Új Dunántúli Napló, 2004. jűlius (15. évfolyam, 178-208. szám)

2004-07-24 / 201. szám

8. OLDAL. POLITIKAI 2004. JŰLIUS 24., SZOMBAT V I T A F 0 R U Hittel, bizalommal, őszintén A Kereszténydemokrata Néppárt programja ÖNKORMÁNYZATOK 1. Polgár közeli közigazgatás A kölcsönös kisegítés elve (szubszidiaritás) alapján, a közigazgatás különféle önkormányza­tokban valósul meg és lehetővé teszi, hogy a prob­lémák ott oldódjanak meg, ahol azok a legeredmé­nyesebben és leghatékonyabban megoldhatók. A helyi közigazgatás létrejöttét a rendszerváltozás fontos eredményének tartjuk és fenntartása mel­lett kiállunk. 2. Hatékony közigazgatás A magyar közigazgatás középszintjén érzékel­hető ellentmondások alapján indokolt a rendszer felülvizsgálata az állam és az önkormányzatok szintjeinek összehangolása érdekében. A területi adottságok, a magyar közigazgatási hagyományok és az ésszerűség szem előtt tartásával el kell végez­ni a területi államigazgatási szervek teljes körű fe­lülvizsgálását annak érdekében, hogy a feladatok és hatáskörök megosztása észszerűbben, a lehető­ségekhez képest jobban történjék meg. 3. Elmaradott térségek felzárkóztatása Hazánk térségeinek fejlettségi különbségei az elmúlt tizenöt évben nemhogy csökkentek volna, hanem növekedtek. Egyes térségek messze a társa­dalmi átlag alá süllyedtek. Határozott politikai cé­lunk e különbségek csökkentése, a leszakadt térsé­gek felzárkóztatása. 4. Gyarapodó ország, fejlődő főváros Hazánk fővárosa az elmúlt évtizedben az alkal­matlan városvezetés és jogszabályi feltételek miatt fokozatosan vesztett regionális szerepébőL Pár­tunk a régió vezető városának szerepét szánja Bu­dapestnek, ehhez megalapozott várospolitika és rátermett városvezetés szükséges. Tűrhetetlen, ahogy a nyomor, a szemét és a ká­osz ellepi fővárosunkat. Új programokat alkotunk a hajléktalanság enyhítésére. Szociális bérlakáso­kat építünk a fiatal házasok számára. Újjászervezzük a főváros közlekedését A lakó­telepek leromlását megállítjuk és a lakásmobilitás növelésével javítjuk az elöregedő környezet meg­újulását A főváros önkormányzati rendszerét úgy kell átalakítani, hogy a város önkormányzati irányítása és igazgatása egységesebb politikai és szervezeti keretekben történjen. Az 1949-ben megszüntetett Fővárosi Közmun­kák Tanácsának visszaállítását kezdeményezzük az ésszerű város- és régiófejlesztés érdekében. JOGALKOTÁS 1. Ami igazságtalan, az ne lehessen törvényes A szabadság valóban nagy dolog. Ezt az elmúlt évszázad tapasztalatai alapján mindnyájan jól tud­juk. De a szabadság önmagában csak lehetőséget ad a helyes cselekvésre, azonban sajnos a helytelen­re is. Igazságosság nélkül nincs tartós béke és nincs emberhez méltó élet. A jog értékeket is köz­vetít. A polgári jog és a büntetőjog újrakodifikálása során hangsúlyosan szerepet kell, hogy kapjon a közjót, a közösség érdekeit előmozdító értékrend. 2. Új alkotmányt A rendszerváltozás lezárulása lehetővé teszi új alkotmány megalkotását. Az új alkotmány az aláb­bi kérdéseket is szabályozza:- Az alkotmánybíróság satusának újraszabályo­zása és eljárási szabályainak megalkotása.- A bíróságok anyagi függetlenségének biztosí­tása. 3. Az igazságszolgáltatás működőképességének biztosítása Több forrást az igazságszolgáltatásnak. Hazánk igazságszolgáltatása a megnövekedett terhek alatt roskadozik. Gyakoriak az elhúzódó pe­rek, a joggal való visszaélés. A társadalom jogbiz­tonságba vetett hite kezd meginogni. «Ursprung János, a KDNP Ország Elnökségének tagja „Tetszettek volna...!” Pécsett stabil az MDF Magyarország rendszerváltás utá­ni első .miniszterelnökétől ered a mondás, miszerint „Tetszettek vol­na forradalmat csinálni!” A kor­mányfő elvi társait intette vele nyu­galomra, amikor azok a hatalomból még épphogy kiebrudalt alkalmi baloldali erők kormányrúdhoz tüle­kedése láttán méltatlankodtak. A néhai kormányfő idézett intel­méből, melyre azóta többen hivat­koztak, arra következtethetünk, hogy a létezett szocializmus felszá­molásának békés útja tulajdonkép­pen kényszer diktálta kon­szenzusok so­rozatának ered­ménye volt. Vagyis: az egész társadalmat át­fogó változások csak és kizáró­lag fegyveres megoldás révén következhettek volna be. Eszerint a nálunk megvalósult békés utat az egyezkedések olyan homokozójá­nak tekinthetjük, melyben bizo­nyos megoldásra váró lényeges kér­dések törvényszerűen sikkadtak eL A társadalomtudományokból azonban ismert, hogy a forradalmi változások két úton mehetnek vég­be: békés és fegyveres úton. Követ­kezésképp a békés út is forradalom. A szocialista rendszer 1990-es meg­buktatása, s intézményeinek esze­ment „lebontása” is egyféle forrada­lom függvényében történt. Azért „egyféle”, mert a tőkés rendszer restaurációját ellenforradalomnak szokták minősíteni. Az idézet kapcsán olyan sejtel­me támad az embernek, mintha az előző társadalmi rendszer mester­kélten felnagyított bűnlajstromából némelyek számára az vált volna leginkább megbocsáthatatlanná, hogy eszmeárulók, kvázi deklasz- szált Jágók aktív támogatásával, vandál megoldások mellőzésével múlt ki. Nem adott lehetőséget ir­galmatlan leszámolásra. Márpedig kár lenne tagadni, voltak, aldk a ’80-as évek végén és a ’90-es esz­tendők elején bosszút lihegtek az egykor elszenvedett sérelmekért. Olyannyira, hogy akár egy rémdrá­ma, amolyan vérrel írt parányi „grand guignol” szerepének elját­szását is készséggel vállalták volna, ha általa hőssé magasztosulhatnak. Az öntörvényű igazságszolgálta­tást áhító bajnokokat nem elégítette ki a hírhedt Justitia-terwel való fe­nyegetőzés. Morózusak voltak, mert a múlt rendszer kegyeltjeinek- akiket a pokolba kívántak - a vá­lasztási vereség ellenére sikerült túl-. élnie a rendszerváltás okozta sok­kot és az intézményesített gyalázko- dások következményeit. A fegyve­res leszámolás elmaradása miatt bánkódó urak aligha számoltak a korabeli történelmi valósággal. Nem voltak tekintettel arra a tényre, hogy a 40 esztendeig jól-rosszul funkcio­nált szocializmus nem csak a társa­dalmat, de az emberek tudatát is át­formálta. Ennélfogva a magyarok többsége - bárhogy tagadják uraink- sajátjának tekintette az előző tár­sadalmi rendszert. Időszerűnek tar­totta a változásokat, de csakis a szo­cialista rendszer keretei között. A rendszerváltás egyedül a felsőbbség óhajára következett be. A széles néptömegeket a modellváltás és a demokratikus szocializmus hazug jelszavával ámítva „vitték jégre”. A választók többsége naivitása folytán juttatta őket a parlamentbe. Or. Südi Bertalan A Magyar Demokrata Fórum ne­véből adódóan demokratikusan építkezve először a helyi szer­vezetekben tartja programjának és vezetőinek kiválasztását. Ez Pécsett is így történt. A városi szervezet tisztújítása során az elnök Várbíró Péter lett/maradt. 2000 óta tölti be ezt a tisztséget, s most a 2006-os választási cik­lus végéig választották a párt vezetőjévé. Az MDF pécsi elnökségének összetétele: Fónai János, dr. Fü­redi Péter, Hárságyi Péterné, Nemes Lajos, dr. Schmidt Pál, Tomcsányi Kata. Ezzel lényegé­ben a korábbi vezetés újravá­lasztása történt meg, elfogadva a beszámolót. Az MDF megyei és országos gyűlésére is kiválasztva a kül­dötteket a folyamat a szeptem­beri program és vezető válasz­tással fejeződik be, mellyel a 2006. választási felkészülés is felgyorsul. Az emlékezés egységesít A Pécs M. J. Város Cigány Önkor­mányzata nagy örömmel karolta fel a Cigány Kulturális és Közmű­velődési Egyesület azon kezde­ményezését, hogy a Roma Holo­caust 60. évfordulójának méltó megemlékezésére Roma Holoca­ust Emlékmű felállítására kerül­jön sor Pécsett. Köztudott, hogy a II. világhá­borúban Baranya megyéből kö­zel 3-4000 cigányt hurcoltak el koncentrációs táborokba, akik­nek a központi gyűjtő- és vagoní- rozási helye a pécsi kisállomás volt. Az elhurcoltak többsége nem tért vissza. Fontos, hogy e tragikus ese­ménynek emléket állítson a bara­nyai cigány és nem cigány lakos­ság. A hazai cigányságtól senki nem kért nyilvánosan bocsánatot és megnyugtató kárpótlás sem történt. E történelmi trauma köl­csönös lezárásához is hozzájá­rulhat a közös emlékműállítás. Örülünk, hogy az egyesület felhívására számos cigány civil szervezet, helyi kisebbségi ön- kormányzat és magánszemélyek nyújtottak támogatást, illetőleg jelezték támo­gatási szándé­kukat. A tragikus esemény meg­állásra és érté­kelésre készteti a roma szerve­zeteket és ön- kormányzato­kat. Belátják, a hazai cigányság csak széles körű összefogással kerülheti el, hogy faji diszkriminációs esetek meg­ismétlődjenek. Az európai uniós csatlakozás lehetőség a cigányságnak. Ezeket akkor tudja kihasználni, ha az egyéni és szervezeti érdekeken felülemelkedve közös érdekkép­viseletet alakít ki. Dr. Kosztics István, Pécs Város Cigány Önkormányzatának elnöke Köszönet minden aláírónak Innen Pécsről akkor is bíztunk a si­kerben, amikor az aláírásgyűjtés ele­jén tartottunk. Annak ellenére bíztunk a siker­ben, hogy a parlamenti pártok nem vállalták fel egyértelműen és nyilvá­nosan a kettős állampolgárság ügyét, pedig a kényszeredett uniós csatlakozás végképp nem képzelhe­tő el a trianoni határokon túlra szo­rult magyarok részére az anyaor­szág által biztosítandó magyar ál­lampolgárság nélküL Természetesen köszönet illeti azo­kat az ellenzéki országgyűlési képvi­selőket, akik aláírták és ezen túlme­nően környezetükben napirenden tartották a kérdést. Mi magunk is több alkalommal szerveztünk aláírásgyűjtést a pécsi Széchenyi térre a Jobbik Magyaror­szágért Mozgalom, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Polgári Fórum Egyesület tagjaival. Bíznunk kellett a sikerben, mert tudtuk, hogy a magyarság egyik leg­jelentősebb nemzetstratégiai ügyéről van szó. Ezért is kezdeményeztem az Országgyűlésben a Jobbik Magyaror­szágért Mozgalom elnökségével kö­zösen kidolgozott határozati javaslat­tal a Trianon emléknap bevezetését, hiszen Trianon kérdéseit az Európai Unióban sem lehet feladni. Ezért szólaltam fel az Országgyű­lésben a kettős állampolgárság ügye mellett és kerestem meg írásban a parlamenti pártok frakcióvezetőit a kezdeményezés melletti támogatá­suk megnyerése érdekében. Ezért is szervezett június 4-én Pé­csett Trianon-megemlékezést a Job­bik Magyarországért Mozgatom, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Moz­galom és a Polgári Fórum Egyesület, ahol országos premieren került be­mutatásra Koltay Gábor „Trianon” cí­mű filmje. Különösen jó érzés volt, hogy még június 29-én is harminc íven négyszáztizenhét aláírást adtunk le a Magyarok Házában több pécsi gyűjtő megbízásából és § saját munkánk Gratulálunk munkatársainak, Körömi Attila ként arra leghiva- tottabb szervezetként volt erejük a kezdeményezéshez és a végrehajtás­hoz. Gratulálunk ahhoz, hogy ezek­ben, a politikai elit által mindent ural­ni kívánó időkben volt erejük és bá­torságuk az aláírásgyűjtés és a Ma­gyarok VI. Világkongresszusa önálló megszervezéséhez. Ezzel példát mu­tattak arra, hogy van értelme az önál­ló cselekvésnek. Gratulálunk a több mint háromszázhúszezer aláíráshoz. Örülünk, hogy volt értelme a számos pécsi - csoportosan és magánszorga­lomból gyűjtő, itt élő és tanuló - em­ber munkájának is. Bízzunk benne, hogy az Országos Választási Bizott­ság legalább kettőszázezer aláírást hi­telesíteni fog, és attól a pillanattól kezdve egy új helyzethez kell viszo­nyulnia a politikának, mindannyi­unknak. Az aláírásgyűjtés sikeres végrehaj­tása révén egyre többen sorakoznak fel a kezdeményezés mögé. így az idő előrehaladtával a kettős állampolgár­ság ügye egyre aktuálisabbá válik, egyre többen nyilvánítanak véle­ményt. Az aláírások érvényesítése is még mindig folyik, ami az aktualitást tovább erősíti. Körömi Attila, független országgyűlési képviselő, a Jobbik Magyarországért Mozgábm tagja Emlékezetkihagyás? Az európa parlamenti választá­sok után megdöbbenten tapasz­taltam, hogy az MSZP több ve­zető politikusa hezitáltan nyi­latkozott az eredményt illetően. Rövid időn belül arról értesül­tünk, hogy egy embernek kell csupán mennie, ez pedig Ko­vács László. A magam részéről már koráb­ban örültem volna távozásának, mert támogatom a párt megújí­tását, és az a véleményem, hogy az MSZP légyen mielőbb szociál­demokrata értékeket felvállaló párt. Most gusztustalannak tar­tom az „autószerelők” (Gyur- csány, Hiller) nyomulását és a pártelnök mielőbbi távozását követelők magatartását. Amnéziában szenvednek egyes vezető MSZP-politikusok, akik különböző jóslásokba bo­csátkoztak az eredményt illető­en, most másra mutogatnak és saját egzisztenciájukat igyekez­nek menteni. Azokat, akik a kampány ide­jén kritikusan, de segítőén igye­keztek véleményükkel - „zsold” nélkül - támogatni az akkor lát­hatóan rossz irányba haladó, európa-parlamenti húzó embe­rekre épülő kampányt - nem vették semmibe. Ezért vannak fenntartásaim a nyomuló „autó­szerelők” és vezető MSZP-tagok megújulási szándékának ko­molyságát illetően. Felmerül a kérdés: ki rontotta el az európa parlamenti választást? Miért maradtak távol az MSZP-szim- patizánsok és miért esett a párt népszerűsége?- Zsoldos „kampányszakér­tő”, aki fasisztázik és jóllakot- tan távozik, sokat ártott. Mi, baloldaliak itt maradunk. Nem mi adtuk a szájába gyűlölködő szavait.- A húzóemberek olyan ha­tást váltottak ki, mintha egy fu­tóversenyre úgy invitálnának: „Gyere velem, én sem megyek sehová!” - Szerencsésebb lett volna, ha ők (Kovács, Horn) to­ló emberként szerepelnek a lis­tán, mivel nem állt szándékuk­ban Brüsszelbe menni.- Azok a „jósok”, akik 13 kö­rüli eredményt vártak, menje­nek ki néha az utcára. Ott tud­nak találkozni a valósággal és az emberek őszinte véleményé­vel. Sok szimpatizáns azért nem ment el szavazni, mert el­hitették velük, hogy 50%-nál jobb eredmény úgysem várha­tó, de az biztos. Az MSZP megújulását most már a tagsága, szimpatizánsai és a társadalom is igényli. Ha nem távoznak azok, akik asz- szisztáltak abban, hogy ide ju­tott az MSZP népszerűsége, il­letve ha az amnéziában szenve­dők akarják megújítani a pár­tot, akkor sajnos borítékolható az eredmény 2006-ra. Komáromi István Egy mandátum köszöneté... A Független Kisgazdapárt Bara­nya Megyei Elnöksége, valamint Pécs Városi Szervezetének vezető­sége köszönetét mond mindazon kisgazda tagtársuknak, szimpati­zánsainak, akik szavazatukat a Magyar Demokrata Fórum listájá­ra adták és ezzel a Független Kis­gazdapártot is támogatták, meg­erősítve a konzervatív jobboldal létjogosultságát. A Kisgazdapárt és az MDF kö­zötti megállapodás értelmében a két párt azon munkálkodik, hogy tovább erősödjék az a nemzeti, ke­resztény, konzervatív erő, amely nélkül a 2006-ban esedékessé váló országgyűlési választásokat követő­en nem alakítható jobboldali kor­mány. Reméljük, hogy 2006-ban a Független Kisgazdapárt még erő­sebb jobboldal önálló része lesz és újult erővel harcol azért, hogy Ma­gyarország az erős többpártrend­szer országa legyen. Pártunk tagjai és szimpatizánsai ismét megmutat­ták, hogy meghatározó erőt tudnak képezni a politika jobboldalán. Kérjük a volt, a jelenlegi és a le­endő tagjainkat, kísérjék figyelem­mel a Kisgazdapárt munkáját, tá­mogassák politikai törekvéseinket, hogy az Európai Unió kisgazdaten­gerében ne egy csepp legyen a ma­gyar gazda.- Méltó hely, méltó elismerés, méltó boldogulás a magyar gazdá­nak - ez közös képviselőnk jelmon­data. Aczél Attila, Pécs városi elnök Hangya Antal, Baranya megyei elnök, országos alelnök Erkölcsi hiba? Az adózási rendszer változtatásáról szóló híradásokból egyre gyakrab­ban értesülhetünk a tőzsdei árfo­lyamnyereség adóztatásáról, az adó ismételt bevezetésének vitájáról A téma kapcsán azt olvashattuk az Új Dunántúli Napló július 9-i számában vezető szakember nyilatkozataként (aki szerint a bevezetése erkölcsi hi­ba lenne): „... egyértelműen a megta­karítások és a növekedés elleni intéz­kedés lenne, ha a személyi jövede­lemadóval egyszer már terhelt pénz­ügyi megtakarításokat is ismételten megterhelnék, ami ráadásul infláció- gerjesztő hatású is.” (Pontos adatok híján csak feltételezem, hogy nagy összegű jövedelmeknek az adóztatá­sáról lehet szó, ha az intézkedés az inflációra is kihatna.) Számomra magyarázatra szorul a fenti nyilatkozat. Úgy tudom ugyanis, hogy nem a tőzsdén be­fektetett összeg (mint megtakarí­tott adózott jövedelem) képezné az adó alapját, hanem csak a befekte­tett összeg után elért árfolyamnye­reség (a haszon). Ez egyben azt is jelenti, hogy az adó mértéke nem a személyi jövedelemadóval egyszer már megterhelt megtakarítástól, hanem az általa elért árfolyamnye­reségtől függne. Ha a befektetéssel elért haszon adómentes, akkor a befektető indokolatlan előnyt élvez a munkájából, vállalkozásából élő állampolgárral szemben. A társadalom költségeinek fe­dezetéül a jövedelmek után befi­zetett adó szolgál. A jövedelemből az adó megfizetése után maradó (mondhatnánk: „megtakarított”) összeget vagy annak egy részét fel lehet használni- fogyasztásra, ami után újabb adót (forgalmi, jövedéki) kell fizet­ni;- vállalkozás létrehozására vagy fejlesztésére, aminek a hasz­na után szintén adót kell fizetni;- tőzsdei befektetésre, ahol a haszon jelenleg adómentes. Minthogy a társadalom költ­sége független attól, hogy kik fizetik be a fe­dezetéül szolgá­ló adót, nyilván­valónak látszik, hogy a tőzsdei befektetés hasznának adómentes­sége miatt az egyéb jövedelmeket kell nagyobb adóval terhelni. Eb­ből viszont az is következik, hogy az árfolyamnyereség tervezett adóztatása lehetőséget adna az ál­lampolgárokat terhelő egyéb adó csökkentésére, ami méftékelhet- né vagy túl is szárnyalhatná az in­tézkedés inflációs hatását. Ezek után magyarázatra szo­rul: a tőzsdei árfolyamnyereség utáni adó bevezetése vagy meg­szüntetése tekinthető-e erkölcsi hibának? Bojtár József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom