Új Dunántúli Napló, 2004. jűlius (15. évfolyam, 178-208. szám)
2004-07-21 / 198. szám
2004. Júuus 21., SZERDA 7. OLDAL KULTÚRA -RIPORT Az egyetemek köré szerveződnek Hetente tizenöt-húsz pályázat - írországi innováció, magyarra fordítva Könyv ____________ A k is halottlátó Szeptemberre befejeződik a Regionális Innovációs Stratégia (R1S) programjának kidolgozása. A végrehajtás során meghatározó a szervezet kialakítása. A közelmúltban az Európai Unió „innovációs mintaterületén”, Írországban tanulmányozták a különböző rendszereket a dél-dunántúli szakemberek, köztük Miszler Miklós, a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht ügyvezető igazgatója. Az egyik leginkább figyelemre méltó az ír példában az, hogy az egyetemeken és főiskolákon, a különböző szakképző intézetekben oktatók rendkívül fontosak az innováció folyamatában, mondja Miszler Miklós. Sok esetben tanácstalanok a vállalkozók, hogy a profitot hozó ötletüket miképpen tudnák kiérlelni, hogyan lehetne azokat technológiára váltani. Az ír gyakorlat ilyenkor az, hogy a vállalkozó egy olyan irodát keres föl, amelyik képes a számára olyan szakembert ajánlani, aki segíthet az ötlet megvalósításában. Az állam úgy kapcsolódik mindehhez, hogy támogatja a vállalkozó ötletének részletes kidolgozását, a megvalósíthatósági tanulmány, majd az üzleti terv elkészítését. Ezt követően az állam azt is finanszírozza, hogy a tanulmányban foglaltak megvalósulhassanak. Az írországi tapasztalat az, hogy az ezzel foglalkozó vállalat hetente tizenöt-húsz vállalkozó pályázatát hagyja jóvá. Az egyetemek tőszomszédságában emelt épületekben olyan kutatók dolgoznak, akik jobbára csak azzal foglalkoznak, hogy a tudásukat az innováció céljaira hasznosítsák, folytatja az igazgató. Az ír példán azt követhették nyomon, hogy az innovációs központok rendkívül jól működnek. Gyakorlatilag zöldmezős beruházások keretében épülnek föl a Magyarországon is néhol már meglévő úgynevezett inkubátorházak. Ám ami különböző: a szigetországban , az inkubátorházak a képzések tömkelegé révén olyan tudással vértezik föl a vállalkozókat, hogy meg tudjanak felelni a világpiaci trendeknek. Írországban olyan értelemben is céltudatos munka folyik az innováció területén, hogy kijelentik: miután szűk a belső piac, exportra termelő vállalkozásokat kívánnak támogatni, ráadásul olyanokat, amelyek két-három éven belül képesek tíz-tizenöt főre felfejlődni, és egy-másfél millió eurós árbevételt produkálnak. Például az informatika, a számítástechnika területén egyáltalán nem ritka, hogy létrejön egy két-három fős cég, és három hónapon belül már hetven embert foglalkoztat. Ami mindezen túl figyelmet érdemel: nem aprózzák el a célokat, inkább két-három olyan területet jelölnek meg, ahová összpontosítani lehet a tőkét. Összevetve a két ország gyakorlatát, Miszler Miklós úgy látja, hazánkban is nagyon sok, az ottanihoz hasonló cég, szervezet, intézmény működik, ám nincs meg közöttük a megfelelő összhang. Ezt a regionális szintről elindulva lenne a legcélszerűbb megoldani, miután így lehet igazán átlátni az egyes területeken történteket, az ott zajló folyamatokat. Az ügynökség szempontjából ez a legfontosabb tanulság, véli az igazgató. A nemzetközi gyakorlat is az, hogy a regionális versenyképesség előmozdítása, elérése elsősorban a helyi szervezeteken múlik - természetesen állami „rásegítéssel”. Ebben lehet kiemelkedő szerepe a regionális ügynökségnek: hogy összehangolja a munkát, folyamatos párbeszédet tartson fönn a különböző szereplők között. __ __ __ ___ __ BALOGH Z. Ifjús ági kultúrkavalkád Július 23. és augusztus 1. között immár nyolcadik alkalommal rendezik meg a nyári, nemzetközi ifjúsági kultúr- fesztivált Pécsett. A szervezők ezúttal 30 országból 290 vendéget várnak, és nem titkolt céljuk, hogy az ICWiP (International Culture Week in Pécs) a közép-európai régió legnagyobb ilyen jellegű rendezvényévé nője ki magák Tarrósy István, a kultúrhét alapító-szervezője keddi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az 1996-ban még I. Pécsi Nemzetközi Diákkonferenciaként indult találkozó mára méltó társa a krakkói, maribori, temesvári fesztiváloknak, és a helybéliek természetesen abban reménykednek, hogy idővel a pécsi lesz a legjelentősebb. Ennek egyik állomása a 20 millió forintos költségvetésből szervezett 2004-es ICWiP, ami iránt nagy az érdeklődés, nem csak Európából, hanem Afrikából is, bár sajnos előfordul, hogy a fekete kontinensről ide utazni szándékozók nem kapnak időben vízumot. 2004 miről is szólhatna másról, mint az Európai Unió kibővítéséről, ezért is lett a rendezvény jelszava a „rEUnion”. Olyan témák kerülnek majd terítékre, mint az identitás, az állampolgárság, a felsőoktatás és globalizáció, a nemzetközi ifjúsági civil kapcsolatok és azok menedzselése, és az, hogy mindezeket miképp segíthetik a művészetek. A művészetek, amelyeket ingyenes, nyilvános programok képében a pécsi lakosság is élvezhet. A Sétatéren felállított Szalon Világzenei Színpadon fellép az Anima Sound System, a Besh 0 DroM, a Djabe vagy a Shannon - hogy néhány nevet kiragadjunk a zenei kínálatból. Bocz Tamás programfelelős elmondta, hogy olyan multikulturális műsort szerettek volna öszszeállítani, ami kicsit más, mint a mai „mainstream”. A lelki táplálékok mellett természetesen nem feledkeztek meg a testiekről sem: a színpad környéke újból átalakul borutcává, ahol látvány- konyhák teszik még izgalmasabbá a 8. ICWiP-et. MÉHES K. KLASSZIKUS DALMÁT VÍGJÁTÉK. A reneszánsz költő, drámaíró, Marin Drzic Dundo Maroje című darabját állítják színre a tet- tyei romoknál Szikora János rendezésében. A Pécsi Szabadtéri Játékok és a Szolnoki Szigligeti Színház közös produkciójának ma este lesz az előbemutatója. Felvételünkön a címszereplő, a fösvény dub- rovniki kereskedő szerepében Vallai Péter, és a szolgája, akit Sten- czer Béla alakít. fotó: tóth László Két meglepő véglettel találja szembe magát az olvasó Méhes Károly legutóbbi novelláskönyvében. Az egyik a 89 évet megélt Márai Sándor halállal szembeni szinte gyermeki kiszolgáltatottsága, a másik a kötet címadó hősének, az Esetek egy esős napon című novella kis halottlátójának a mágikus bölcsessége, amely egyben a halállal kapcsolatos tudást jelenü. Márai, mint ismeretes, a magyar polgár, egyáltalán a polgár felvilágosult alakjának megörökítője - Thomas Mannái rokonítható szinten. Eme polgári életforma és szemlélet stabü, kikezdhetetlen értékrendje az élet minden területét átfogja. Nem idegen tőle a vallástalanság, a vallásfelettiség sem. Ugyanakkor, a hit - groteszknek is tekinthető módon - olykor szinte túlhangsúlyozott, ám többnyire külsődleges eleme a polgári létnek. Ennek egyik jellegzetes vonása a magabiztosság, ami elsősorban a társadalomba való stabil beágyazódottságon, az anyagi jóléten nyugszik. így aztán ebben a világban az élet minden lehetséges jelensége jelen van, egyben a „helyén” is van. Kivéve a halált. A halállal legfönnebb egy revolver erejéig tud közös nevezőre jutni. A halál Márainál nem az élet tradicionális folytatása, hanem puszta vége. Mesterien jeleníti meg ezt a drámai helyzetet Méhes az Alex Kasay naplójából című írásában. Mindaz, amit Márai egy hosszú élet alatt nem tudott, nem volt képes megtanulni, egy másik novella hőse, a kis halottlátó veleszületett tudásként jeleníti meg. „Sajnálom szegény embereket. - Biztos rossz tudni, hogy valaki tudja a színtiszta valóságot. Hogy miként lett az életből halál, és hogy a halál mennyire, de mennyire más, mint az élet” - mondja. A szerző az Otthonos temető című, korábbi munkájában már tanújelét adta annak, hogy képes betekinteni az élet emez ősi „takarásaiba”. Az élet sokszínűsége, sokarcúsága ezek között a végletek között jelenik meg árnyalt, sajátos humorral, iróniával fűszerezett látásmódba ágyazottan, változatos elbeszélői pozíciókban. Ezek az „elbeszélők”, narrátorok egyetlen nagy történet más és más nézőpontokhoz kötődő szemtanúi. Olykor ezek a nézőpontok kissé bizar- rak, hitelességük azonban kikezdhetetlen. A kis halottlátó a most debütáló pécsi sorozat, a Szignatúra Könyvek egyik kötete, amit egy ugyancsak pécsi kiadó bocsátott útjára a szintén e városban szerkesztett folyóirat, a Jelenkor főszerkesztője, Ágoston Zoltán szerkesztésében. _ _ _ BEBESSI KÁROLY (A lexandra Könyvkiadó, Pécs 2004.) Könnyed zene a Bazilikából A Püspökvári esték keretében a „Három (pécsi) tenor” koncertje hallható csütörtök este a szökőkút körül, és a könnyed dalparádéban musicalrészletek is felcsendülnek. Egy napra rá a Bazilikában trombitaindulót kísér az orgona, jövő pénteken pedig ismét jubileumi Bach-estre készülhetünk. Pécs is színpadra állítja a maga „Három tenor”-ját, csütörtökön a Püspökvár udvarán a Bach Férfikar három énekese ad elő klasszikus dallamokat Pavarottiék triógyűjteményéből. A tenorok közül Horváth István most diplomázott a pécsi Zeneművészeti Főiskolán, és rendszeres szólistája a Mozart-kórusnak, Csajághy Szabolcs társa volt a főiskolán, míg Kardos István többek között a Bazilika Palestrina kórusát erősíti. A programnak lesz musicalbetétje is, melyet Vermes Tímeától a színház magánénekesétől, valamint a Mozart-kórus altosától, Papp Krisztinától hallhatunk. A Bazilika péntek esti orgona- koncert-sorozata 23-án fontos állomásához érkezik: a különleges akusztikájú építményben az orgona patetikus futamai tüzes trombitahangokkal keverednek. Az orgonán ezúttal a Zirci Apátság művésze, Kapitány Dénes játszik, míg a trombitát Solymosi Péter, a Pannon Filharmonikusok tagja szólaltatja meg. A következő pénteken (30-án) a hagyományos Bach-emlékkoncer- tet hallhatjuk. Szamosi Szabolcs orgonaművész minden július utolsó péntekjén így tiszteleg a nagy zeneszerző előtt, aki 254 esztendeje július 28-án hunyt el. Az idei Bach-est kuriózuma, hogy fuvola- (Lakics Bernadett) és hegedű- (Tóth Eszter) szvitek is elhangzanak, a Bach-ko- rálok vezérdallamát pedig nem orgona, hanem szopránének (Kati Ágnes) szólaltatja meg. Fontos tudnivaló, hogy a műsorfüzetekben jelzett kezdési időpont megváltozott, mindkét orgonahangverseny 19.30-kor kezdődik. MÉSZÁROS B. E. Szolgáló szeretet - az érem másik oldala Végleg megszűnik egy pécsi gyermekotthon? Bezárták a Szolgáló Szeretet Alapítvány vasasi gyermekotthonát Az eddig ott élő, sokszorosan hátrányos helyzetű, állami gondozott gyerekek egyik napról a másikra gyökeresen új helyzetbe, ismeretlen helyekre kerültek. A háttérben egy, a gyermekfelügyelők javadalmazásával kapcsolatos visszásság húzódik meg. A gyámhivatal végül azért vonta vissza az otthon működési engedélyét, mert a gyermekek nem kapták meg azt a teljes körű ellátást, ami megilleti őket- Hiányzik Vasas. Nagyon szerettem ott lenni - mondja a most hetedikes János. Az informatika volt a kedvence. Öccsével, Bencével máról,-holnapra Vásárosdombón találták magukat. Jó ez is, de itt nincs internet, folytatja. Hiányzik a Mama, a barátok, meg az egész otthon. Az interneten sok ismerősöm, barátom volt. Itt ilyen nincs. Kotróné Schmidt Zsuzsanna, akit a gyerekek csak egyszerűen Mamának neveztek, a Szolgáló Szeretet alapítvány vezetőjeként elmondja, hogy néhány hívő ember keresztényi tenni akarásából született meg évekkel ezelőtt a kiemelten közhasznú, nonprofit alapítvány. Vasasi gyermekotthonukban nyolc halmozottan hátrányos helyzetű, az állami gondozásból kiemelt gyermeknek teremtettek élhető környezetet, biztonságos hátteret nyújtva a gyerekeknek. A 8 éves Dezső, a 15 éves Mihály, a 13 éves János, a 13 éves Gina, a 7 éves Bence, a 7 éves Diana, a 8 éves Dávid és a 7 éves József,, a megyei gyámhivatal határozata alapján kerültek ki a lakásotthonból. Az otthon 2000 óta működött.- Nem is lett volna semmi baj - folytatja Kotróné -, ha nem értelmeztünk volna félre egy rendeletet. - Az történt, hogy az öt gyermekfelügyelőnek és az irodai dolgozónak - a félreértett rendelkezés alapján - közalkalmazotti béreket fizettünk. Jóakarat vezetett ebben, a többletmunkát akartam honorálni. Mint azonban hamarosan kiderült, erre a bérszintre nem volt meg a fedezet, így vissza kellett állni a korábbi bérekre. Ekkor szakadt ránk a pokol... Névtelen feljelentés, váratlan ellenőrzések váltották egymást, mígnem bírósági ügy lett a dologból, s egy nap ott találtam magam, kezemben az intézmény tevékenységét megszüntető határozattal. Elismerem, pár dologban hibáztam. A csak látszólag bonyolult és látszólag szövevényes ügy arról1 szól, hogy a szeretetnek is van egy másik arculata. Az anyagiakban megsértett nevelők egy ideig eltitkolták kilétüket, Janus-arcu- kat csak sejteni lehetett. A részletekről persze nem készült jegyzőkönyv. Gida Magdolna házvezető gyermekfelügyelő már más munkahelyen dolgozik. Azt hangsúlyozza, hogy egyáltalán nem haraggal jött el a vasasi intézményből. Sőt, méltányolja az alapítvány vezetőjének jóakaratát is. - Több évig dolgoztam Vasason, sajnálom, hogy így történt, - mondja. - Akik addig keverték-kavarták a dolgokat, amíg mindez bekövetkezett, már korábban elmentek. Róluk nincs mit mondanom. Ilyen emberek mindenhol vannak. Én már az új helyemen elköteleztem magam. Ha lehetne, sem tudnék visszamenni. * Az alapítványi lakásotthon alapító szellemi atyái között olyan személyiségek is munkálkodtak, mint Balikó Zoltán ny. evangélikus lelkész vagy néhai Forster Miklós, a holland katolikus karitatív egyesület baranyai képviselője. A pécsi önkormányzat ingyen engedte át az alapítványnak a vasasi egykori óvoda épületét. A lepusztult létesítményt pályázatokból sikerült felújítani. Az intézmény egy-két hete még mindennapos életét élte. Most süket csönd uralja a gyerekzsivajos külső és belső tereket. Mindez lehangoló. A korábbi évek fejleményei, ellenőrzései, hivatali aktái szerint sem az érdemi pedagógiai munkában, sem anyagi téren nem tettek semmi kifogást a felső szervek. A támogatások átutalásának akadozása, csúszása hozta néha kellemetlen helyzetbe az intézményt. Mára a közüzemi tartozások rendeződőben vannak, a dolgozók bérproblémáit is rendezik. Az intézményt minden tekintetben támogató Baranya Megyei Közgyűlés számos dokumentuma is elismeréssel szól a vasasi otthonról. Tasnádi Péter alelnök megerősíti, hogy az alapítvány részben önhibáján kívüli, átmeneti pénzügyi gondjai az önkormányzat illetékesei előtt is ismertek voltak. Sajnos a gyermekvédelmi feladatok finanszírozása átmeneti nehézséget okoz magának az önkormányzatnak is, olykor meghaladva annak teherbíró képességét. Az alapítvány korábban kezelni tudta problémáit. Mivel a gyerekek közül hatan különleges ellátást igényeltek volna, ez más pedagógiai képzettséget és más pénzügyi normatívát tett volna szükségessé. A lakásotthon megszűnése kapcsán a megyei önkormányzat számára a gondozottak elhelyezése még nehezebbé vált, hangsúlyozta az alelnök. Dr. Kovács Zsuzsa, a megyei gyámhivatal vezetője elmondta, hogy azért vonták vissza a működési engedélyt, mert a gyermekek nem kapták meg azt a teljes körű ellátást, ami megilleti őket. Az évi rendszeres ellenőrzésen túl, ezúttal névtelen bejelentésre ellenőrizték az intézményt. Sajnos megalapozottnak bizonyult a bejelentés. Az anyagi kondíciók hiányoztak, 8 gyereknek 5 adag ételt rendeltek. A minisztérium által jóváhagyott döntéssel az alapítvány bírósághoz fordult. A bírósági határozat azonnali végrehajtásának felfüggesztésére irányuló alapítványi kérelmet elutasította, a per folyik. Június 23-án a gyerekek elhagyták az otthont. Öten nevelőszülőkhöz kerültek. Kotróné Schmidt Zsuzsa kicsit talán fáradt, mégsem megtört. A gyerekeket végül is a gyámügy elhelyezte. Csakhogy a történetnek ezzel nincs vége. Naponta újabb és újabb gyermekek kerülnek ugyanolyan szorongattatott helyzetbe, mint a vasasiak. Lassan már a gondoskodó szeretetnek is elviselhetetlenek az anyagi vonzatai. BEBESSI K.
