Új Dunántúli Napló, 2004. augusztus (15. évfolyam, 209-238. szám)

2004-08-02 / 210. szám

I 2004. Augusztus 2., hétfő KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL Kistemplom a világcsodák között A baranyai falu elbűvölte a New Yorkból jött látogatót ________________Jegyzet_________________ Re ndet itt, rendet ott Mark Weber a hét végén meghallgatta a túronyi Árpád-kori öregtemplom nagyha­rangját, majd alaposan megszemlélte a fé­lig felújított épületet. Az ember azt gon­dolta volna, hogy a New York i szakember számára semmit sem jelent a világörök­ség jelentős műemlékeinek sorába „beemelt” falusi látványosság, ám a World Monuments Fund technikai igazgatóját valóban elbűvölte a látnivaló. „Szerintem az a fontos, hogy az emberek, ez a kis közösség amelyik itt él mindent meg­próbált azért, hogy a templomukat megújít­sák. Amint látom, emberfeletti erőfeszítése­ket tettek, sokkal többet, amint az elvárható lett volna. Hát ez az a csoda, ami az ember szívág hatol és megérinti. És ezért gondolom azt, hogy hazatérve arról fogok majd beszá­molni az alapítvány direktóriumában, hogy valóban érdemes áldozni a túronyi templom­ra. ” - mondta Mark Weber úr, aki először jár Magyarországon, és úgy véli, hogy nem utoljára. A szakember az 1965- ben alakult amerikai ala­pítvány megbízását telje­síti; azt kutatja, hogy va­jon a pályázók megérdem- lik-e a támogatás dollárja­it, avagy elég az, hogy vi­lágra szóló reklámot csap­tak körülötte. Nos, higgyünk neki, hogy nagy az esély. De vajon milyen szervezet a World Monuments Fund? Mit ér a túronyi pályázat, amelyet a sok mindenről álmodó önkor­mányzat, és a templom megmentéséért küz­dő helyi alapítvány küldött el Amerikába Szarkándi Lajos pol­gármester és felesége kezdeményezésére? A választ Tamási Judit régésztől, a Kul­turális Örökség Mi­nisztériumának illeté­kesétől kaptuk, aki el­mondta, hogy a WMF nonprofit kezdemé­nyezéseként jött létre, és elsősorban az Ame­rican Express Compa­ny támogatását tudja maga mögött. Tevé­kenysége kiterjed az egész glóbuszra. Nap­jainkig hetven országban közel 300 sikeres örökségmentő program fűződik a nevük­höz. A „Világ 100 legveszélyeztetettebb mű­emlékének” jegyzékét 1995 óta állítják ösz- sze, s kétévente frissítik. Olyan műemlékek kerülnek e regiszterbe, amelyeket egy e cél­ra alakult nemzetközi bírálóbizottság arra méltónak talál. A zsűri két szempont alapján dönt. A legfontosabb az, hogy a védendő emlék a világörökség szempontjából is ki­emelkedő, védendő legyen, és hogy területi­földrajzi szempontból a világ lehető legválto­zatosabb tájairól érkezzék a segélykiáltás. Ekként megfogalmazhatjuk azt, amit Mark Weber is mondott; a listára való felke­rülés elsősorban a figyelemfelkeltést szolgál­ja. Illusztris körben kikerülni a világhálóra, nem kis dolog, bár való igaz, hogy a pénzbe- ni támogatás nem jár vele automatikusan. Ám a világ száz legveszélyeztetettebb mű­emlékének minden többitől eltérően na­gyobb az esélye arra, hogy megnyíljanak az American Express forrásai, de más, a WMF- fel szakmai kapcsolatban lévő alapítványok és egyéb szervezetek, magánszemélyek pénztárcájából is könnyebben csurran. Szarkándi Lajos azt szeretné, ha az Ame­rikából várt támogatás a templom befejezé­sére elég volna, ha a gyülekezet ismét birto­kába vehetné templomát. Ők mindent meg­tettek érte. Most Mark Weber úr vállán a teher, s úgy tűnt a hétvégi találkozáson, hogy szimpati­kus „örökségvédő” boldogan cipeli. KOZMA FERENC A százas lista A World Monuments Fund minden évben összeállít egy százas lis­tát, amely az éppen abban az évben esedékes féltett, a világörök­ség számára is jelentős, ám pusztuló műemlékek listáját tartalmaz­za. Csak megjegyezésképpen: a közeljövőben újjáépített mostari öreg-híd is ott volt a néhány évvel ezelőtti műemlékek között. Az idei százak között Túrony Árpád-kori temploma az egyetlen magyar mű­emlék, többek között az egyiptomi Amenthotep fáraó templomának, az ecuadori Bilivar Színháznak, az ugandai Kampala történelmi híd­jának, a kínai Nagy Falnak, az írországi Headford háznak, az isz­tambuli „kis” Ayasofya templomának és az afganisztáni Gahazni- minaretnek a társaságában. A világ védett emlékeinek százas jegy­zéke (www.wmf.org) avval az Antarktiszon lévő régi expedíciós bá­zissal fejeződik be, amelyet egykor Sir Emest Shackleton építtetett. DZSESSZKONCERTTEL ZÁRULT A 8. PÉCSI NEMZETKÖZI KULTURHET. A Jávori Sound Machine és Szakcsi Lakatos Béla (balról) közös koncertjét tartották a Sétatéren szombat este. Felvételünkön a többi zenész, a Jávori-zenekar tagjai: Jávori Dávid, „Plútó” Horvát Jó- zsef, Jávori Vilmos és Nagy László.________________ ______________________________________________________________fotó; tóth László Eg y híd, ami egyelőre csak elválaszt Hegedűs urat tízezer forintra bírsá­golták a hídja miatt, egyben kötelez­te a Hatóság, hogy augusztus 19-ig lesz olyan szíves - ugyan a határo­zatban nem egészen pontosan ez áll, de szeressük inkább az udvarias formát -, bontsa is el az építményt. Különben megint büntetik, akkor már százezer forint lesz a felső ha­tár. Aztán megint százezer. Aztán következik a Jó Isten - de nem akarunk blaszfémiába keve­redni, úgyhogy őt nem hozzuk ösz- szefüggésbe a hivatalok döntéseivel. Ha nagyon sarkosan fogalma­zunk, akkor Hegedűs úrnak, illetve az általa megteremtett vállalkozás­nak momentán egy - elnézést - sza­ros hídon múlik a léte. Hegedűs úr cége ugyanis tavaly decemberre lét­rehozott, uszkve hetvenmillió forin­tért, egy meglévő épület átalakításá­val és bővítésével egy úgynevezett gyógycentrumot Szigetvár belváro­sában. A hat „sima” kétágyas szoba, a három apartman és a melegkony­hás étterem januártól már fogadja is a vendégeket. A szükséges hetvenmillióból huszonhárommillió nettó magyar adófizetői formt fordítódott a beru­házásra - erre a kitételre, ha talál fogást, a politikában műidig harap a véresebb szájú ellenzék. Széche- nyi-tervi, területfejlesztési és egyéb pályázat révén jött a pénz, ráadá­sul teremtődött tíz új munkahely is. Ezek tükrében még inkább kis­városi, hátsó udvari, kertek alatt el­intézendő tyúkszaros ügynek tű­nik az egész. Mégis találtak rajta fogást. A baj onnan ered, hogy a Kos­suth tér 3. szám alatt jegyzett gyógy- centrum főbejáratára nem lehet ko­csival rendesen ráfordulni. Megkoc­káztatjuk: még személykocsival sem lehet bejutni. Nyilván ezért a másik - már vitatott - hídon közelí­tik meg máig az éttermet és a szál­lást a Városháza vendégei is. Hege­dűs úr elismeri: amikor az építke­zést elkezdték, a szűk bejáróra való­ban nem figyelt, örült, hogy engedé­lyeztek a számára egy hátsó bejárót is. Igaz, hogy ideiglenesen, de mi­után egy szabad parkolóból vezet az út, és egy szennyvízárkot hidal át, akárcsak az onnan tíz méterre lévő önkormányzati intézményi gazda­sági bejáró, úgy gondolta, nem akaszkodnak bele. Beleakaszkodtak. Az önkor­mányzat hatósági irodáján úgy tájé­koztattak, hogy az ingatlan haszná- latbavéteü engedélyének megadásá­val párhuzamosan visszavonták az ideiglenes átjáróra szóló engedélyt, és kötelezték a tulajdonost az erede­ti állapot visszaállítására, magya­rán: február 25-ig bontsa el a hidat. Miután a határozat meghozatalától számított tizenöt napon belül senki nem fellebbezett, a direkció jogerő­re emelkedett, és innentől a Hatóság már csak azt csinál­ja, ami a dolga, azaz jogszerű­en bírságol, fel­hív, bírságol, felhív... Közben, hall­juk a hatósági osztály képvise­lőjétől, az ön- kormányzat tu­lajdonosi minő­ségében ellene szavazott a híd­nak - már ha tu­lajdonosi képvi­seletnek lehet tekinteni egy ki­lencfős bizottsá­got, esetleg fel­hatalmazás nélkül. Az ülésen a gek és az alkalmazottak számára, magnófelvétel alapján készült jegy- és ezek a parkolók a gyógycentrum zőkönyv tanúsága szerűit szakmai udvarán vannak, akkor nem tör­és jogi érv nem XT”z"ei“ Indoklás nélkül zést egyetlen „Kötelezettek a Zárda utcai parkolóra csatlakozó szóban is megfő- gépkocsibejáró fennmaradásával kapcsolatos be­galmazhatnánk: adványát a Szigetvár Város Önkormányzatának csak. Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Vállalkozási Hegedűs úr Bizottsága 2004. február 23-i ülésén tárgyalta, és azt mondja .............számú határozatában tulajdonosi hozzájárulá­ho gy tételesen sát nem adta meg, felhívta a kérelmezőket, hogy áttanulmányoz- az alkalmi lejáró elbontásáról gondoskodjanak, ta a város már ...a WV bizottság nem államigazgatási körben, két éve elkészült hanem tulajdonosi jogkörében járt el, ezért dönté- fejlesztési tervét, sét nem szükséges indokolnia...” (Részlet a Szi­ámi egyáltalán getvár Város Jegyzője pecséttel ellátott, de a ha­nem zárja ki, tósági iroda vezetője által aláírt, 2004. július 20- hogy fennma- án keltezett határozatból.) radjon az omi­nózus híd. A Ha­tóság képviselője ezt azzal kontráz- vényellenes a megközelítésük meg- za, hogy a fejlesztési terv csak lehe- akadályozása? Bár amüyen észbon- tőségeket tartalmaz. tó ez az egész, még azt is el tudom Szabadjon azért nekünk is föl- képzelni, hogy az önkormányzat­vetnünk valamit. Ha a Hatóság a nál, miközben hamut szórnak a fe- használatbavételi engedély meg- jükre, maguknak írják a büntetőcé- adásához előírta, hogy huszonhá- dulákat a Jogkövető Szigetvári Hi- rom parkolót kell létesíteni a vendé- vatalnokok.______balogh z. An nak idején bejárta a világot az az amerikai amatőr film - érde­kes, mindenkor és mindenhol ott van legalább egy amatőrfilmes, lásd szeptember 11-e megrázó fel­vételeit is -, amelyen három fehér rendőr halálra ver egy megállított néger fiatat, éjjel, Los Angeles­ben. A természetes közfelháboro­dást később lázadásnak kikiáltott megmozdulások sora követte, és a média azt sulykolta az agyak­ba, hogy a rendezetlen tömeg azért tör és zúz Los Angeles belvá­rosában, mert a három rendőrt felmentette a bíróság. A média „mindössze" azt az aprócska tényt felejtette el meg­említeni, hogy a zömében dél­amerikai spanyol ajkú bevándor­lókból álló hordák az ázsiai be­vándorlók üzleteit zúzták porrá, így mutatva ki dühüket a távol­keletiek térhódításával és gyara­podásával szemben. A féligazságok, az ebből faka­dó rossz következtetések, persze, a magyar médiagyakorlatban is mindennaposak, ám jelentős részben nem a fenti példához ha­sonló politikai szándék motiválja az „alkotókat”. Bár a most citá­landó esetben az is tetten érhető, de ezúttal inkább szakmai dilet­tantizmusról van szó. Egy hete csak, hogy meghalt egy kecskeméti fiatalember: a 19 éves, jogerős börtönbüntetésre ítélt, ám a karcerba be nem vo­nult férfit egy áruházban vette észre a szolgálaton kívüli rendőr. Némi üldözés után a földre vitte, szorította - aztán az elfogott né­hány percen belül meghalt. A magyar médiának csaknem egy hetébe telt, hogy pontosan körvonalazza a történteket. Elő­ször is azt tartotta szükségesnek világgá kiáltani, hogy az elhunyt roma származású. Utólagos szép­ségtapasz egy elmarasztaló országjelentésre? Majd azt hang­súlyozták, hogy a rendőr ilyen meg olyan szorító fogást alkalma­zott, szó esett homokról amibe arccal előre bele lehet fojtani vala­kit, ezzel párhuzamosan az csör­gött mindenütt, hogy az intézke- dőt a vizsgálat végéig felfüggesz­tették a beosztásából - ennek többnyire elbocsátás a vége. Múlt péntek késő éjszaka tető­zött a hírhullámverés. Addigra „derült ki" ugyanis az egyik keres­kedelmi tévécsatorna háttérműso­rából hogy a halott fiatalember köré legalább száz, hirtelen ott termett roma vont gyűrűt. Hogy a kommandósok által kiszabadított rendőr is „elszenvedett fizikai és lelki sérüléseket" - ezt a belügy­miniszter mondta, élőben, an­nak kapcsán, hogy az illetőt visz- szahelyezték beosztásába. Miért öt nappal a történtek után mond­ta - vagy miért nem kérdezték meg előtte? A slusszpoén csak ez után jött. A mindenféle vizsgálatot figye­lemmel kísérő - és erre a hatósá­gok által feljogosított - Országos Cigány Önkormányzat elnöke, ugyancsak élőben belemosoly- gott a kamerába: úgy gondolja, hogy a rendőrök nincsenek elég­gé ráhangolódva az ilyen problé­mákra, és nem kellően felkészül­tek ahhoz, hogy empatikusán kezeljenek például egy dühöngő tömeget. Sajnálatos módon meghalt egy 19 éves fiatalember, aki sajnála­tos módon elkövetett valami vitat­hatatlanul törvénybe ütközőt. Teljesen mindegy számomra, hogy milyen a bőrszíne. Az is mindegy, hogy milyen a rendőré. Egy a fontos: legyen rend - a mé­diában is. BALOGH ZOLTÁN Pénzérmén a Korsós sírkamra A város kétezer éves történeté­ben először kerül pécsi motívum pénzérmére. A jegybank máso­dik félévi éremkibocsátási tervé­ben három ötezer forint névérté­kű ezüst pénzérme szerepel: ősszel bocsátják ki a várainkat bemutató sor első darabját, amely a visegrádi várat ábrázol­ja, lesz emlékpénz az athéni olimpiáról, és nyár végén folytat­ják a világörökség hazai részeit népszerűsítő emlékérmék gyár­tását a Magyar Pénzverő Rt.-ben. Most a pécsi ókeresztény sír­kamrák kerülnek sorra. Az augusztus végén, szeptem­ber elején megjelenő - hivatalos fizetőeszköznek számító - érme hátlapja a Korsós sírkamrát ábrá­zolja, a másik oldalon pedig a pé­csi világörökség hivatalos jelké­pe, a Krisztogram is látható. A hagyományosan 31,46 gramm 925 ezrelékes ezüst, 38,61 milli­méter átmérőjű érme verőtövei­nek rajzolatát ifj. Szlávics László tervezte. d. i.

Next

/
Oldalképek
Tartalom