai szarvasállomány apasztá- vadásztatóknál, igazából nem a sa. A megyében a legfrissebb külföldről érkező nimródok szá- becslés szerint valamivel keve- mának csökkenése kényszerít- sebb mint 8000 szarvas él. Bizakodó várakozások A Mecseki Erdészeti Rt. hat vadászterületen összesen 35 ezer hektáron vadásztat. Ezek mindegyikén él gímszarvas. Idei tervük 137 bika kilövését irányozza elő, ennek 80 szá­zalékát a bőgési szezonban szeretnék terítékre hozni. Gás­pár István vadászati ágazatvezető a minőséget illetően biza­kodó. A szakember szerint a bő csapadéknak, a dús vegetációnak köszönhetően idén nagyobb fajsúlyú agancsokat raktak fel a bikák. Hozzátette azonban, hogy a szarvasok korösszetétele folyamatosan romlik, elfiatalodott az állomány, ez pedig hosszabb távon csökkenti a kapitális trófeákhoz jutás lehe­tőségét. Vadászati főidényük szep­tember 1-jétől kezdődik, sokak szerint nálunk a vadűzés csúcs­pontja a szarvasbőgés. Idén Ba­ranyában 1176 gímbika vár kilö­vésre. A szám eredetileg keve­sebb volt a vadgazdák ez évi terveiben, de ezt a ható­ság kevesellte, ezért a vadkárok mérséklése érdekében több va­dásztársaság esetében emeltek a „felkínált” mennyiségen - tud­tuk meg Bedecs Györgytől, a me­gyei FM-hivatal vadászati fel­ügyelőjétől. Eddig közel 100 bikára kért vadászati enge­délyt külföldi nimród. Két hét­tel a főszezon kezdete előtt ez igen visszafo­gottnak tűnik. A szakember sze­rint ennek ma­gyarázata az is, hogy idén már a vendégvadászok az ország bárme­lyik FM-hivatalá- ban kiválthatják a jegyet, s annak birtokában akár­melyik megyében vadászhat­nak. Egy havi vadászengedély egyébként 10 ezer forint, nyil­ván a külhoniak is csak akkor váltják ki, ha már biztos a vadá­szat. A főszezonban egyébként várhatóan megugrik a számuk. A trófeák minőségéről egy­előre nincs képük a vadgazdák­nak. Következtetéseket csak az első néhány tucat agancs elbírá­lása után lehet majd levonni. (Háttér, előzmények: www. dunantulinapb. hu) MÉSZÁROSA. I Szarvasbikák Baranyában (becsült állomány) 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Forrás: DN-gyújtés K Baranyában A-Z-ig Almamelléken egyhetes tábort szervezett a pécsi Martyn Fe­renc Művészeti Szabadiskola vi­zuális és zenei tagozatának nö­vendékei részére. A vasárnap befejeződő táborban huszonhat gyerek és hat pedagógus vesz részt, a tábor vezetője Grosch Szilárd. A központi téma a tárgy és környezetének kölcsönhatá­sai, a gyerekek munkáit szom­baton délutántól megtekinthetik az érdeklődők az almamelléki is­kola kollégiumában. (bl) Áfád a közelgő iskolai tanévnyi­tóra való tekintettel az önkor­mányzati testület a diákok meg­segítéséről döntött. Ennek értel­mében a kisközség erejéhez mér­ten az általános iskolások tan­könyveinek árát teljesen megtérí­ti, a középiskolások, főiskolások és egyetemisták számára pedig ötven százalékos tankönyvtámo­gatást ad. (a) Beremenden egy közös kultu­rális centrumként kezdi meg mű­ködését az induló tanévben az felújított és bővített iskola, a mű­velődési ház és a könyvtár. Az alapfunkción túl az elmúlt idő­szak fejlesztései egy multimédiás központ. Több klubhelység kiala­kítását is lehetővé tették. (k) Bicsérden a település új ékét je­lentő „fénykapu” mellett lévő épületek rendbetétele során a posta megújítását kezdték meg; az önkormányzat a ház tetőterét szeretné beépíttetni, illetve az épület mögött egy széles teraszt alakítana ki. (a) Bolyban már készülődnek a szeptember negyediki Kántor­réti szüreti fesztiválra, amely immáron hatodszor hagyomá­nyosan csirkepaprikás-főző ve­télkedővel lesz egybekötve. A helyiek ugyanis gombóccal ké­szítik a fimon ételt. A verseny­zőket és vendégeket nyitott pin­cékkel fogadó programra az al­kalmi szakácsok az Erzsébet Vigadóban jelentkezhetnek, hogy főzőhelyet és fát tudjanak biztosítani számukra és esetleg alapanyagot is a főzéshez. Kon- dért mindenkinek magának kell hoznia. A fesztivál fő szervező­je a Mohács-Bóly Fehérborút Egyesület. (a) Cserkúton és Pellérden a fő­út közelsége mellett a vasúti fővonal kapcsolata is jelentő­sen hozzájárult a vállalkozá­sok számának emelkedéséhez. Előbbi településen az elmúlt hat évben megduplázódott (61), utóbbin felével nőtt (181) a működő vállalkozások száma. (k) Dencsháza és Hóból iskola- fenntartó társulás létrehozásával kívánják működtetni a hoboli és a dencsházai iskolát. Utóbbi a szenteg'áti gyermekek tanulóhe­lye is. A társulásra azért volt szükség, mert az így megnöveke­dő normatív támogatás összegé­vel az önkormányzatok csök­kenthetik az iskolák működteté- séh«z szükséges kiadásaikat. A három önkormányzat a tanulók számának arányában járul hozzá a két iskola fenntartási költségei­hez, s mint kijelentették, ez nem érinti hátrányosan a szülőket és a gyerekeket, akiket nem kell emiatt utaztatni. (bsa) Horváthertelenden megkezd ték a faluban található parkok ke­rítéseinek festését. Gold Márton falugondnok irányításával két he­lyi lakos, Ranyóczi Istvánná és Megyesi Józsefné végzik el a fel­adatot, az önkormányzat támo­gatásával. (bl) Kistapolca önkormányzata a közelmúltban felújíttatta a tele­pülés közelében található tavat. A haltelepítés folyamatos, bárkit várnak napijeggyel is, a belépődí­jak hatvan százalékát a tó felújí­tására és a halállomány bővítésé­re fordítják. (bl) Lapáncsán a falu templomának teljes körű felújítását tervezi a helyi önkormányzat. A település és az egyház által biztosított ön­erő mellett jelentős uniós pályá­zati támogatásra is számítanak a munkálatok elvégzéséhez, (k) Máriakéménd teki-pályázaton összesen 1,8 millió forintot nyert az óvoda külső felújítására és a világítás korszerűsítésére. Az ön- kormányzat tervei szerint a mun­kálatoknak még az idén a végére érnek. (fz) Márok önkormányzata 1,5 mil­lió forintot nyert pályázaton jár­dafelújításra. Idén a Kossuth La­jos utcán indul el a beruházás, a tervek szerint a munkálatok ok­tóberben kezdődnek és még idén be is fejeződnek. (zsj) Nagyharsányban a helyi sport­pálya és a hozzá kapcsolódó öltö­zők felújítása a község előtt álló egyik időszerű feladat. A település önkormányzata a munkálatokhoz kötődően egy olyan grundszerű játszótér kialakításáról is döntött, amely a téli hónapokban is biz­tonságos környezetet nyújt a ját­szó gyerekek számára. (k) Okorág önkormányzata a tele­pülés temetőjének rendbetétele során a ravatalozó felújítását és egy kolumbárium megépítését is elkezdte. A munkálatok költsége eléri az egymillió forintot, a pénz nagyobb részét pályázati forrá­sokból teremtették elő. (a)

Next

/
Oldalképek
Tartalom