Új Dunántúli Napló, 2004. augusztus (15. évfolyam, 209-238. szám)

2004-08-12 / 220. szám

2004. Augusztus 12., csütörtök KULT URA -RIPORT 7. OLDAL Balettos az aerobikteremből A pécsi balett-táncosnők kö­rében ez az esztendő Nagy írisz éve volt. Legutóbb a nyá­ri játékon Júliaként láthattuk Csajkovszkij művében, míg a szezonban olyan darabokban lépett fel, mint a Carmen sze­relmek, a Diótörő, vagy a Fá­ból faragott királyfi. Nagy írisz nem a megszokott balet­tos alkat, közel 180 centi magas, ki­sportolt izomzattaL Koráb ban aerobik országos bajnok volt, de még középiskolásként váltott, kimun­kált mozdula taiba érzése­ket költözte­tett. A mű­vésznőt arról faggattuk, miként veze­tett az út a ver­senyhelyszí­nektől a szín­padig?- Vajszlói vagyok, onnan jártam Pécsre versenyszerűen aerobikozni. A mozgás a minde­nem, így testne­velés szakra je­lentkeztem a Ba­bits Gimnázium­ba, de ott éppen megszűnt a szak, így a Művészeti Szakközépiskolába irat­koztam be. A balettfelvételin aztán csak ámultam, hogy mit is kellene tudnom. A mindössze 22 esztendős mű­vésznő már négy esztendeje a Pécsi Nemzeti tagja. Bár az ezredfordu­lón felvették Európa legerősebb táncintézményébe, a Rotterdami Táncakadémiára is, a két és fél mil­liós tandíjat a család nem tudta elő­teremteni. Visszatért tehát a pécsi színházhoz. Itt a Keveházi Gábor, Egerházi Attila vezetőpáros színre lépése jót tett a fejlődésének, hiszen egyikük a klasszikus balett nagy­mestere, a másik pedig főként a modern tánc jelképvilágát hasz­nálja. Ez a kettősség jól illeszke­dik Nagy írisz elképzeléseihez, hiszen a klasszikus elemeket beemelve igyekszik a sporto­sabb, dinamikus táncnak utat teremteni. A balett-táncosnő köz­ben beleszeretett a kore­ografálásba is, két éve a János vitéz székesfehér­vári nyári előadásához komponálta a mozgást, idén pedig Pécsett az Anconai szerelmesek betéttáncait alkotta meg.- Addig tánco­lok, amíg fizikailag bírom és jól érzem magam a táncmű­vészetben - vázolja terveit a művésznő. - A modern táncon belül a sportosság­ról pedig azt gon­dolom, egy mai nő megjelenítésekor az erő, az energia, a dinamizmus legalább annyira jel­lemző, mint a lírai hangulatok. MÉSZÁROS B. E. ERKEZNEK A TANCCSOPORTOK. A ma kezdődő Folkloriada szereplői, a hetvenkét ország több mint kétezer táncosa, zenésze közül sok hosszú, fárasztó utazással érkezett Pécsre. A felvételen éneklő tajvaniaknak is két napig tartott a repülés, buszozás. A huszonnégy fős Yuan- Yuan Bennszülött Kulturális és Művészeti Társulat műsorát a ma esti megnyitó gálán kívül még pénteken láthatják Pécsváradon, illetve szom- baton az Árkádban és a Tettyén._____________________________________________________________________________fotó=tóth László Lőrinc-napok - Szentlőrincen Péntek 13-án kezdődik és va­sárnapig tart Szentlőrincen az immár 12-ik Lőrinc-napok ren­dezvénysorozata. A vásári for­gatagban inkább a dinnyével kapcsolatban sokat emlegetett egyszerű Lőrinc alakja idéző­dbe meg, mintsem a szent, aki majd a búcsú főszereplője lesz. A Vásártéren zajló fesztiválos jellegű program gazdája a Szentlőrinci Városi Kultúrház és Könyvtár. Pénteken „folk- loriádás” szardíniái és argentin táncosok mutatkoznak be a vá­rosban, ahol egész nap íjászati bemutató és más ifjúsági és gyerekprogramok zajlanak, es­te pedig két, fiataloknak szóló koncert is lesz. Szombaton zajlik a vásár, amit a vasárnapi búcsú vált föl. Szombaton egy felfújható pá­lyán kerül sor az első szentlő­rinci vízifoci-bajnokságra. Len­gyel táncegyüttes továbbá Sza­bó Leslie, a Megasztár döntőse szórakoztatják a lőrincieket. Vasárnap a búcsút gyermek- műsor és horvátországi tánco­sok fellépése színesíti. B. K. Nincs megállás, az „Idővonat” robog A kilencnapos időutazásra Baranyából, Somogyból, és a kör­nyező országok magyarlakta területeiről érkeztek az olvasást és a szereplést kedvelő nebulók. Mini színitanodának tekintik a résztvevői, ennek ellenére a nyá­ri vakációzás minden jelét magán viseli az olvasótábor, mely a „Idő­vonat” elnevezést kapta. A Sikon- dán 17. alkalommal megrendezett táborban a régmúlt idők emléke­it, a történelem megismételhetet­len eseményeit dolgozzák fel a gyerekek a csoportos foglalkozá­sokon. Most éppen a római kor nevezetes történetei kerültek terí­tékre, ennek megfelelően lepelbe öltözött Nérók, silány viseletű rabszolgák hemzsegnek az udva­ron. Az egyik csapat Romolus és Remus szereposztásával bajló­dik, hiszen egyáltalán nem mind­egy, ki lesz Róma első királya, és kinek jut a dajkafarkas jelmeze. A ruhák kiválasztása már megtör­tént, igaz, stílusuk egy kicsit ke­veredik a görög kultúráéval. A földön csúszó-mászó gyerekek serénykednek, kétségtelen jele­ként annak, hogy a díszlet megal­kotása történik, és ez okoz némi fejtörést a számukra.- A felkészülés természetesen olvasással kezdődik, majd ennek alapján állítják össze produkció­jukat a gyerekek, amit be is mu­tatnak egymásnak - meséli dr. Szabolcsiné Orosz Hajnalka tá­borvezető. - Most ismét indult egy négyéves ciklus, melyre minden évben visszatérnek majd a most 5-6. osztályos diá­kok. A résztvevők csak a költsé­gek harmadát fizetik ki, a külföl­diek csak a vonatjegy árát, rá­adásul komoly ajándékokkal tér­nek haza. A táborba bekerülni nem köny- nyű. Annak ellenére, hogy több­nyire hátrányos helyzetű gyer­mekek a lakói, pályázat útján nyerték el a jo­got a részvétel­re. Annyi bizo­nyos, hogy mindenképpen tehetségesek. - Engem találtak az iskolában a legjobbnak, ezért jöhettem minden szerénységet félretéve az egyik szemüveges fiú. Egy másik résztvevő, egy szöszke leányka sokat látogathatja a könyvtárat, mert ott bukkant rá a pályázati kiírásra. el ide - meséli Lassan elérkezik a bemutatók ideje, de előbb számot kell adni a tanult fogalmak ismeretéből. Illik tudni, hogy ki volt, és miről kap­ta nevét Augustus, mi a csuda az a diadalív, és hogy Dacia Provin­cia az tulajdonképpen a mai Er­dély. Kezdetét veszi a színielő­adás. Elrabolják a szabin nőket, Néró ismét felégeti Rómát, mely­nek újfent Romolus lett az első ki­rálya. Az előadások meglepően sok humoros elemet tartalmaz­nak, és teljes átéléssel játsszák el a gyerekek a születés és a halál pillanatait. A szünetekben a pro­dukciójukra várók halkan mor- molgatják az idegen hangzású neveket, és lázas türelmetlenség­gel lesik a társakat, akik a díszle­teket igazgatják. Minden olyan, mint egy igazi, nagy színitano­dában. Magyarul - magyarán A15. magánhangzónk A szép magyar beszéd hívei régóta szorgalmazzák két hangunk, a nyílt és a’zárt e (e-é) megkülön­böztetését. Újabban társaság is ala­kult ennek a törekvésnek a közis­mertté és mindennapi gyakorlattá tételére, végső célul tűzve ki nem­csak az elhangzó beszédben való megvalósítását, hanem az írásban külön betűkként való kezelését. A zárt e hangot két pontos ékezettel jelölve. A gondos stiliszták gyakran ír­nak föl szót a fel helyett, főként ak­kor, ha csupa e hangot tartalmazó többszótagos hangsor igekötője- ként fordul elő. A felemelhetetlen még föl-fel cserével is majdnem egyhangú. Természetesen nem mindig könnyű változatossá tenni a hangsorokat. Az előbbi példánál maradva a meg igekötővel már nem járhatunk el így, hacsak nem a szögedi nyelvjárást akarjuk kö­vetni. Legföljebb (nem feljebb) ro­kon értelmű kifejezéssel vágjuk ki magunkat, valahogy így: túl nehéz, ám ez sem teljesen azonos értelmű az előzővel. Ezzel a törekvéssel párhuza­mosan egy másik jelenség is meg­figyelhető. Mégpedig a zárt e he­lyett az ö, mint az egyhangúság feloldásának eszköze. Le kell szö­gezni, hogy nem a nyílt e hanggal van baj, hanem csupán a monotómiájával. Azaz nem azért célszerű kerülni az e-ket, hogy helyettük egy másik hang mekeg- jen - stílszerűen szólva: mökög- jön- helyette. Nézzünk néhány példát az újságnyelvből és más nyomtatott szövegből. A felesleges helyett dallamosabb a fölösleges, amint ezt már megálla­pítottuk, de a feljövök helyett már nem az a följövök, a feltöröm he­lyett a főköröm. A felbőszült hang­sora szebb a fölbőszültnél a felszö­kötté a fölszökötténél Kiváló írástu­dó művében olvastam a fölöközkö- döm szót, ami pedig igazán csú­nyán hangzik. A fölmegy jobb a fel­megy, a fölenged a felenged, a föl­emel a felemel változatnál. Eddigi példáinkban a fel-föl váltakozását fi­gyelhettük meg. De korántsem csak ezek fölcserélhetősége ad le­hetőséget az esetleges egyhangú­ság feloldására, hanem például a csend-csönd és még jó néhány más szavunk is két változatban él. Ki-ki maga döntheti el, hogy a csend le­gyen! vagy a csönd legyen! felszólí­tás liangzik-e kellemesebben. Érdekességként érdemes megje­gyezni, hogy az e-ö váltakozása je­lentéselkülönüléshez is vezethet. Azonos jelentésűnek tartjuk példá­ul a tejfel és a tejföl szavunkat. Ám­de a tejnek csak föle van, de fele leg­följebb csak akkor, ha elfelezzük, ám akkor a második e zártból nyílttá lesz (féle-fele). Ugyanígy a tejet nem lehet lefelezni, csak lefö­lözni. Az üyen jelentéshasadás is az élő nyelv bizonysága, amelyre érzékenyen kell vigyáznunk, mert az e-é és az é-ö váltakozás, válta- koztatás a jó hangzás szolgálatába állíthatók. Az eszperente vagy az öszpöröntő s minden más magán­hangzókkal alkotott szövegek a nyelvi játékosság tárgykörébe tar­toznak. Rónai Béla Népszavazás helyett rögtöni „összevonás Ma közös ülést tart Hóból, Dencsháza és Szentegát önkormányzata az ügyben, hogy a befogadó- és szándéknyilatkozatok fényében rábó- lintsanak iskoláik társulására. Igen ám, de mindeközben a Pécsi Vá­rosi Bíróságon ott fekszik az az ügyvédi kifogás, ami azt panaszolja fel, hogy 131 összegyűlt aláírás ellenére a hoboli vezetők nem írtak ki népszavazást iskolaügyben. Ha a bíróság jogosnak tartja a kifogást, lehet, hogy a mai döntést utóbb megsemmisítik. A dolgok előzményeként nem árt tudni, hogy a rendszerváltás után alig néhány évvel nagy örömmel ün­nepelte Hóból Szigetvártól való köz- igazgatási függetlenedését, és egy­ben azt is, hogy többé nem tagisko­lája a korábbi, Lenin lakótelepi isko­lának. A falu régi, 200 éves iskolája mellé 1994-ben felépült egy új épü­let, ami 1-8 osztályban 120 tanuló fo­gadására volt alkalmas. Illetve, alkal­mas lenne mind a mai napig, csak éppen gyerek nincs már annyi. Idén január 1-jével Hóból és két szomszédos község, Dencsháza és Szentegát közös körjegyzőséget ho­zott tető alá. Ennek a lépésnek - egy kért szakértői vizsgálat nyomán - szinte automatikus fejleménye len­ne, hogy az iskoláikat is összevon­ják, mivel az állami normatíva sehol sem fedezi az intézmény fenntartá­sának költségeit, egyedül Hobolban évi 18 millió forintot kellett fordítani az oktatásra. Lassan körvonalazódott tehát a három falu iskolaügyi társulása, ám ennek Hobolban nem mindenki örült. Különösen nem az általános iskola megbízott igazgatója, Czakó Emőné, áld egyben a testületnek is tagja. Igaz, ami igaz, véleményével a 8 tagú önkormányzatban egyedül maradt, de a faluban nem. Férjével együtt aláírásgyűjtési akcióba kezd­tek, mondván, ilyen súlyos kérdés­ben, hogy a község, alig egy évtized­del az önállósodás után, ismét elve szítsee saját oktatói rendszerét, a la­kosságnak kell döntenie.- Az emberek semmiről nem kaptak tájékoztatást, hogy ez mért lenne jó, miért érné meg megint el­veszteni az iskolát. Még én, mint képviselő sem kaptam semmiféle írásos anyagot, ahol ki lett volna mutatva, ezért és ezért kell meg­tenni ezt a lépést. Légből kapva be­szélnek tízmilliókról, panaszkod­nak, hogy túl sok gyereket visznek be Szigetvárra, de ezek nem helyt­álló dolgok. Azt biztosan tudom, hogy az utóbbi két évben az összes hoboli óvodást ide íratták be, és az állításokkal ellentétben nem fo­gyott a tanulói létszám, hanem megmaradt 80 körül, ami messze van a kritikusnak tartott 50 száza­lékosnál is alacsonyabb kihasznált­ságnál - mondta Czakó Ernőné. Erre persze megvan a polgár- mester válasza. Joós Tibor a követ­kezőképp reagált:- Egyszerűen nem bírjuk anyagi­lag az iskola önálló fenntartását, er­re nincs évi 18 millió forintunk, hi­szen így semmi sem marad másra, a különböző pályázatokhoz kellő önerőre. Voltaképp egy gazdasági társulást hozunk létre a két szom­széd faluval, amin mindenki spórol­ni tud. Mindeközben szó sincs róla, hogy az iskola bezárna, én lennék az utolsó, aki ezt engedné. A szülők és gyerekek részére semmi nem változik, nem kell iskolabusz, szep­tember elsejétől ugyanitt folyik to­vább az oktatás, a helyi tanterv sze­rűit, csak közösen jobban tudjuk biztosítani a szakos ellátottságot. Erről egyébként közmeghallgatá­son tájékoztattuk a lakosságot. Ettől függetlenül Czakóék úgy látták jónak, hogy inkább döntsön a népszavazás: 131 aláírás gyűlt össze, ami elegendő volt, hiszen a limit 100 lett volna. Csakhogy idő­közben történt valami:- A polgármester, a jegyző és mások agitálására mintegy ötve- nen, úgymond, visszavonták az aláírásukat. Mivel csak 74 érvénye­set számoltak - ahová minket, az akció kezdeményezőit meg kell volna hívniuk, de nem tették -, jú­lius 27-én elutasították a népszava­zást. Egyszerűen félretájékoztatták az embereket - háborog az au­gusztus 15-ével egyébként lekö­szönő igazgatónő. Mondani se kell, hogy Joós Ti­bor másképp látja a helyzetet:- Mindannyiunk nevében hatá­rozottan cáfolom az agitálás té­nyét. Az az ötven ember azért von­ta vissza az aláírását, mert előzőleg félretájékoztatták őket, hogy Dencsházára kell járatni a gyereke­ket. Az állampolgárok a közmeg­hallgatás után kerestek meg azzal, hogy aláírásukkal az iskola bezárá­sa ellen tiltakoztak, és úgy érzik, megtévesztették őket. A testület minden esetre 7-1 arányban elfo­gadta a társulás tervét, figyelembe véve, hogy körülbelül 100 ember­nek más az akarata. De csütörtök este, gondolom, mindenképp lét­rejön a társulás is. Kérdés, milyen eséllyel. Mert közben az történt, hogy Czakó Er­nőné ügyvédi kifogást nyújtott be előbb a szigetvári, majd a pécsi Vá­rosi Bíróságra. Ugyanis a Választá­si Törvény szerint - akárcsak a vá­lasztási ajánlószelvények esetében - aláírást visszavonni nem lehet. Tehát, ha Hobolban megvolt a szükséges számú szignó (márpe­dig megvolt), kötelező lett volna szavazást tartani a végső döntés előtt. A bíróság a nyári szabadsá­golás alatt nem tartotta a 3 napon belüli reagálás szabályát, de min­den esetre a hoboli jegyzőtől beké­rette az üggyel kapcsolatos jegyző­könyvet és dokumentumokat.- A bíróság majd dönt, ahogy dönt, de az összevonás ügyével ezt nem fogjuk megvárni. A képviselő- testület fel van jogosítva erre a lé­pésre. A népszavazás költségeit meg, úgy vélem, jobb lenne ingye­nes tankönyvre vagy ingyenes ét­kezésre fordítani - szögezte le Joós Tibor a közös testületi ülésre ké­szülődve. Dr. Kovacsics Ákos ügyvéd úgy véli, hogy ha majdan a bíróság úgy dönt, hogy a hoboli önkormányzat magatartása jogsértő volt azzal, hogy nem tartotta meg a népszava­zást, akkor lehet majd kérni az ügyben hozott döntés felülvizsgá­latát is. A *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom