Új Dunántúli Napló, 2004. jűlius (15. évfolyam, 178-208. szám)

2004-07-20 / 197. szám

jff, 2004. Július 20., kedd HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL „A tudományban nincs demokrácia!” A kormány az őszi ülésszak­ban terjeszti a parlament elé a felsőoktatási reformtervezetet. A készülő jogszabályról és an­nak kapcsán a bolognai folya­matról kérdeztük az ország legnagyobb egyetemeinek rek­torait, elsőként Klinghammer Istvánt, az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem vezetőjét A rek­tor szerint az egységes európai felsőoktatási térség létrehozása nem hoz nagy változásokat az ELTE-nek.- Ön személy szerint támogatja a felsőoktatási reformot?- Egyetemünk a 370-ik tanévét kezdi meg szeptemberben, és még csak nem is vagyunk ezzel „korelsők” Európában. Az egye­temek a tudomány, a kutatás sza­badságában a legliberálisabb in­tézmények, hiszen a fejlődést csak a szabad gondolkodás vihe­ti előre. A másik oldalon az egye­temek a leghagyományosabbak az értékőrzésben. Nem enged­nek veszendőbe semmilyen, az évszázadok során megszerzett értéket, hiszen akkor azt újra fel kellene fedezni. Ez csak látszólag ellentmondás. Ezért van, hogy az egyetemek a világon soha nem a politikához mérik magukat, hi-! szén az személyhez, kormány­hoz kötődik. Az egyetem állan­dósága miatt a fejlődéshez, a tu­dományhoz vagy a többi egye­temhez viszonyítja magát. A kér­dés az, hogy a tudomány hagyo­mányához hogyan alkalmazko­dik a mindenkori kormány. Az egyetem érdeke az, ami a tudo­mány érdeke.- Mit gondol a tervezetről?- Ezt a tervezetet tavasszal a Rektori Konferencia a kilence­dik módosítás után fogadta el, tárgyalási alapként. Úgy gondo­lom, ez a tény akár kritikaként is értelmezhető, hiszen azt je­lenti, hogy a grémium a terveze­tet nyolcszor nem találta megfe­lelőnek. Az úgynevezett bolognai fo­lyamat a mi 370 éves egyete­münknek semmiféle újítást nem jelent, hiszen majdnem 200 évig működött nálunk a többszintű képzés, amit most a reform beve­zet. Az 1990-es évek vége óta ala­kul át folyamatosan az ELTE. In­tegráltunk más iskolákat az in­tézménybe; a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola és a Tanítóképző Főiskola például ma már az ELTE része, átalakult az egyetem szerkezete, a négy kar­ból mára nyolc lett. Az egyete­meknek muszáj ötvözniük a li­berális szellem szabadságát és az értékőrzést, mert amelyik intéz­mény nem így tesz, az elbukik. Ezért mondom, hogy a tudo­mányban nincs demokrácia. A hallgatók ítélnek, így min­PROF. DR. KLINGHAMMER ISTVÁN, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora: 1966-tól tanársegéd, 1967 óta az ELTE oktatója. 1971-től adjunktus, majd 1980-tól docens, egyetemi tanári kinevezését 1987-ben kapta meg. 1987-ben lett a Térképtudományi Tanszék vezetője, 1983-tól a Természettudományi Kar dékánhelyettese, 1989-1990-ben dékánja. 1995-től az egyetem Környezetfizikai Tanszékcsoportjának vezetője. 1993 óta az Egyetemi Tanács tagja, 1997-től az ELTE kutatás-tudományszervezési rektorhelyettese. 2000. január 1-jétől az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora. dennap kontroll alatt vagyunk. Furcsállom a törvénytervezetben rejlő feltételezést, hogy a felsőok­tatásban gond van, nem elég mo­dern, korszerű. De mihez ké­pest? Differenciált megítélésre lenne szükség. Az egyetem az én olvasatomban csak 60 százalék­ban oktatási intézmény; 30 szá­zalékban kutatási központ, 10 százalékban pedig közművelődé­si feladatokat lát el. A bolognai folyamatot a mi egyetemünk el­fogadja,-de fel kell hívni a figyel­met arra, hogy egyetem és egye­tem között van különbség.- Visszakanyarodnék Botogná- hoz. A szerződés egyik alaptétele, hogy összehangolja az európai felsőfokú képzést. Ezekkel a szu­verén, saját hagyományokkal rendelkező intézményekkel sike­rülhet ez? Kialakítható valóban egységes oktatási tér?- Itt elsősorban a minőségről van szó. Az 1968-as diákforra­dalmak óra rengeteg egyetem alakult Európában, de a döntés­hozók csak most, harminc év után jöttek rá, hogy itt is van „Premier Lague”, azaz első osz­tály. A minőséget hozzá kell iga­zítani a mennyiségi változások­hoz. Külföldön - például Német­országban - elit egyetemek jön­nek létre, és azt gondolom, a mi intézményünk is magas színvo­nalat képvisel. A diákok végig­járják a három képzési szintet, de az ELTE elsősorban a magis­Az ELTE története: 1635-ben Pázmány Péter esztergomi érsek Nagyszombatban alapítot­ta meg az egyetemet, és vezetését a jezsuita rendre bízta. A jezsuita rend feloszlatása után 1777-ben az egyetemet Nagyszombatból, az or­szág közepébe, Budára, a királyi palotába költöztették. Az 1867-es kiegyezés után kezdődött az egyetem történetének legintenzívebben fejlődő szakasza. A kari szerkezet nem változott, de új tanulmányi és kli­nikai épületek, Egyetemi Könyvtár, központi épület készült el, sorra sza­porodott a tanszékek száma és az egyetem Magyarország legfonto­sabb tudományos központjává nőtte ki magát. 1950-ben az egyetem új neve Eötvös Loránd Tudományegyetem lett. Az ELTE számokban: Ma az ELTE-n jelenleg majdnem 30 ezer diák tanul, 40 kar 120 sza­kán. Az intézmény ez évi költségvetése 23 milliárd forint, ennek körül­belül felét - 11,5 milliárd forintot - az állami támogatás teszi, a fennma­radó összeget az egyetem maga gazdálkodja ki. Az ELTE Nobel-díjasai: Lénárd Fülöp fizikus, 1905-ben fizikai Nobeklíjat kapott; Hevesy György kémikus, 1943-ban kémiai Nobel-díjat kapott; Szent-Györgyi Albert biokémikus, 1937-ben a C-vitamin felfedezéséért kapott Nobel-díjat; Békésy György akusztikus, biofizikus, 1961-ben kapott élettani, orvosi Nobel-dijat. téri és a doktori képzést tekinti feladatának.- Van olyan része a tervezet­nek, amellyel egyáltalán nem ért egyet?- A törvénytervezet gyengéje szerintem finanszírozás kérdé­se. Az oktatás a középkor óta a közjót szolgálja, épp úgy, mint az egészségügy. El kell dönteni, hogy az állam mennyire igényli a felsőoktatást - például, hogy képezzünk-e egyiptológust, kí­nai nyelvet bíró szakembert, geológust. Ez döntés kérdése. De ha úgy döntünk, hogy szüksé­ges, annak megvan az ára. Világ­piaci ára, amit nem mi határo­zunk meg, hiszen ugyan azt az eszközrendszert használjuk - számítógépek, folyóiratok, könyvek, térképek, vegyszerek stb. - mint a világ többi egyete­me. Az egyetlen pont, ahol mi variálni tudunk, az az oktatók bére. Ez pedig semmiképp sem elegáns. Ebből következik, hogy az államnak kell eldöntenie, mennyit szán erre. Nem mond­hatja, hogy én igényelem a ma­gas színvonalú felsőoktatást, de nem adok rá pénzt. Csehországban, Ausztriában az állam eldöntötte, hogy melyik egyetemtől mit vár - hiszen itt is érvényesülnie kell a differen­ciáltság elvének. Az ELTE-n az oktatók több mint 40 százaléka akadémikus, nagydoktor és dok­tor. Ez az országos átlag duplája, amiből az következik, hogy mi drágábban oktatunk, hiszen több bért kell kifizetnünk az ok­tatóinknak.- Úgy véli, hogy a törvényterve­zet ezt a differenciáüságot nem veszi figyelembe?- Beszél róla, de amolyan po­litikus formában. „Jobban és szebben kellene”. Cseng-bong, de nem ez a feladat. Érdemben nem foglalkozik a kérdéssel, pe­dig erre lenne szükség, mert a számok mögött hallgatók és ok­tatók vannak. A jelenlegi hallga­tók képviselik a jövő Magyaror­szágát, és kötelességünk megad­ni nekik minden lehetőséget, hogy a legjobbat hozzák ki ma­gukból. Egy ilyen oktatói gárdá­val van esélyük erre.- A reform új rendszert adna az intézmények vezetésének is.- Nem értem, mi a funkciója az Irányító Testületnek. A bo­lognai folyamattal együtt járó tartalmi változásokat az egyete­meknek maguknak kell megol­daniuk. A finanszírozás kérdé­sében, mint már mondtam, az államnak van feladata. Azt azon­ban nem értem, hogy az állam, miért „jön át” az egyetem térfe­lére, vagyis miért szól bele az egyetem irányításába. Egyes in­tézmények több száz éve mű­ködnek, ugyanez nem mondha­tó el a kormányokról. Az IT szerepköre nem meg­határozott. Nem attól félek, hogy a miniszter bele fog szól­ni az egyetem életébe, hanem egyszerűen semmiféle értelmét nem látom egy ilyen testület fel­állításának.- Elég sok kritikai észrevételt tett a reformmal kapcsolatban. Van olyan pontja a tervezetnek, amelyről úgy véli, új lehetősége­ket, utakat nyit meg az ELTE előtt?- Kerestem, de nem találtam ilyet. STEINER KATA Közmunka a gáton Debrecen A Vásárhelyi-terv továbbfejlesz­tése keretében a hullámtér reha­bilitációját szolgáló közmunká­ra 50 millió forintot nyert a Fog­lalkoztatáspolitikai és Munka­ügyi Minisztérium meghívásos közmunkapályázatán a Tiszán­túli Környezetvédelmi és Víz­ügyi Igazgatóság (TIKÖVÍZIG) - közölte a cég műszaki igazga­tóhelyettese. Július és novem­ber között 130 munkanélküli, illetve járadékos foglalkoztatá­sára van lehetőség. Bartha Péter emlékeztetett rá, hogy tavaly hasonló célra 60 millió forint tá­mogatást kapott az igazgatóság, amiből 115 közmunkást foglal­koztattak öt és fél hónapon át. A közmunkaprogram keretében a TIKÖVÍZIG tiszai védelmi sza­kaszán 100 kilométer hosszú­ságban mintegy 500 hektáros területen tisztítják meg a hul­lámtéri erdők aljnövényzetét. A kiírásnak megfelelően az idei közmunkások 60 százaléka ci­gány származású. Ilyen típusú közmunkára az idén összesen 400 millió forintot kapott a sze­gedi, a szolnoki, a debreceni, a nyíregyházi és a miskolci víz- ügyi igazgatóság. ___________■ Új abb front gyógyszerügyben Budapest Felfüggesztette részvételét a kormány által elfogadott gyógy­szerpiac-újraszabályozási kon­cepcióról kezdett hétfői tanács­kozáson a Magyar Gyógysze­rész Kamara, a Magyar Orvosi Kamara, a Magángyógyszeré­szek Országos Szövetsége és a Gyógyszertár-tulajdonosok Egyesülete. Közleményük sze-' rint az egészségügyi tárca a ko­rábbi ígéretét megszegve nem biztosította, hogy a koncepció kialakításában a kamarák és a civil szervezetek álláspontja ér­vényesüljön, továbbá kifejtett véleményük figyelembe véte­lére egyáltalán nem került sor. A négy szervezet úgy véli: koncepció szerint megszűnne a gyógyszertámogatás állami garanciája, és fennáll a térítés- mentes gyógyszerhez jutás megszűnésének veszélye is. ■ Fidesz-aggály Budapest A Fidesz szerint a fogyatékos­sággal élők helyzete egyre „drá­maibb és kilátástalanabb”. Mát­rai Márta országgyűlési képvi­selő szerint a kormánytöbbség a többi között nem engedte álta­lános vitára azokat a módosító javaslatokat, amelyek az otthoni ápolási díjat a minimálbér szint­jére emelték volna. „Aranyos” környezetvédők Budapest Gyurcsány lehet az első A Verespatakra tervezett aranykitermelés kapcsán a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) üdvözli a román akadémia állásfoglalá­sát, amelyben a legmagasabb román tudományos fórum a beruházás felmondását java­solta a bukaresti kormánynak. Császár Tibor, a KVM sajtófőnöke arról tájékoztatott, hogy a tudós testület álláspontja lényegében megegyezik a magyar aggodal­makkal. „Egy szuverén ország va­lamely beruházásának megvaló­sítása vagy elhagyása természete­sen alapvetően az adott állam bel- ügye egészen addig, amíg a beru­házás esetleges káros környezeti hatásai nem érinthetnek más, szomszédos államot” - közölte a sajtófőnök. A verespataki bánya esetében éppen erről van szó, hiszen a pro­jekt olyan jelentős, hogy nemcsak a helyszínen szennyezné a kör­nyezetet, hanem a zagytározó meghibásodása esetén cián jutna a Tisza vízgyűjtő területére. „A magyar kormány is annak örülne, ha a külszíni aranybánya beruházása egyáltalán nem való­sulna meg, mert így nem me­rülne fel környezeti kockázat” - idézte a közelmúltban a helyszí­nen járt minisztert a sajtófőnök. Az erdélyi Érchegységben, Verespatakon tervezett ciántech­nológiás felszíni aranykitermelés nem a román nemzetgazdaság ja­vát szolgáló közérdekű vállalko­zás, ami indokolhatná káros mel­lékhatásait - állapította meg a hét­főn nyilvánosságra hozott közle­ményében a román tudományos akadémia, javasolva az elképzelés felmondását. ■ Budapest Lapértesülések szerint az őszre tervezett kormányát­alakítás során Medgyessy Pé­ter meneszti Gyurcsány Fe­renc gyermek-, ifjúsági és sportminisztert A kormányfő közölte: jelenleg nem foglal­kozik személyi kérdésekkeL A szabadságát töltő miniszterel­nök közleményben reagált a Gyurcsány Ferenc leváltásáról szóló információkra. Leszögezi: szabadsága alatt a kormányzás tartalmi kérdéseit és a következő két év teendőit gondolja át, szemé­lyi kombinációkkal nem foglalko­zik. „Korábbi nyilatkozatomnak megfelelően, augusztus végén az MSZP és az SZDSZ vezetésével folytatott megbeszélések után ala­kítom ki a kormányzati struktúrá­val kapcsolatos elgondolásaimat”- áll a közleményben. A jelenlegi sportminiszter tavaly májusban vette át a szaktárca irányítását Já­nosi Györgytől A korábban üzlet­emberként dolgozó Gyurcsány közben az MSZP Győr-Sopron megyei szervezetének elnöki szé­két is megszerezte. Megválasztása után többször került az ellenzék kereszttüzébe, legfőképp vagyona és ingatlanszerzései miatt, de a kormányfő mindig megvédte. Az ambiciózus sportminiszter saját pártján belül is többször gerjesz­tett vitát kijelentéseivel. A hírek szerint Gyurcsánynak a jövő évi költségvetésre tett negatív meg­jegyzései jelentették az utolsó cseppet a pohárban, és ez a levál­tásához vezethet. A miniszterel­nök állítólag a tárca jelenlegi poli­tikai államtitkárát, Mesterházy Attilát nevezné ki a miniszteri posztra, ő azonban nem hallott az esetleges változásról. Baranya Hiányzik a Budapest Jelentős támogatásban része­sülnek a határon túli magyar tudományos és felsőoktatási intézmények, ám a fejlesztési források elosztásában szerve­zetlenség uralkodik - állapít­ja meg egy akadémiai kuta­tásról szóló jelentés. Nagynak látszik, de tulajdonkép­pen nem túl jelentős az a 12 mil­liárd forintnyi összeg, amely ti­zenkét év alatt a határon túli ma­gyar tudományos élet fejlesztésé­re jutott - így látja ezt Berényi Dé­nes akadémikus, a kutatás veze­tője, aki tegnap sajtótájékoztatón is összefoglalta a tapasztalatokat. A debreceni egyetem például évenként több mint 40 milliárd forintból gazdálkodik - tette hoz­zá. Az akadémikus hangsúlyoz­ta: a vizsgált időszakban több távlatosság mint harminc kihelyezett felső- oktatási tagozat, számos egye­tem, főiskola és kollégium léte­sült. A kutatás fő kritikai észrevé­tele azonban az, hogy a fejleszté­si források elosztása koordinálat­lanul történik, egy-egy kezdemé­nyező főhatóság „pillanatnyi fel­lángolásának” az eredménye. Fontos lenne, hogy a kárpát-me­dencei felsőoktatás ténylegesen integrálódjon a magyar felsőokta­tásba; számos példa van arra, hogy a környező országokból magyar ajkú ösztöndíjasok ér­keznek Magyarországra, de tény­leges közös kutatások ritkán jön­nek létre. A vizsgálatba bevont te­rületek között egyébként a leg­több támogatást (több mint felét) Erdély kapja; Felvidék, Kárpátalja és a Vajdaság szinte ugyanolyan mértékben részesül a magyar költségvetésből elkülönített pén­zekből. NAGY VAJDA ZSUZSA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom