Új Dunántúli Napló, 2004. augusztus (15. évfolyam, 209-238. szám)
2004-08-01 / 209. szám
4 Közélet, gazdaság, politika 2004. augusztus 1„ vasárnap Magyarország, az ígéret dje 15 év telt el a rendszerváltozás óta, és tele a padlás ígéretekkel. Politikusaink többsége megfeledkezett a felelős államférfiúi szerepről, a polgárok pedig kiábrándultak belőlük, mert nem tudnak közlekedni a nem létező autópályákon, nem tudnak metrózni, és gyógyszereket meg wc-papírt kell vinniük a kórházba. csattanós válasz négyévente, választások idején érkezik. Eddig »..minden kormány megkapta az útilaput. A napokban Bruck András, az Élet és Irodalom esszéistája is hosszasan fejtegette, milyen felelőtlen a magyar politikai elit, főként a paletta jobb és bal (tér) felén. „Tartoznak az országnak!” - jelenti ki feketén-fehéren B. A., attól sem riadva vissza, hogy megidézze a náci propagandista, Goebbels szellemét. Dolgozatában kifejti, hogy a Fidesz követi annak útmutatását, miszerint: „nem az a fontos, hogy mi a helyes, hanem, hogy mi vezet győzelemre.” No persze a jelenkori kormánypárt, az MSZP is megkapja a magáét. Az író így értékel: „nem a gazdaság hajtómotorjait igyekeznek begyújtani és a növekvő teljesítménnyel életszínvonalat emelni, hanem inkább az álldo- gálás miatt szegény nemzet buksiját simogatják: egy kis Sulinet-program itt, egy kis nyugdíj-kiegészítés ott.” Tény, a rendszerváltó erőknek, s az 1990 óta helyzetben lévő kormányoknak van tör- lesztenivalójuk. A politológus Lakner Zoltán szerint sorjáznak az olyan vesztes ügyek, amelyekben egymás után csődöltek be a kampányidőkben még rendre a bölcsek kövét mutogató pártok. Az első bukta mindjárt az egészségügy. - A kezdetek óta csak apró korrekciókra futotta. Ráadásul rengeteg pénzt vontak el ebből a szektorból. Jóllehet volt olyan időszak, amikor 5 százalékkal erősödött a magyar gazdaság, ám ez is kevésnek bizonyult ahhoz, hogy valami jusson az egészségügynek. Ezen felül a politikai bátorság is hiányzott, hiányzik - rögzíti Lakner. A két korábbi miniszterelnökről, Antall Józsefről és Orbán Viktorról egyaránt könyvet író Debreczeni József másként látja. A közíró szerint ez hihetetlenül pénzigényes terület, amit roppant nehéz „gatyába” rázni. Debreczeni a hazai politikai elit szégyenének inkább az állandóan ideológiai szószba mártott oktatást érzi, illetve a roma kérdést, amelyre mint mondja: „nincs válasz. .Politikusaink ugyanis megelégedtek annyival, hogy egy-egy cigány származású politikust beültettek a parlamentbe.'’ Az egészségügy áldatlan állapotáról természetesen a vádló szerepbe került Bruck András sem feledkezik el. Azt tudakolja: a politikusi garnitúra „tett-e valamit a*zért, hogy rákban és infarktusban ne haljon meg háromszor annyi magyar, mint német vagy francia?” Lakner is kiállítja a „bűnlajstromot”: közigazgatási reform, önkormányzatiság kérdése, a hajléktalanok és a tartós A rendszerváltozás óta egymás- ha érnek az útavató ünnepségek, a látványos kampánycécók. Ennek ellenére bő egy évtizeden át szinte semmi érdemleges nem történt sztrádaügyben. Hogy miért? Kevesen tudják, ellenben sokan sejtik a választ munkanélküliség problémája, tak egyről a kettőre, mert ná- József viszont úgy látja: ka- elkésett autópálya- és metró- lünk nagyon sok a B kategó- kukktojásnak ott van Antall Jóépítés, kusza privatizáció. - riás, egymással vetélkedő poli- zsef, aki mindig hosszú távra Egy biztos: maradandót mind- tikus. Ok nem képesek hosszú tervezett. Lakner talál „fogást” eddig egyik kormány sem alko- távú döntéseket hozni - össze- az MDF hajdani garnitúráján is. tott. Már csak azért sem jutót- géz a politológus. Debreczeni A keleti piacok elvesztését a számlájukra írja. Medgyessyéket is osztják a kritikusok. A politológust bosszantja, hogy Bábolna, a MALÉV vagy a Nemzeti Tan- könyvkiadó ügyében kisstílűén a privatizációt fontolgatják. A közíró amiatt méltatlankodik, mert meglátása szerint „a kormány az itt és most jegyében politizál”. Az esszéista pedig abbéli félelmének ad hangot, hogy „a hisztérikus sérelmi és érzelmi politizálásba tönkremegy az ország...” Szabó Zoltán Attila Légnek eresztett kampánylufik Magyarország a képtelen ígéretek hazája lett. Soha meg nem rendezett sportversenyekből, globális matinékból különösen szép a felhozatal: Világkiállítás, Foci Eb, Olimpia. Utóbbival kapcsolatban nem is olyan régen még Orbán Viktor miniszterelnök tett bombasztikus bejelentést. Mint ismeretes, O. V. a Word Sports Fórum díszvacsoráján Juan Antonio Samaranch, a NOB akkori elnökének társaságában a következővel lepte meg a világsajtót: „hazánk 2004-ben otthont ad az atlétikai fedett pályás világbajnokságnak, megpályázzuk a 2008-as labdarúgó Európa-bajnokság megrendezését, és utána következhet az olimpia. Tudjuk, nem egyedül pályázunk, de az esetleges kudarc sem törheti meg a lendületünket, és négy évvel később újra próbálkozunk majd.” No comment. Paradicsomi állapotok a tolvajoknak Van itt minden, a zsebmetszéstől a kamionlopásig. Lopáshullám vonul végig az országon, ma már a temetéseken részt vevők autóit is fosztogatják, kirabolják a kórházi betegeket, téglánként széthordanak nyaralókat, a fővárosban még a csatornazáró fedlapokat is le- és elemelik. Mi "indent lopnak, ami nincs lebetonozva halljuk és tapasztaljuk már évek óta, de mostanában valóságos lopáshullám vonul végig az országon, mintha a tolvajok paradicsoma lennénk az Unióban. Lopnak a strandon, a villamoson, a pályaudvarokon, az autópályán, a diszkókban. Szinte mindenütt. Az év elején egy tiszai üdülőtanya nyaralóit hordták el szinte téglánként. A zsebmetszéstől a kamionlopásig van itt minden. A kórházakban kába betegeket szabadítanak meg értékeiktől, újabban a temetések ideje alatt a temetők parkolóiban leállított gépkocsikat fosztogatják, a fővárosban ismét köztéri szobrokat loptak el. Ez utóbbi bűncselekmény egyik tettese elmondta, éppen ilyen kisplasztikára volt szüksége a kertjében. Az elmúlt hetekben a tolvajok mégis a budapesti utcák öntöttvas csatorna fedlapjait favorizálták.- Az idén nyolcszáz csator- na-fedlapot és víznyelőrácsot loptak el Budapesten - sorolja Genser Róbert, a Fővárosi Csatornázási Művek osztályvezetője. - Egy-egy ilyen helyszínre hetven-nyolcvan ezer forintba kerül a kivonulásunk, mégsem az értéket szeretnénk hangsúlyozni. A fedlapok lopása halálos veszélyforrás: a hatvan centiméter átmérőjű fedetlen akna miatt akár nyolcméteres mélységet jelent, ha ebbe valaki lezuhan... Kértük a rendőrségtől, A tolvajok a tűzcsapokban is pénzt látnak hogy a közlekedésbiztonság veszélyeztetésének, bűncselekménynek számítson, ha valaki ellopja a csatornafedlapot. Évente több tízmillió forintos kárt okoznak a fedlaptolvaj ok, akik gépkocsival járnak, és rézvagy vasszerzeményeiket MÉH- telepeknek, hulladékhasznosítóknak adják tovább. Dr. Turcsik István őrnagy, a X. kerületi rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője megemlíti, volt olyan kőbányai utca, amelyik a sok lyuk miatt úgy nézett ki, mint egy ementáli sajt: az ösz- szes fedlapot kilopták, és tátongó csatornanyílások tarkították az úttestet. A héten az egyik elkövető horogra is akadt.- Hónapok óta figyeltük, amíg tetten értük - mondja Turcsik őrnagy. - Néha összetörik ezeket az öntvényeket és így adják tovább. Érthetetlen, mi ebben az üzlet, hiszen tizenvala- hány forintot fizetnek kilójáért, a hetvenkilós fedlapért legfeljebb egy ezrest kaphat a tolvaj. Miközben munka van vele, speciális feszítővas szükséges, és csak gépkocsival szállíthatja el. Elképzelhető, hogy gyűjtők megrendelésére is dolgoznak a fedlaplopók, hiszen a Várban, a Belvárosban szép, címeres, olykor rézből készült csatornazáró lapok dukálnak a műemlékkörnyezethez. Ilyenkor nyilván a tarifájuk is magasabb, miként egyik sztárunk születésnapjára is „szereztek” a barátok ajándékként egy különlegesen szép közúti táblát. A kresztáblák lopása kevésbé divat, a hulladék- hasznosítók is könnyen lebukhatnak. A zsebtolvajok lubickolnak a nyári turistaszezonban, pedig a román zsebmetszőbandák már Párizs felé vonultak. Amikor nálunk „dolgoztak”, a budapesti nyomozók Bukarestbe utaztak kiképzésre, hogy eredeti helyszínen tanulják meg a legújabb módszereket. Új sorozati ellegű módi a középületek és vasúti kocsik megszabadítása a poroltó készülékektől, ami elgondolkoztató, mert nem tudni, mire használhatók az egyszeri tűzoltáson kívül. Az is érthetetlen, mit lehetett kezdeni az egyik miskolci villamosból kicsavarozott székekkel. Két borsodi település között sem az indiánok szedték fel a síneket, hogy felszabdalva pénzzé tegyék a hulladéktelepen. A kriminálszociológusok megélhetési bűnözésről beszélnek, a szegénységgel hozzák összefüggésbe a lopásokat, de újabban drogszerzéshez kapcsolható lopási indokokat is emlegetnek. Nem tudni, hogy az elmúlt félév statisztikai adataiban - amelyek szerint a fővárosban hat százalékkal nőtt a bűn- cselekmények száma - müyen számok társulnak a különböző lopási bűncselekményekhez. Nem ismeretes, hogy a vagyon elleni bűncselekmények 2,8 százalékos emelkedésében benne van-e a társadalmi vagyon megnyirbálása.- Az a félelmetes, hogy egyre gátlástalanabbá lopnak - véli dr. Szüágyi Mária pszichológus. - Éjszakánként a szegényebb kerületekből a gazdagabb részekre autóznak a fővárosban, hogy felmérjék, honnan, mit lehet ellopni. Az alacsonyabb is- kolázottságú rétegeknek munBűncselekmények száma kalehetőség híján pénzre van szükségük, ahol nincs munka, emelkedik a lopások száma. Az emberek hallják, hogy röpködnek a milliárdok, a brókerügy kapcsán is, egy szűk rétegnél miként beszélnek több tízmilliós végkielégítésekről. Mindez arra ösztönözheti őket, hogy ők is próbálkozzanak, s ha kicsiben is, de hozzájussanak valamihez. Csontos Tibor Büntessünk kézlevágással? DELIAGA GYULA informatikus POLLAK VIKTÓRIA tanuló- Ellopták az autómat, a garázsban álló kocsiból szedték ki a magnós rádiót, egyszer harmincezer forintot loptak tőlem az utcán. Ha nem is középkori módszerekkel, kézlevágással büntetném a tolvajokat, egy javító-nevelő munka rájuk fémé.- Egy bulin a mobilom tűnt el a zsebemből, a barátnőm kezéből SMS-küldés közben kapták ki a készüléket. Bosszantóbb, ha iratokat, pénzt lopnak el az embertől, ezért nem lennék vajszívű a tolvajokhoz: súlyos büntetést szabnék ki rájuk. t
