Új Dunántúli Napló, 2004. augusztus (15. évfolyam, 209-238. szám)
2004-08-19 / 227. szám
14. OLDAL KISDÉR BEMUTATKOZIK 2004. Aucusztus 19., csütörtök ||| A gyökérzóna ideiglenes megoldás Az utcákat rendszeresen takarítják Feljárók mozgássérülteknek Kisdér A FALU GAZDÁI. A település polgármestere dr. Ács Imre, alpolgármester Hajdú László, Az önkormányzat képviselői: dr. Ács Imré- né, Fehér Dezső, Keszthelyi József és Tóth Szilvia. A körjegyző dr. He- derics István. Iskolaigazgató Pataki Jánosáé, óvodavezető Erdőst Zol- tánné. Háziorvos dr. Koós Zsuzsanna és dr. Sütő László. Falugondnok if). Fehér Dezső. Községi önkormányzat: Kisdér, 7814, Petőfi Sándor u. 5. TeL: 72-572-002. ■ VIRÁG, VIRÁG MINDENÜTT. A faluba beérve rögtön feltűnik a rendezettség, a tisztaság és az ápoltság. Az itt élők többsége sokat ad környezete állapotára, a főtér környékén valamennyi udvar rendezett, a házak előtt pedig virágoskertek sorjáznak. De nemcsak saját portájuk előtt „sepernek” a kisdériek, az utcákat, közterületeket is rendszeresen takarítják, a feladatra rendszerint közcélú munkásokat alkalmaznak. A főtéren lévő fedett buszmegálló tisztaságát bármelyüt város megirigyelhetné, sehol egy eldobott zacskó, cigarettacsikk, műanyagpalack, az előtérben pedig a ládákban nyíló virágok teszik elviselhetőbbé a várako- zás perceit. ________________■ Turisták vetődtek a faluba, Harkány felé menet, a haranglábnál megállnak körülnézni, tetszik nekik a település rendezettsége, meg is szólítják az első arra járót, gazdag lehet a falu, hogy a környezetét ilyen szépen rendben tudják tartani. Nem kellett ehhez sok pénz, csak akarat, meg igényesség - válaszol -, amire meg sok pénz kellett, mindig meg tudtuk szerezni pályázatból. Csaknem teljes az infrastruktúra, ami még hiányzik - de az nagyon -, az a csatorna. Volt már a szennyvíz-elvezetésre, valamint a tisztítómű megépítésére is próbálkozás, ám valahol mindig elakadt az ügy. A Görcsönnyel testvértelepülési viszonyban álló német város működő tisztítóberendezést adott a településeknek, erre építve el is kezdődött a csatornahálózat megtervezése, ám az önkormányzati választásokat követően lefékeződött a lendület, a több mint tíz településből álló kistérség elöljárói többségének sürgősebb feladatai adódtak, a csatornázás ügye egyre hátrébb került. Nemrégiben néhány agilis helyi vezető - köztük elsősorban Hegyszentmárton polgármestere, Jakab Gézáné kezdeményezésére - valamint a szakmai hátteret biztosító Szigetvár Kht. támogatásával újból megindult a szervező munka, nemsokára elkészülnek a tervek, mert csak a pontos felmérések és megvalósíthatósági lehetőségek ismeretében juthatnak a támogatási pályázatok beadásához alapvetően szükséges vízjogi engedélyhez. Hogy a lakosság milyen mértékben elszánt a csatorna megépítésére, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy már évekkel ezelőtt megkezdték a gyűjtést a helyi beruházásra. Az állami támogatás elnyeréséhez szükséges önrész egy részét ugyanis a szolgáltatás majdani igénybevevői adják össze, már meg is kötötték a szerződést az egyik takarékszövetkezettel. Egy ilyen beruházás ugyanis milliárdokba kerül, a dimbes-dombos tájakon a vezetékrendszerhez tartozó, a szint- különbségeket áthidaló átemelők jócskán megdrágítják a beruházást. Ennek költségeit egyetlen kistérség sem tudná előteremteni, állami támogatásra tehát mindenképpen szükség lesz. De ha ez a szerveződés valamilyen oknál fogva zsákutcába kerül, akkor sem esnek kétségbe, végső megoldásként az egy településre is alkalmazható, úgynevezett gyökérzónás tisztítót fogják elkészíttetni. Az ehhez szükséges többhektáros terület a rendelkezésre áll, megépítésére is adhatnak be pályázatot. Ez azonban csak ideiglenes megoldásként jöhet számításba, mert véleményük szerint az ilyenfajta szennyvízkezelési technológia korlátozott lehetőséget biztosít, nehezen bővíthető, márpedig a komfortosság bővülésével egy ilyen kis faluban is gyorsan növekszik a szennyvíz mennyisége. kisder.dunantulinaplo. hu Az összeállítás megjelenését támogatta a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Szentlőrinc Ormánság Takarékszövetkezet. Szerkesztette: Békéssy Gábor A falu mezőgazdasági területekkel van körülvéve, elkél tehát munkáskéz a környező földeken. Aki viszont nem tud elhelyezkedni a település környékén, munkát vállalhat Baksán, vagy Görcsöny- ben, de az aránylag jó közlekedési lehetőség miatt akár Pécsett is. Az utak rendezettek, a buszjáratok - ha nem is mindenki számára megfelelő időpontban - de a szokásos munka- és iskolakezdési időpontokat figyelembe véve érintik a települést. A postai szolgáltatással általában elégedettek, bár hivatal sohasem volt a faluban, most mozgó postás intézi az itt lakók efféle igényeit. Minden kapun tábla jelzi, van-e levél, vagy más postai intéznivaló, a kora délután arra járó zöld autó Viszi és hozza a küldeményeket, kártyás pénzfelvételre is van lehetőség. A járat érkezésének időpontjával nem mindenki elége.dett, főként azért elégedetlenkednek, ha valamilyen oknál fogva nem a megadott időpontban érkezik meg a megfelelő biztonsági felszereléssel ellátott busz. A helyi munkahelyek növelését is támogatja az önkormányzat. Még tavaly bejelentkezett egy pécsi vállalkozás, szeretne a faluban egy zöldségfeldolgozó üzemet létesíteni. A testület úgy döntött, ingatlannal segíti a munkahelyteremtést. Az üzem egyelőre még nem készült el, a hírek szerint várhatóan még ebben az évben megkezdi működését. Jogszabály is előírja, hogy még a tél beállta előtt valamennyi középület megközelítését lehetővé kell tenni a mozgáskorlátozottaknak is. Az önkormányzat éppen ezért pályázik az ezzel kapcsolatos építési költségek előteremtésére is. MÁRIAKÉMÉNP BEMUTATK OZIK Q-EHend Erdősmárok';- Székétyszabar Lfpitód oKféhyáráö é MÁRIAKÉMÉND \ gMonyoród \ Szederkény. Versend Ö Babarc V * q- 5zajk JJfiycsók Belvárdgyula0 oBóty A község vezetői A település polgármestere: Rótt Ferenc. Alpolgármester: Mester Ferenc. A képviselő-testület tagjai: Tárnoki Erika, Kállai János, Kiinger Lajos, Bucsuházy Zoltán. Körjegyző: dr. Szlávecz Tamás. A Német Kisebbségi Önkormányzat képviselői: Szűcs Ká- rolyné, Schleicher Eszter, Ortlieb Gabriella. Az önkormányzat címe: 7663 Máriakéménd, Rákóczi F. u. 30. Telefon: 69-353-101, 553-007. A településen általános iskola, óvoda, könyvtár, művelődési ház működik. Nevezetessége az 1700-as években épült kegytemplom, amely a németség híres búcsújáró helye. mariakemenddunantulinapb.hu Az oldal a Baranya Megyei Közgyűlés, valamint a Boly és Vidéke Takarékszövetkezet támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Máriakéméndi civilek A könyvtárért, a gyermekekért, a présházakért Sajátosan alakult a jelenleg már 568 lakosú, Szederkényhez közeli község sorsa: a körjegyzőségből 1992-ban kiváló, önálló útra lépő település fejlődésnek indult. Gázvezeték-építés, felújítások jellemezték hétköznapjait, majd a kilencvenes évek közepén jó néhány civil szervezet alakult, melyek ma is jelentős szerepet töltenek be a helyi társadalom életében. Megújultak a belterületi utak, járdák, könyvtárat nyitottak, korszerű- södteka helyi intézmények, tudom meg Rótt Ottónétól az önkormányzat igazgatási előadójától. Érdemes azonban szólni azokról a civil szervezetekről is, amelyek ezeknek a változásoknak az emberi oldalát tükrözik, ugyanis egy sor helyi szervezet alakult. Elsőként az írott Kert Közalapítványt említi Rótt Ottóné, amit a köz- művelődés és a könyvtárfejlesztés jegyében alapítottak. Munkájába a könyvtáros mellett szép számmal amely hétvégeken - a kötött nyitva tartás szerint pénteken és szombaton, valamint igény szerint vasárnap - zsúfolásig megtelik. A betérő idős és fiatal internetezhet, zenét hallgathat, videót nézhet itt, lehetőség van fénymásolásra, nyomtatásra is. A könyvtár kedveltségében, szolgáltatásaiban községi szinten valóban egyedülálló, 1996-ban Máriakéménd elnyerte a „Könyvtárpártoló Önkormányzat” címét is. A rendezvények, kirándulások, színházlátogatások fő támogatója a Máriakéméndi Iskoláért Közalapítdent megtesz az önkormányzat is - például tavaly újították fel a napközi otthon konyháját az uniós előírásoknak megfelelően, s küszöbön áll az óvoda tatarozása is. A település lakosságának közel 25 százaléka német származású. A németség, főként az idősebb korosztály, nagyon sokat tesz a még fellelhető tárgyi hagyományok megőrzéséért. Ezzel a céllal alakították meg a Máriakéméndi Hagyomány- őrző Egyesületet. A szerveződés a millennium évében már falumúzeumot avatott, amelyben a lakosság adományainak köszönhetően az egykori német paraszti élet tárgyait, eszközeit állították ki. A terveik között most egy pincemúzeum létre hozása szerepel Az önkormányzatnak van egy présháza, ahol a szőlőkultúra, a borkészítés egykori, s részint mai eszközei kapnának helyet. Máriakéménd környékén, a fehérborok egyik nevezetes termőhelyén, mintegy száz présház sorakozik ma is a dombokon. Három kilométeres a pincesor, ahová már a villany és a betonút is eljutott, de az önkormányzat szeretné megőrizni és eredeti formájukban felújítani ezeket a régi, szép, néhol már elöregedett présházakat is. Igen eltökélten dolgoznak a Máriakéméndi Gyermekfalu Alapítvány tagjai azért, hogy árva, szülők nélkül maradt kisgyerekek felnevelésén segítsenek. A kilencvenes évek közepén megalakított szervezet már területet is vásárolt a kegytemplom környékén, hogy állami gondozottak számára emeljenek épületet, azonban az 1997-es új gyámügyi törvény alapján - amely a családon belüli nevelést szorgalmazza - módosították elképzeléseiket. Már vásároltak is családi házat a faluban - jelenleg a feladatnak megfelelő nevelőszülőket keresnek. ■ Számítanak a születések számának növekedésére kapcsolódtak be fiatalok, hogy a pá- vány. Az iskola az óvodával közös, lyázatok készítésében, az állomány nyolcosztályos intézmény, amelygyarapításában segítsenek. A közel nek jelenleg 74 tanulója van, stagná- tízezer egységet számoló, gazdag ló - azaz szerencsére nem fogyatko- CD és videoanyaggal rendelkező zó - létszámmal. Az iskola zavarta- könyvtárban működik a teleház is, lan működéséért egyébként minA BUSZKÖZLEKEDÉS lehetne jobb A búcsújáró helyként ismert falu ünnepre készül A lakosság száma lassan ugyan, de növekszik, az idén már az ötödik házasságot kötötték a házhelyeket is kínáló faluban, amely most vidám falunapra készül. A településnek 1993-ban 547 lakosa volt, 2000-ben 558, ma pedig 568. Az emelkedés nem látványos ugyan, de rendhagyó a zömmel fogyatkozó lélekszámú falvak sorában. Az 1993-ban lefektetett gázvezeték, a csillagpontos kábelrendszer, a forgalmas 57-os út szomszédsága, Pécs és Mohács viszonylagos közelsége egyaránt szerepet játszhat a megtartóerő növekedésében. Tény, hogy a települést kevésbé rázta meg a közeli cégek összeomlása - részint mert a Karasica Gyöngye Termelőszövetkezettől sok idős ember ment nyugdíjba akkoriban, másfelől később a női munkaerő tetemes hányadára a szederkényi új összeszerelő üzem tartott igényt. De a legalapvetőbb az emberi szándék, az akarat a munkavállalásra - a munkanélküliek száma Máriakéménden ezért ele nyésző. A közlekedés lehetne jobb is, de ez a sajátos bájú község - a németség híres búcsújáró helye - rende zett és nyugalmas. Egyre több a Pécsről kiköltöző lakos, de most vásárolt házat egy Dunaújvárosból érkező fiatal házaspár is. Évente átlagosan két-három házasságot kötnek, az idén már az ötödiknél tartanak. Az önkormányzat jelenleg is legalább tíz 700-1100 négyzetméte rés házhelyet kínál 50 forintos négyzetméteráron. A község vidám, önfeledt, kétnapos ünneppel köszönti a falunapot, 20-án egyebek közt Ki-Mit-Tud?- versennyel. Másnap • a főzőversenyt, a vetélkedőket, a néptánc- csoportok fellépését új játék, páros talicskatolás is színezi. ________________________g < > 1
