Új Dunántúli Napló, 2004. jűlius (15. évfolyam, 178-208. szám)
2004-07-29 / 206. szám
2004. Július 29., csütörtök K U L T U R A -RIPORT 7. OLDAL 91' y Magyarul - magyarán k* Szószaporítás A statisztika szakszavával pleo- nazmusnak nevezzük a primitív vagy pongyola szószaporítást. Tanpéldája, amellyel szemléltetni szokták: hanyatt fekszik a hátán, illetve egy másik típus a hétvégi víkend. Ez utóbbi az idegen szavak bizonytalan ismeretének példája. Továbbiak felsorolása nem szükséges. Az Édes anyanyelvűnk nyelvápoló folyóiratban figyelemre méltó vita folyt két nyelvészünk között arról, hogy a bacon szalonna szókapcsolat pleonazmus-e vagy sem. Kemény Gábor szerint a bacon szalonna olyan jelzős szerkezet, amelynek a jelzője lényegében ugyanazt fejezi ki, mint a jelzett szó. Ehhez hasonló szerinte az emberi humánum, a garanciális biztosíték, empirikus tapasztalat stb. Ugyanis az angol bacon szó is szalonnát jelent. Wacha Imre megvédi a bacon szalonnát és vele együtt a kempingtábor szavunkat. Tudnivaló ugyanis, hogy amikor egy-egy idegen szó bekerül nyelvünkbe, nem mindig eredeti jelentésében és jelentésével vesszük át. A farmer csak nálunk jelent nadrágot, az akció árleszállítást, a sztráda autópályát. Hasonló változás ment végbe a bacon szalonna esetében is. A szalonna szó ugyanis gyűjtőnév. Többféle szalonna van. Kezdjük a tokaszalonnával amely a disznó tokájából lefejtett szalonna. Ha megfőzik, hol abáll, abárolt, hol kövesztett szalonna. Piros paprikába forgatva csécsi szalonna lesz. A füstöléssel tartósított a füstölt szalonna. Ennek változata a kenyérszalonna. A kobzsvári különlegesen pácolt nyers szalonna. Főtt változata a császárszalonna vagy császárhús. Van füstöletlen, csak sóval tartósított. Ez a sós vagy sózott fajta. Ebből lesz nyárra az Alföldön kedvelt avas szalonna. Említsük meg végül azt, amit kisütnek. Ez a zsírszalonna. A bacon szalonna hosszútörzsű hússertés szalonnája. Ez az elnevezés tehát nem pleonaz- mus, mert jelzője a szalonna jellegét jelöli meg. Hajszálvékonyra szeletelve és fóliázva is árulják. A bacon elem tehát megkülönböztető „eredetjelző”. Ahogy a bacon szónak, úgy a kempingnek is megváltozott az eredeti jelentése. A kemping ma már olyan épített tábort jelent, amelyben a táborozók ugyan saját sátrukban lakhatnak, de a tábor közművesítve van, épített illemhelyekkel, mosdóval, zuhanyozóval, nyílt tűüzű főzési és villanyvilágítású lehetőségekkel, olykor bérelhető kis faházakkal. Használatáért fizetni kell. Igénybe vevői nem nomád táborozók, a civilizáció számos eszközét magukkal cipelve nem táboroznak, hanem kempingelnek, kem- pingeznek, szemben azokkal, akik nem veszik igénybe a turizmus juttatásait, ezért „vadkempingezők”. Kemény Gábor elfogadta kollégája érvelését, mondván: fogyasszuk csak bátran a bacon szalonnát, de semmiképp se a kempingtáborban, hanem a kempingben. Rónai Béb Kinek mennyit ér a Singende Quelle? Néhány napon belül a finnországi Kan- nusba utazik a mohácsi német önkormányzat Singende Quelle kórusa. A közel 3 millió forintos költségekhez a város 85 ezer forinttal járul hozzá. Az országos és a megyei német önkormányzatnak egy fillért sem ért meg, hogy a nívós dalkör külföldre viszi a honi németség hírét A mohácsi német önkormányzat Singende Quelle kórusa tízéves lesz. Az idehaza szakmai körökben is rendkívüli elismertségnek örvendő dalkör eddig egyetlen alkalommal járt külföldön, akkor szinte minden felmerülő költségüket felajánlásokból fedezték. Tavaly vendégül láttak egy finn kórust, ennek egyenes következménye egy ottani meghívás volt: Kannusban, nemzetközi fesztiválon szerepelhetnek. Álmában sem gondolta volna senki, hogy a költségek nagy része a tagokra nehezedik, akiknek alig a fele tudta vállalni ezt az anyagi terhet. Az út összesen 2,8 millió forintba kerül. A német önkormányzat és a Singende Quelle Baráti Kör elnöke levelek, kérelmek tucatjait írta különböző szervezetekhez és cégekhez. A város önkormányzata először 35 ezer forintot ítélt meg, majd ezt Mohács polgármestere 50 ezer forinttal és ajándékokkal toldotta meg. A hiányos költségvetésben egyszerűen nincs több forrás. Az a legkeservesebb, hogy a városé a legjelentősebb felajánlás. Az országos és a megyei német önkormányzat például egyetlen fillért sem adott.- Csak én harminc levelet írtam meg, főleg helyi vállalkozóknak - mondja Kolbach Ferenc, a kórust támogató civil szervezet elnöke. - Válaszra csak ketten méltattak, egyikük azt írta: semmit sem tud adni. Legalább erre vette a fáradságot. A MOFA végül 50, a városgazdálkodási kft. 31, egy nagynyárádi építőipari cég 20, Kovács Győző, a városi alapítványi művészeti iskola igazgatója 50 ezer forintot adott, a Singende Quelle Baráti Kör a teljes tartalékát feláldozta a célra.- Akkor is elmegyünk, ha ez csak nekünk fontos - néz messze a kórusvezető, Kovácsné Horváthy Lenke. - Huszonhat éve járom Európát különböző kórusokkal, és tudom, hogy milyen érzés, amikor felkonferálják, hogy a következő csoport Magyarországról érkezett. Leszoktak a kérésről Egy másik, nem kevésbé neves mohácsi csoport, a Zora Néptáncegyüttes szintén a jövő héten utazik külföldi turnéra. A délszláv táncok mohácsi nagykövetei ezúttal Lagope- soléba, Olaszország déli részébe veszik az irányt. Az együttes 250 ezer forintot kapott idén működésre a város önkormányzatától, az út körülbelül másfél millióba kerül.- A tagok saját pénzükön jönnek, illetve abból az összegből, amit a fellépésekért kaptunk - mondta Darazsacz István, a kontinens jó néhány országát bejárt Zora vezetője.- Régebben én is megpróbáltam támogatókat szerezni, de évekkel ezelőtt leszoktam róla, mivel semmi értelme. Gyermek-világfesztivál A Gyermek-, Ifjúsági, Kulturális és Művészeti Világfesztivál eseményeit rendezik augusztus 3-tól egy héten át Budapesten, Pécsett és öt baranyai településen. Az eredeti ötletgazda Sanghaj, de idén hazánkkal együttműködve a többi kontinens fiatalsága is bekapcsolódhat az augusztusi rendezvényekbe. Magyarországra a legtöbben Kínából érkeznek, de afrikai, bangladesi, ecuadori gyerekek is találkozhatnak majd az itteni kortársaikkal. A Világfesztiválon ezer 9-16 éves fiatal mutatkozik be tánccal, énekkel, hangszeres bemutatókkal augusztus 3- án a Fővárosi Nagycirkuszban, majd másnap autóbuszkaraván hozza a vendégeket Pécsre, ahol három helyszínen lépnek fel. Augusztus 5-én és 6-án Abaliget- re, Bicsérdre, Bólyba, Orfűre és Pécsváradra is ellátogatnak a gyermekek, a baranyai zárógála 9-én Pécsett lesz. DÉL-AFRIKA NÉPMŰVÉSZETE. Zulu kosarak, ndebele gyöngyfűzések, díszített strucctojások láthatók többek között a dél-afrikai nagykövetség kiállításán, amely a pécsi Művészetek Házában nyílt tegnap. A gazdag törzsi kultúrákba bepillantást nyújtó tárlat augusztus 22-ig látható délelőttönként. fotó: tóth l Mánfai-fotók, kórházfalakon Sok mindent hallunk, tapasztalunk a magyar egészségügy helyzetéről, egy biztos: minden szépítési-jobbítási szándék ráfér. Mánfai György fotóművész ajándékba adott természetfotói ezt a célt szolgálják. A pécsi Nephrológiai Központban találkozunk. Ugyanis ez az egyik helyszín, ahol a folyosókat néhány hónapja Mánfai-fotók díszítik. A fotós és az egyetemi intézmények közötti kapcsolat pontosan tíz éve kezdődött, amikor az Urológiai Klinika siralmas állapotú, régi épületébe kértek képeket Mánfai Györgytől. Sétálunk a hipertonia-osztály folyosóján, ahol izlandi, olaszországi, törökországi, skóciai fotók következnek egymás után. A természet csodái - ahogy a PTE Földrajzi Tanszékének munkatársaként dolgozó és munkája folytán sokat utazó szerző nevezi a képeket. Az óceán türkize, a skót táj végtelen zöldje így, fényképen át is hat a szemlélőre. És ha az a szemlélő egy beteg ember?- Abban bízom, hogy ezeknek a tájaknak a látványa harmóniát közvetít, megnyugtat - mondja Mánfai György. - És emellett kiutat, perspektívát is ad az itt betegeskedőknek. Az emberi psziché olyan, hogy sok rosszat be tudunk beszélni magunknak, de sok jót is. Talán ezek a képek arra jók, hogy általuk az itt fekvők mernek hinni a gyógyulásukban. Mánfai György Ezt a véleményt osztja dr. Wág- ner Lászb orvos is:- A fotók abban segítenek, hogy ne legyen szomorú hangulat az osztályon. A betegek hajlamosak arra, hogy beszűküljön körülöttük a világ, de a képeket szemlélve újra és újra kitekinthetnek a teremtett valóság gyönyörűségére, és ez biztos, hogy jótékony hatással van rájuk. A fotók mint a lélek gyógyszerei? Lehet valami a dologban, hiszen egyre több klinika helyez el a falán Mánfai-képeket: a Szívcentrumban 40, az Idegklinikán 20, a Pszichiátrián 20, és a 400 ágyas klinika két belosztályán is 20-20 fénykép függ már. Ez utóbbi szomorú helyszín a művész számára:- A belosztályon halt meg pontosan egy éve az édesapám. Egykori ágya fölött ma is ott függ a legkedvesebb képem, ami Izlan- don készült. Természetesen tervek is vannak a tarsolyában. Mivel számos gyermekportrét is készített az utóbbi években, a művészt And- rásfalvy Bertalan arra biztatta, hogy helyezze el ezeket a fotókat olyan tanácsadó helyeken, ahol abortuszra készülő nőket, lányokat fogadnak. Hátha... M. K. Szociális étkeztetés: lepusztult konyhák A hivatalos cégbírósági adatok alapján hazánkban több mint 600 cég foglalkozik a közétkeztetés valamelyik ágával Ennél jóval kevesebb, akik a gyermek-, intézményi, illetve szociális étkeztetésre szakosodtak, a verseny ennek ellenére ezen a területen a legkíméletlenebb. Pécsett az időskorúak ilyen irányú ellátása a minőség és az árak tekintetében nem éppen szívderítő, bár némi reményre ad okot, hogy legalább két lerobbant konyhát felújítanak. A közétkeztetés minden társadalmi rendszerben szociális feladatot jelent. Ám a gazdasági és társadalmi fejlődés eredményeként egyre több közétkeztetéssel foglalkozó vállalkozás működik, amelyek elsődleges célja természetesen nem szociális jellegű, sokkal inkább a nyereségre való törekvés. A ma működő, az ön- kormányzatok kezében lévő konyhák és eszközállományuk elavultak, a fejlesztések és a működés költségeinek forráshiánya miatt az ágazat vállalkozásai sok kívánnivalót hagynak maguk után, ám az intézményekben az étkezést biztosítani kell. Nem problémamentes az időskorúak étkeztetése Pécsett sem, állítja Csikósáé Divják Mária, a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezetének elnökségi tagja. Öt évvel ezelőtt már kérték az önkormányzatot, vizsgálja meg, mennyivel kerül többe a szociális étkeztetés akkor, ha vállalkozóknak adják ki. A vizsgálat nem készült el, de hogy jóval többe kerül, mint amikor még saját maguk működtették a konyhákat, az ma már, az inflációt is figyelembe véve, véleménye szerint egyértelműen bebizonyosodott. Eddig még senki sem mutatta ki, hogy kevesebbe kerül, ha vásárolják a szolgáltatást, s ez igaz az étkeztetésen túl a takarításra is, érvel Csikósné. Az ételek minőségével is nagyon sok gondjuk volt, mondja Csikósné, nem kevés feljegyzést küldtek az önkormányzatnak, amelyekben kifogásolták a fennálló állapotokat, de változást nem tapasztaltak. Volt mindenben részük, ami rossz csak elképzelhető: szalmonella, svábbogár, patkány a főzőüstben - utóbbiról fotók is készültek, nehogy valaki később e hívatlan, „kedves vendég” létét a legendák körébe sorolja. A konyhákat a vállalkozók az önkormányzattól bérlik, s kivétel nélkül valamennyit lepusztították, magyarázza, emiatt például az a vállalkozó, aki nemrégiben elnyerte a malomvölgyi otthonban a főzés lehetőségét, a konyhát meglátva azonnal felbontotta a szerződést az önkormányzattal. A szociális intézmények mindent elkövettek, hogy a konyhájukat visszaszerezzék, de sikertelenül, pedig meggyőződésük, hogy háziasán csak saját konyhában készíthető étel. A konyhák lepusztítása annak ismeretében meglepő, tehetjük hozzá, hogy egy birtokunkban lévő szigorú, sokoldalas, mellékletekkel ellátott szerződés szerint a megrendelő, vagyis az önkormányzat a használatba adott konyhának „a szerződés tartama alatt a rendeltetésszerű használatát folyamatosan ellenőrzi”, vagyis a romlásnak következmények nélkül nem szabadna bekövetkeznie. Bár igencsak meglepő a szerződés egy másik pontja, amely kimondja: a „vállalkozó a konyhát és helyiségeit a szerződés megszűnésekor az átvételi állapotnak megfelelően” köteles visszaadni, hiszen az átvételkori állapotot, vagyis a lepusztultságot nem különösebben nehéz szinten tartani. Az önkormányzat szociális osztályának vezetője, dr. Manlné dr. Tóth Csilb úgy véli, hogy ami a konyhákban uralkodó állapotokat illeti, valóban rossz a helyzet, de a malomvölgyi konyha felújítását az önkormányzat magára vállalta. A Xavér utcai intézmény konyháját pedig a nemrégiben pályázatot nyert Környezetvédő Kft. saját költségén felújítja, komoly terhet véve le ezzel az önkormányzatról. Az osztályvezető szerint nem lehet összevetni az árakat az öt évvel korábbiakkal, hiszen azok alaposan felkúsztak azóta. Az árak tekintetében amúgy is kiszolgáltatottak a vállalkozókkal szemben, mert az önkormányzat mást nem Milliárdok a fenntartásra Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezésről gondoskodni; aki bentlakásos intézményben él, jövedelemmel nem rendelkezik, és akinek a térítési díj alapjául szolgáló készpénz vagy ingatlan vagyona, valamint tartásra, gondozásra köteles és képes hozzátartozója nincs - írja a törvény. A szociális otthonok fenntartása 58 százalékát az állam, 42 százalékát az önkormányzat finanszírozza. Pécsett az állami rész 2004- ben 1 milliárd 315 millió forint, ehhez tesz hozzá az önkormányzat 952 milliót. Az étkezést igénybevevők száma a Xavér utcában 1500, a Tüzér utcában 350, a Littke utcában 200 és a malomvölgyi otthonban 480. tud tenni, minthogy a közbeszerzési pályázatokon indulók közül a legolcsóbb ajánlatot tevőt választja ki, ez történt a nemrégiben lezárult versenyeztetés esetében is. Két intézmény konyhája tehát hamarosan megújul, az árak azonban nemigen lesznek alacsonyabbak, hiszen a vállalkozási szerződések 2009-ig szólnak, amelyekben rögzítették azokat. Ha megvizsgáljuk például a Környezetvédő Kft.- vel kötött szerződésben leírt térítési díjakat, akkor azt tapasztaljuk, hogy azok valóban igen magasak. A bentlakásos reggeli 153, az ebéd 422, a vacsora pedig 190 forintba kerül, de nappali ellátás esetén az árak még feljebb kúsznak. A reggeli 181, az ebéd pedig 437 forint, miközben a belváros számos pontján 400 alatt lehet menüt kapni. Igaz, az éttermek árai a piac törvényei szerint alakulnak, s nem adódik hozzájuk az áfán túl egy sajátos „szociális érzékenység”, amelynek, úgy tűnik, pénzben is kifejezhető követ- kezményei vannak. cseri László
