Új Dunántúli Napló, 2004. augusztus (15. évfolyam, 209-238. szám)
2004-08-08 / 216. szám
2004. augusztus 8., vasárnap 6 Riport, interjú Horthy és a holokauszt Sebők János újságíró ősszel megjelenő könyvében ízekre szedi a Horthy Miklóst övező legendát. A Bűnös?! Nem bűnös?!- A Horthy-mítosz és a valóság - Országomat a zsidóságért? című kötetben a kortárs leírások alapján panoptikumi figuraként jellemzi az egykori kormányzót, aki a tiszti becsületkódex szerint tárgyalt a diktátorokkal, és akiről azt állítja, nem volt zsidó- és országmentő. Sőt. Együttműködött a németekkel, és felelősség terheli a majd félmilliós vidéki zsidóság deportálásáért. műveletben. Vagyis megzsarolta Horthy-t, akit „árulóként” az őrizetbe vétel veszélye is fenyegetett. A harmadik tárgyaláson azonban Horthy „megértette” és elfogadta Hitler feltételeit, s számos forrás utal rá, hogy megegyezés született köztük. A németek feltételül szabták többek között a zsidókérdés maradéktalan megoldását. Hitler megígérte, hogy ezek teljesülése esetén Magyarország visszakapja a szuverenitását. Horthy elfogadta, országa pedig a megszállás után rohamtempóban teljesíteni kezdte a feltételeket. Erről június 6-án ő maga „jelentett” a németeknek. Horthy titkos iratai között van egy levél, amelyben felsorolja, mit teljesítettek a magyarok a megegyezésből, s cserébe kérte, hogy most már Hitler is teljesítse az ígéretét, a németek vonuljanak ki. A Führer azonban közölte, hogy ez csak a zsidókérdés maradéktalan megoldása után jöhet szóba.- Ez lehet a magyarázata, miért történt olyan példátlan gyorsasággal a deportálás?- A németek maguk is meglepődtek azon a buzgalmon, ahogy a magyarok hozzáfogtak a „zsidótlanításhoz”. Ők csak a know how-t hozták ide, az ügyintézőket, a munkaerőt mi adtuk, a költségeket mi álltuk. A zsidótlanító különítmény tagjai is tudták, ha gyorsan végrehajtják a deportálást, hamarabb kaphatjuk vissza a függetlenségünket. A klesshei- mi alkuban egyébként a deportálás álcázására a munkára vitel szolgált. Ez volt az a fügefalevél, amellyel a gyalázatot megpróbálták álcázni, eltakarni.- Horthy azt írja az emlékirataiban, hogy csak júliusban szerzett tudomást a szörnyűségekről.- Horthy pontosan tudta, milyen sors vár az elszállított zsidókra. 1938 óta folyamatosan kapott és kért információkat a zsidókérdés megoldásairól. Márciustól pedig egyházi és zsidó vezetők, ismerősei, bizalmasai is figyelmeztették, mi történik az országban.- Végül is a történetírás eddiként még ma is ezt a „magamentségét” fogadják el hitelesnek. Holott nyilvánvalóan gyakran hazudik. A török követségre menekült Kállay Miklós írja emlékirataiban, hogy ő ott is hallotta a vidékről felhangzó halálüvöltést, amikor Horthy még mindig nem tudott semmiről. S a személyéhez kapcsolt mítoszok szerint ezt még most is ténynek fogadjuk el.- Goebbels azt írja a naplójában 1944. június 7-én, hogy a Klessheimbe érkező miniszter- elnök, Sztójay szerint azért halad nehézkesen a magyarországi antiszemita politika, mert Horthy az őt körülvevő zsidó klikk karmaiban van. Ámyalja-e ez a Horthy deportáláshoz való viszonyáról kialakított képét?- Horthy büszkén állította magáról, hogy egész életében antiszemita volt. Csakhogy az ő úri antiszemitizmusa erősen kontraszelektív volt: zsigerből utálta a vidéken élő, galíciai kiszsidókat, ugyanakkor megbecsülte az asszimilálódott budapesti zsidóságot, amelynek prominens tagjaival szoros kapcsolatokat ápolt. Családtagjai, feleségének és menyének a rokonai is bent ültek a zsidóérdekeltségek igazgatótanácsaiban. Stern Samu, Chorin Ferenc a bizalmasa, Goldberger állandó kártyapartnere volt. Horthyt más befolyásos zsidók is folyamatosan tájékoztatták, így pontosan tudta, mi történik a vidéki zsidósággal. De a deportálások első heteiben nem akart beavatkozni a vérebei munkájába. Magyar Pilátusként mosta kezeit egészen addig, amíg előbb Hitler, majd a szörnyűségekről tudomást szerző szövetségesek nem figyelmeztették, hogy kötelet kaphat a nyakába. Ekkor kezdte leállíttatni a deportálásokat. így lett zsidómentő. Valójában elsősorban magát mentette, mert a fenyegetések már a személyének is szóltak.- Könyvében azt állítja, hogy Hitler Klessheimben egy-a vidéki zsidóság számára - végzetes alkut kötött Horthyval, bár erről a megállapodásról semmiféle jegyzőkönyv nem maradt fent.- Klessheimben három tárgyalás zajlott le Hitler és Horthy között. Az első kettőn a kormányzó megpróbálta Hitlert eltántorítani Magyarország megszállásától. A Führer azonban közölte, hogy döntése végleges, s ha kell, akkor a szomszédos, revánsra és prédára váró országok is részt vesznek a hadgi Horthy-képével szemben milyen az ön Horthy Miklósa?- A köztudatban ma is a snájdig, jó svádájú magyar úr, a remek pozőr és legfőbb Hadúr, a köztiszteletben álló kormányzó képe él. A kortárs jellemzések szerint azonban Horthy egy operettfigura volt. Egy koncentrálásra képtelen, érzelmi gyengeségre hajlamos, határozatlan ember, aki tanácsadói nélkül nem tudta történelmi feladatait megoldani. Március 19. után már egy a történelem szemétdombjára került rendszert vállalt. Valójában az országépítő és országszerző címek mellé az országmentő címet is meg akarta szerezni. A Trianon óta követett revíziós politikát akarta Hitler pártfogásával betetőzni. Ezért hagyta megtörténni a szörnyűségeket, s ezért jutott vezetésével zsákutcába az ország. Ki kell vennünk a csontvázakat a szekrényből, s el kell végre bocsátanunk a halottakat. A könyvvel azt szeretném elérni, hogy ha már a jogi megítélés elmaradt, Horthy személyével kapcsolatosan a történelem mondjon végre ítéletet: Bűnös?! Nem bűnös?! Csontos Tibor vet több Horthy- legendának. Joggal mondhatnák szakmai körökben, hogy egy újságíró miért üti az orrát a történészek dolgába.- Számos mozaikkockából raktam össze azt képet, amely nem ugyanazt a Horthyt ábrázolja, akit eddig ismertünk. A hetvenes évektől foglalkozom történelmi témákkal. Akkor írtam cikkeket a magyar királysírok sorsáról, amikor ezzel még nem foglalkoztak. A Top Gun című lapban pedig a második világháború ellentmondásos történeteit tártam fel, és azt gondolom, hogy még sok mindent kellene újragondolni. Ennek a könyvnek a megírására egy, a Bazilikában Horthy emlékére megtartott emlékmise ösztönzött, mert az ott elhangzó beszédek hangvétele egyenes folytatása volt az újratemetéskor megütött hangoknak, amelyek szerint Horthy a huszadik századi magyar történelem legnagyobb erkölcsi erőt adó példaképe.- Biztos lehet abban, hogy könyvével aktuálpolitikai csatatérre téved, és érzelmi, politikai vihart kavar majd, hiszen Horthy személye és a zsidókérdés változatlanul szerepel a pártcsatározások érvrendszerében. SEBÜK JÁNOS Született: 1951. július 11. Foglalkozás: újságíró Tanulmányok: Közgazdaság- tudományi Egyetem (1975) Fontosabb publikációk: Magyarock 1-2 (1984), A kard és kereszt országa (2002), Rock a vasfüggöny mögött (2003)- A deportálások hatvanadik évfordulója a mismásolások évfordulója volt. Az emlékezés most is a politika erőterébe került, mint a rendszerváltást követően, amikor a pártok még a történelmi múltban keresték a felvállalható kapcsolódási pontokat. A rendszerváltás utáni első kormány több tagja ott volt Horthy újratemetésén. A baloldal viszont a lényegi kérdésekben: felelős, nem felelős?, nemrégen megjelent egy el- bűnös, nem bűnös?, kollaborált képesztően elfogult könyv. A a németekkel?, tapad-e zsidó jobboldal az egekbe dicsérte, a vér a kezéhez?, azóta is hallgat a korábban fasisztának is minősített Horthy személyéről. Az óvatoskodás mögött az állhat, hogy reális értékelése feltehetőleg olyan indulatokat váltana ki (például az antiszemitizmus feléledését), amelyek nem kívánatosak a magyar politikai váltógazdaságban. Gondoljuk végig, hogy ilyen végletesen kettészakított országban, ilyen hiszterizált politikai érzékenységek közepette megvitathatók- e higgadtan, objektiven - kritikával és önkritikával! - a Horthy személyével összekapcsolható események. A Teleki Pál-szo- borral kapcsolatos vita mutatta, aligha. Érvek helyett sokkal inkább érzelmeket, indulatokat dobott a felszínre. Pedig az idő nagyon szorít bennünket, ezt a fölösleges terhet már nem szabadna továbbcipelni!- Ezért maradt el eddig nálunk a német típusú történészvita, amely Németországban segítette a nácimúlt feldolgozását?- A történészszakma is megosztott, s párbeszéd, vita helyett a történészek is „elbeszélnek” egymás mellett. Horthyról baloldal hallgatott. A vélemények más esetekben is gyakran a politikai mezsgye mentén fogalmazódnak meg. Ha van is vita, az nem a tisztázásról, a megoldásról szól, hanem relativizál, méricskél. Holokauszt-Gulág, Horthy-Rákosi, ,nyilasok-kom- munisták. Egy történészvitának csak akkor volna értelme, ha végre kiderülhetne, hogy kinek - a kormányköröknek, Hor- thynak, az egyházaknak, az úri középosztálynak, az értelmiségnek, a csendőrségnek vagy éppen a Zsidó Tanácsnak - mekkora a felelőssége a deportálásokban. Az kevés, hogy bocsánatot kérünk a deportálásokért, de a bűnről, a felelősségről és a felelősökről nem beszélünk. Ehelyett inkább azon vitázunk, hogy jó helyen van-e a Holokauszt Emlékmúzeum, s ki legyen az igazgatója. A rendszerváltás óta eltelt csaknem tizenöt évben sem voltunk képesek szembenézni önmagunkkal. Ahogy Horthy sem volt képes erre. Emlékirataiban - az éppen feltárt dokumentumoktól függően - mindig csak módosít- gatta a „vallomását”. S forrásSZITA SZABOLCS történész- Súlyos vád, ho . iy kollaborált a nén ..ekkel, ezt így senki nem mondta még ki. Kollaborált is meg nem is, inkább sodródott. Az biztos, hogy beleegyezett a megszállásba, németbarát köz- igazgatást szervezett, és tudott a zsidók deportálásáról. A család emlékiratai szerint aggódott a zsidóságért, pedig dehogy: a történelmi felelősség miatt aggódott, miután figyelmeztették, háborús bűnösként vonhatják felelősségre. Szabad kezett adott Sztójaynak a deportálásokban, ő maga pedig mosta kezeit. Nem véletlen, hogy máig nincs érvényes Horthy- elemzés, mert a történészek fáznak a témától, a politika ugyanis még mindig beleszól. Ez a gond. FÜR: HORTHY CSAK HIBÁZOTT Horthy Miklós 1993. szeptember 4-i kenderesi újratemetésén az Antall- kormány képviseletében részt vett Boross Péter, Kádár Béla, Für Lajos és Balsai István. Az alábbi interjúrészlet 1993- ban jelent meg a Pesti Hírlapban Für Lajossal „ Horthy Miklós bűnös volt vagy nem?- Semmiképpen nem mondom, hogy bűnös volt, csak azt, hogy hibázott.- Akkor viszont nagyon gyenge politikus volt.- Azon a ponton, amelyen ő állt, hibázni nagyon végzetes következményekkel jár a nemzet egészére. Hibázott. Bűnös az, aki szándékosan követ el gazemberséget, gyilkol vagy elpusztít embercsoportokat. Horthy a nem kellő módon tisztázott fehérterror időszakát leszámítva nem követett el ilyen cselekményeket.” SZAKÁLY SÁNDOR történész- Nem tudom, milyen újdonságokkal szolgálhat a könyv, mindent közzétettek már. Mindenkinek lehet saját koncepciója, de ahogyan mindenki, úgy Horthy is tudta, mi lesz a zsidók sorsa. Kizárt, hogy Horthy a szuverenitásért cserébe vállalta a zsidókérdés megoldását:egyetlen megszállt ország sem kapta vissza a függetlenségét. Másrészt a németeknek nem kellett arra várniuk, hogy Horthy beleegyezzen a békés megszállásba, a németek enélkül is lerohanták volna Magyar- országot. Korábban démo- nizálták a Horthy-rendszert, pedig ez a korszak a szociális helyzetet, az oktatást tekintve megelőzte Európát.
