Új Dunántúli Napló, 2004. augusztus (15. évfolyam, 209-238. szám)

2004-08-14 / 222. szám

2004. Augusztus 14., szombat HITÉLET 9. OLDAL Mayer Mihály megyés püspök köszönti az otthon lakóit fotó, laufer l. Szent Lőrinc vértanú ünnepén, augusz­tus 10-én a pécs-cserkúti Gondozóotthon búcsújára Mayer Mihály megyés püspök minden évben meghívja az egyházmegye papjait, szerzeteseit, a karitatív szerve­zetek képviselőit ünnepi misére és talál­kozóra az otthon lakóival, dolgozóival Ez alkalmat adott arra, hogy Wolf Gyula igazgató áttekintést adjon az egyházme­gye gondozóintézeteiről- Az egyházban kezdettől fogva mindig fontos feladat volt az öregekről, betegekről való gondos­kodás - mondotta. - Éppen ezért az egyházme­gye élete nem lenne teljes, ha nem lenne saját speciális gondozóintézete, illetve intézetei. 1996 júliusában nyílt meg ez az otthon. El­mondhatom, hogy ennek az otthonnak a megvé­telén kívül építéséhez semmilyen állami segítsé­get nem kapott az egyházmegye. Saját erőből épí­tette és a mai napig az állami normatív támogatá­son kívül a gondozottak gondozási díjából tartot­ta fenn a házat. És megfelelő szinten tartotta az ápolás minőségét, összehangoltságát, a gyógyí­tásnak mikéntjét úgy, hogy az itt élők érezzék éle­tüknek azt a biztonságát, amit gondozásban, gyógyításban, ellátásban tudunk nyújtani. 1996 júliusától 146 lakója volt a háznak. Eb­ből 64-en távoztak el úgy, hogy meghaltak. Bí­zom benne, hogy életüknek ez az utolsó állomá­sán, periódusában - ami néhány hónap volt eb­ben a házban, de sokan évekig éltek itt - megta­pasztalták azt a biztonságot, ami életüknek egy­fajta minőségi javulását is jelenthette. Mivel ez az otthon kiemelt gondozó otthoni ellátást ad, indokolt, hogy 1998 augusztusában olyan gondozóház is megnyílott, amelyben nagyrészt alapellátást biztosítunk. Vásárosdom- bón a Skóciai Szent Margit Gondozó Otthonban- amit az egyházmegye szintén saját erőből vá­sárolt meg a sásdi önkormányzattól és saját erő­ből 500 millió forintos felújítást és bővítést vég­zett - száz idős ember él, akiknek nagy része be­lépődíj és nyugdíj nélkül van a házban. Mindkét ház esetében nagyon nagy az igény, hogy ide bekerüljenek. A Szent Lőrinc Gondo­zóotthonban általában 65 és 70 között van a vá­rakozók száma, Vásárosdombón - mivel az na­gyobb intézmény - 20-30 körül. Nagyon nagy feladat a mi számunkra, hogy a gondozási díjakat olyan mértékben emeljük csak, amüyen mértékben a nyugdíjak emelked­nek. Egyre inkább dráguló energiaárak mellett nagyon nehéz a feladatot úgy megoldani, hogy valóban kellő számú szakképzett ápológárdát biztosítsunk az otthonokban megfelelő fizetés­sel. És ne feledkezzünk meg arról, hogy a gyógy­szerek ára is nagyon jelentősen érinti a ház gaz­dálkodását. Mind a két intézményben van orvos, rendelő­vel Az itteni gondozóotthonban 38-39 az ápo­lók száma. Szeretném kiemelni Müller János ápolásvezetőnek a munkáját, nagyon sokat tett, hogy a nővérek munkája összehangolt és meg­felelő szintű legyen. Ugyanúgy a vásárosdombói otthonban közel 50 azoknak az alkalmazottak­nak a száma, akik szakképzett nővérként, vagy pedig felsőfokú végzettséggel végzik az ápolást nap mint nap. A rendelőkbe, a gyógyszer-ellátásban igyek­szünk mindig a legjobb eszközöket megvásárol­ni, hogy minél kevesebbet kelljen az itt élőknek kórházban tölteniük, betegségükben is lehessen megápolni ebben a házban őket gyógyászati se­gédeszközökkel, vagy pedig olyan orvosi beren­dezésekkel, amelyekkel kevés szociális intéz­mény rendelkezik. Terveket készíttettünk, ha egyszer valami­lyen állami támogatásban részesülhet az egy­házmegye, akkor rögtön el tudjuk kezdeni majd az otthon bővítését, építését és egy olyan új rész­szel gazdagítani a házat, amely lehetővé teszi még ennyi embernek a felvételét. Megköszönöm az itt dolgozók munkáját, ál­dozatkészségét. Továbbra is azt kérem, hogy ugyanolyan odaadással, szívóssággal, lelkese­déssel végezzék a munkájukat, amilyennel ezt eddig tették. Legyen ott a szívükben mindig a szeretet, amely felelősséggel tölü el őket az itt élőkért, hogy akik ebben a házban laknak, való­ban megtapasztalják Isten békéjét, szeretetét és gondoskodását, amellyel soha nem hagy magá­ra egyetlen beteget sem. Kolping találkozó Mohácson Határáttörés Európa határok nélkül, 15 éves a páneurópai piknik címmel au­gusztus 19-én, csütörtökön emlék­ünnepséget rendez Fertőrákoson a kőfejtőben Páneurópa Unió, a Konrad-Adenauer-Stiftung és a Hans Seidel Alapítvány. 15.15-kor a hálaadó szentmisét Mayer Mi­hály pécsi megyés püspök mutat­ja be. Fél 5-kor dr. Habsburg Ottó, a Páneurópa Unió nemzetközi el­nöke és dr. Pozsgay Imre volt ál­lamminiszter mond beszédet. A Páneurópa Érdemkeresztet dr. Walburga Habsburg-Doug- lasnak, a Nemzetközi Páneurópa Unió főtitkárának és Kozma Imré­nek, a Máltai Szeretetszolgálat el­nökének nyújtják át. Emlékzászlót kap Sopron városa és Fertőrákos. Az emlékünnepség a határátlé­pés színhelyén zárul Pécsről mikrobuszt indít a Pán­európa Baranya Megyei Szerveze­te 19-én reggel 6 órakor. Jelentkez­ni a 06-30/304-18-11, illetve 72/315-967-es telefonon lehet. ■ Mohácson találkoznak jövő szombat-vasárnap a Kárpát-me­dence kolpingosai. Jönnek Szlo­vákiából, Romániából, Horvátor­szágból, Bosznia-Hercegoviná­ból, Ausztriából, Németországból és természetesen a Magyar Kol­ping Szövetség majd' minden egyesületétől. A program szombat délután 2 órakor Szemkeő Judit országos el­nök előadásával kezdődik a Szé­chenyi Ifjúsági Centrumban (a Fogadalmi templom mellett). Mi a Kolping Szövetség? - Ne­vét Kolping Adolf katolikus pap­tól vette, aki az 1800-as évek kö­zepétől sorra szervezte Németor­szágban a munkás fiatalokat tö­mörítő, képző legényegyleteket. Budapesten az első 1856-ban jött létre. Ma Magyarországon a Kol­ping Szövetségnek négyezer tag­ja van, csak a déli régió - Somogy, Tolna, Baranya, Bácska - 24 önál­ló egyesületének több mint 900. A magyar szövetség tagja az euró­painak, amelynek központja Köln. A hangsúlyok másfél évszázad alatt természetesen változtak, de az oktatás-képzés ma is megkü­lönböztetett figyelmet kap. A Ma­gyar Kolping Szövetségnek van óvodája, általános iskolája és hat szakmunkásképzője. A legna­gyobb, legrégibb a szekszárdi, ahol két osztályban alapképzés folyik, a szakmunkásképzőben fémipart, kertészetet, számítás- technikát lehet választani, érettsé­gizni, sőt érettségi után európai üzleti asszisztens képesítést sze­rezni. Oktatásban európai szintű és példás a magyar. A másik vonulat: a helyi egye­sületek teljesen önállóak és mind­egyik megtalálja saját feladatát. Vannak családi rendezvények, hisz a Kolping egyesületek család­szerű közösségek, és körzetiek - bálok, kulturális fesztiválok, gyer­mek játszóházak. Jelentősek az előadás-sorozatok: a Központi Katolikus Akadémiáé például Pé­csett a Szent István téri Kolping házban. És vannak országos szin­tűek, sőt nemzetközi rendezvé­nyek, mint most a mohácsi. Mohácson szombat délután Bolberitz Pál professzor, apostoli protonotárius kanonok, és or­szággyűlési képviselők tartanak előadást. Este kellemes hétvégét, barátkozásra alkalmat kínál a hét országból érkezett kolpingosok- nak a vacsora kulturális műsorral, tábortűzzel Dunaszekcső mellett az Arénában. Vasárnap 9 órakor Mayer Mi­hály megyés püspök mutatja be a szentmisét a Fogadalmi templom­ban, a szentbeszédet Bolberitz Pál professzor tartja. Látogatás a csatatéren, a kölke- di múzeumban és a nemzetközi találkozó közös ebéddel ér véget. ___________________________Európai értékek VI.___________________________ A szabadság dilemmája Legutóbb megállapítottuk, hogy Európában ma két értékrend léte­zik. Ezek két különböző ember­képre, emberértelmezésre tá­maszkodnak. Az egyik a hagyo­mányos értékrend. Ezt a zsidó- görög-római örökséget egybegyú­ró, szintetizáló kereszténység ad­ta Európának. Ebből ered a má­sik, a felvilágosodás eszméiből alakult, liberálisnak mondott ér­tékrend, melynek persze már vol­tak történelmi előzményei. Mind a két értékszemléletben az értelemmel és szabad akarattal bíró ember áll az első helyen. Eb­ben tehát megegyeznek. De kü­lönböznek abban, hogy miként értelmezik az embert, és ebből adódóan abban is eltérnek egy­mástól, hogy az ember, az egyén hogyan viszonylik a többi érték­hez. A különbség az eltérő ember­képből adódik, pontosabban: a szabadság és az önrendelkezés el­térő értelmezéséből. A probléma tehát - tudományosan szólva - antropológiai. A kérdés az, hogy az önrendel­kezésnek és a szabadságnak van­nak-e határai illetve korlátái, vagy pedig abszolút. És ha vannak, ak­kor ezeket a korlátokat és határo­kat kizárólag mi emberek közös egyetértéssel és szabadon húzzuk meg, jelöljük ki törvények, együttélési normák formájában, vagy pedig léteznek olyan korlá­tok is, amelyek eleve adottak, mi­vel természetünkből, embervol­tunkból következnek, és ezért minden törvényt, szabályt, nor­mát meghaladnak. Maradjunk az utolsó kérdés­nél: vannak-e a szabadságnak em­ber voltunkból eredő korlátái az önként vállalt határok mellett? A válasz nyilván azon múlik, hogy miként vélekedünk az emberről, milyen emberképet vallunk. Ez igaz. A baj csak az, hogy külön­böző emberképek léteznek: mar­xista, keresztény, liberális, és még sorolhatnám. Tehát elakadtunk. Olyan minden emberben meg­lévő, az ember lényegét megjele­nítő sajátosságot kell keresnünk, ami annyira nyilvánvaló, hogy vi­tathatatlan. Ez kell legyen a kiin­dulópont, a bázis. Van ilyen? Igen: maga az élet. Ami megvan az emberben és az állatban is. Amit dinamikus, önmagát ger­jesztő áradó, kibontakozó terem­tő erőként érzékelünk és fogunk fel, melynek sodrása, fősodra, trendje van. Ez az élet jelenik meg minden élőlényben, ez vált tuda­tossá az emberben. Azt állítom tehát, hogy az em­bert csak akkor tudjuk megismer­ni - már amennyire értelmünk egyáltalán képes erre -, ha az evo­lúcióba ágyazottan közelítjük meg. Ez az első lépés, a kezdet. A többi csak utána következik. Ez felel meg a tudományos módszer követelményeinek. Más szóval: a valóságot, a tényeket előítéletektől mentesen kell szemlélnünk. Ha azt tesszük, feltárul előt­tünk az élet dinamikája, a biológi­ai létezés szerkezete, amely mind az állatot, mind az embert magá­ban foglalja. Ez a dinamika jelenik meg, aktualizálódik az önfenntar­tás valamint az utódok létrehozása és felnevelése ösztönében, végül a közösségalkotás igényében. Ezért „az ember természettől fogva in­kább páros életet élő, mint város­állam alkotó lény. Annyival in­kább, amennyire a család korábbi és szükségszerűbb, mint a város­állam s az utódok létrehozása sok­kal inkább közös vonása az élőlé­nyeknek, mint bármi más” - álla­pítja meg Arisztotelész. Az értelemmel és szabad aka­rattal bíró embert tehát köti bioló­giai létezésszerkezete, mivel az emberré válással nem szűnt meg biológiai létező lenni. Dr. Goják János Nagyboldogasszony ünnepe Augusztus 15-e, Nagyboldogasszony ünnepe, az Istenszülő Szűz Má­ria elszenderülésének és mennybevitelének emlékezete. A szentírásban nem találunk utalást Mária halálára, csak „A Bol- dogságos Szűz Mária mennyekbe való átviteléről" szóló apokrif evangélium számol be az eseményről A hagyomány szerint Máriát halála után az Olaj­fák hegyén készített sziklasírba temették. Temetésé­re az apostolok csodálatos módon megjelentek, csak Tamás maradt el Ő harmadnap múlva érke­zett meg, s miután kérésére az apostobk felnyitot­ták a sírt, abból különösen kellemes balzsamillat áradt ki. Szűz Mária koporsója azonban üres volt, csak a halotti leplek voltak benne. Míg ezen álmél- kodtak, angyali éneket hallottak a mennyből s fel­tekintve megpillantották feltámadt testtel az angyalok által meny- nyekbe emelt asszonyt. Könnyen mondható, hogy ez a bírás a mesék és legendák világába tartozik. A lényeget azonban jól érzékelteti: Mária halála után az iste­ni gondviselés megőrizte testét a földi enyészettől azáltal hogy testes- től-lelkestől fölvette a mennybe. Ez tény, sőt - katolikus megfogalma­zás szerint - dogma, kinyilatkoztatott igazság. A keleti egyház legré­gebbi (1700 éves) ünnepei közé tartozik. A nyugati (katolikus) egy­házban a múlt század derekán hirdette ki dogmaként XII. Piusz pápa. Lehet, hogy a nyári időszakban az ember feje inkább a szabadsá­gon, a pihenésen jár és nem a halottaira gondol (mint november el­sején), azonban bárhol vagyunk, bármit teszünk, mindig nagyobb távlatban kell nézni életünk eseményeit. Minden cselekedetünk a vég­ső pont felé mutat. Az előttünk élt szentekhez, Szűz Máriához hason­lóan fordítsuk figyelmünket az ég felé is. Jézus nekünk is helyet készí­tett ott. Úgy igyekezzünk,, hogy oda elérjünk! Bodogán László parókus Jubilál Új-Dombóvár Hetvenéves az új-dombóvári templom, 1934-ben épült, augusz­tus 15-én Virág Ferenc megyés püspök áldotta meg. Nagyboldog­asszony a patrónusa, napja foga­dott ünnep, a templom búcsúja. Új-Dombóvár akkor már nagy vasutas telep volt 460 házzal. 1933-ban iskolát építettek, 1934- ben templomot. A jubileumra háromnapos lel­kigyakorlattal készültek. Holnap 10 órakor az ünnepi nagymisét Keresztes Andor újmisés szek­szárdi káplán mutatja be. Konce- lebrál két hetvenéves: az új-dom­bóvári születésű Gulner János pécs-gyárvárosi és Molnár Ottó új-dombóvári plébános. Emlékeztető NAGYBOLDOGASSZONY MÁRIAGYÜDÖN. Ma este 7 órakor lesz a búcsú nyitómiséje, utána éjfélig virrasztás. A villányi zarán­dokok holnap reggel 8 órakor érkeznek, a szentmisét Arnold János apát esperes mutatja be, 10 órakor az ünnepi nagymisét Garadnay Balázs általános helynök. A litániát délután 3 órakor tartják. A III. WORLD FOLKLORIADA KERETÉBEN holnap, Nagyból dogasszony ünnepén 9 órakor kezdődik a püspöki mise a pécsi Ba­zilikában a népi együttesek részvételével és közreműködésével. ELHUNYT HORVÁTH MILITICSI ISTVÁN kémesi nyugalmazott lel kész. Temetése Nagyharsányban lesz 16-án, hétfőn a fél 11-kor kezdő­dő szentmise után. A szertartást Mayer Mihály megyés püspök vezeti, búcsúztatót mond Soroncz Ferenc bölcskei plébános. Horváth Militicsi István Kelebián született, 1947-ben szentelték pappá. Vásárosdombón, Újpetrén, Vajszlón, Tamásiban, Tevelen és Szederesen volt káplán, Lo- vászhetényben helyettes plébános, Kémesen püspöki biztos. LELKIGYAKORLAT. Hitoktatók, hittanárok lelkigyakorlata kezdő­dik 16-án, hétfőn fél 11-kor Pécsett a Ferencesek templomában. Száztizén jelentkeztek. A lelkigyakorlatot Garadnay Balázs általános helynök vezeti, a záró szentmisét 18-án 11 órakor Mayer Mihály megyés püspök mutatja be. AUGUSZTUS 20-ÁN, pénteken este 6 órakor lesz a Szent István napi ünnepi nagymise a pécsi Bazilikában. A szentmisét Garadnay Balázs általános helynök mutatja be. A SZATMÁRI EGYHÁZMEGYE zsinata augusztus 20-21-én zárul. A záró eseményekre Schönberger Jenő szatmári megyés püspök meghívta Mayer Mihály pécsi megyés püspököt. Vasárnap Nagybá­nyán az ünnepi szentmisén több püspök koncelebrál. A KÉKESDI TEMPLOMÉRT. A Szent István-napok programsoro­zat keretében 21-én, szombaton este 7 órakor zenés irodalmi est lesz a pécsváradi Nagyboldogasszony templomban „Hazám, hazám, te mindenem" címmel. Közreműködik: Bencze Ilona, Csák József, Kincses Veronika és Kovács István. Zongorán kísér: Halász Ágnes. A bevételt a kékesdi templom építésére fordítják. A CIKÓI KÓRUS ÉNEKEL jövő vasárnap, augusztus 22-én a pécsi Belvárosi templomban a német nyelvű misén. Közreműködik német partnerközségük, Hommertshausen női kara, férfi kórusa és alpesi kürt triója. A szentmise fél 10 órakor kezdődik, a Regionális Rádió nemzetiségi szerkesztősége 10'órától közvetíti. SZABADTÉRI SZENTMISE lesz augusztus 22-én, jövő vasárnap délután 3 órakor a szágy-szabási erdőben. A Szent István-forrásnál Szonner Ádám kanonok megszenteli a Hazasegítő Szűzanya felújí­tott szobrát. A szobrot a szágyi, szabási, tormási hívők állították, miután hazatérhettek az internálótáborokból. Szeretettel várják a környék lakosságát. ANNYI DICSÉRETET a mohácsi Singende Quelle Kórus még nem kapott, mint a múlt héten Finnországban. Az országos finn folklór fesztiválnak idén Kannus adott otthont. Külön vonalat képviselt a finn-ugor rokonság: a karjalaiak, észtek, magyarok. A mohácsiak műsora felölelte a zenetörténet minden korszakát, énekeltek magya­rul, németül, latinul, angolul. A finnek külön kiemelték: ennyi fia- tal! A 25 kórustagból 20 középiskolás, egyetemista. ___________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom