Új Dunántúli Napló, 2004. jűlius (15. évfolyam, 178-208. szám)
2004-07-31 / 208. szám
A szüret Idén is -mint minden évben- a szőlőtermesztés a betakarítással fejeződik be, a bor készítése viszont a szürettel kezdődik. A szüret időpontjának meghatározásával lényegében eldől, hogy abból a szőlőből lehet-e egyáltalán jó minőségű bor, vagy sem. Mivel a szőlő nem utóérő gyümölcs, mint pl. az alma, ez azt is jelenti, hogy a szüretelé- si időpont meghatározása rendkívül fontos a borászati technológia során. Az érés folyamatában a bogyókban felhalmozódó cukortartalom nő, de ezzel egyidejűleg a benne lévő értékes savak lebomla- nak. A bor számára mindkettő fontos, tehát meg kell találni azt a megfelelő időpontot, amikor a cukor már elégséges, de a savak is megmaradtak. Sok helyen - figyelembe véve az aszályos évjáratokat is - ma már savtartalom mérésével állapítják meg a szőlő technológiai érettség állapotát. A gondos szőlőtermesztőborász már egy-két héttel a szüret várható időpontja előtt általában három-öt naponta átlagmintát vesz és megméri azokban a cukor- és savtartalmat. Az eredmények változásából és az időjárásból néhány nap pontossággal meghatározható a betakarítás időpontja. A szőlőfürtnek épen és lehetőleg egészségesen kell beérkeznie a feldolgozóba. Ha a leszedéstől a feldolgozásig a bogyók sérülnek, akkor a bor minősége jelentősen károsodhat, kellemetlen íz, illat jelenhet meg benne. Helytelen és a bor minőségét rontja, ha a szüreti szállítóedényekben a szőlő több óráig, esetleg napig áll a tűző napon, amíg feldolgozásra kerül. A 30 °C fölé melegedett szőlőben bizonyos baktériumok hatására beindulhat a tej savas erjedés (mannitos íz). Jó példa erre az elmúlt év, amikor gyors éréslefutás volt érzékelhető, és szüret idején gyakran volt 30-35 °C a levegő hőmérséklete. Ez a veszély elsősorban a korai fajtákat fenyegeti, hiszen augusztusban- szeptember elején nem ritka a meleg nyári forróság. Tőlünk délebbre fekvő országokban bevezették azt a szüretelési módot, hogy a leszedett fürtöket hűtőkonténerekbe rakva szállítják a feldolgozóüzembe. A szüret idejének késleltetésével különleges borokat lehet készíteni. Késői szüretelésre csak olyan szőlőfajta alkalmas, amelynél a természetes savbomlás ellenére is kellő mennyiség marad vissza és amelynél a fajtajelleg is kibontakozik: hárslevelű, tramini, olaszrizling, kékfrankos, cabernet-k. A késői szüret nagy kockázatot rejt a termelőnek (pl. időjárás miatti járványszerű szürkerothadás), érthető, hogy ezt a kockázatot is beszámítják a bor árába. Összességében megállapítható, hogy a szüret időpontjának meghatározása a szőlészet-borászat művészetének egyik titka, amihez sok tudás, odafigyelés, tapasztalat szükséges. Csak így lehet elérni, hogy az egyes évjáratok minőségében egyedül az időjárási különbségek tükröződjenek. Nincs annál felemelőbb érzés egy borász számára, amikor az évjáratok közötti különbségekre ráérez, felfedezi a borban azokat a finomságokat, amit például az aszályos nyár vagy egy hűvös ősz jelent. 3K®£tés^<®ítíl és B®í?ásssi4ü • Szőlőzúzó-, bogyózó gépek, kézi vagy elektromos, festett és inox kivitelben • Borszivattyúk, borszűrőgépek, cefreszivattyúk • Állványos és kézi dugózók, parafa dugók, gumidugók, kapszulák, üvegballonok 5-54 literig, műanyag hordók, -ballonok, -kannák 2-220 literig • Rozsdamentes úszófedeles bortartályok 10-100 1-ig • Műanyag szüretelőkádak 100-1500 literig, szüretelőládák, vödrök, puttonyok • Borászati segédanyagok: szűrőlapok, derítőszerek, enzimek, színező anyagok, folyékony és porított borkén, tisztító- és fertőtlenítő szerek stb. • Borospalackok forgalmazása 0,5-1,5 literig, díszkartonok 7623 Pécs, Megyeri u. 64. Tel/Fax: 72/324-444 Tel: 72/326-255/20
