Új Dunántúli Napló, 2004. augusztus (15. évfolyam, 209-238. szám)
2004-08-02 / 210. szám
I 2004. Augusztus 2., hétfő KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL Kistemplom a világcsodák között A baranyai falu elbűvölte a New Yorkból jött látogatót ________________Jegyzet_________________ Re ndet itt, rendet ott Mark Weber a hét végén meghallgatta a túronyi Árpád-kori öregtemplom nagyharangját, majd alaposan megszemlélte a félig felújított épületet. Az ember azt gondolta volna, hogy a New York i szakember számára semmit sem jelent a világörökség jelentős műemlékeinek sorába „beemelt” falusi látványosság, ám a World Monuments Fund technikai igazgatóját valóban elbűvölte a látnivaló. „Szerintem az a fontos, hogy az emberek, ez a kis közösség amelyik itt él mindent megpróbált azért, hogy a templomukat megújítsák. Amint látom, emberfeletti erőfeszítéseket tettek, sokkal többet, amint az elvárható lett volna. Hát ez az a csoda, ami az ember szívág hatol és megérinti. És ezért gondolom azt, hogy hazatérve arról fogok majd beszámolni az alapítvány direktóriumában, hogy valóban érdemes áldozni a túronyi templomra. ” - mondta Mark Weber úr, aki először jár Magyarországon, és úgy véli, hogy nem utoljára. A szakember az 1965- ben alakult amerikai alapítvány megbízását teljesíti; azt kutatja, hogy vajon a pályázók megérdem- lik-e a támogatás dollárjait, avagy elég az, hogy világra szóló reklámot csaptak körülötte. Nos, higgyünk neki, hogy nagy az esély. De vajon milyen szervezet a World Monuments Fund? Mit ér a túronyi pályázat, amelyet a sok mindenről álmodó önkormányzat, és a templom megmentéséért küzdő helyi alapítvány küldött el Amerikába Szarkándi Lajos polgármester és felesége kezdeményezésére? A választ Tamási Judit régésztől, a Kulturális Örökség Minisztériumának illetékesétől kaptuk, aki elmondta, hogy a WMF nonprofit kezdeményezéseként jött létre, és elsősorban az American Express Company támogatását tudja maga mögött. Tevékenysége kiterjed az egész glóbuszra. Napjainkig hetven országban közel 300 sikeres örökségmentő program fűződik a nevükhöz. A „Világ 100 legveszélyeztetettebb műemlékének” jegyzékét 1995 óta állítják ösz- sze, s kétévente frissítik. Olyan műemlékek kerülnek e regiszterbe, amelyeket egy e célra alakult nemzetközi bírálóbizottság arra méltónak talál. A zsűri két szempont alapján dönt. A legfontosabb az, hogy a védendő emlék a világörökség szempontjából is kiemelkedő, védendő legyen, és hogy területiföldrajzi szempontból a világ lehető legváltozatosabb tájairól érkezzék a segélykiáltás. Ekként megfogalmazhatjuk azt, amit Mark Weber is mondott; a listára való felkerülés elsősorban a figyelemfelkeltést szolgálja. Illusztris körben kikerülni a világhálóra, nem kis dolog, bár való igaz, hogy a pénzbe- ni támogatás nem jár vele automatikusan. Ám a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékének minden többitől eltérően nagyobb az esélye arra, hogy megnyíljanak az American Express forrásai, de más, a WMF- fel szakmai kapcsolatban lévő alapítványok és egyéb szervezetek, magánszemélyek pénztárcájából is könnyebben csurran. Szarkándi Lajos azt szeretné, ha az Amerikából várt támogatás a templom befejezésére elég volna, ha a gyülekezet ismét birtokába vehetné templomát. Ők mindent megtettek érte. Most Mark Weber úr vállán a teher, s úgy tűnt a hétvégi találkozáson, hogy szimpatikus „örökségvédő” boldogan cipeli. KOZMA FERENC A százas lista A World Monuments Fund minden évben összeállít egy százas listát, amely az éppen abban az évben esedékes féltett, a világörökség számára is jelentős, ám pusztuló műemlékek listáját tartalmazza. Csak megjegyezésképpen: a közeljövőben újjáépített mostari öreg-híd is ott volt a néhány évvel ezelőtti műemlékek között. Az idei százak között Túrony Árpád-kori temploma az egyetlen magyar műemlék, többek között az egyiptomi Amenthotep fáraó templomának, az ecuadori Bilivar Színháznak, az ugandai Kampala történelmi hídjának, a kínai Nagy Falnak, az írországi Headford háznak, az isztambuli „kis” Ayasofya templomának és az afganisztáni Gahazni- minaretnek a társaságában. A világ védett emlékeinek százas jegyzéke (www.wmf.org) avval az Antarktiszon lévő régi expedíciós bázissal fejeződik be, amelyet egykor Sir Emest Shackleton építtetett. DZSESSZKONCERTTEL ZÁRULT A 8. PÉCSI NEMZETKÖZI KULTURHET. A Jávori Sound Machine és Szakcsi Lakatos Béla (balról) közös koncertjét tartották a Sétatéren szombat este. Felvételünkön a többi zenész, a Jávori-zenekar tagjai: Jávori Dávid, „Plútó” Horvát Jó- zsef, Jávori Vilmos és Nagy László.________________ ______________________________________________________________fotó; tóth László Eg y híd, ami egyelőre csak elválaszt Hegedűs urat tízezer forintra bírságolták a hídja miatt, egyben kötelezte a Hatóság, hogy augusztus 19-ig lesz olyan szíves - ugyan a határozatban nem egészen pontosan ez áll, de szeressük inkább az udvarias formát -, bontsa is el az építményt. Különben megint büntetik, akkor már százezer forint lesz a felső határ. Aztán megint százezer. Aztán következik a Jó Isten - de nem akarunk blaszfémiába keveredni, úgyhogy őt nem hozzuk ösz- szefüggésbe a hivatalok döntéseivel. Ha nagyon sarkosan fogalmazunk, akkor Hegedűs úrnak, illetve az általa megteremtett vállalkozásnak momentán egy - elnézést - szaros hídon múlik a léte. Hegedűs úr cége ugyanis tavaly decemberre létrehozott, uszkve hetvenmillió forintért, egy meglévő épület átalakításával és bővítésével egy úgynevezett gyógycentrumot Szigetvár belvárosában. A hat „sima” kétágyas szoba, a három apartman és a melegkonyhás étterem januártól már fogadja is a vendégeket. A szükséges hetvenmillióból huszonhárommillió nettó magyar adófizetői formt fordítódott a beruházásra - erre a kitételre, ha talál fogást, a politikában műidig harap a véresebb szájú ellenzék. Széche- nyi-tervi, területfejlesztési és egyéb pályázat révén jött a pénz, ráadásul teremtődött tíz új munkahely is. Ezek tükrében még inkább kisvárosi, hátsó udvari, kertek alatt elintézendő tyúkszaros ügynek tűnik az egész. Mégis találtak rajta fogást. A baj onnan ered, hogy a Kossuth tér 3. szám alatt jegyzett gyógy- centrum főbejáratára nem lehet kocsival rendesen ráfordulni. Megkockáztatjuk: még személykocsival sem lehet bejutni. Nyilván ezért a másik - már vitatott - hídon közelítik meg máig az éttermet és a szállást a Városháza vendégei is. Hegedűs úr elismeri: amikor az építkezést elkezdték, a szűk bejáróra valóban nem figyelt, örült, hogy engedélyeztek a számára egy hátsó bejárót is. Igaz, hogy ideiglenesen, de miután egy szabad parkolóból vezet az út, és egy szennyvízárkot hidal át, akárcsak az onnan tíz méterre lévő önkormányzati intézményi gazdasági bejáró, úgy gondolta, nem akaszkodnak bele. Beleakaszkodtak. Az önkormányzat hatósági irodáján úgy tájékoztattak, hogy az ingatlan haszná- latbavéteü engedélyének megadásával párhuzamosan visszavonták az ideiglenes átjáróra szóló engedélyt, és kötelezték a tulajdonost az eredeti állapot visszaállítására, magyarán: február 25-ig bontsa el a hidat. Miután a határozat meghozatalától számított tizenöt napon belül senki nem fellebbezett, a direkció jogerőre emelkedett, és innentől a Hatóság már csak azt csinálja, ami a dolga, azaz jogszerűen bírságol, felhív, bírságol, felhív... Közben, halljuk a hatósági osztály képviselőjétől, az ön- kormányzat tulajdonosi minőségében ellene szavazott a hídnak - már ha tulajdonosi képviseletnek lehet tekinteni egy kilencfős bizottságot, esetleg felhatalmazás nélkül. Az ülésen a gek és az alkalmazottak számára, magnófelvétel alapján készült jegy- és ezek a parkolók a gyógycentrum zőkönyv tanúsága szerűit szakmai udvarán vannak, akkor nem törés jogi érv nem XT”z"ei“ Indoklás nélkül zést egyetlen „Kötelezettek a Zárda utcai parkolóra csatlakozó szóban is megfő- gépkocsibejáró fennmaradásával kapcsolatos begalmazhatnánk: adványát a Szigetvár Város Önkormányzatának csak. Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Vállalkozási Hegedűs úr Bizottsága 2004. február 23-i ülésén tárgyalta, és azt mondja .............számú határozatában tulajdonosi hozzájáruláho gy tételesen sát nem adta meg, felhívta a kérelmezőket, hogy áttanulmányoz- az alkalmi lejáró elbontásáról gondoskodjanak, ta a város már ...a WV bizottság nem államigazgatási körben, két éve elkészült hanem tulajdonosi jogkörében járt el, ezért dönté- fejlesztési tervét, sét nem szükséges indokolnia...” (Részlet a Sziámi egyáltalán getvár Város Jegyzője pecséttel ellátott, de a hanem zárja ki, tósági iroda vezetője által aláírt, 2004. július 20- hogy fennma- án keltezett határozatból.) radjon az ominózus híd. A Hatóság képviselője ezt azzal kontráz- vényellenes a megközelítésük meg- za, hogy a fejlesztési terv csak lehe- akadályozása? Bár amüyen észbon- tőségeket tartalmaz. tó ez az egész, még azt is el tudom Szabadjon azért nekünk is föl- képzelni, hogy az önkormányzatvetnünk valamit. Ha a Hatóság a nál, miközben hamut szórnak a fe- használatbavételi engedély meg- jükre, maguknak írják a büntetőcé- adásához előírta, hogy huszonhá- dulákat a Jogkövető Szigetvári Hi- rom parkolót kell létesíteni a vendé- vatalnokok.______balogh z. An nak idején bejárta a világot az az amerikai amatőr film - érdekes, mindenkor és mindenhol ott van legalább egy amatőrfilmes, lásd szeptember 11-e megrázó felvételeit is -, amelyen három fehér rendőr halálra ver egy megállított néger fiatat, éjjel, Los Angelesben. A természetes közfelháborodást később lázadásnak kikiáltott megmozdulások sora követte, és a média azt sulykolta az agyakba, hogy a rendezetlen tömeg azért tör és zúz Los Angeles belvárosában, mert a három rendőrt felmentette a bíróság. A média „mindössze" azt az aprócska tényt felejtette el megemlíteni, hogy a zömében délamerikai spanyol ajkú bevándorlókból álló hordák az ázsiai bevándorlók üzleteit zúzták porrá, így mutatva ki dühüket a távolkeletiek térhódításával és gyarapodásával szemben. A féligazságok, az ebből fakadó rossz következtetések, persze, a magyar médiagyakorlatban is mindennaposak, ám jelentős részben nem a fenti példához hasonló politikai szándék motiválja az „alkotókat”. Bár a most citálandó esetben az is tetten érhető, de ezúttal inkább szakmai dilettantizmusról van szó. Egy hete csak, hogy meghalt egy kecskeméti fiatalember: a 19 éves, jogerős börtönbüntetésre ítélt, ám a karcerba be nem vonult férfit egy áruházban vette észre a szolgálaton kívüli rendőr. Némi üldözés után a földre vitte, szorította - aztán az elfogott néhány percen belül meghalt. A magyar médiának csaknem egy hetébe telt, hogy pontosan körvonalazza a történteket. Először is azt tartotta szükségesnek világgá kiáltani, hogy az elhunyt roma származású. Utólagos szépségtapasz egy elmarasztaló országjelentésre? Majd azt hangsúlyozták, hogy a rendőr ilyen meg olyan szorító fogást alkalmazott, szó esett homokról amibe arccal előre bele lehet fojtani valakit, ezzel párhuzamosan az csörgött mindenütt, hogy az intézke- dőt a vizsgálat végéig felfüggesztették a beosztásából - ennek többnyire elbocsátás a vége. Múlt péntek késő éjszaka tetőzött a hírhullámverés. Addigra „derült ki" ugyanis az egyik kereskedelmi tévécsatorna háttérműsorából hogy a halott fiatalember köré legalább száz, hirtelen ott termett roma vont gyűrűt. Hogy a kommandósok által kiszabadított rendőr is „elszenvedett fizikai és lelki sérüléseket" - ezt a belügyminiszter mondta, élőben, annak kapcsán, hogy az illetőt visz- szahelyezték beosztásába. Miért öt nappal a történtek után mondta - vagy miért nem kérdezték meg előtte? A slusszpoén csak ez után jött. A mindenféle vizsgálatot figyelemmel kísérő - és erre a hatóságok által feljogosított - Országos Cigány Önkormányzat elnöke, ugyancsak élőben belemosoly- gott a kamerába: úgy gondolja, hogy a rendőrök nincsenek eléggé ráhangolódva az ilyen problémákra, és nem kellően felkészültek ahhoz, hogy empatikusán kezeljenek például egy dühöngő tömeget. Sajnálatos módon meghalt egy 19 éves fiatalember, aki sajnálatos módon elkövetett valami vitathatatlanul törvénybe ütközőt. Teljesen mindegy számomra, hogy milyen a bőrszíne. Az is mindegy, hogy milyen a rendőré. Egy a fontos: legyen rend - a médiában is. BALOGH ZOLTÁN Pénzérmén a Korsós sírkamra A város kétezer éves történetében először kerül pécsi motívum pénzérmére. A jegybank második félévi éremkibocsátási tervében három ötezer forint névértékű ezüst pénzérme szerepel: ősszel bocsátják ki a várainkat bemutató sor első darabját, amely a visegrádi várat ábrázolja, lesz emlékpénz az athéni olimpiáról, és nyár végén folytatják a világörökség hazai részeit népszerűsítő emlékérmék gyártását a Magyar Pénzverő Rt.-ben. Most a pécsi ókeresztény sírkamrák kerülnek sorra. Az augusztus végén, szeptember elején megjelenő - hivatalos fizetőeszköznek számító - érme hátlapja a Korsós sírkamrát ábrázolja, a másik oldalon pedig a pécsi világörökség hivatalos jelképe, a Krisztogram is látható. A hagyományosan 31,46 gramm 925 ezrelékes ezüst, 38,61 milliméter átmérőjű érme verőtöveinek rajzolatát ifj. Szlávics László tervezte. d. i.
