Új Dunántúli Napló, 2004. jűlius (15. évfolyam, 178-208. szám)

2004-07-03 / 180. szám

6. OLDAL ZÖLD TU KOR 2004. Július 3., szombat Lélegző örökségünk Minden településnek lehet megmutatandó értéke A pécsi Pintér-kerttől a szentlászlói arborétumig, a Szársomlyótól a pécs- váradi várig számos kert, park, termé­szetvédelmi terület, tájépítészeti alko­tás méltó lehet arra a megyében, hogy részese lehessen a Kulturális Örökség Napjai ez évi programjának. Lélegző örökségünk címmel kívánja a szerve­ző Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) ráirányítani a nagyközönség figyelmét különböző természeti és épített értékeinkre. Június 30-ig lehetett je­lentkezni arra a prog­ramra, amely az Örökség Napjaiban - idén szep­tember 18-19-én lesznek - ingyenes látogatás ré­vén teszi lehetővé neve­zetességeink, értékeink megismerését. Cél az is - tudtuk meg Kertész Mar­gittól, a KÖH igazgatóságán -, hogy a más­kor részlegesen, csak ideiglenesen, vagy éppen a „kivételezettek” által látható terü­letek - például elzárt, de természeti ritkasá­gokat rejtő vadászrezervátumok építmé­nyek kinyissák ezekben a napokban kapu­ikat. Az elmúlt évek hasonló rendezvényei igen népszerűek voltak. Baranya rendkívül gazdag olyan cél­pontokban, amelyekkel be lehet nevezni az örökség napjaira. Célpont lehet akár a pécsi Dóm, az ókeresztény sírkamrák, a siklósi, a pécsváradi várak, a DDNPI védel­me alatt álló élőhelyek, és még számos egyedi értékünk. A programba benevezett épületeknek nem kell feltétlenül műemlé­ki védettségűeknek lenniük, az esztétikai, történeti érték is elegendő. Egy-egy épület, helyszín látogathatóságát bárki kezdemé­nyezheti, de természetesen a vendégek fo­gadása önként vállalt szolgáltatás. Mégpe­dig ingyenesen, bár ettől kivételes esetek­ben el lehet térni, például különösen nagy értékek esetében, amikor az őrzés biztosí­tása a veszélyeztetettség miatt nem mel­lőzhető. Tavaly mintegy 160 ezer részvevője volt a programnak, akkor éppen a Zsolnay és a szecesszió volt Pécs centrummal az Örök­ség Napjai témája. Idén Baranyából töb­ben is beneveztek a programba, közöttük például a PTE botanikus kertje, a Klimo- gyűjtemény, illetve a Szőlészeti és Borá­szati Kutató Intézet is. Dr. Iványi Ildikótól, a DDNPI igazgatójától megtudtuk, bizo­nyosra vehető, hogy ezeken a napokon többek között a Pintér-kert is ingyen lesz látogatható. Részlet a püspökszentlászlói arborétumból FOTÓ: T. L. Duna - híd a jövőbe A kék folyó mohácsi szakaszán do­hogó uszályok és hajók kürtjei is felbúgtak június 29-én délelőtt 11 órakor. Ezen a napon rendezték meg első ízben a nemzetközi Duna- napot. A folyót tíz nemzet használ­ja - és gyakorta ki is használja. Ez utóbbit megelőzendő írták alá a Duna menti országok azt a védelmi egyezményt, amelynek tízéves év­fordulóját köszöntötték ezen a na­pon. A magyarországi programok több települést érintettek - Győrtől Bajáig -, de a „Duna - híd a jövőbe” szlogennel rendezett napon ma­gyar kezdeményezésre a folyó bár­mely részén járó hajók azonos idő­pontban kürtjellel köszöntötték a folyót. A Duna-napot egyébként nem csak a part menü, hanem víz­gyűjtő területén lévő más országok is megünnepelték. ____________■ __________Hírek__________ A DUNA-DRÁVA Nemzeti Park Igazgatóság rendezésében nyűt tóállítás június 30-án Mohácson, a Széchenyi István Ifjúsági Cent­rumban. A tárlat látogatói Mario Romulic multimédiás fotókiállítá­sának anyagán keresztül megis­merkedhetnek a természeti érté­kekben rendkívül gazdag Kopá­csi-rét világával. SÍKON DA-FÜRDÖ történetéről megjelent kötethez ismét hozzájut­hatnak az érdeklődők, mert után­nyomásban megint kiadták. A Vra- tarics Györgyné által írt kis kötet aktualitását erősíti, hogy a nyár vé­gére várható az új beruházásban készült gyógyfürdő nyitása. A SZÁRSOMLYÓ az egyik leglá­togatottabb természetvédelmi terü­lete a DDNPI-nek. Látogatásához azonban előzetesen írásbeli enge délyt kell kérni és csak vezetővel lehet a kijelölt útvonalon a hegyen túrázni. Az engedélyeket az igaz­gatóság pécsi, Pintér-kerti köz­pontjában lehet igényelni. A DRÁVÁN csak két kijelölt he lyen lehet motorcsónakot hasz­nálni. Egyik Drávaszabolcs térsé­gében, a másik a barcsi kömye zetben található. A folyón evező­csónakkal túrázókat most már ki­épített táborhelyek fogadják Őrti- lostól Drávaszabolcsig. ________■ Be lga indiánok Óbányán Idén nyáron hat hullámban indiánok érkeznek Sasrétre, Al­mamellékre és Óbányára. Összesen közel 220 „rézbőrű” költö­zik a vigvamokba, a pécsi ANK által szervezett indiántáborok­ba. Közöttük külföldi pepecsek és pirokézek is. Némi tollal szegényebbek lesz­nek a táborok környékén élők tyúkjai, libái, de még a fácánok is, mert a táborlakók megérkezésü­ket követően hamarosan elkezdik tolldíszeik elkészítését. Lévén szó indiánokról, megcsinálják majd totemállataikat, harci felszerelé­seiket is. Ölbei László szervező el­mondta, ezen túl a harci éberség fenntartását szolgálandó bátor­ságpróbákat is ki kell majd állni­uk a Pécsről, a megye és az or­szág más részeiből, illetve Belgi­umból és Franciaországból érke­ző rézbőrűeknek. Az első táborlakók június 28- án érkeztek Sasrétre, külön- busszal. Összesen hat turnust szerveztek, ebből három lesz itt, egy Almamelléken, kettő Óbá­nyán. Ennek eredményeként Ba­ranya legszebb részeit szinte a teljes nyáron át megszállva tart­ják majd a két harcias törzs tagjai. Akik - illetve jobbára szüleik - e-mail révén szereztek tudomást a nagyszerű szünidei gyermek- programról. ■ Természetvédők és vadászok Még fel kell bontani területi feladatokra azt az együttműködési megállapodást, amelyet a napokban kötöttek a hivatásos termé­szetvédők és a vadászati szakemberek. A közös feladat azonban nem új, a természetvédelem és a vadászat szorosan összefügg. Az országos szinten kötött meg­állapodást - amelyet Persányi Miklós környezetvédelmi mi­niszter mellett a Magyar Vadász Kamara nevében Feiszt Ottó el­nök, illetve a Magyar Vadász Védegylet képviseletében Pechtol János ügyvezető elnök írtak alá - elküldik a nemzeti parkok igaz­gatóságainak, illetve a területi vadászszervezeteknek azzal a céllal, hogy helyi szinten alakít­sanak ki szakmai együttműkö­dést. A közös feladat a termé­szeti és a védett természeti érté­kek, területek megóvása, a fenn­tartható vadgazdálkodás érvé­nyesítése, a vadállomány védel­me. A közös munka egyik lénye­ges eleme, hogy a hivatásos ter­mészetvédők és a nimródok együttesen lépnek fel a termé­szetkárosító cselekmények meg­előzése érdekében. A megyei vadászkamaránál ép­pen a napokban voltak vadász- vizsgák. A tananyag egyik szer­ves része a természetismeret, ezen belül védelmének fontossá­ga. A baranyai nimródok is pon­tosan felmérték már, hogy csak az állomány óvása mellett tudnak hódolni szenvedélyüknek, meg­őrzése, szakszerű kezelése jelent­het számukra a jövőben is bevéte­li lehetőséget. Vagyis az érdek és az elvárás találkozik a megállapó- dás megkötésével. ____________■ Ol dalunk a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készült. Összeállította: Mészáros Attila Jegyzet Az erdőbarát bánata Csak fényképen láttam őket. A múlt század elején készült, vala­melyik Dráva menti erdőben, s egy szlavón tölgyet mutatott. Né­hány apró emberke támaszkodott a fejszéje nyelére gigantikus törzse mellett. Kivágás előtt állt, egyike az utolsó óriásoknak. Egy másik fotón már szállításra várt, csak ez az egy törzs fért rá egy tehervagon­ra, világkiállításra vitték, mint a magyar erdők reprezentánsát. Nem tudtam, s az én és az utá­nam következő generációk vég­képp nem tudhatják, voltak ná­lunk akkora tölgyek. Ez mindig eszembe jut, ha fakitermelőket lá­tok dolgozni. Persze már nem vi­lágkiállítási darabokat kerülget­nek éles hangú motorfűrészeik­kel, de a ma legnagyobb fái kerül­nek sorra. Mindenkinek, az er­désznek, talán az ebből élő faki­termelőnek is fáj a szívük értük. Valamit azonban el kell fogad­ni. A fa gazdasági érték. Mi több, egyre inkább az lesz. És a bükkö­söknek, tölgyeseknek is megvan életük hajnala, dele, alkonya. Ez utóbbit a szakemberek úgy fogal­mazzák: összeroskadás előtt áll az erdő. Ez is átfut a fejemen, ha meg­hallom a Stihl hangját. Mert csú­nya a kép, ha magunk elé képzel­jük a már kisebb szelek állal is ha­tomra döntött fák kavalkádját. Im­már legfeljebb korhadó táptalaj­nak, humusznak jók, a ma embe­re léptéke szerinti értékük elve­szett. Legalábbis ahhoz képest, amit életük delén értek volna. Tud­ják ezt természetesen az erdőgaz­dák, már akkor, amikor kis cseme­teként, természetes újulatként ne­velni kezdik az erdőket, annak biztos tudatában, hogy látni már nem fogják a tekintélyessé növeke­dett tölgyeiket, bükkjeiket, fenyői­ket. A gazdaság nyelvén: a vágás­érett állományt. Ami lehet fafajtá­tól függőn 60-80-120 év. Akkor pe­digjönnie kell a motorfűrésznek. A fatolvajokon kívül valószínű­leg nincs senki, aki ne bánkódna egy-egy kidöntött fa miatt. Mind­erre a fák persze nem tudnak vá­laszolni. Csak akkor, ha maguk érzik a természetes végüket. Ak­kor - mondják ez erdészek - még egyszer összeszedik minden erejü­ket, soha sem tapasztalt magter­mést hoznak, hogy a szélre-esőre bízva minél több utódnak adja­nak lehetőséget. De ma már tulaj­donképpen nem a saját korukkal, hanem az emberrel vannak ver­senyben. A denevérek világa Egyedülálló múzeum a barlang mellett JÁTSZVA ISMERKEDNEK AZ ÁLLATVILÁG REJTELMEIVEL a szünidőben a pécsi állatkertbe, vagy a terráriumba látogató gyermekek._______________________________________________fotó: tóth László A t artós emberi jelenlét elle­nére - a Kárpát-medencében 4-5 ezer évvel ezelőtt lehettek utoljára természetesen élőhe­lyek - még sok értékünk ma­radt meg, amelyek őrzése, vé­delme fokozott feladatot je­lent. Ilyen jelentős érték a de­nevér is, amelynek számos fa­ja él Baranyában is. A denevérek hazánkban a legve­szélyeztetettebb állatcsoportok közé tartoznak. Magyarországon 28 fajuk fordul elő, közülük nyolc fo­kozott védelmet él­vez. Előfordulnak épületek padlásain, fa­odúban élők, és bar­langlakó fajok is. Védel­mük egyik legfontosabb lépése a pihenő- és szapo­rodóhelyek felmérése. A fel­adatot a Magyar Madártani Egyesület helyi szervei, a De­nevérvédelmi Alapítvány, a Ma­gyar Denevérkutatók Baráti Köre és más civil szervezetek látják el. Ma már szinte az egész ország­ban megtörtént a felmérésük, a legjelentősebb kolóniák folyama­tos figyelemmel kisérése most van kidolgozás alatt. Az épületekben és odúkban la­kó fajok megtelepedését mester­séges búvóhelyek kihelyezésével is segíthetjük. Számos odútípust könynyedén elkészíthetünk, eze­ket fatörzsekre, vagy házfalra erősítve búvóhelyet biztosítha­tunk a denevéreknek. Az abaligeti Denevérmúzeum épülete közvetlenül a barlang mellett van. A természettudomá­nyi állandó kiállítás az előtérből megközelíthető két egymásba nyíló teremben található. A kiállí­tás megépítésének célja volt, hogy közérthető, látványos, figye­lemfelkeltő módon, hagyomá­nyos kiállítási módszerek mellett interaktív elemeket, audiovizuális eszközöket is felvonultató tárlat segítségével mutathassuk be a de­nevéreket, ismertessük veszé­lyeztetettségüket, védelmüket. Závoczky Szabolcs, a DDNPI igazgató­helyettese A kiállítás elemei ; Padlástér (épített) ■ Odú (odvas fa) ■ Barlang (épített) ■ Érintőképernyős számitógé­pes bemutatás (az európai de­nevérfajok, a DDNP bemutatása) m Videofilmek folyamatos be­mutatása ■ Vonulási térkép ledes kijelzés­sel (Az európai denevérfajok vo­nulási útvonalainak bemutatása) ■ Történeti emlékek a denevérfa­jok és az ember kapcsolatáról (ki- szögezés, babonák, hiedelmek) Viharkárosult madarak A szokatlanul heves és sűrű esőzé­seknek, a hirtelen jött viharos sze­leknek, a jégveréseknek az erdők és mezők lakói között is vannak ál­dozatai, sérültjei. Számos ilyenkor az olyan fiatal állat, akár madár, akár emlős, amely a felnőtt egye- dekkel ellentétben védtelenebb a természet erőivel szemben. A Misi­na Állatvédő Egyesület menhelyén jól figyelemmel tudják követni, mi­kor és hol volt olyan zord időjárás, amelynek sok sebesültje van, mert ezekben a hetekben megszaporo­dott a hozzájuk bevitt állatok - fő­leg madarak - száma. Farkas Tamás, az egyesület el­nöke elmondta, szerencsére rendszerint gyógyítható, felnevel­hető állapotban kerülnek hozzá­juk a madarak. Számítottak őzgi­dákra is - az előző években 10-15 kis jószágot is istápolniuk kellett -, de idén szerencsére még nem hoztak sebesültet. Mint minden esetben, a viharsérült állatoknál is az a fő szempont, hogy meg­gyógyítsák, felneveljék őket, s ha a körülmények, az állat állapota ezt lehetővé teszi, visszaengedjék őket a szabad természetbe. Az ál­latvédő egyesület figyelme arra is kiterjed, hogy az ápolás során az emberhez szokott állatok a men- helyen kívül is védett környezet­be kerüljenek, szelídségük miatt ne essen bántódásuk. i I r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom