Új Dunántúli Napló, 2004. jűlius (15. évfolyam, 178-208. szám)
2004-07-04 / 181. szám
4 Közélet, gazdaság, politika 2004. július 4., vasárnap Kifizetik-e az aranyvonatot? Ötmilliárd dollárt érne ma a második világháború utolsó hónapjaiban Nyugatra indított aranyvonat zsidó vagyonokból álló rakománya. Mivel az aranyvonat amerikai katonák kezére jutott, a holokauszt-túlélők az Egyesült Államokat perük kártérítésért. A z amerikai igazságügyi minisztérium szerint az Egyesült Államokat nem terheli felelősség az 1945 elején az aranyvonatról eltűnt értékekért, amelyek között magyar zsidók vagyonai is voltak, ezért alaptalannak véli a magyar holokauszt-áldozatok és örököseik kártérítési keresetét. Ez a beadvány érkezett hétfőn egy szövetségi eljáró tanácshoz, amelynek hamarosan döntenie kell a hosszúra nyúlt és kényes ügyben. A New York Times keddi számában a magyar zsidó károsultakat képviselő ügyvéd érzéketlennek nevezte a minisztérium álláspontját. Az Egyesült Államok elleni mostani eljárást egy három évvel ezelőtti- A mai helyzet ■ politikai és jogi kérdés egyszerre - véli SZITA SZABOLCS történész. - Ha az amerikaiak nem ismerik el, hogy méltánytalanul kezelték az aranyvonat rakományát, márpedig az amerikai főtisztek hozzányúltak - és jogtalan eltulajdonítás történt, a jogászok akár ötven évig is el lehetnek az üggyel. Az biztos, hogy az amerikai zsidó ügyvédi irodák rámenősek lesznek. Kérdés az is, mennyire lesz hatásos a magyar zsidószervezetek érdekérvényesítő képessége. Van erkölcsi alapjuk a kártérítésre, azt nem tudni, rámozdul-e minderre a politika. Egy biztos: a történészek kideritették és leírták, mi történt az aranyvonaton elszállított zsidó- vagyonnal. A többi a politikusok, majd a jogászok dolga. próbaper ítélete tette lehetővé: 2001 májusában tizenhárom magyar származású miami lakos beperelte az amerikai államot azzal, hogy az aranyvonat rakománya amerikai katonák kezén tűnt el. Az ítélet szerint a holokauszt túlélői és az örökösök, akiknek vagyona bizonyíthatóan az aranyvonaton volt, kárpótlásért perelhetik az Egyesült Államokat. A kanadai magyarok honlapja az ügyben eljáró bírónőt, Patricia Steitz-t idézi, aki szerint „egyetlen amerikai sem lenne büszke” e vádakra, Caroline Wolverton ügyésznő szerint ugyanakkor „az Egyesült Államok megalapozottan vonja kétségbe a vádakat”. Hillary Clinton, New York állam szenátora viszont tiltakozott az ellen, hogy az amerikai kormány így kezeli az aranyvonat ügyét. Két éve jelentette be a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, hogy összegyűjti azokat a holo- kauszt-túlélőket, akiknek elkobzott értéktárgyait az aranyvonaton vitték ki az országból. A szövetség ugyanis elhatározta, hogy kártérítést követel az Egyesült Államoktól a magyar zsidók aranyvonaton elhurcolt javai után.-Jogosan követelünk kártérítést az Egyesült Államoktól - mondja Egri Oszkár, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének jogi vezetője. - Az aranyvonaton magyarországi zsidók javait hurcolták el, ennek ellenére kétségesnek látszik a perek kimenetele, lehet, hogy diplomáciai úton kellene rendezni a kérdést, de nemzetközi bíróság is hozhatna ítéletet. Nehéz a helyzet, hiszen az elhurcolt vagyonok egykori tulajdonosait haláltáborokba vitték, de még aki túl is élte, nem valószínű, hogy dokumentumokkal igazolhatja kárigénye ■ B ■ ■ A Salzburgnál feltartóztatott aranyvonal vagyontárgyaival sok amerikai tábornok díszítette lakását és hivatalát jogosságát. Háromszázan jelentették be összesen többmilliós kárigényeiket, de korábban is többen fordultak már amerikai ügyvédekhez Kanadából, Izraelből, Magyarországról, mondván, az ő értékeik is ott voltak a negyvennégy vagonból álló aranyvonaton, amelyen száz láda ékszert, drágakövet, több száz láda aranyat, ezüstöt, festményt, perzsaszőnyeget, szőrmebundát, régiséget, bútort menekítettek ki. Egyesek szerint ezen a vonaton kaptak helyet a magyar arisztokraták kincsei is, amelyeket az oroszoktól akartak megmenteni. A német megszállók 1945 elején indították útnak az aranyvonatot Nyugatra, amely Salzburgnál amerikai kézre került, és amelynek rakományát megdézsmálták, illetve értékesítették, miután „lefoglalt ellenséges vagyonnak” minősítették. Mark Clark tábornok úgy döntött, mivel a zsákmány azonosítása lehetetlen, tulajdonosaiknak nem visszaadható. Miközben az amerikaiak pontosan tudták, hogy az aranyvonat a magyar zsidók elkobzott vagyonát szállította. Amerikai főtisztek tucatjai igényeltek luxuscikkeket a vonatról. Néhány teherautónyi kincs a francia katonáknak is jutott, de kerültek műkincsek az időben az osztrák kormányhoz is. Az aranyvonat tartalmát a kísérő csendőrök és az amerikai őrkatonák is megcsapolták, a salzburgi raktárba többször betörtek, így tűnt el például két láda aranypor. Az aranyvonat értékét akkoriban ötmillió dollárra tették, ma ötmilliárdot érne. Az értékek nagy része 1948-1951 között New Kincsleltár' H 10 láda arany, összesen 450 kg ■ 1 láda aranyérme, összesen 100 kg ■ 1 láda ezüsttömb ■ 18 láda arany ékszer, összesen 620 kg ■ 32 láda aranyóra, összesen 1600 kg ■ 600 értékes festmény B 300 kézicsomózású perzsaszőnyeg Hl 8-10 ezer darab állóóra ■ 2 vagon vegyes: valuta, brilliáns, porcelán ■ 3 tonna zsidó kegytárgy (tóra.menóra stb.) * Az aranyvonat 1946. május 16-án készült leltára York-i aukciókra került, a bevételeket amerikai zsidó szervezetek kapták. Az ekkor Magyarországra visszaérkezett maradék vagyontárgyakat Ráko- siék nyúlták le. Csontos Tibor Botrány és sikermozi Trianonról Trianon ismét vita tárgya. A fájdalmas témát ezúttal Koltay Gábor rendező „porolta” le, nem mindennapi módon. Filmje komoly viharokat kavar: a produkciót megrendelő MTV nem is kívánja műsorára tűzni a múltidéző mozit, az Uránia Nemzeti Filmszínház viszont bemutatta - sikerrel. .megkurtított moziváltozatot eddig 650 ezren látták. Röviden i»az előzményekről: a korábban történelmi tárgyú játékfilmeket: az István, a királyt, a Julianust, a HonfoglaVHS-minőségben juttatta el megrendelőihez a sorozatot. Adáskazettát sem produkált - hangsúlyozta a címzett. Ráadásul „az anyagban úgynevezett vágási hibák vannak, ebben a formában technikaiORTT pályázatán nyert el 15 millió forintot a Velünk élő Koltay Trianon mozija egy mai szamizdatfilm, hiszen csak az Uránia játssza, a televízió pénzt adott rá, mégsem vetíti. A kritikusok már rég írtak ennyi rosszat egy filmről, az volt a legenyhébb jelző, hogy hiteltelen és sanda, de hát valószínűleg ezért nézték meg eddig 650 ezren Trianon megvalósítására. Szerződése alapján 2003. június 30-ig kellett volna elkészülnie a munkával, amelyet a sugárzást vállaló Magyar Televíziónak az év végéig műsorra kellett volna tűznie. Koltay azonban nem készült el időben, holott az MTV kérésére az ORTT 2004. június 30-ra módosította a végső pillanatot, ám ő ezután is csak úgynevezett megtekintési kazettákon, Szerinte a botrány a filmvilágban mindig megcsinálja a sikert. A Passiónál is, most is. - Habár a Velünk élő Trianon esetében a sikert némieredetileg televíziós sugárzásra készült Trianon-filmje, a Velünk élő Trianon addig lesz műsoron, amíg érdeklődnek iránta...” Nos, úgy fest, az érdeklődés nem lanyhul. Előadás előtt megesik, hogy sorok kígyóznak a pénztárak előtt. A siker ellenére Szász Zoltán történész szkeptikus. Mint lelős diskurzusra, az érzelmeket, a keserűséget elhagyó értelmiségi párbeszédre volna szükség. Trianon kibeszélé- sével ugyanis valóban baj van. Az MTA előző elnökét, Kosáry Domokost idézi, aki egy ízben azt mondta: „egy nemzet nem élhet örökkön- örökké perben, haragban, rossz viszonyban a többi néplást, a Sacra Coronát készítő, lag nem alkalmas sugárzásra. Koltay még 2002 elején az Ugyanakkor tartalmi okokból sem megfelelő a sorozat” - közölte a közszolgálati csatorna. A válasz nem maradt el. Koltay így érvelt: „...ez az én Trianon-vízióm, gondolataim, kérdéseim gyűjteménye, eléggé személyes hangvételű alkotás”. Ezt követően jó magyar szokás szerint egymásnak feszültek az amúgy is harcban álló - jobb- és baloldalon veszteglő - felek. Kritikusai a bemutató után azt rótták fel a filmesnek, hogy egyoldalúan választotta ki a Trianon hatásait magyarázó szereplőket. Elvégre Pozsgay Imrét, Nemeskürty Istvánt, Döbrentei Kornélt, Csurka Istvánt, Durai Miklóst a nemzeti oldalhoz szokás (be)sorolni. Hiányzik a lajstromból a Trianon titkait oly régen fürkésző történész, Ormos Mária. Az Uránia igazgatója, Cse- lényi László nem foglalkozik a csatázókkal. Amondó: „van, akinek tetszik a film, van akinek nem”. Hasonlóan vélekedik a filmes András Ferenc is. leg magyarázza, hogy a téma hálás, hiszen az a rendszer- váltás óta nem lett méltóképpen kibeszélve. A kötélhúzás az alkotó és az MTV között ugyancsak jót tett a hírverésnek - értékel András. Cselényi bízik a közönségben: „Koltay mondja, nincs különösebb jelentősége Koltay filmjének.- Tartok tőle, hogy a mai időkben ennek a filmnek nem lesz több funkciója annál, minthogy a meglévő, megkövesedett álláspontokat megerősíti- állítja Szász. Hozzáteszi: fepel, pontosabban: Európa többi részével.” Az író, Durai Miklós a jelek szerint nem így érzi. A filmben ugyanis az aktuálpolitikai szempontokat előcibálva, kijelenti: „a trianoni stigmától elgyötört nép, akár a többi közép- és kelet-európai nemzet, bávatagon tűrte, hogy a világ- történelem legsötétebb, szovjet-orosz típusú diktatúrájának vazallusai átmentsék hatalmukat.” Feleletképpen Szász Zoltán megjegyzi: ennek a mondatnak semmi köze Trianon problémájához, csupán kampányszöveg, ami nem viszi előbbre a társadalMi is történt Trianonban? ATrianon-palotában 1920. június negyedikén tagadhatatlanul nagy pofont mért az országra a nemzetközi „ítélőszék”. A Párizs környékén lévő kastélyban kijelölték hazánk új határait, egyúttal a magyar haderő létszámának megszabásáról, a fegyvergyártás tilalmáról, a hadianyaggyártás korlátozásáról, s a háborús jóvátételről ugyancsak döntés született. Akkor zsugorodott Magyarország 282 ezer km-ről 93 ezerre. Egyúttal a korábbi 18 millió helyett mindösszesen 8 milliót tett ki hazánk lakossága. A történelemkönyvek megemlítik: „elvész Erdély, a Tiszántúl keleti szegélye, Bánát keleti és nyugati fele, Bácska nagyobb része, valamint Kárpátalja, a Felvidék és a nyugat-dunántúli szegély.” mi vitát. Nemeskürty tanár úr megjegyzésére sem kívánt reagálni. Ez így szól: „azért is időszerű az önfeltárás, mert hazánk éppen a 20. századot lezáró évtizedben süllyedt ijesztően mélyre.” Sz. Z. A.
