Új Dunántúli Napló, 2004. jűlius (15. évfolyam, 178-208. szám)

2004-07-30 / 207. szám

2004. Július 30., péntek RIPORT 7. OLDAL K U L T U R A ­Esélyek Háza Pécsett Az egyenlőtlenség az ország kultúráját is minősíti A Nemzeti Esélyegyenlőségi Hálózat kiépítésének fontos állomása volt az esélyegyen­lőségi koordinációs irodák létrehozása. A feladat a pécsi Esélyek Háza esetében is a hátrányos helyzetűekkel va­ló foglalkozás, a civil szerve­zeteiken keresztül velük va­ló kapcsolattartás, együtt­működés. Fogyatékosok, romák, idősek - ki­nek ne volna valamiféle tapaszta­lata, véleménye róluk. Hátrányos helyzetűek mindenütt vannak az országban. Kerülik őket. Egy ré­szük beleszületett, más részük be­lesodródott abba a végletes hely­zetbe, amiből egyedül nem talál kiutat. A társadalom egészének a fejlődését is súlyosan gátló ténye­ző, az adott or­szág kulturális helyzetét is markánsan mi­nősítő jelenség az esélyegyen- lőüenség. Ezért hozta létre a kormányzat az ezzel foglalko­zó minisztéri­ummal együtt a megyei koordiná­ciós irodák hálózatát. A Pécsi Esélyek Házában Ne­mes Péter szakmai vezetővel és Tóth Péter szociálpolitikussal, az iroda munkatársaival a feladatok­ról beszélgetünk. Elmondják, hogy bárki bemehet a májustól Baranya megyei illetékességgel működő Esélyek Házába, ahol jo­gi tanácsadásban, jogsegélyszol­gálatban részesülhet. Segítenek neki megtalálni azt a civil szerve­zetet is, ahol hasonló sorsúakkal ismerkedhet meg, megosztva ve­lük gondjait. Az alapvető területeket, amik­kel foglalkoznak a nők, a fogya­tékkal élők, a romák, a gyerekek, az idősek és a hátrányos helyze­tű településeken élők problémái képezik. Az Európai Unióban a hátrányos helyzetűekre eleve úgy tekintenek, mint akik gondjainak kezelése, javítása, megszüntetése össztársadalmi érdek. Az iroda egyelőre az informá­ciógyűjtés fázisában van. Figye­lemmel kísérik az érintettekkel kapcsolatos pályázatokat, az em­lített jogsegély mellett kutatási, módszertani feladatokat is ellát­nak. Az egyéni esetkezelés is az Esélyek Háza feladatkörébe tarto­zik, valamint az olyan konferen­ciák megrendezése is, mint ami­lyent a közelmúltban a prostitú­cióról szerveztek Pécsett - igen nagy érdeklődés mellett. Igyekeznek az esélyegyenlő­ség terén segíteni a kapcsolatépí­tést az önkormányzatok és az ér­dekképviseletek, érintett csopor­tok, szervezetek között. Kiemelt feladatuk továbbá a diszkriminá­ciónak legjobban kitett, felsorolt rétegek hatékony támogatása. Ezen az eléggé nagy kiterjedésű területen a szolidaritás a kulcs­szó. Nem pusztán pénzkérdés ugyanis, hogy a kiegyensúlyozott helyzetben lévők miként viszo­nyulnak a hátrányban szenve­dőkhöz, az élet alapfeltételeiben szűkölködőkhöz. A szemléletvál­tás társadalmi szinten már önma­gában is csodákat művelhetne. Többek között ezt szolgálja - ta­lán nem is kis eséllyel - az Esé­lyek Háza. KIÁLLÍTÁSBÓL MUZEUM LESZ KOVAGOSZOLOSÓN. A falu egykori iskolája 1996 óta ad otthont a volt uránbánya emlékeiből összevá­logatott bemutatónak. A tárlatban egyaránt helyet kapnak a bányászat technikai eszközei, a Mecsekben talált különböző kőzetek, az egykor itt dolgozók kitüntetései, emlékfotói, sajtókivágásai, sőt a bányász alkotók képzőművészeti alkotásai is. Az ígéretek szerint a napokban a gyűj- temény múzeumi rangot kaphat.___________________________________________ ____________________________________fotó: laufer László Ká ntorock Bolyban A táborozásért sem kérnek pénzt A tegnap kezdődött Kánto­rock ingyenes blues- és rockfesztivál az utoljára tíz évvel ezelőtt megrendezett majsi zenés buli utódjaként született meg. A régi hely infrastruktúrája már nem tudott lépést tartam az igé­nyekkel, ezért most a Bólyról Mohács felé vezető út mellett, a pincesorok előtt, a mauzóleum alatti Kántor-réten hozták össze a háromnapos találkozót július 29-31. között. Belépőt nem szednek sem a koncertekre, sem a táborozásért. Három este tucatnyi zenekar csap a húrok közé este nyolctól hajnali háromig - szombaton Nyári egyetem külföldieknek A Pécsi Tudományegyetem Nemzetközi Oktatási Központja az idén ötödik alkalommal szervezi meg a Magyar Nyeli; és Katáim Nyári Egyetem, Pécs 2004 című programját, augusztus 1-jétől négy héten át A nyári egyetem vasárnap ünne­pélyes megnyitóval kezdődik és augusztus 29-én fejeződik be a vizsgákkal. Programjáról tegnap tartottak sajtótájékoztatót a szer­vezői a Pécsi Tudományegyetem rektori tanácstermében. A pécsi nyári egyetem vonz­ereje, az iránta megnyilvánuló nemzetközi érdeklődés, az utóbbi évek tapasztalatai szerint, töretle­nül stabilizálódni látszik. Ahogy az előbbi két évben, idén is nagy­jából négyszer annyi a résztvevő, mint amennyi az első alkalommal volt. A mostani nyári egyetem mintegy 70 diák részvételével zaj­lik majd. A zömük az Európai Unióból érkezik, összesen 21 or­szágot képviselnek a diákok. Más kontinensről az USA-ból, Venezu­elából, Mexikóból és Dél-Koreá- ból látogatnak Pécsre. A hallgatók 120 tanóra mellett szemináriumok keretében tanul­ják majd a magyar nyelvet, ismer­kednek kultúránkkal, valamint Péccsel, Baranyával és némiképp a dél-dunántúli régióval is. A Ma­gyar népművészet című kurzus keretében ellátogatnak a szennai falumúzeumba, ez után a patcai turistaház ad otthont a néptánc- és népdaltanulásnak. A diákok ebben a környezetben hallgathat­nak előadást a hagyományos népi kultúra értékeiről, annak mai megnyilvánulásairól, külföldi kapcsolódási pontjairól, valamint az identitás kérdéséről is. A nyári egyetemi program vé­gén az elsajátított nyelvi ismerete­ket mérő vizsgán kívül egy, im­már hagyományosnak számító, játékos formában megrendezett kulturális vetélkedőre kerül sor, ahol a diákok a magyar nyelv és kultúra területével kapcsolatos tu- dásukat mérettethetik meg, p. i. már kora délután elkezdődik a parádé. Három helyi csapat - a Depó Rock Band nemzetközi klasszikusokat adaptál, a Sunrise magyar rockot nyomat, a Roll’R pedig saját számok mellett Illést, LGT-t és Beatlest porol le - mel­lett két siklósi (Garden, Nihil Chips) és egy pécsi együttes (Ka­tona Tamás B. B.) is fellép. Itt a helye a Codának, Rudán Joe-val az élen - Pécsről a fővárosba tet­te át a székhelyét a zenekar. Emellett Radics Béla-dalokkal je­lentkezik az esztergomi Tűzke- rék XT, Hobót és AC/DC-t idéz a bajai Bad Times, a szegedi Fak­tor B. B. pedig saját szerzemé­nyekkel érkezik. __________________MÉSZÁROS B. E. Ed zőtáborba megy a komlói Pöndöly Tegnap véglegesen eldőlt, hogy újabb felkészítő táborozáson vesz részt a komlói Pöndöly néptáncegyüttes. A régió egyik legnagyobb művészeti csoportja augusztus közepétől Alsómo- csoládon készül az idénynyitóra. Ez alkalommal Székelyke- resztúrról származó erdélyi ok­tatóval sajátítják el - aki az Ud­varhely Néptáncegyüttes művé­szeti vezetője - a sóvidéki tánco­kat. A tánctanuláshoz a vajdasá­gi Csalóka együttes húzza a talp alá valót, ők ugyancsak a profi kategóriába tartoznak. A felké­szítő táborban az együttes 140 tagjából mintegy 60-an vesznek részt. n. l. A DEMOKRÁCIA SZÓTÁRA Biztonság A biztonság és a szabadság viszo­nyán való folyamatos vita a mű­ködő demokrácia jellemzője. A demokrácia elvileg a szabad, azaz a morális cselekvés lehetőségével megajándékozott egyedekre épül. A szabadság mellett azonban a biztonság is feltétele a morálnak és a demokráciának: ha nincs biztonságban élő emberi közös­ség, akkor nincs meg a morális mérlegelés és cselekvés feltétele és lehetősége. A biztonság ugyanakkor célja is a morálnak; ha nem törődne vele, az ember önmaga létét, a moralitás és a de­mokrácia lehetőségi feltételét szá­molná föl. A biztonság és a szabadság vi­szonyáról folytatott vita a legké­nyesebb helyzetben sem vezet­het oda, hogy a biztonság érdeké­ben lemondjunk e viszony vitatá­sának szabadságáról. Amikor a demokráciában az intézmények és jog emberek általi („társadal­mi”) ellenőrzéséről beszélünk, akkor a biztonságra, önmaguk fenntartására, erősítésére törekvő intézményeket a szabadságra hi­vatkozva bíráljuk. Elvileg a társa­dalmi-politikai hatalom felosztá­sa független törvényhozókra (a parlament tagjai), végrehajtókra (adminisztratív funkcióban lévő megválasztott politikusok) és bí­róságokra is azt szolgálja, hogy az intézmények egymással szem­ben saját, az egyes ember sza­badságából levezetett szabadsá­gukra hivatkozzanak, és intéz­ményes erejük segítségével ellen­őrizzék és bírálják a másik két hatalmi ág túlzott biztonságra, azaz hatalomra törekvését. A demokrácia és a benne élő emberek biztonsága és szabadsá­ga érdekében a politikai intézmé­nyeket és a megválasztott admi­nisztrátorokat folyamatosan arra kell kényszeríteni, hogy egymás előtt és az emberek előtt igazol­ják magukat. A vezetőknek szün­telenül igazolniuk kell magukat a törvényhozás és az emberek előtt: ez őrzi meg a demokráciát és a szabadságot az éppen hatal­mon lévők túlzott „önbiztosítása” és biztonsága, elhatalmasodása ellen. A demokráciában a politi­kai hatalom biztonságában élő­ket nap mint nap ki kell tenni a szigorú, számukra mindig ellen­ségesnek tűnő kérdőre vonás­nak; egy klasszikus amerikai mondás szerint „mutasd, bizo­nyítsd, add elő a tényeket”. A biztonság a demokráciában soha nem lehet csak a megválasz­tott vezetők kiváltsága, hanem minden emberre kell vonatkoz­nia. Mivel a biztonság, akár a sza­badság, drága érték, érthető mó­don minden ember a lehető leg­többet akar belőle magának. Ez alól a demokrácia megválasztott politikusai sem kivételek. Ezért kell őket a parlament által mobili­zált jogi ellenőrzéssel és a társa­dalmi nyilvánossággal folyamato­san ellenőrizni. Ha a demokrácia nem nyújt minden egyes ember­nek biztonságot, akkor valójában nem demokrácia. Boros János Zsolnay-gyár: lakópark vagy vonzerő? A pécsi önkormányzat birtokba szeret­né venni a Zsolnay-gyárat, mégpedig térítésmentesen. A korábbi hírek úgy szóltak, hogy a múlt héten kellett volna döntenie a privatizációról a tulajdonos Állami Privatizációs és Vagyonkezelő RL-nek, ám eddig nem határoztak. A pécsi polgármester még öt éve jelezte az akkor gazdasági miniszternek a város azon szándékát, hogy a tulajdonába szeretné venni a Zsolnayt. Ugyanis jól látszott, hogy a rendszerváltás óta a sok gazda mellett is gazdátlan a gyár - mondja dr. Toller László. Az örökségvédelem lehetőségeit váltakozva hol jól, hol rosszul biztosították, az iparsze­rű termeléssel kapcsolatban állandóan vál­tozott a koncepció, a polgármester szerint egyebek között sérült a művészi értékek megőrzését biztosítani hivatott háttér is. A kérést akkor nem teljesítették, de a kor­mányváltást követően a város ismét „felme­legítette” az ügyet, állítólag akkor már alapo­sabban megvizsgálták a pécsi előterjesztést. A többségi tulajdonos Magyar Fejlesztési Banktól időközben az ÁPV Rt.-hez került a Zsolnay-portfólió - értelemszerűen a kérés is. A privatizációs törvény tavalyi módosítá­sa lehetővé tette, hogy önkormányzat is igényt tarthasson állami tulajdonú vállalko­zói vagyonra. A pécsi először 130 millió fo­rintot ígért a Zsolnayért, majd bejelentette, „A rendszerváltás óta a sok gazda mellett is gazdátlan a gyári hogy térítésmentesen szeretné birtokba venni a gyáregyüttest. Szakértők bevonásával ez utóbbinak a kormány elé terjesztése folyik jelenleg, nyi­latkozta tegnap lapunknak Toller László, aki­nek a reményei szerint teljesítik a kérésüket, miután úgy véli: rendkívül alapos munkát tettek le az asztalra. Természetesen a Zsol- nay-csoport egészére - az alapanyag-terme­lő Zsolnay Porcelángyár Rt.-re, a háztartási porcelánt, dísztárgyakat és épületkerámiát gyártó Zsolnay Porcelánmanufaktúra Rt.-re és a műemléki védettséget élvező ingatlano­kat gondozó Zsolnay Örökségkezelő Kht.-ra igényt tart a pécsi önkormányzat. Az eredetileg ajánlott 130 millió forintot, il­letve az „ingyen” birtokba vételt nem szabad szembeállítani azzal, hogy az ÁPV Rt. két­milliárdot szeretne kapni a Zsolnay-csopor- tért - véli Komor István, az örökségkezelő kht. ügyvezetője. Ugyanis a vételár a piacon dől el, és nem biztos, hogy akad ma ember, aki kétmilliárdot letenne az asztalra a cégért. Amellett, hogy minden tulajdonossal lojális az alkalmazott, morálisan elsősorban olyan privatizáció támogatható, amely kellő garan­ciákat teremt mind a folyó termelés, mind pe­dig az ingatlanokkal való okszerű gazdálko­dás, illetve azok fejlesztése területén. Bárki is lesz a tulajdonos, folytatja Komor István, az ingatlanok problematikájával szembe kell néznie, ugyanis jelenlegi álla­potuk rontja a termelés esélyeit. Másrészt a termelésből kivontakkal is kezdeni kell vala­mit, ám miután ezek műemléki védettséget élveznek, nehezen elképzelhető, hogy egy­szerűen ledózerolják őket. Mindenképpen csak jó irányba lehet ellépni a mostani pozí­cióból, fogalmaz az ügyvezető. A Zsolnay amolyan „magyar világmár­ka”, vagyis mi magyarok tartjuk nemzetkö­zi hírűnek - mondja Kovács Gyula, a porce­lánmanufaktúra rt. vezérigazgatója. Tény: a világon az első tíz között nem jegyzik a Zsolnayt, amelyik a „második körben” fog­lal helyet. Persze, ez a mindössze 150 éves, a porcelángyártásban kornak még alig szá­mító múltnak is betudható. Ám a 150 év, be­leértve az utóbbi évtizedeket, azt is megmu­tatta, hogy meg lehet őrizni a hagyományo­kat, mi több: a jelen példája szerűit tovább lehet fejleszteni a tudást. E tekintetben igen­csak mérvadó a nemrég elnyert Magyar Örökség Díj. Pécs nem lehet meg a Zsolnay nélkül, s ez alatt nem azt kell érteni, hogy a Zsolnay Vilmos út 37. alatt majd egy üres „lakópark­ban” bámészkodhatnak a majdani turisták. A Zsolnay-imidzs fenntartásához elenged­hetetlen a termelés - akár olyan, itt is terve­zett látványműhely keretében, mint amilyet Herenden már megvalósítottak. Kovács Gyula megkockáztatja: az „okos gazda” Pécs első számú turisztikai vonzerejévé .te­heti a Zsolnayt, tíz- és tízezreket vonzva ál­tala a városba. Csakhogy ehhez meg kell szabadulni például a jelenlegi kötelező bürokratikus kö­töttségektől, melyek odáig vezetnek, hogy két évbe telik, míg a döntéshozókon átmegy egy koncepció. Ha az önkormányzat lesz a gazda, nem lenne túl szerencsés „egyik ál­lamból egy másik államba” csöppenni. S ami egyelőre gyenge láncszemnek tűnik a vezérigazgató számára: a szándékok kinyil­vánításán túl egyelőre semmi konkrétumot nem tudnak arról, hogy mit is akar a város a Zsolnayval csinálni. BALOGH ZOLTÁN i A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom