Új Dunántúli Napló, 2004. jűlius (15. évfolyam, 178-208. szám)

2004-07-26 / 203. szám

I 2004. Július 26., hétfő LUZSO K BEMUTATKOZIK 13. OLDAL CM :Na9yraá"y /T Sim Acer­: Dfávaivány! LÚZSOK V^16 ,0._C ~ Säsver:.« • Baranyahídvég A KÖZSÉG GAZDÁI. Polgár mester: Farkas Mihály, aki a tal­pas ház idegenvezetője is. Al­polgármester: Farkas Antal. Képviselők: Gyömbér Sándor, Nagy Sándor, Simon Lászlóné, Valtner Lajos. A cigány kisebb­ségi önkormányzat elnöke: Ká­rász Zoltánná, képviselők: Ká­rász István és Kovács Péter. Hiva­talsegéd és könyvtáros: Nagy Sándomé. Elérhetőség: község­háza: 7838 Lúzsok, Fő utca 44/a. Telefonok: 06-73-485065 és 06-30-4725103. ■ FALU- ÉS SPORTNAPOKON, illetve nőnapon muzsikával szolgál Danóczi János és ifj. Ke- cze István, a főzőasszony Vass Gyöngyi. ___________________■ A SIMON és a Szmák család ősi famíliának számít. A falu legidő­sebb lakója a most 82 éves Si­mon Józsefné. ■ lúzsok. dunantulinapb. hu Az összeállítás a Baranya Megyei Közgyűlés és a Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet támogatásával készült. Összeállította: Csuti János Az öreg hárs vonzereje Kirándulók - köztük németek és osztrákok - állnak meg a temp­lom melletti öreg hársfánál, ahonnan szép kilátás nyílik az Ormánságban oly jellegzetes mocsári kőrisekre és az elvadul- tan is romantikus Kis-tóra. Nem véletlen, hogy az alkalmi pihe­nőhelyet rendbeteszi a község, újjáalakítják a tavat, hogy fogad­hassa a belvizeket. Park és ját­szótér is lesz körülötte. A terv szerint még idén elkezdik egy majd egykilométeres betonjárda kialakítását az elképzelt tópark területén. Népszerű az üres, de külle­mében mutatós talpas ház, me­lyet ottjártunkkor egy pécsi egyetemi hallgató: Szabó And­rea (22 éves) keresett fel édes­anyja társaságában, hogy építé­szeti értékeit szemügyre vegye. A néprajzi érték további meg­óvásáról és berendezéséről sem mondtak le, így legkevesebb há­rommillió forintra lenne szük­ség, hogy például a zsúptetőt megerősítsék. Farkas Mihály polgármester azt is elmondta, hogy az egyházzal együttmű­ködve a temp­lomot is sze­retnék meg­menteni. Négy számítógéppel teleházat akar­nak, amennyi­ben lesz ele­gendő pénz. Farkas Antal alpolgármester és falugondnok megemlítette, azon van, hogy legyen játszótér és ifjúsági klub. Annak pedig örül, hogy a kisebbségi önkor­mányzat elnökénél: Kárász Zoltánnénál játékokat kölcsö­nözhetnek a gyerekek. Gyerekaktivitás A Farkas-testvérek internetklu­bot szeretnének. A 13 éves Dá­vid az iskolában esetei. Az itt­honi gép bekötését nem drá- gállják, azonban a vonalmegvé­tellel várnak, mert sokall­ják a havi 6-8 ezer forintos díjat. Dániel (10) szeretné, ha a majdani ifjúsági klub túrákat indíta­na, hisz ő ma­ga Püspök- szentlászlón 22 kilométert is gyalogolt. A Gágó-gyerekek nyolcán vannak. Andrea (14) kosár- és kézilabdázni tanítaná a fiatalokat. Szerinte a játszótéren felnőtt ügyelhetne a rendre. Testvére: Henrietta (10) pörgő hintát is kérne a játszóhelyre. Három barátnő A kispadon hármasban ültek. A vi­rágjaikról, főként a muskátliról és török szegfűről beszélgettek. Ne­meskéri Ilona (41 éves) azt mond­ta, ha lesz végre egy nagy park az öreg hárs körül, akkor közösségi munkát vállal ^ ^ és irigyen ad hozott létre. Csidei Csilla (25) ápolónő arról szólt, hogy a fiatalokat szívesen nevelné önismeretre, de tanítaná őket arra is, hogy községi ünnepe- ken műsort adjanak.__________■ A GYŐZELMI futballkupák ■ Szorgos gazdák Valtner Lajos (52 éves) traktoros örül annak, hogy a tíz éve létező szociális földprogram keretében a csaknem negyven megsegített csa­lád közül húsz önállóan is mű­veli földjét, így a családtagok kapálnak, ka­szálnak és be- gyűjtenek. Úgy véli, a számuk csak nőni fog. Példaértékű­nek tartja töb­bek között Farkas Antal, Farkas Mihály, Gyömbér Sándor, Szmák Gyula és Varga Mária szorgalmát. A Gyömbér família két évtizede tart sertéseket és még a mostani nehéz piaci helyzetben is értékesí­tenek állatokat. ■ Barátság és család A faluszépítéssel megbízott közmunkások csoportja. Közülük jó páran a sokszor győztes amatőr focicsapat játékosai is. Idén tíz közmunkás csinosítja a közterületeket. Amikor a faluban jártunk, a többség árkot mélyített, id Kolompár Jánosáé hidat fes­tett, Horváth Attila géppel füvet nyírt, míg Gyócsi György és Pedrovácz Sándor a boltudvaron kaszáltak. Igyekeznek minden parlagfüvet elpusztítani. Ezen a nyáron ez idáig már negyedszer volt parlagfűirtás. Kiderült, hogy a zöld területek gondozói közül a legtöbben futballoznak az ama­tőr kupacsapatban, amelyet Ko­vács Péter vezet. A futballközös- ség gerincét a Kolompár-testvérek adják. A focisták itthon sport- és falunapon lépnek fel, idegenben pedig csaknem tíz helyen bizo­nyítják tudásukat. Egyik beszélge­tő partnerem, Kobmpár János, aki egy évtizeden át játszott, meg­említette: - Volt, hogy két csapatot is győzelemre vittünk. Velünk küzdött Danóczi János, aki most már zenész és gaz­dálkodik. Ko­bmpár László a csapatalapító Hadnagy Lász­lót dicsérte, mert hagyományt teremtett. Fe- nyősi Ferenc a barátságok erősödé­séről, Kobmpár Zoltán pedig a családias légkör jó hatásáról be­szélt, amikor találkoztunk. SZŐKE BEM UTATKOZIK Szőke '/"'TiCserkút PeflérdO : \, Aranyos? Qadány Kozármisteny Pécstícivarti ' 0-, ■ , $zemely Ö a* Gyód Kökény ; Egerág *-oil*d Pogány áttérd Szőkéd t?' Gorzsóny Regeoye S3 ■. Q.SzilváS SZŐKE• KishérenÖ A község gazdái A polgármester Szentmiklósi Attila, alpolgármester Várszegi János Vendel A testület tagjai: Csike Józsefné, Szanyi Klára, Kadia János, Orsós Sándor. A településen jelentős a cigány származásúak száma, a leg­utóbbi helyhatósági választá­son kisebbségi önkormányza­tot nem tudtak alakítani. A kör- >,■ jegyző dr. Gellértné dr. Kugler Anna. A háziorvos dr. Veres Andrea, a gyermekorvos dr. Sándor György, állatorvos dr. Dudás Zoltán. A plébános Hor­váth Sándor, a gyermekvédelmi szolgálat vezetője Gyenis Ibna. szőke, dunantulinapb. hu Az összeállítás a Baranya Me­gyei Közgyűlés, vabrnint a Szentlőrinc-Ormánság Takarékszövetkezet támogatásával készük. Szerkesztette: Békéssy Gábor Közösségi házat építenek Azon a téli napon éjjel fagyott, hajnalban ónos eső esett, a falut megközelíteni sem lehetett. A reg­geli busz, amely Görcsönybe szállította volna a bejárókat, a csúszós úton megpördült, a sofőr nem volt hajlandó továbbmenni az emelkedőkkél sűrűn tarkított útvonalon. A síkosságmentesítő szórókocsik a főútvonalakkal vol­tak elfoglalva, ilyenkor övék az el­sőbbség, a falusi bekötőutak ma­radnak a végére. Szőke megköze- líthetetlenné vált.- Különleges eset volt, szeren­csére elég ritkán fordul elő - mondja a polgármester, Szentmikbsi Attila. - Akkor sem esetünk kétségbe, ha bármi zavar van a közlekedésben, a gyereke­ket elszállítjuk a saját gépkocsi­kon az iskolába, akik meg bejár­nak dolgozni a közeli városba, azok rendszerint autóval közle­kednek. Szóval a falu nem lehet bezárt egy pillanatig sem. A település fenntartása nem egyszerű feladat, évek óta halmo­zottan hátrányos besorolással ne­héz fejlesztési pénzekhez hozzá­jutni. A kultúrház kialakítását már tavaly eldöntötték, az idén be is adták a pályázatot a felújítás­hoz szükséges állami támogatás­ra. A volt kocsmát - amely ven­déglátóipari egységként amúgy sem működött - átminősítették közösségi házzá, az önkormány­zat tulajdonában lévő épülethez tartozik még a bolt, egyelőre csak ez tart nyitva. A felújítás azért lenne sürgős, mert az épület falai repedeznek, ugyanis az alatta lé­vő pince - amelyet évtizedek óta nem használnak - boltozata már nem bírja a terhelést, megrogy- gyant, tömedékelése elkerülhetet­len. A kért pályázati pénzből (7 millió forint) mindenekelőtt ezt a munkát végeznék el, a felette lévő épület rendbehozatala csak ez­után következhet. A házban egyébként már kiala­kítottak egy ifjúsági klubot, de a helyi fiatalság nemigen értékelte az önkormányzat erőfeszítését, rövid időn belül szétverték a be­rendezést, úgyhogy be kellett zár­ni.- Az új közösségházban gon­doskodnunk kell a megfelelő fel­ügyeletről - mondja a polgármes­ter - nem akarunk úgy járni, mint az ifjúsági klubbal. Elképzelé­sünk szerint megbízható közcélú munkásokkal oldanánk meg a kérdést részmunkaidőben. A be­rendezést is mi adnánk, sokba ke­rül, vigyáznunk kell rá. Az sincs előírva, hogy a közösségi ház mindennap nyitva legyen, klubo­kat szeretnénk működtetni, ün­nepségeinket, össze­jöveteleinket (például a minden évben meg­rendezett falunapot) is itt szeretnénk majd a jövőben rendezni. Arra is van mód, hogy a település népe közösségi keretek kö­zött ismerkedjen a számítástechnikával. Tavaly ugyanis pályá­zaton nyertek három komputert, egy a pol­gármesterei hivatal­ban van, a másikat receptfelírásra a házi­orvos kapta, a har­madik kerülne a kö­zösségi házba. Ter­mészetesen a gép használatához gon­doskodni kell a meg­felelő szakértelem­mel rendelkező fel­ügyeletről. ___________ ■ A közösségi házra valóban ráfér a tatarozás Út Gyód felé A járdát közcélú munkásokkal építik A faluban sok a munkanélküli, egy részüket ugyan foglalkoztatja az önkormányzat közcélú munkás­ként, néhányan viszont tartósan szociális segélyezettségre rendez­kedtek be. Nem nézi ezt jó szem­mel a településen élők többsége, hiszen azt látják, hogy míg ők igyekeznek előteremteni a napi be­tevőt, a lézengők fiatal koruk elle­nére is csak a „szoknyájukat fé­nyesítik”, még a rendelkezésükre álló kertet sem művelik meg - ahogy ezt a negyven éve a faluban élő, hetvenéves nyugdíjas Szabi Gyula képletesen megfogalmazta. Az idős ember manapság is na­ponta kijár a kertjébe, szüksége van az egészséges mozgásra, meg lehet nézni a szőlőjét, büszke is al­kotására. Szanyi Klára csak né­hány éve lakik a faluban, itt vettek házat, önellátásra rendezkedtek be. Azt mondja, a kertből mindent előteremtenek, ami a konyhában szükséges. Hogyne lenne felhábo­rodva - mondja -, amikor napon­ta látja azokat, akik csak a segély­re várnak. Szalai Gyula azt is meg­említi, -hogy a munkába járóknak meg a kertművelőknek is sokkal könnyebb lenne az élete, ha meg­épülne végre Gyód felé az össze­kötő út. Ennek egy része már elké­szült, a néhány kilométeres össze­köttetést kell csak kiépíteni, mert nedves, csapadékos időben a föld­úton nem lehet közlekedni. A pol­gármester azt mondja, rangsorolni kell a feladatokat, mert a bolt, meg a közösségi ház is fontos a telepü­lésnek és egy évben csak egyszer lehet ilyen támogatásokra pályáz­ni. Az út - valószínűleg uniós pén­zekből - előbb-utóbb megépül, jó­val olcsóbb megoldásként négy méter széles, úgynevezett mező- gazdasági feltáró útban gondol­koznak. r « 4 y i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom